Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-19 / 20. szám

1912. május 19. Békés :í betegségek közül csak néhány, azok is csak szórvá­nyosan jelentkeztek, minélfogva az állatforgalomra korlátozó hatassal nem lehettek. Mindössze 4 darab nagy és 57 darab kisebb hasznos háziállat hullott el. Általában az állategészségügynek jelenlegi állása a múlt év hasonló időszakához viszonyítva igen kedvezőnek mondható. Az uj pénzügyminiszter leiratát, amelyben a bizottság támogatását kéri, a bizottság örömmel vette tudomásul és a kért támogatást törvényes hatáskörében és feladatához képest kilátásba he­lyezte. Az állami tisztviselők lőre kérte a bizottságot, írjon fel a pénzügyminiszterhez az iránt, hogy te­kintettel a mind'nkább nehezebbé váló megélhetési viszonyokra,a drágasági pótlék és az uj nyugdíj­törvényre vonatkozó javaslatokat mielőbb terjessze1 a törvényhozás elé. A bizottság dr. Ladies László és Veres József felszólalásai után akként határozott, hogy felír a kivánt értelemben a pénzügyminiszterhez, egyben a kérelem támogatása iránt átír a törvényhatósági bizottsághoz. Gyula város polgármestere bejelentette a bi­zottságnak, hogy a gyulai vasútállomás kibővítési munkálataival kapcsolatosan tervbe van véve az állomási felvételi épület baloldalán levő állatrakodó elbontása és igy egyedül a felvételi épület ellen­kező oldalán levő rakodó fog szolgálni az emlí­tett célra. Minthogy a kérdéses állatrakodónak lebontása a sertéskereskedők érdekét rendkívül károsan érinti és Gyula város állatvásárainak a tönkretételét vonja maga után, mert hisz vásárok alkalmával még aj két rakodó sem elégséges, ennélfogva a közigazga tási bizottság sürgősen felirt a kereskedelmi minisz­terhez, intézkedjék, hogy a gyulai állomáson két állatrakodó legyen és pedig lehetőleg oly elhelye­zéssel, hogy az elbontani szándékolt rakodó az Ajtós-utca tengelyébe helyeztessék, minek következ­tében az a cél is eléretnék, hogy az Erdélyi Sán- dor-utea mentesittetnék az állatfelhajtásokkal kap­csolatos kellemetlenségektől és forgalmi zavaróktól. Veres József Gyula város kérelmét vármegyei ér­dekből is támogatta Zádor Mór kir. pénzügyigazgató jelentése sze­rint a folyó év végéig elő van Írva a vármegye területére 2.456,326 korona egyenes állami adó, amelyre eddig befizettetett 1.068,415 korona. A múlt hóban a befizetés összege egyenes adókban 73309 korona, vagyis 1307 koronával kevesebb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. Hadmentes­ségi adóban ellenben a múlt havi befizetés 371 ko­ronával kedvezőbb volt a múlt évi befizetéssel szemben. A jövedéki .ágazatokban a múlt havi bevétel 366480 korona 49 fillért tett ki és pedig fogyasz­tási adókban befolyt 26950 korona 56 fillér, szesz­adóban 33151 korona 8 fillér, bélyeg- és jogilleték­ben 142211 korona 7 fillér és dohanyjövedékben 174167 korona 78 fillér. Házadómentességet 35, adófizetési halasztást 19 esetben adott a pénzügy­igazgatóság. Dr. Zoldy János főorvos havi jelentését az alábbiakban közöljük : A közegészségügyi viszonyok általában kielé­gítők voltak s az előző hónapokhoz viszonyítva any- nyival jobbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 164-el volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. diptberia 46 megbetegedés 11 halálozás 2. vörheny 22 4 » 3. kanyaró 253 » 18 2> 4. hasi hagymáz 5 » 1 » 5. szamárköhögés 6 » l 6. bárányhimlő — » — » összesen: 332 » 35 (10%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely a heveny ragadós bajoknak három­negyed részét tette ki. Lefolyása szelídnek mond­ható, mert a halálozási százalék a megszokott hatá­rokat nem lépi túl. A diptheriások és vörbenyesek száma teteme­sen csökkent. A heveny ragadós bajok továbbterje­désének meggátlására a lehető hatósági intézkedések mindenütt megtótettek. Az előirt és havonkint végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól emlités nem tétetett. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 410, hullán 6 esetben, orvostörvényszékít pedig 16 könnyű és 4 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 26 egyént, akik közül meggyógyult 21, meghalt 5. 1 A halva születtek száma 20, elvetélteké 17., A főorvos előadta a vármegyei közkórbáz jövő évi költségvetését, amelyet múlt számunkban már részletesen ismertettünk. Bemutatta a főorvos Békés­csaba község közkórházának jövő évi költségvetését is. Mig a napiápolási dij ez utóbbinál csupán négy filléres emelkedést tüntet fel a múlt évihez viszo­nyítva és 1 kor. 94 fillért tesz ki, addig a vár- megjei közkórháznál ez az emelkedés húsz fillér és kettő kor 32 fillérre íug. Mindkét költségvetésre vonatkozólag a köz- igazgatási bizottság csak véleményező határozatot hozott, a végleges határozat a törvényhatóságot és illetőleg a belügyminisztert illeti. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentése sze­rint a múlt hóban 10 napot töltött külszolgálatban és 20 tanteremben hallgatta az előadásokat. Dicsé- i öl eg emlékezett meg a vármegye legmagasabb fokú népiskolai tanintézetének : a szarvasi evang. tanító­képző intézetni k működéséről. Most már szervezve van a 8 ik rendes tanítói állás, a képezele két tanterem­mel bővíttetett. A felszerelés is jelentékenyen sza­porodott. Az intézet közszelbme egészséges és haza­fias, tanulmányi eredmény igen jó, minélfogva az államsegélyt és az állami támogatást nagyon ki­érdemli. A kir. tanfelügyelő jelentéséből felemlitendőnek tartjuk még azt, hogy Szucby Ferencné békési polgáriskolai tanítónőt a miniszter nem nyugdíjazta és az összes iratokat leküldte a tanfelügyelőhöz. Ezek után — tekintve, hogy az ellene elrendelt vizsgálat lefolytattatott — ügye a legközelebbi fe­gyelmi választmány elé kerül. A közigazgatási bizott- j ság nem teljesítette Szuchynénak azt a kérelmét, hogy ellene indítsa meg a fegyelmi eljárást annak kiderítése végett, hogy vájjon Török Gábor által a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésében reá nézve tett felszólalásban foglaltak mennyiben felelnek meg a valóságnak. A kir. tanfelügyelő által előadott többi ügy­darabok mind az előadói javaslat értelmében fogad­tattak el. Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök jelentésében kiterjeszkedett az utak állapotára, a most folyamatban levő ut- és hídépítésekre és jelen­tést tett az utóbbiak újjáépítési munkálatainak biz­tosítása céljából megtartott árlejtés eredményéről. Mindezekről olvasóinkat annak idején részlesen tájé­koztattuk. Bejelentette az államépitészeti hivatali főnök, bogy a hiányzó szederfák pótlása a törvényhatósági utakon befejezést nyert. A selyem áraknak hanyat­lása miatt a selyemteüyésztési felügyelőség szeder­fákat és karókat nem adott ingyen a vármegyének és igy a szükséges szederfákat a községi faiskolákból pénzért kellett beszerezni. Újonnan mindössze 117 L szederfa ültettetett és a hiányzók pótlásra pedig 1301 használtatott fel. Az államépitészeti hivatal főnöke által előadott ügyek közül felemlítjük még a következőket: Az újjáépítendő febér-körözsi és a dobozi hidak alépítményi munkálatainak biztosítása tárgyában Glasner Ernő budapesti vállalkozóval kötött szerző­dést a bizottság jóváhagyta. Az Orosháza—szentes—csongrádi helyérdekü vasútnak az Orosháza—gádoros—nagyszénási úttal való keresztezésénél a közigazgatási bizottság egy vasúti sorompó felállítására kötelezte a h. érdekű vasutat. A vasút ez ellen felebbezéssel élt, azonban a kereskedelmi miniszter kötelezte a vasutat a sorompó felállítására. Említettük már, hogy az államvasutak — Kondoros községnek az a kérelmét, bogy a próba­képen beállított vonatot a heti háromszor való köz­lekedés helyett állandósítsa — financiális szempont­ból ridegen elutasította, sőt a próba-vonatnak vég­leges beszüntetésével is fenyegetődzik, ha a község ki nem viszi azt, hogy a jövedelemből a h. vasutat illető 49 százalékot is az államvasutak kapják. A bizottság a vasút leiratát nem vette tudomásul, hanem felír a kereskedelmi miniszterhez Kondoros község kérelmének teljesítése, legrosszabb esetben az eddigi állapot fenntartása végett. A kereskedelmi miniszter a közigazgatási bizott­ság felterjesztésére Tótkomlós község kérelmére teljesítette azt a kérelmet, hogy Orosházáról Tót­komlósra hétfőn, kedden és csütörtökön a déli órák­ban egy uj vonatpár közlekedjék. Intézkedés történt a tekintetben is, hogy a 4619. sz. vonat Mezőhegyesről reggel 7 óra 33 perc­kor érkezzék Orosházára, tehát 26 perccel korábban mint eddig ; ezzel kapcsolatosan a 4612. sz. vonat Orosházáról későbben fog indulni és igy a hosszabb orosházi tartózkodásai el lesz érhető, hogy ennek a vonatnak gyakori késése megszűnjék. Ellenben nem teljesítetett az a kérelem, hogy a Mezőtúrtól Szarvasig közlekedő 4618. sz. vonat forgalma Mezőhegyesig kiterjesztessék és innét Mezőtúrra este 7 órakor érkező vonat helyeztessék forgalomba. Úgyszintén nem teljesítette a miniszter Tótkomlós község többi kérelmét sem a menetrend és forgalom megváltoz­tatása iránt. Dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes be- jelentette a bizottságnak, hogy a gyulai kir. törvény­szék fogházában a múlt hóban 62 férfi és 11 nő volt letartóztatva, akiknek házi 'pari foglalkoztatá­sából befolyt az állam részére 223 kor. 60 fill, és a foglyok javára 41 kor. 80 fill. Egyébként a fog­házban teljes rend uralkodik. SArossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszék beléletében semmi felemlitésre méltó mozzanat nem fordult elő. Hátralék nincs, segédhivatalok működése kifogástalan. A közigazgatási bizottság teljes ülése d. e. 11 órakor már véget ért, azután következtek az al- bizottsági ülések. Először a vármegyei pótadó fidszólamlási bi­zottság tartott ülést, azután az árvaügyi felebbvitel! küldöttség. Az előbbi ülésen Moldoványi János vár­megyei aljegyző, .• z utóbbiban Sárossy Gyula várni, .árvaszéki elpök adta elő a ielebbezett ügyeket. Délután a várm. fegyelmi választmány ülésezett. Kéry Gyula főispán elnöklete alatt jelen voltak Varságh Béla és Zádor Mór. Előadó : dr. Dainud Sándor főjegyző volt. A fegyelmi választmányban Saurer Mihály, a tanfelügyelőséghez berendelt állami tanító fegyelmi ügye került elsősorban tárgyalás alá. Saurer, akt állásától fel is függesztetek, egy a miniszterhez szóló egyik felterjesztést önkényüleg a maga érdekében megváltoztatott és azt — a tanfelügyelőt félrevezetve — felterjesztette a miniszterhez. A fegyelmi választ­mány emiatt saját költségén való áthelyezésre Ítélte. A másik fegyelmi ügy Záborszky János szeg­halmi segédjegyzöé volt, akit az alispán botrányos viselkedés és iszákosság miatt hivatalvesztésre ítélt. A fegyelmi választmány az alispán határozatát hosszas tárgyalás után helybenhagyta. A Békésmegyei Gazdasági Egylet közgyűlése. (Május hó 12-énO A tagoknak szokatlanul nagy száma s ólónk érdeklődése között tartotta meg vármegyénk gazdasági egyesülete a békéscsabai kaszinó ter­mében évi közgyűlését. Már lapunk múlt heti számában megírtuk, hogy az egyesületnek két cikluson át elnöke gróf Wenckheim Dénes, a legutóbbi igazgató­választmányi ülés alkalmából tudomására jut­tatta a vezetőségnek, hogy kiváló elfoglaltságára való tekintettel elnöki tisztétől megválni szán­dékozik. Az egyesület tagjai a választmányi ülés után tartott bizalmas értekezleten egyórtel- inüleg abban állapodtak ugyan meg, hogy ab­ban a reményben, miszerint eme szándékát meg­másíthatják, Wenckheim Dénes grófot újólag megválasztják és az elnöki tisztnek elfogadására felkérik; az elnök azonban úgy Beliczey Géza igazgató-elnök, mint a közgyűléshez intézett le­veleiben, oly nyomatékosan hangsúlyozta vissza­vonulási szándékának megingathatianságát, ki­emelvén azonban azt is, hogy ha az elnöki tisztséget többó nem is fogadja el, mint egyszerű tag a legnagyobb készséggel buzgolkodik to­vább is az egylet iránt, hogy a levelek hatása alatt a közgyűlés — bár a legnagyobb sajnálat­tal — respektálta Wenckhe m Dénes gróf elha­tározását és az egylet körül szerzett érdemeit jegyzőkönyvileg örökítette meg. A közgyűlést Beliczey Géza igazgató-einök nyitotta meg, rövid beszédben vázolva a múlt évi mezőgazdasági viszonyokat. Különösen fel­hívta a gazdatársadalmat tömörülésre, mert erre a fenforgó társadalmi és közgazdasági viszonyok között nagy szükség van. A tagok ólénk helyes­lése között cáfolta a gazdaság s elsősorban a békósmegyei gazdasági egylet ellen, különösen némely lapban minduntalan felhangzó vádat, hogy a gazdasági egylet kizárólag a nagybirto kosság érdekeit favorizálja. Hangsúlyozta, egy­ben az egylet működésével bizonyította, hogy önnek éppen az ellenkezője az igaz. A gazda­sági egylet csaknem minden akciója a kisbirtok s a kisbirtokosok érdekeinek előmozdítására irányul. Es ha — ami tagadhatatlan — a kis­birtokos helyzetében az utóbbi időkben némi javulás történt, ez a javulás a gazdasági egylet tevékenységének is gyümölcse. Pfeijfer István titkár előterjesztette az egy­let múlt évi működésére vonatkozó nagy körül­tekintéssel szerkesztett terjedelmes jelentést, a mely az egyesület hivatalos lapjában fog meg­jelenni. Az egyesülelnek múlt évben 14908 kor. bevétele és 9984 kor. 37 fill, kiadása voit ; mint örvendetes tényt említjük meg, hogy az egye­sület a múlt évben százon felüli taggal szapo­rodott s igy a tagok száma most már 1300 kö­rül van. Az egylet vagyona 123280 kor. 36 fill.» sőt ennél is nagyobb értékű, mert az egyleti

Next

/
Oldalképek
Tartalom