Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-10 / 10. szám
6 Békés 1912. március 10. Az Orosházi takarékpénztár folyó hó 3-án tartotta meg 40-ik rendes közgyűlését szokatlan érdeklődés és ünnepélyes színezet kíséretében. A közgyűlést megelőzőleg dr. László Eleket, az intézet egyik alapitóját, majd alelnökét és 15 év óta elnökét szinte családias melegséggel, a szeretet őszinte, közvetlen megnyilvánulásával ünnepelték. Dr. Rajz Miksa, az igazgatóság legrégibb, 25 éves tagja tartalmasán méltatta dr. László 40 évi szakadatlan munkásságával szerzett maradandó érdemeit és értékes egyéniségét, mely ma is fáradhatatlanul buz- gólkodik az intézet továbbfejlesztésén. Beszéde közben az igazgatóság, felügyelő-bizottság és a tiszti kar nevében gyönyörű emléktárgyat nyújtott át, melyet az elnök mély meghatottsággal köszönt meg Majd a közgyűlést megnyitván, élénk figyelem közepette vázolta a takarékpénztár negyvenéves életét, a kezdet viszontagságait és nehézségeit, kidomborítva a további fejlődés főbb mozzanatait, fontosabb eseményeit. A zárszámadás és a felügyelő bizottság jelentésének bemutatása és a kitüntetett 201,876 korona 39 fillér tiszta jövedelem felosztásának jóváhagyása után Horovicz Mór vezérigazgató előterjesztette az igazgatóságnak a részvénytőke felemelésére és ezzel kapcsolatosan az alapszabályok és nyugdijszabályzat módosítására vouatkozó indítványát. A közgyűlés az igazgatóság javaslatát több j részvényes hozzászólása után magáévá tett'. A kibocsátandó 500 darab részvényre a részvényeseknek az elővételi jog biztosíttatott és egyelőre csak 250 darab kerül 2200 korona kedvezményes árban kibo csátásra (az osztalék 130 korona), a további 250 darabra nézve az igazgatóság megbizatott azzal, bogy a kibocsátási műveletet két éven belül megfelelő időben, árfolyamon és föltételekkel foganatosítsa és az eredményről a legközelebbi közgyűlésnek jelentést tegyen. A tárgysorozat utolsó pontja az elnök és az igazgatóság megválasztása volt. Dr. László Elek elnök és az eddigi igazgatósági tagok 3 évre újra megválasztattak. A gyomai járási utbizottság bemutatta az Endrőd hármas körösi hid részletterveit a keres- dedelmi miniszternek, kérvén őt, hogy azt vizsgáltassa át. A kereskedelmi miniszter a kérelem folj tán eljárván, a tervekre vonatkozó megjegyzéseit egy terjedelmes leiratban közli és egyben jelzi, hogy a kiírás céljaira általa teljesen előkészített műveletet a földmivelésügyi miniszterhez tette át a nevezett minisztertől kért államsegélyre tekintettel. Értesíti egyben a miniszter a vármegyét illetőleg az uti- bizottságot, hogy a hídon gyakorolandó vámszedési jog engedélyezésének kérdésében külön intézkedik. A dobozi erdő kiirtása megeng, dtetvén, a volt úrbéresek, mint az erdő tulajdonosai azt kérték a közigazgatási bizottság erdészeti albizottságától, hogy a kiirtandó erdő fája ne nyilvános árverésen adassák el, hanem a jogosultak között jogosultságuk aranyában osztassák tel. Az erdészeti albizottság ezt a kérelmet pártolólag terjesztette fel a földmivelésügyi miniszterhez. A miniszter megengedte, hogy a gazdasági ügyviteli szabályzatnak az erdő haszonvételek természetben való gyakorlására nézve fennálló rendelkezései betartásával, a járási erdőgondnokság közbenjötte mellett, a kiirtaudó erdő fája a jogosultság aranyában osztassák szét. A leendő harmadik állami transversális útra a vármegye által előlegezett 287000 koronát a kereskedelmi miniszter a vármegyei közúti alapnak visszatérítette. Ebből az összegből a vármegye Békéscsaba községnek 250000 koronával tartozik, amelynek visszafizetését Békéscsaba község már többször sürgette. Békéscsaba község ezt a 250 )00 koronát a vármegyének előlegezte abból a célból, hogy a csaba—gerendási utat kiépíthesse. Ezen összeg visszafizetésével megszabadul a közúti alap a község részére kifizetett évi 12500 korona kamattól. Felszámoló egyesület A békéscsabai cipészszövetkezet, mely ezelőtt öt évvel kedvező körülmények között létesült és indult meg a csőd szélére jutott. Már évekkel ezelőtt azt mutatták a zárszámadások, hogy a szövetkezet nem életképes, s mégis nyújtották az életét, sőt az üzletkörét tágították is. amennyiben itt nálunk, Gyulán fiókot is nyitottak. De az üzlet nem ment. A deficitek egyre növekedtek, úgy hogy ma már elérték a tízezer ko rónát. Az egyesület elhatározta, hogy itt megáll s felszámol. Sokan az egyesületi tagok közül a vezetőséget, lanyha ellenőrzést okolják a nagy veszteségért, mig mások a nagyközönséget, akinek minden rossz ami helyi és honi, minden jó, mihelyt az idegen s külföldi. Hja, magyarok vagyunk ! A zöldségtelep öntözése A Fékét.- és Fehérkörös deltájában fekvő remetei árendás dülőjében levő területeken az öntözési vizmü engedélyezése iránt folyamodott Gyulaváros polgármestere. A meg tartott tárgyaláson azonban az érdekelt tulajdonosok túlnyomó része rosszakaratú izgatás és sötét tudatlanság következtében, saját jól felfogott érdekük világos kárára,' az öntözés létesítése ellen határozott állást foglalt, úgy hogy a polgármester kénytelen volt oda módosítani kérelmét, hogy az öntözés engedélyezését csakis a Pártfogó egyesület részére adott 30 kis hold területre nézve kérelmezte. A vármegye alispánja a kultúrmérnöki hivatal javaslata alapján a kért öntözési berendezés létesítésére, fenntartására és használatára az engedélyt megadta. Az engedély értelmében jogosított engedélyes a Fekete-körösből vizemelésre szolgáló szivattyú és ehhez tartozó gép- berendezést létesíteni, amelynek segélyével évenként április 1-től október 1-ig a folyóból első percenként 30 liter vizmenyiséget bármely vízállás mellett kiemelhet. A szivattyútelep gépberendezés, a szívó és nyomó csővezeték előzetesen bemutatott részletes, tervek alapján kiadandó engedély kinyerése után lesz csak létesíthető. Rétek felújítása A földmivelésügyi miniszter panaszolja azt az állapotot, hogy a rétek jókarban tartására kevés gond fordittatik és igy az állat- tenyésztés kellően gondozott rétek hiányában a kívánt mértékben nem fejlődhetik. A rétek használható állapotba való helyezése feltörés, egy éven át kapás növényekkel való beültetés, azután trágyázás megfelelő fűmaggal való bevetés utján történhet. Kijelenti a miniszter, hogy kérelemre hajiaudó szakközegét kiküldeni, aki az érdekelt birtokosokat tanáccsal és munkatervvel ellátja, a felmerülő költségeket a miniszteri tárca viseli. Heti piac. Gyula, március 3. A budapesti gabonatőzsdén állandóan lanyha az irányzat, a hét folyamin a búza ára 20 fillérrel esett. Hetipiacunkon csekély kínálat mellett eladatott: Búza . 23'— 23 60 Árpa . 18-60 18 80 Zab . 19-20 I960 Tengeri . 18 60 18-80 Irodalom és művészet A Magyar Figyelő március elsejei számába“ Seress László folytatja és befejezi »Kossuth, Görgey és Szemere« című nigyérdekü történelmi tanulmá" ! nyát, amely a szabadságharc történetéhez uj, eddig ! ismeretlen adatokat szolgáltatott. Roszner Ervin j báró ,,A suffrage universe! Franciaországban' című | dolgozatával a választójog egyenlőségét a gyakorlati | valóságban mutatja be. Nagyon érdekes dr. Zá- vodszky Levente cikke az 1437-iki parasztlázadás- I ról, amely e történelmi folyamatnak hamis világításba való beállítása ellen a történetíró igazságait | állítja szembe. A szépirodalmi részben Bársony Ist- I ván bájos novelláját és Krúdy Gyulának korfestő j rajzát találjuk. A ,,Feljegyzés“ rovatban, amely e ; számban a rendeknél is gazdadabb, Tisza István, Villecz János Adorján Andor, Almásy László és ! még számosán Írtak különböző tárgyú, de egyaránt j érd-kes dolgozatodat. A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 korona. Mutatványszámot kérésre | ingyen küld a kiadóhivatal: tudapest VI. kér. ! Andrássy-ut 10. Mogyoróssy Sándor a gyulai ipariskola rajz- tanitója, mint szobrászművész, mind nagyobb hírre tesz szert. Sikerült alkotásai egymás után kerülnek napvilágra. Ő készítette az Erkel-emléktáblát a [ német-városi templom mögött és ő van megbízva néh, Tóth Árpád főgimnáziumi volt igazgató síremlékének az elkészítésével is. Hogy városunk szobrásza igazi vérbeli művész ember, mutatja az, hogy legutóbb az „Élet“ cimü művészeti lap emlékezik meg róla és legújabb szobormüvének fénykép utáni közlése mellett a következőket irja : „Jézus a gyermekek között. Ezen a címen bájos szobor- csoportot mutatunk be olvasóinknak, egy vidéken élő fiatal szobrászművész alkotását, aki távol a főváros zajától, körösparti kis műtermében munkálkodik csendben, nagy szorgalommal. Müvén meglátszik a vallásos átérzés és az őszinte szeretet, amellyel eszméjét fölkarolja és azt minden modorosságtól menten a meggyőző igazság egyszerű méltóságával kifejezésre juttatja A fiatal művész': Mogyoróssy 8ándor, a gyulai ipariskola rajztanitója. Négy éve folytat vallásos tárgyú tanulmányokat és vésője alól ez idő alatt többek között néhány igen szép Krisztus-fej került ki. Mogyoróssy a hires Mátrai tanárnál, majd Münchenben, Párisban s végül Rómában tanult. 1904-ben a békécsabai Kossuth- szobor pályázaton (Horvayval szemben) második dijat nyert 1910-ben pedig a Nemzeti szalon téli tárlatán „Fiatal leány" cimü szobormüvével nagy feltűnést keltett, itt bemutatott szobormüvével nagy reményekre jogosít s nyugodtan várhatjuk tőle a tehetséges kezdet méltó folytatását.“ gőzmalmok, cukor-, szesz- és téglagyárak * EFCO (porosz kőszéntégla) cséplőgépek és uradalmak részére bármely vasúti és hajóállomásra legjutányo- sabb bánya-áron beszerezhetők Vilmosnál Budapest, X, Kőltónyai-nt 4. Friedlacnder Eül. A C». Berlin—Gleiwitzi bányacég képviselőjénél Telefon-Interurban 2—59. . 12G 2-5 Törvényszéki csarnok. Bírói összejövete'. Az országos bírói és ügyészi egyesület gyulai osztálya e bó 3-án, vasárnap délután tartotta közgyűlését Békéscsabán a kir. járásbíróság hivatali helyiségeiben. A gyulai kir. törvényszék és járásbíróság bírái a déli vonattal mentek át Csabára, ahol a Fiume-szállodi éttermében találkoztak a kir. törvényszék területén levő többi járásbíróság kiküldötteivel. Közös ebéd után, amelynél csak a kedély volt jó, de az ebéd annál rosszabb, megtartatott a közgyűlés Gálbory József kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt s az osztály annak kimondása után, hogy a birói internátusbán fizetendő évi 8.0 kor. dijat igen magasnak tartja, tudomásul vette dr. Madarász Kálmán kir. törvény- széki biró pénztárnoki jelentését és részére a felmentvényt megadta. Ezzel a közgyűlés is véget ért s a bírák haza utaztak. Heti biinkrónika. Orgazdaság Békéscsabán 1911. évi október hóban Hursán Györgytől a fia : Pál, 3 zsák búzát és 1 zsák árpát lopott és azt eladta Breznyik György békéscsabai lakosnak. Hursán Pál jókat mulatott a kapott pénzen, a mely épen ezért csakhamar elfogyott. A fiú tehát ismét meglopta az apját, még abban a hónapban Elvitt 6 mm. búzát Azt meg eladta Marik György békéscsabai lakosnak. Hursán Pálnak most már nemcsak mulatásra, hanem arra is volt pénze, hogy Ábrahám Ádámtól egy iankaszter vadászfegyvert vásároljon Erre azután kiderült az egész dolog. Megtörtént a feljelentés. Hursán György fiának a megbüntetését nem kivárna és igy kimenekült a bajból, a melyben azonban Breznyik és Marik Györgyök benne maradtak, a mennyiben tudva lopott dolgot vettek -és igy orgazdaságot követtek el Az előbbit 8 napi, utóbbit 3 napi fogházra ítélték. Közokirathamisitás. Bógyis Pálné született Sosik Mária, a ki a békésszentandrási határban levő furugyi szőllőkben lakott, 1911. évi junius hó 23-án a szarvasi piacon összetalálkozott Grajczár János szarvasi hentessel és annak eladásra ajánlotta 8 hónapos hízóját, de egyben megmondotta, hogy Békésszentandrás község és határa sertésvész miatt zár alatt van. Miután a most említett zárlat miatt a sertéshez nem lehetett hozzájutni, Grajczár János, hogy mégis megvehesse, egy igazolványt állított ki arról, miként Bógyis Pál szarvasi (tehát nem békésszentandrási) lakosnak egy 8 hónapos hízója van, — ez igazolványt aláíratta, mint tanúval Jansik Andrással — másik tanuképen pedig ő maga irta alá és ekként a Bógyis Pálné békésszentandrási lakos sertésére olyan tartalmú járlatot szerzett, hogy az a sertés Szarvasról származik és a Bógyis Pál saját nevelésű sertése. Minthogy ekként Grajczár János hamis járlatot szerzett és ezzel elkövette a közokirathamisitás vétségét, ezért 4 napi fogházra átváltoztatandó 40 korona pénzbüntetésre Ítélte a törvényszék,
