Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-10 / 10. szám
1912. március 10. IS é k é s 7 Lopás. Békésszentandráson Miskovicz (Bencsik) János 18 éves béres gyereknek nagy úri hajlamai voltak. Nagyon szeretett volna vadászni és ebből a célból vadászfegyverre szert tenni. A múlt év november 28-án észrevette, hogy Szalai Menyhért este valahova lakodalomba ment. Miután tudta, hogy Szálainak jó puskája van, felhasználta, a kedvező alkalmat és az utcai ablakot betörve, bemászott a lakásba, A szomszédok azonban észrevették a dolgot, hirt adtak Szalai Menyhértnek, a ki haza tért Mis- ko' ez a kemencébe bujt el, de ott is megtalálták és“ . 'húzták belőle. A bíróság lopás kísérlete miatt 14 napi fogházra Ítélte Csalás. Régi módja a csalásnak az, hogy a lókupe- cek értéktelen kehes lovat eladnak drága pénzen és a mikor a vevő kártérítésért pereli őket, kisül, hogy a kupec teljesen vagyontalan, a kin semmit sem lehet behajtani és a ki az eladott lóért kapott pénzt régen elköltötte — Jól tudta ezt Szőllősi Lajos békési lakos, a ki 1911 junius hóban a békéscsabai vásáron két lovat vásárolt; az egyiket Kara Marián ószentannai lakostól 240 koronáért, a másikat Farkas Miklós ugyancsak ószentannai lakostól 200 koronáért A vétel megkötésekor Szőllősi Lajos 4 tanú előtt szóbeli és írásbeli nyilatkozatot kért a két ószentannai embertől, hogy az eladott lovak egészségesek. Ám ez az óvatosság hiábavalónak bizonjmlt, mert az egyik ló, mikor Szőllősi hazavitte, még az nap eldöglött, a másik pedig nagy mértékben kehesnek, Kara Marián és Farkas Miklós pedig a rendes recept szerint vagyontalannak bizonyult és még az is kisült, hogy a két eladó a lovaknál a kehességet időlegesen mesterségesen megszüntette. Minthogy ekként a két ember Szőllősi Lajost 400 korona erejéig megkárosította, a bíróság csalásért Kara Mariánt 2 hónapi, Farkas Miklóst pedig 1 hónapi fogházra ítélte. Gondatlanság. Özv. Bakró Emilné szül. Petik Mária gyulai lakos, a kinek 5 gyermeke volt, közös háztartásban élt Ökrös Dávid zenésszel 1911. évi november hó 7-én reggel 8 óra tájban Petik Mária eltávozott hazulról és másfél éves Olga nevű gyermekét Ökrös Dávid mellé tette az ágyba s azután eltávozott hazulról. Ökrös Dávid a nő távollétében kiment a szobából és a másfél éves gyermeket magára hagyta, ki ennek folytán az ágyról a fejére leesett, agynyomást és agyvérzést kapott s abba belehalt. A kir törvényszék Ökrös Dávidot 10 napi fogházra, átváltoztatatandó 100 korona pénzbüntetésre Ítélte, de a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette. Zsarolás. Békéscsabán a múlt év augusztus havában a Békéscsabai Iparoskor műkedvelői előadást tartott, melynek rendezésében Újvári Mihály kéményseprő- segéd is részt vett Az előadás után Újvári a közreműködéséért 30 korona díjazást követelt az előadás rendezőségétől s mivel azt nem kapta még, Zle- hovszki János címére egy levelet irt, a melyben a vigalmi bizottság tagjait: Zlehovszki Jánost, Facsi nai Dezsőt, Lázár Pált, Tichy Jánost, Zelenák Mihályt, Szikora Jánost és Csjern k Jánost a nyilvánosság előtt való meghurcolással fenyegette meg és ezzel akarta magának kikényszeríteni a 30 koronát A bíróság Újvári Mihályt zsarolás kísérletéért 4 napi fogházra átváltoztatandó 40 korona pénzbüntetésre ítélte 2584—1912. ikt. szám. Hirdetmény. Gyulaváros tanácsa közhírré teszi, hogy Gyulaváros tulajdonát képező Benedeken levő u. n. ebédleső 131 hold és 1195 — 1600 D-öl, Bibiczhalom 222 hold (1100 □ ölével) és Bibiczhalom 388 hold (1100 □ ölével) területű legelőföld bérleti szerződései a folyó évben lejárván, azt 1912. évi március hó 21-én a városháza nagytermében tartandó nyilvános árverésen, a két utóbbi folyó évi október hó 1-től, az első pedig 1913. évi január hó 1-től hat egymásután következő évre Gyulaváros adóügyi tanácsnoka hivatalos helyiségében közszemlére kitett bérleti feltételek mellett a legtöbbet Ígérőnek bérbeadja. Gyula, 1912. március hó 2. JDr. Lovich Ödön 134 1—2 polgármester. 5778—1911. szám. Hirdetmény a hadmentességi dij alá tartozó egyének által teendő bejelentések tárgyában. Az 1912. évi március hónapban tartozik az, ki: 1 mint hadi szolgálatra alkalmatlan az állítási lajstromból törültetett; 2. mint fegyveres szolgálatra alkalmatlan, fegyverképtelennek nyilváníttatott; 3. a katonaszolgálatból oly testi fogyatkozás miatt bocsáttatott el, mely őt keresetképte- lennó nem tette, s mely nem a katonai szolgálat teljesítésének következménye ; 4. az 1868: XL. t-c. alapján, mint család- fentartó felmentetett és az 1889. évi VI. t.-c. életbelépte után is bármely okból fel nem avat tatott: 5. külföldre költözési -engedélyt nyert és hadmentessógi díjfizetési kötelezettsége még tart, arna község elöljáróságánál (város adóhivatalánál) hol állandóan tartózkodik, az e célra szolgáló nyomtatványon : a) polgári állását; b) lakását; c) ama sorozójárás, illetőleg község nevét, melyben a hadkötelezettség alól mentesittetett; d) azt az évet, melytől fogva a felmentés szárnitandó, bejelenteni és e) a reá, esetleg, ama családfőre, kinek családjához tartozik, a megelőző 1898. évben állandó lakhelyén, esetleg más községekben is kivetett egyenes államadók összegét hitelesen kimutatni. Ezen kívül tartozik : f) az a véd-, illetve díjköteles, kinek hadmentessógi diját a törvény 11. §-a értelmében a munkaadó fizeti, a munkaadó nevét és lakását bejelenteni. Ez adatok bejelentésének elmulasztása az 1880. évi XXVII. t-cikk 20 § a értelmében a kirovandó hadmentességi dij háron, egész hatszoros összegének megfelelő pénzbírságot von maga után. Ha a munkaadó személyében az alatt az idő alatt, mely a bejelentés beadása és a dij esedékességének napja (az óv október 1-je) között lefolyt, változás állott be, eme változást a díjköteles az 1883. évi IX. t.-c. 4. §-nak 3-ik pontja értelmében ott, ahol az első bejelentést tette, szintén bejelenteni köteles. Azoknak a díjköteleseknek, kik állandó lakóhelyükön kívül másutt adóval megróva nincsenek, megengedtetik, hogy a községi elöljáróság (városi adóhivatal) előtt személyesen megjelenvén, vallomásukat ugyanott tollba mondhassák, de ha ezt tenni elmulasztják, a fentebb említett pénzbírság ellenök teljes szigorral fog alkalmaztatni. Kelt Gyulán, 1912. március hó 1-ón. Szikes György 137 1—1 adóügyi tanácsnok. 1645—1912. szám. ÉRTESÍTÉSAz országos földadó-bizottság az 1909. évi V. t.-c. alapján Gyula város és Eperjes-puszta egész határának az eddigi tiszta jövedelmi fokozatok mellett leendő újbóli osztályozását elrendelte. Az újbóli osztályozás foganatosítására kiküldött m. kir. becslő-biztos, két bizalmi férfi közbejöttével, működését folyó hó 18 ■án fogja megkezdeni és pedig előbb Gyulán, annak befejeztével Eperjes-pusztán. Erről a birtokos-közönség azzal értesittetik, hogy az újbóli osztályozásnál az érdekeltek jelen lehetnek és észrevételeiket a bizottság előtt a helyszínen megtehetik, de meg nem jelenésük az újbóli osztályozás foganatosítását nem gátolja. Városi adóhivatal. Gyula, 1912. március hó 7-én. Szikes György, 144 1—2 adóügyi tanácsnok. 925—1912. sz. A békési járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Békésvármegye Békés községében üresedésbe jött évi 1600 korona fizetés és szabályren- deletileg megállapított látogatási stb. dijakkal javadalmazott községi állatorvosi állásra ezennel pályázatot hirdetek. Felhívom pályázókat, hogy képesítésüket s eddigi szolgálatukat igazoló okmányokkal, valamint születési bizonyítvánnyal felszerelt kérvényeiket hozzám folyo évi március hó 28-áig annál is inkább adják be, mert később érkező pályázati kérvényeket figyelembe venni nem fogom. A választás Békés községházánál folyó évi március 29 én délelőtt 10 órakor fog megejtetni. Békés, 1912. évi március hó 2-án. Popovics Szilveszter 132 1—3 főszolgabíró. 415—1912. sz A gyomai járás főszolgabírójától. Pályázati hirdetmény. Gyoma községnél megüresedett községi segédjegyzői állásra pályázatot hirdetek. Az 1900. évi XX. t.-c. 3. §-ában megszabott jegyzői minősítést igazoló bizonyítvánnyal felszerelt pályázati kérvényeket folyó évi március hó 19-ének délelőtt 12 óráig kell hozzám beadni. Később érkező, valamint minősítést nem igazoló kérvényeket nem veszek figyelembe. Az állás javadalma: évi 1000 korona fizetés és 200 korona lakbér. Megjegyzem, hogy az anyakönyvi kivonatok dijából évenként 3—400 korona folyik be, mely összeg eddig a segódjegyző részére szavaztatott meg; de e tárgyban a képviselőtestület évről-évre- dönt. , A választást később tűzöm ki. Gyoma, 1912. évi március hó 2-án. Dr. Konkoly Tihamér, 143 1—2 főszolgabíró. Hirdetmény a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. A magyar korona országai területén beles külföldiek által ipari, kereskedelmi, pénzforgalmi szállítási s bárminemű más haszonhajtó célból nyereményre alakult vagy üzletben tartott s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleti jövedelmeik után, a mennyiben ezek a bánya adóról szóló törvény határozmá- nyai alá nem esnek, az 1909. Vili. törvénycikkben meghatározott elvek és szabályok szerint adóznak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói vagy ügyvezetői a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) 1910. évi március hó 15 — 31. közötti időben benyújtandó üzleti jövedelem-bevalláshoz a részvények utáni osztalékok, illetőleg kamatok felosztására és kifizetésére vonatkozó közgyűlési határozatnak szabályszerűen hitelesített kivonatát s a vállalat, egylet jövedelmi mérlegét (nyereség- és veszteség számláját) csatolni tartoznak. Ha a jövedelem-mérlegben más községekben levő oly fióküzletek jövedelmei is benfoglaltatnak, melyek az 1909. évi XVIII t.-cikk 11. §-a szerint külön adóztatnak meg, e körülmény a fióküzletre eső jövedelemnek kitüntetése mellett a bevallási ivén megjegyzendő. Az adóalap helyes megállapítása céljából a vallomáshoz csatolandó még: 1. vállalat tnlajdonát képező állampapírok vagy egyéb adómentes értékpapírok jegyzéke; 2. az üzleti költségek részletes kimutatása ; 3 A közgyűlési határozatnak, behajthatlan követelések törlésére vonatkozó kivonata. Mindazon nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, melyeknek igazgatóságai a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, adója alá tartozó jövedelemforrásokat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, avagy hamis vallomást adnak, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-cikk 100. §-a értelmében büntettetnek. Kelt Gyulán, 1912. március hó 1-ón. Szikes György 136 1—1 adóügyi tanácsnok.
