Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-17 / 46. szám
3 Békés L912. november 17. ahol megfelelő színvonalon álló előadások utján újíthatja fel, vagy egészítheti ki ismeretkörét. Liceális előadás a vármegye nagyobb községeiben és városaiban 92 fog tartatni, mely előadásokat a megelőzőkhöz számítva a közművelődési bizottság az 1912—13. év tél folyamán összesen 741 előadást rendez. Az előadások községenként a következőképen oszlanak meg: Népies Gazd. Lieeál. Összes előadás előadás előadás előadás 1. Gyula 8 6 12 ' 26 2_ Gyulaeperjes 6 — — 6 3. Gyulavári 15 10 — 25 4. Doboz 25 4 — 29 5. Békéscsaba külter. 44 12 — 56 6. Békéscsaba 3 7 16 26 7. Békés 12 8 12 32 8. Gyoma — 3 — 3 9. Mezőberény — 6 12 18 10. Endrőd 8 4 — 12 11. Szarvas 24 14 16 54 12. Szarvas külterület 57 — — 57 13. Kondoros külterül. 12 4 — 16 14. B.-szentandrás és külter. Nádasoldal 26 7 33 15, Öcsöd 19 16 — 35 16. Vésztő 8 4 — 12 17. Füzesgyarmat és külterül. Bucsatelep 28 8 — 36 18. Kertészsziget 8 — — 8 19. Körösladáuy és külterül. Fáspuszta 24 6 _ 30 20. Csorvás 30 6 — 36 21 Nagyszénás 35 2 — 37 22. Gádoros 18 — — 18 23. Békéssámsou 12 — — 12 24. Tótkomlós 8 4 — 12 25. Széntetornya 8 4 — 12 26. Orosháza 8 6 24 38 27. Orosháza külterül. 24 24 — 48 28. Gyopárhalma 14 — — 14 Összesen 484 165 ’ 92 741 A mull év tél folyamán rendezett 357 ismeretet nyújtó előadással szemben a jelen évben az előadások száma 741-re emelkedett, amely szám a megelőző évekét kétszeresen is fölülmúlja. Közművelődési bizottságunk a jelen évvel közhasznú működésének ötödik évét nyitotta meg. Evről-évre a haladás és a fejlődés jellemzi munkáját. Az idén tevékenysége méltóan dokumentálja, hogy kulturális törekvéseit nem lobbanékony rohamtüz, hanem a kitartó lelkesedés vezeti. Titkárnak az előadások rendezésére és adminisztrálására vonatkozó kisebb javaslatai és előterjesztései után elnök a bizottsági gyűlést a legszebb reménnyel zárta be. A közigazgatási bizottság ülése. ([November 110 A vármegye közigazgatási bizottsága novemberi rendes ülését e hó 11-én tartotta Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülésen szokatlanul nagy számban vettek részt a bizottsági tagok, mert a 10 választott bizottsági tag közül mindössze gróf Wenckbeim Dénes hiányzott. Ellenben a tisztviselők közül távol volt dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes és Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök. Az ülés lefolyása annyiban volt élénk, hogy Orosháza községnek a jövedelmi pótadó ellen beadott felebbezésénél 5 negyed óráig tartó hatalmas vita kerekedett amelyben a bizottságnak 6 tagja vett részt és a mely azonban érdemleges határozattal nem végződött. A többi tárgyaknál semmifele felszólalás vagy vita nem volt és az előadói javaslatok egyhangúan fogadtattak el. Az ülésen jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: Dr. Daimel Sándor, főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Janos főorvos, Zador Mór kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. taufelügyelö, Biliut Imre kir. mérnök, az allamépitészeti hivatal képviseletében, Pfeiffer István közgazdasági előadó, továbbá Dombi Lajos, dr. Ladies László, Morvay Mihály, Beliczey Géza Haraszti Sándor, Veres József, Varságli Béla, Haviár Dániel és dr. Török Gabor választott bizottsági tagok. Elnöklő alispán az ülést 9 órakor megnyitván, bejelentette, hogy Kéry Gyula főispán hivatalos elfoglaltság miatt itthon nem léyén, nem elnökölhet. Az alispáni jelentést megelőzőleg bejelentetett a közigazgatasi bizottságnak, hogy a gazdasági szerződések oly módon való kötésének megengedése iránt, hogy a felek között létrejött szerződések az elöljáróságoknak csak láttamozás végett mutassauak be, ülésen kívül a földmivelésügyi miniszterhez — a vármegyei gazdasági egyesület véleményéhez képest — felterjesztés intéztetett. Azután az alispáni jelentés olvastatott fel, amely hozzászólás nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés a kevetkezö: A személybiztonság 13 esetben lett megtámadva, még pedig 7 könnyű, 5 súlyos és 1 halált okozó testi sértéssel. öngyilkosság 5 esetben, öngyilkossági kísérlet 2 esetben történt. Baleset 12 Ízben fordult elő, ebből könnyebb természetű 9, halállal végződött 3 A vagyonbiztonság 23 esetben zavartatott meg, mindannyiszor kisebb nagyobb lopással, egy Ízben betöréssel. Tűz 21 helyen fordult elő, a kár részben biztosítás utján megtérül. Az időjárás javultával és állandóbbra fordultával a mezei munkálatok is jobban haladnak előre. Az Őszi vetés, kivéve a kis gazdaságokat, még mindig folyamatban van, befejezéséhez legalább is még 10 nap szükséges s még ezután is marad szórványosan vetni való, de ez már csak az igen megkésett gazdaságokban fordult elő Az elvetett búzák kikelése lassan halad az éjszakai fagyos idők beálltával. A tengeri törés nagy részt befejezést nyert s még idáig számbavehető panaszok annak megromlá-.^ sáról nem hallhatók igy a cukor- és takarmányrépa kiszedése is nagyot haladt előre s csak munkáskéz hiánya nehezíti meg a szokatlanul nagy termés betakarítását. Állat-egészségügyünk az állattenyésztésre a múlt hónapban nem gyakorolt hátrányos befolyást, számbavehető baj nem fordult elő. A vármegye állategészségügye a múlt hó folyamán teljesen kielégítő volt, mert a ragadós állati betegségek csak kis számmal és minden esetben esik szórványos jeleggel fordultak elő. Az elhullás nem volt számottevő, mindössze 4 nagyobb és 199 kisebb háziállat hullott el a múlt hó folyamán. Az ipar és kereskedelem terén az elmúlt hó folyamán említésre méltó dolog nem történt. Tótkomlós községben Kinetykó György bíró, ki különböző elöljárói minőségben két évtizedig volt a községnél meghalt. Csorváson Perke Elemér Írnok állásáról lemondott. Nagyszénáson a megüresedett irnoki állásra Kerepeczky Gyula választatott meg. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint októberben a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hu- rutos bantalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult : 1. diphtheria 40 megbetegedéssel és 4 halálozással 2. vörheny 28 » 6 » 3. kanyaró 3 » — » Tamás, Krúdy Gyula, Lövik Károly, Lőrinczy György, Malonyay Dezső, Móricz Zsigmond, Pékár Gyula, Rákosi Viktor, Sas Ede, Szikra, Színi Gyula, Szomaházy István, Szőllőssi Zsigmond, Tömörkény István, Tutsek Anna. A Mikszáth-Almanach Singer és Wolfner (Budapest, VI Andrássy-ut 16.) kiadásában jelenik meg. Ára 2 korona. ELŐSZÓ. Van nekünk egy jóbarátunk, akit soha sem láttunk még szemtől-szembe: a clevelandi Mr. Dávidházy (ő ugyan odaát Davis-Acy-nak Írja a nevét.) Amerikában született magyar szülőktől, elég jól is töri a nyelvünket, az európai őshazában azonban nem járt még. Amit Magyarországról tud, azt az újságok politikai rovataiból böngészte össze (amerikai üzletember nem ér rá könyveket olvasni), és igy meglehetősen zavaros fogalmai vannak az országról Egyszer azt hallja, hogy ez a szabadság hazája, máskor meg azt olvassa, hogy itt kegyetlen rabigában görnyed a nép. Hol olyasmit írnak, hogy a magyarság erkölcsi és anyagi csődje előtt áll, hol meg olyasmit, hogy a magyar imperializmus szemet vetett a Balkánra. Újabban Mr. Dávidházy, aki szép vagyont szerzett a Davidol-ideglabdacsok gyártásával, türelmetlen kíváncsisággal gondol az őshazára. Vájjon milyen ország ez valóságban ? Valószínű, hogy még az idei esztendőben koronákra váltja be a jó dollárjait, azután hazajön és birtokot vásárol Szlavóniában, vagy bankot alapit a Lipótvárosban. Első dolga persze az lesz, hogy fölfedezze magának Magyarországot. Ha ebben a dologban hozzám fordulna jótanácsért, akkor ezt mondanám neki: — Mr. Dávidházy, ha ön az igazságot akarja megtudni Magyarországról, akkor a világért se higyjen az embereknek, hanem csakis a könyveknek. Jól is tenné, ha egyelőre nem utazna az országban, nem is kötne ismeretségeket, hanem csak szorgalmasan olvasgatna. A praktikus yankee természetesen a szemébe nevetne. — Pedig az egész világon elfogadott szabály, — mondaná, — hogy az élettől többet lehet tanulni, mint könyvekből. — Ismerem a szabályt, Mr. Dávidházy, de minden szabálynak vannak kivételei és Magyar- ország épen olyan kivétel az emberlakta országok között, mint a tojásokat rakó csőrös állat az emlősök között. A dolog magyarázata különben az, hogy nálunk majd minden ember politikus, pedig a politikus majd mindig ferdít, akkor is, mikor igazat akar mondani. Az ő füllentései többnyire jóhiszemüek, azért nálunk nagyon tisztelik a politikust, bár nem igen hisznek neki. Ő ugyanis az I igazságot következetesein összetéveszti azzal, ami j neki kívánatos és közállapotainkat olyanoknak látja, I amilyeneknek pártpolitikai szempontból szeretné Ha a politikus az ország állapotairól beszél, az olyan, mint mikor ön, Mr. Dávidházy, a Davidol- ideglabdacsok hirdetéseiben az emberi egészségről beszél. »Ön néha álmatlanságban szenved ? Olykor főfájás kínozza? A kedélyállapota gyakran nyomott ?“ A jóleső érdeklődés vége: Egy doboz ideg labdacs ára másfél dollár. — És a könyvek nem hazudnak ? — Könyve válogatja. Ha ön meg akarja ismerni az ország politikai és társadalmi viszonyait a jelenben és a múltban, akkor olvasson meséket és verseket, de kerülje óvatosan a politikusok és a társadaiomtudósok írásait. — Nem tudtam eddig, hogy a költők az igazmondás bajnokai. — Nem bajnokai, Mr. Dávidházy, inkább mártírjai Hiszen nagyon szeretnének hazudni, de nem tudnak szegények. Sőt akkor a legigazabbak, mikor a legnagyobbat akarják hazudni. Ez nem a morál diadala, hanem a mesterség átka. A költő mestersége, hogy megírja azt, amit lát és érez. Akár jól írja meg, akár rosszul: a valóság ráborul és fogva tartja, mint a pohár a darázsi és nincs az az erős darázs, amely föl tudná emelni a poharat. A költő hazugságaiban maga a kor igazsága tesz vallomást. A költő csak akkor hazudik igazán, ha nem költ, hanem politizál, moralizál, újságot vagy történelmet ir. — Én sem költő, sem politikus nem vagyok, — mondja Mr. Dávidházy, — de azt hiszem, hogy a magam szemének bátran hihetek. — Nem bizonyos. Ha azonban minden áron a maga szemével akarja látni Magyarországot, akkor arra kell figyelmeztetnem, hogy ehhez az országhoz használati utasítás jár. Ön mindenesetre igen rossz időben jött haza, Mr. Dávidházy. Magyar ország ugyanis mostanában éppen hurcolkodás közben van. — És hová hurcolkodik ? Vissza Lebédiába ? — Isten ments, csak föl az első emeletre. Tudvalevő dolog, hogy nekünk tulajdonképpen két Magyarországunk van. Az egyik a lapos földszinten fekszik és Brucktól Predeálig terjed. Ez a hétköznapi Magyarország, amelyet politikus Magyar- országnak is nevezhetünk. Itt keveset süt a nap és csípős szél jár a tarlók fölött, az emberek pedig vagy verekszenek, vagy pedig sopánkodnak. — És a másik? — Egy emelettel a lapos Magyarország feje fölött van. A költészet Magyarországa. Egészben véve képmása az alsónak, de színesebb, melegebb és érdekesebb, mintha aranytükörben fogta volna fel a hétköznapok képét, azonkívül reálisabb is — igen! — és magyarabb. Ha ne adj’ Isten valami történelmi árvíz ellepné és elnyelné a lapályt, az irodalmi Magyarország akkor is ott maradna lebegve a hullámok fölött és tovább folytatná a maga magányos bárkaéletét amig horgonyt nem vethet megint valami Ararát hegyen. — És ön azt hiszi. — — Én azt hiszem, hogy a politikusok nem tudtak mit kezdeni odalenn az ő tejjel-mézzel folyó valóságukkal, bár az irodalom ugyancsak törte előttük az ugart. A költők pedig, mintha nem nagyon
