Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-17 / 46. szám

1912. november 17. Békés A 4. hasihagymáz 43 megbetegedéssel és 9 halálozással Ö. szamárköb. 1 » — » 6. bárányhimlő 10 * — » összeg 125 19 (Í5 % ) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a hasihagymáz volt az uralkodó, amely egymaga, a többi bajoknak V8 át tette ki s több esetben csupán Csabán és Gyulán mutatkozott. Ez a betegség, a múlt hóban mutatkozott szá­mához képest, felére szállt alá- A difteriás betegek száma némi emelkedést mutat. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 392, hullán 7 esetben, orvos törvényszékit pedig 15 könnyű és 7 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 31 egyént, akik kö­zül meggyógyult 29, meghalt 2. Az ifjú Haviár Dániel közigazgatási gyakornok és Wenzel József között előfordult kölcsönös becsű letsértési ügyben hozott bírósági Ítélet a vármegye alispánjának adatott ki esetleges további intézkedés végett. Kuczkay Zoltán szentetornyai jegyző a gyulai kir. törvényszék által jogerősen vad alá helyeztetett Renesisofszki Ferenc a »Békésvármegyei Ellenzék« szerkesztőjének terhére elkövetett rágalmazás vétsége miatt. A közigazgatási bizottság, tekintettel arra, hogy ebben az ügyben a végtargyalás e hó 14-én lesz, egyelőre semmiféle intézkedést nem tett, hanem a továbbiak tekintetében való eljárását, a bírósági ítélettől tette függővé Ricsek János és Veik István gyulavárosi anya- könyvvezető helyetteseknek fizetésfelemelés iránt benyújtott kérvényeit, a közigazgatási bizottság pártoló véleménnyel terjesztette fel a belügyminisz­terhez. Pataj György békéscsabai lakosnak az ottani árvaszék ellen beadott fegyelmi feljentését a bizott­ság — egyelőre — nyilatkozattétel és az iratok be­terjesztése végett kiadta a békéscsabai arvaszéknek. Zádor Mór pénzügyigazgató jelentette, hogy a folyó évre előirt összes állami egyenes adók összege 4.623,369 korona. A múlt hóig erre befizettetett 3149929 korona, tényleges hátralék tehát 1473740 korona. A múlt havi befizetés eredménye a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 18197 koronával kedvezőtlenebb. A f. évre előirt 91969 korona had- mentességi adóból a tényleges hátralék 66495 korona. A jövedéki ágazatokban a következő az elért eredmény : Fogyasztási és haladóban 37712 K 41 f, szeszadóban 36550 K 07 f, bélyeg és jogilletékben 225718 K 33 f, dobányjövedékben 191611 K 71 f. Az összes befizetés tehat 491592 K 52 í. Ideiglenes házadómentesség engedélyeztetett 31, adófizetési ha­lasztást pedig 23 esetben adott a pénzügyigazgatóság. A kir. pénzügyigazgatóság Orosháza községre — 5 évre visszamenőleg — 14000 K általános jöve­biznának a politizáló Magyarországban, minden, amit értékesnek és érdekesnek találtak odalenn, fölhurcoltak a biztos magasságba. Lenn züllenek az urak és Amerikába kívánkozik a paraszt, fenn tovább virulnak a magyar nábob-dinasztiák és nó- tázva kaszálják a csillagos rétet a jó palócok. Lenn megfakultak a férfiak és keserűk lettek a nők: fenn azonban még megtalálhatja Jókai fényes le­ventéit és édes asszonyait. Mert ami odalenn elve­szett a borús hétköznapokon, az odafenn mind megkerül megint egy verőfényes vasárnapon. Hiába parcellázzák a Hortobágyot, a puszta romantikája ott ragyog Petőfi verseiben. Es hiába került csá­kány alá a régi Pest-Buda, ha ön honvágyat érez az öregapja szülőháza után, megtalálja a köny­veinkben. Amit azok odalenn elpolitizáltak és el­herdáltak, azt fönn szeretettel megóvták. Még az önálló magyar hadsereg is ott táborozik a könyves polcokon: törökverő daliák, bus kurucok, mai aszfalthuszárok Es ha a modern magyar ember meg akarja ismerni önmagát, nem tükörbe, hanem könyvbe kell néznie — Láthatja, Mr. Dávidházy, hogy az igazi Magyarország ma nem Bruck es Predeál között, hanem a könyvesházakban keresendő. Es ennek a Magyarországnak egyik pompás és gazdag kis vár­megyéje az Almanach uj kötete. Huszonöt iró huszonöt elbeszélése. Szándé­kosan nem közöltünk ezúttal uj novellákat, hanem szerető gonddal összeválogattuk az irodalmi ter­mésből azokat a gyümölcsöket, amelyeket az iró gazdasága és eredetisége szempontjából a legjel­lemzőbbeknek tartunk. Világszerte nincs ma elbe­szélő irodalom, amely ilyen kérkedést megenged­hetne magának. Mikszáth Almanachja ma Napoleon előszobája, ahol fejedelmek ülnek a lócán. Szabad igy dicsekednünk, Mr. Dávidházy, hiszen a szer­kesztőségnek nincs ebben semmi része, ez az irók érdeme és a magyar irodalom dicsősége. delmi pótadót rovott ki, azért, mert a terhek jel- tálogilag bekebelezve nem lévén, a községnek nem volt igénye a törvény által ilyen esetekben bizto­sított adóelengedéshez. A község megfelebbezte a pénzügyigazgatóság határozatát és a pénügyigazgafó javaslata az volt, hogy a felebbezés elutasításával a község a 14000 K megfizetésére kötéleztesék. A javaslat nagy és szenvedélyes vitára adott alkalmat, amelyben részt vettek az előadón kívül — aki a pénzügyigazgatóság álláspontját erősen védel­mezte — dr. Török Gabor, Haviar Dániel, dr. La- di*3 László és Veres József. Haviár és Veres bizott­sági tagok a felebbezés elfogadása mellett és az adó elengedése mellett érveltek, hivatkozván e felebbe- zésben is felhozott egy közigazgatási bírósági dön­tésre, amely szerint a terhek jelzálogi bekebelezése nélkül is megadatott az adókedvezmény. Jelen eset­ben annál inkább teljesítendő a község kérelme, mert a szóban levő terhek olyanok, amelyek kétség­telenül fennállanak és amelyeknek jelzálogi bekebe­lezése csupán azért nem történt meg, mert azt az illető pénzintézetek nem kívánták. De a község ré­széről a legnagyobb jóhiszeműség is fennforgóit, mert hisz a vallomási ivekben nem tüntette ki so­hasem azt, hogy a kérdéses terhek be vannak ke­belezve és mindannak dacára a pénzügyigazgatóság a múltban sohasem tett észrevételt az ellen, hogy a község az adóelengedésben részesüljön. Dr. Török Gábor és dr. Ladies László azonban érdemleges döntés előtt elsősorban bizonyos kérdések tisztázá­sát kívánták nevezetesen azt, hogy a kérdéses ter­hek mély években keletkeztek, mely ingatlanokat terhelnek és a pénzügyigazgatóság által követelt ál­talános jövedelmi pótadó kizárólag csak az ingatla­nokat vagy a község egyéb jövedelmeit is terheli. A közigazgatási bizottság dr. Ladies Lászlónak köz­beszóló indítványát fogadta el. A pénzügyigazgató által előadott többi ügyek túlnyomó részben adóelengedések, törlések és régi hátralékos adók behajtása céljából a dologi végre­hajtások elrendelését tárgyazták. Végül kimondotta a bizottság Öcsöd községgel szemben a nagymérvű adóhátralék miatt a vagyoni felelősséget azzal, hogyha 30 nap alatt a mulasztá­sok nem pótoltatnák úgy az adók behajtása céljából a mulasztók terhére állami végrehajtó fog alkal­maztatni. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a tanfelügyelőség a múlt hóban iskolalátogatásokat nem teljesített, mert a szükséges munkaerő az iro­dában hiányozván, az ügyek feldolgozása vette igénybe a tanfelügyelőség idejét A tollnoki állás már három hónapja betöltetlen. Bejelentette a tanfelügyelő, hogy az igényjo­gosult tanítók valamennyien megkapták a családi pótlékot. A kiosztott családi pótlék 15800 és 7500 koronát, tehát összesen 23300 koronát tett ki. A do­bozi ref egyház egy uj tanítói és tanítónői állás szervezését mondotta ki; ezen állásokhoz kért fize- téskiegészitési államsegély megadását a. bizottság ja­vaslatba hozta. Megengedte a bizottság azt is, hogy a gyomai egyház Tabakovics Ilona segédtanitónőt egy évig mint osztálytanitónőt alkalmazhassa Békés község újólag megtagadta azon törvé­nyes kötelezettségének teljesítését, hogy az ottani polgári leányiskolához egy ötödik tanerőt szervezzen, amelynek javadalmát 50 százalék erejéig az állam adja. A közigazgatási bizottság a község határozatát ismételten megsemmisítette és felhívta a községet, hogy törvényes kötelezettségének annyival inkább tegyen záros határidő alatt eleget, mert elleneset­ben gondoskodás történik, hogy a kérdéses állás javadalma, a község költségvetésébe hivatalból beál- littassék. A kondorosi külterületi községi tanítói állásra október 19-én, a tanfelügyelő elnöklete alatt, 8 pá­lyázó közül egyhangúlag Jeszenszki Sándor válasz­tatván meg, díjlevelét a bizottság jóváhagyta. A tanfelügyelői előadmányok végén Veres Jó­zsef tett egy pár kérdést a tanfelügyelőhöz, amelyek közül felemlitésre méltó az, hogy a katonai szolgá­latra az uj védtörvény értelmében most már egy évre bevonulni tartozó tanítók állásának helyettesítése iránt minő eljárás követendő és mi történjék, ha nem jelentkezik pályázó. A tanfelügyelő a kívánt választ megadta azzal a megjegyzéssel, hogy hozzá — ebben a kérdésben — még nem érkezett semmi­féle miniszteri rendelet. Ti)ldy Géza főügyész által előadott ügydarabok közül felemlitésre méltó a Gyula városi vadászat ha­szonbér felosztásának ügye. A képviselőtestület tudvalevőleg akként hatá­rozott, hogy a haszonbér 'felosztásával a városi t. ügyészt bízza meg és pedig — nem — amint az állandó választmány javasolta — 12000 korona tisz- teletdij mellett — hanem a Simonka indítványa ér­telmében a felosztás megtörténte után egyezségileg megállapítandó összeg alapján, egyezség nem sike­rülése esetén a bíróság áltál megállapítandó díjazás mellett. Ezen határozat folytán elesett a Steigervaid Ferenc által benyújtott indítvány, hogy a felosztás­sal 2 és fél százalék díjazás mellett Csiszár Kálmán gyulai lakos bízassák meg. A hozott határozat ellen azért, mert a polgármester nem tette fel a Steiger- vald indítványát szavazásra, 7 felebbezés adatott be, amelyeket azonban a közigazgatási bizottság elutasí­tott, mert a polgármester eljárása teljesen törvényes volt. A Simonka-féle indítvány elfogadása után ugyanis, a Steigervald-féle indítvány tárgytalanná vált, tehát azt szavazásra nem is volt szabad fel­tennie. Múlt György és társai gyulai lakosok feleb- bezést adtak be a képviselőtestületnek azon határo- rozata ellen, amely szerint kimondotta, hogy a ne­vezettek földjeihez vezető, az Elővizcsatornán levő hidat nem javíttatja ki. A közigazgatási bizottság a felebbezést elutasította. Bálint Imre, mint a kir. államépitészeti hivatal képviselője beszámolt a fehérkörózsi és dobozi hidak építésének előrehaladásáról, továbbá a folyamatban levő útépítkezésekről. Az endrődi hármaskörözsi hidra beadott aján­latokat a kereskedelmi miniszter felülbírálván a járási utibizottság annak figyelembevételével a vas­beton építési munkálatokat a budapesti Fried és Adorján cégnek, a vasszerkezeti munkálatokat a Ganz és Danubius cégnek, végül a korlátok mun­kálatait az aradi Weitzer gyárnak adta vállalatba Az egész hid építése 260,000 koronába kerül. Az Orosháza község által pályaszinben kért vasúti gyalog- átjáró megengedése iránt előterjesztett kérelem nem teljesittetett, mivel az államvasutak, valamint a vasúti és hajózási főfelügyelőség annak létesítése ellen tiltakoztak. A békésföldvári állomáshoz vezető hozzájáró ut a közigazgatási bizottság sürgetésére végre jókarba helyeztetett. Az orosházi tőszolgabiró előterjesztése, melyszerint Orosházáról Gyulára és Békéscsabára kedvezményes vasujti menet-tértijegyek engedélyez­tessenek, illetékes helyre pártoló véleménnyel fel­küldetett. Ilyen kedvezményes térti jegyek Oros­háza—-Hódmezővásárhely közti viszonylatban már kiadatnak. A gádorosi postahivatal (kézbesítés) mű­ködése ellen a község által tett panasz, megvizsgálás és hatásköri intézkedés végett a nagyváradi posta- és távirda felügyelőséghez áttétetett. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszék működése ellen semmi kifogás nem tehető, az ügydarabok rendesen feldolgoztatnak, hátralék nincs. A Gyula város gyámügyi ügykeze­lésében tapasztalt csekélyebb jellegű hiányák pótlása elrendeltetett. A gyulai kir. törvényszék fogházában a múlt hó folyamán sem merültek fel intézkedést igénylő jelenségek. Le volt tartóztatva múlt hó folyamán 67 férfi és 12.nő. A közigazgatási bizottság teljes ülése délelőtt 12 óra után ért véget, az árvaügyi felebbviteli kül­döttség pedig délután fél 3 órakor tartotta rendes ülését, amelyen Sárossy Gyula árvaszéki elnök elő­adásában 12 felebbezett ügy intéztetett el. Egyéb albizottsági ülések nem voltak, a fegyelmi választmány a főispán távolléte miatt szintén nem tartott ülést. IE3I ireli. Kóry Gyula főispán egy heti távoliét után, amely alatt számos közügy elintézése érdekében buzgólkodott, folyó hó 13-án a fővárosból haza ér­kezett Gyulára. A főispán a felségnek Budapesten tartózkodása folytán audienciára is elő volt jegyezve, de úgy a csütörtöki, mint a hétfői legfelsőbb ki­hallgatások lemondattak. Városi képviselők választása. Az 1906. évben Gyulán választott képviselőtestületi tagok megbíza­tása ez év végén lejár Minthogy a városi legtöbb adót fizetők jövő évi névjegyzéke már végérvénye­sen meg van állapítva, ennélfogva a választás meg­tartásának nincs akadálya. A vármegye alispánja — a polgármester előterjesztésére — a képviselőtestü­leti tagválasztásokat december 14-ik napjára kitűzte. A választás vezetésére a törvényhatósági bizottság dr. Z'óldy Géza vármegyei t. főügyészt küldötte ki. A vármegyei építkezési szabályrendeletet a vármegye tudvalevőleg gyökeresen átdolgozta, amelyre indokul különösen az szolgált, hogy a gazdasági cselédekről szóló törvény szerint a cselédlakásoknak 10 éven belől a közegészségügyi szempontból való átalakítása tétetett kötelezővé. A szabályrendeletre a belügyminister több rendbeli észrevételeket tevén, a törvényhatóság a szabályrendeletet a tett észre­vételek értelmében már egy Ízben átdolgozta, egyes kérdésekben azonban fenntartotta eredeti álláspontját. A belügyminister a szabályrendeletet most ismét visszaküldte, kifogásolván annak több rendbeli intéz­kedését, amelyek közül legfőbb az, hogy nem járul ahhoz, hogy a vert falazatú házaknak az alapja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom