Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-09 / 23. szám
Békés 1912. junius 9. A női ruhavarrónők figyelmébe Az aradi kereskedelmi és iparkamara ezúton hozza az ipariga- zokánnyal biró női ruhavarrónők tudomására, hogy a budapesti m. kir. Technológiai Iparmuzeum az 1912. év nyári hónapjaiban a munkaszünet idején a női ruhakészítő iparosnők részére mestertanfolyamot fog rendezni. A tanfolyam 7 hétig fog tartani, hallgatói csak nők lehetnek ; szükséges, hogy a szak- rajztanfolyamot már elvégezték legyen. A tanfolyamon résztvevők semminemű anyagi támogatásban nem részesülnek. Jelentkezéseket az aradi kamara junius hó 10-ig elfogad Hólapda-srelvények árusításának a tilalma. Az aradi kereskedelmi és iparkamarától vett értesülés szerint M. Schöngut, Wien, III. Marxer-Gasse 86. a vidéken hólapda rendszerrel cipőket árul a következőképen : a fél vesz egy számozott jegyet 1 korona 5Ü fillérért, ezt beküldi nevezett cégnek s utánvéttel kap három jegyet, amelyeket ő elad s mikor az »uj« vevők is eladtak 3—3 jegyet s az árát fenti cégnek beküldték, az első egyén kap egy pár cipőt. A kamara ezúton is figyelmezteti a közönséget, hogy az ilyen szelvények vételétől és eladásától tartózkodjék, egyrészt saját anyagi károsodásának elkerülése végett, másrészt pedig azért, mert az ilyen szelvények vásárlói és eladói mint kihágásban részesek, büntetendők. Kérelem vasúti segélyért. A Kunszentináríon— Báboczka—Öcsöd—Békésszentandrás községeken át a szarvasi Petőfi-utcán keresztül a szarvasi vasúti állomáshoz való csatlakozással tervbe vett rendes nyomtávú 26 kilométer hosszú vasút létesítésére a vállalkozó mérnökök 120,000 korona vármegyei segélyt kérnek, tehát kilométerenként 5000 koronát. A vasútnak többi részét — nevezetesen Szarvastól Mezőberéoyen és Köröstarcsan Körösladányig — egyelőre nem építenék meg, mert semmi remény sincs arra, hogy a szükséges hozzájárulás összehozható lenne, annál kevésbbé, mert a községek a tekintetben sincsenek egy véleményen, hogy a vasút rendes nyomtávú vagy keskenyvágányu legyen. Ami a vármegyei segélyt illeti, teljesen biztosra vehető, hogy a varmegyei közúti alapból az meg nem szavazható, mert az alapnak nincs egy garasa se, de a miniszter se hagyná jóvá a törvényhalóságuak ilyen természetű határozatát. Ezek szerint nem maradna más hátra, mint külön vasúti pótadót megszavazni, ami — a 120,000 koronát alapul véve — 4 százalékot tenne ki. Az már azután tisztán a varmegye közön'.égétől függ, hogy ezt a 4 százalékos pótadót megszavazza-e. Ismerve a vármegyének a pótadótól való irtózását, egyáltalában nem fűzhetnek legkisebb reményt sem a kérelem kedvező elintézéséhez. Itt emlitjük meg, hogy Öcsöd 190.000 és Békósszent- andrás 150,000 korona segélyt szavaztak meg a kérdéses vasútra. Szarvas községétől vállalkozó mérnökök 60,000 korona megszavazását kérték, a képviselőtestület azonban a kerelmet megtagadta. Tanfolyam az ipari könyvvezetés tanításával foglalkozók szamára. Az aradi kereskedelmi és iparkamara ezúton közli az érdekeitekkel, hogy a m. kir. Technológiai Iparmuzeum julius hó 1 - töl 13 ig ipari könyvviteli tanfolyamot rendez azok számara, akik ipari szakiskolán vagy ipari továbbképző tanfolyamon az ipari könyvvezetes tanításával foglalkoznak vagy foglalkozni kivannak. A hallgatók tandijat nem fizetnek, de anyagi támogatásban sem részesülnek. Jelentkezni lehet junius üó 10-ig az aradi kereskedelmi és iparkamaránál. Békéscsaba község vasári helypénzdíjszabását — amint azt megírtuk —• 100 százalékkal emelte fel és jóváhagyás végett beterjesztette a felsőbb hatósághoz. Érdemi határozat előtt azonban meghallgattatott az aradi kereskedelmi és iparkamara, amelynek az a véleménye, hogy a tervbe veit nagymérvű emelés közgazdasági szempontból felette aggályos és csak az esetben hozhatná azt javaslatba, ha a jövedelmezőségi számítások eredményéhez képest a felemelés feltétlenül szükségesnek mutat- Koznék. Értesítés. Tisztelettel értesítjük vállalatunk t. részvényeseit, üogy a jegyzett részvényekre további 30 (’/o, vagyis részvényenként 15 korona a f. hóban esedékessé válik. Kérjük azért, hogy az aláírási felhivás értelmében ezen befizetéseket az 1. Gyulavárosi takarék- pénztár pénztáránál az ideiglenes igazol vány ok felmutatásával a í. h<jpan — és pedig a félévi munkator] édás miatt — lehetőleg 28-áig beíizetn] gz[_ veskedjenek. Tisztelettel i Részvénytarsulati Gőzmalom 324 i-i igazgatósága. Irodalom. Magyar Lányuk. Tutsek Anna eleven, okos, kedvesszavu leánylapja, a Magyar Lányok, gazdag és változatos tartalommal jelent meg e héten. A lap élén V. Sipos Ida regényét találjuk, melynek cime »Az idegen leány«. Bállá Ignácné verset irt »A zenélő óra« címmel, Huszár Ilona bárónő pedig meleghangú szép elbeszélést, melynek cime »Emlékezzünk a régiekről«. Zempléni Gyuláné tartalmas cikke a »Titanic« rettenetes katasztrófájáról szól, Jeszenszkyné T. Irén pedig egy kis sváb leányról irt kedves novellát. A fordított regény, melyet Malot Hektor irt, a francia ifjúsági irodalom gyöngyszeme. Érdekes olvasmány még az a népszerű, tudományos cikk, amely a rovarok izomfejét ösmer- teti. A »Magyar Lányok« kiadóhivatala Budapest, Andrássy-ut 10. Előfizetési ára negyedévre 3 korona. Az Uj Idők pünkösdi számában ismét megszólal Horkayné, aki a maga elmés és kedves modorában hozzászól a mai izgalmas napok eseményeihez. Elbeszélést Herczeg Ferenc irt »A Mária-tallér« cimmd, továbbá Pékár Gyula, akinek »Asszony« cimü novelláját, amelyet a lap közöl, egyébként a »Petőfi társaság« legutóbbi ülésén felolvasták. Biró Lajos »A szent halál« és Somlai Károly »A piros- napernyős leány« cimü elbeszélései mellett érdekes cikket találunk a trónörökös feleségéről, Hohenberg Zsófia hercegasszonyról, amely cikket számos, a trónörökös családjáról készült művészi fotográfia disziti. Farkas Pál folytatja hamar népszerűvé vált humoros uj rovatát »A kéjutazó naplóját« és közli még az Uj Idők Balzac érdekes és magvas tanulmányának »Az előkelő élet pszihológiájá«-nak folytatását. Cikk a milói Vénuszról és a Vénusz- frizurákról. Szabolcska Mihály és Jakab Ödön verse, Krúdy Gyula regényfolytatása stb. egészíti még ki a lap szövegrészét, mig az illusztrációk közül kiemeljük Komáromi Kacz Endre művészi rajzait, Muhi beck Károly ötletes fejléceit stb. Az Uj Idők előfizetési dija negyedévre 5 korona. Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 10. Pünkösdi rózsák. Az Én Újságom pünkösdi számában szép, csengő verset irt Pósa Lajos erről a szép magyar virágról. Krúdy Gyula történelmi elbeszélése, a »Mármarosi gyémántok« mellett íródeák szép, lelkes históriát mond el Mátyás király őrszeméről Móra Ferenc folytatja vidám regényét, mely az állatvilág furfangos rókakomájának, Csala- vári Csalavérnek mulatságos kalandjait mondja el. Grjcza János a zöld bárányról meséi kedvesen, Bállá Ignác meleghangú verset irt »Altatgatom« címmel. Szép életképet irt Zöldi Márton a papréti dinnyékről, Nógrádi Pap Gyula a gyémántos aranygyűrűről, Garády Viktor a budapesti uj állatkert csodájáról, az akváriumról irt. Gyökóssy Endre regényfolytatása, Feri bácsi tréfás verse, AIüh 1 beck Károly szép rajzai stb. tarkítják még a lap pünkösdi számat. Az »Én Újságom« előfizetési dija negyedévre 2 50 korona, Kiadóhivatal VI, Andrássy- ut 10. szám. A Nap a magyar újságírás szenzációja. Tessék elolvasni és feltétlenül meggyőződik róla, aminthogy ■ azonnal konstatálni fogja a/t is, hogy A Nap a ma gyár közönség legkedvesebb lapja. A 48 as eszmék és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hű és törhetetlen szószólója." Főszerkesztő: Braun Sándor. Felelős szerkesztő: Hacsak Géza Munkatársai: a magyar újságírás kitűnőségei. Példányszáma amerikai ujságsikerí 155.000 páldáuy naponkint. Egy szám 4 fillér. Előfizetési ár: egy évre 16 korona, fel évaj 8, negyedévre 4 korona, egy hónapra 1 kor. 40 fill. A Magyar Figyelő-nek most megjelent 11. száma vezető helyen közli gróf Tisza István: Sadowától Sedánig cimü nagyszabású tanulmányának 3. és 4. fejezeteit, amely egészen az 1866-iki esztendőig viszi az eseményeket. Bikovszky Béla orsz képviselő, aki sokáig vezető diplomáciai állásában élt Keleten, »A tripoliszi kérdés« címen nagyérdekü közleményben világítja meg azon diplomáciai és történeti szempontokat, amelyek a mostani olasz-török háborúban jelentkeznek. Herczeg Ferenc »Keleti Svájc« címen polemizál azon felfogásokkal, melyek nemzetiségi politikánk utolsó megnyilatkozásában Magyar- országból egy keleti Svájcot szeretnének csinálni Ezzel szemben Herczeg kimutatja, hogy magában Svájcban a nemzetiségi kérdés mindjobban dominál és mindjobban kiélesiti az ellentéteket Dr. Schech- ter Miksa »A kuruzslókról« címen igen értékes orvosi szempontokat ád. Az aktuális cikkek között ott találjuk még Eóttevényi Nagy Olivér dolgozatát »Elszász-Lotharíngia és a német császár« cimen, a melyben á most felmerült konfliktus okait magyarázza. A szépirodalmi részben Krúdy Gyula »Zoltán estéje« cimü bájos novelláját találjuk. Kiemeljük még a számból Marczali Henrik cikkét, amely egy uj világpolitikai elméletet ismertet és igen gazdag a Feljegyzések rovata, mely a számnak amúgy is gazdag tartalmát kiegészíti. Előfizetési ára negyedévre 6 koroua. Mutatványszámot kívánatra küld a kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy-ut 10. Színészet. — Babuska. / A szegedi színtársulat junius 1-én, szombaton este a „Babuska“ cimü operettel kezdette meg gyulai szereplését. A színmüven meglátszik, hogy bohózatból alakították át operetté, mert túlnyomó elem benne most is a komikum. Meséje jóformán nincs, aminek hiányát azonban nem éreztük, mert teljesen pótolta azt a komikus jelenetek egész sora. — Általában jó választás volt a szezont „A Babuská“-val kezdeni, mert a közönség mindjárt bevezetésül egy kitünően sikerült, derűs, mulatságos estét töltött a színházban. Különben ha egy kissé szemügyre vesszük a dolgot, rájövünk, hogy magának a darabnak nem volt annyi érdeme az est sikerében, mint színészeink játékának. Hogy csak egy epizódot emlitsünk, a második felvonásban Solymossy Sándor a megdögönyözött Delatou- relle márki, midőn Tiboriusz unokaöccse lábra akarta állítani, olyan nevetséges görbüléssel és fi- camodással adta jeleit Rozalilla erős keze hatásának, hogy a nézők hahotájától csak ugv rengett a színház Itt tisztán a játék keltette az óriás kacagást, mely az első sorokra is kiterjedt és ez a körülmény mutatta, hogy a jelenet a komikum fokozott hatásai mellett sem lépte át a jó Ízlés határait. A darab zenéje nem a jobbak közül való. Ha felemlítjük a férfiról, továbbá az egy kis palotáról szóló dalokat, valamint a második felvonás elején a spanyol tánc dallamát, mint csinosabb részeket, körülbelül eleget is tettünk a zenei rész méltatása iránti feladatunknak. A táncok, melyeket az előadás folyamán láttunk, szintén csinosak, kedvesek voltak. Az előadás részletezéseként beszámolhatunk róla, hogy Déry Rózsi (Yvette) ennivalóan kedvesen játszotta szerelmes szerepét. Temperamentumosán jellemző, discrét, mulatságos a játéka, kedves és tiszta a hangja. Kitűnő soubrettet nyert benne a társulat. Antal Erzsi (Rozalilla) megjelenésénél első pillanatra felötlik szépséges alakja, amit a következő pillanatokban a kiválóan routinos és remek játék egészit ki. igen értékes tagja a társulatnak, ki szerepét pompásan betöltötte és szép érces hangján jól énekelt Bernáth Margit (Prunierné) nagyon ügyes mama volt Teljesen beleillett a jól sikerült előadás kitűnő szereplői közé. — A férfiak közül Solymossy Sándort voltaképen már méltattuk. Jól érti a színjátszás hatásának titkait; egyes helyzeteket rendkívül eredményesen aknázott ki a nevetés, a mulatságosság előidézésére, anélkül hogy ebből a célból kevés túlzáson kivül a komikum drasztikusabb eszközeihez nyúlt volna. Hogy a komikus szereplők e krónikus betegségétől meg tudta magát óvni, azt külön érdeme gyanánt emeljük ki. Heltai Jenő (Talmi Ezsaiás, színigazgató) kitűnő játékos. Bizonyos páthosszal alakit, amelyet azonban jellemző erő hat keresztül játéka mindén mozzanatában. Komoly, tartalmas színész; elsőrangú erő. Ezek a tulajdonságok érvényesülnek játékának minden rész ben. Oláh Gyula (Tiboriusz) fiatalos vőlegény szerepében ' kedves volt. Minden kelléke a fejlődésnek meg van benne. Tehetsége a kifejlődés teljességében a jó színész, egyben a kitűnő énekes színvonalára fogja őt juttatni. A mellék- szereplők szintén jól helyt állottak. A legteljesebb elismeréssel kell megemlékeznünk még a zenekar precíz játékáról, a kórus kiválóságáról és a kitűnő rendezésről. Az árendás zsidó. Régi jó népszínmű ez, amelyet vasárnap este nagy közönség nézett végig. Csak az elsőrendű ülőhelyek és páholyok maradtak üresen. De épen a másod- és harmadrendű helyeken és a karzaton tömegesen jelenvolt közönség számára, tanulságos szép motívumokkal szolgált a darab, annál is inkább, mert a társulat a vasárnap esti előadás keretében is épen olyan lelkiismeretes, komoly művészettel játszott, mint bármely premieren. Miután nem nagyarányú és mélységes drámai műfaj volt soron, ez okból szinmüvészeti kiválóbb tulajdonságok érvényesítésére nem nyillott alkalom. De ez esetben elég is volt az, hogy színészeink produl- tak, amit produkálhattak. Csáder Irén (Száli) kvalitásait ebből a szerepéből még meg nem ítélhettük. Jól játszott, elevenen mozgott és az érzelem-kifejezésekben mindig eltalálta a kellő hangot. Déry Rózsi (Betti) kedvességével most is hódított. Mint különösen sikerült jelenetét kell kiemelnünk, azt, amelyikben atyját, az árendás zsidót jelenítette meg, midőn az ő szerelmét fogja előadni atyjának és reá venni majdan, hogy adja hozzá az ő Lászlójához. Rimái Hermin á javas asszony, mellesleg Írva városunk szülötte s a vidék egyik legjobb komi- kája, szerepébe pompás eleven életet öntött, éppen úgy, mint Szűcs Irén a Boris asszony szolgáló alakításába. Heltai Jenő avval a komoly tudással adta az árendás zsidót, mely a belső erő biztos sikerével hat. Solymossy Sándor (Smüle) sok derültséget keltett és a humoros elemet a darabban jól képviselte. Oláh Gyula a neki jutott szerelmes
