Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-08 / 49. szám
XLIV. évfolyam 49. szám. Előfizetési árak: Egész évrfc ... ... 10 K — 1 Fél évre... ... ._ 5 K — f Évnegyedre ... ._ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. ~7 7 Gyula, 1919. december 8. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAI HETILAP. Korátok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az állam és a mezőgazdaság. A nemrég napvilágot látott állami költségvetésben, amely immár képviselőházi tárgyalás alatt is van, őszinte örömére szolgálhatott mindenkinek, hogy a földművelésügyi tárca kiadásainak fedezésére közel 11 millió koronával irányoztak többet elő. Világos jele ez annak, hogy maga a kormány is szükségesnek tartja a mezőgazdaság fejlődéséből származó szükségletek méltányos és évről-óvro fokozatos kielégítését. Hogy valamit fejlesszünk, ahhoz pénz kell, s különösen a mezőgazdaság fejlesztésénél nem szabad zsugorinak lenni, mert hiszen az előző esztendők tapasztalatai,, de különösen a nyugati államok példája leginkább mutatja azt, hogy a mezőgazdasági előrehaladás szolgálatába állított minden parányi fillér idővel dúsan kamatozó összeggé válik. Hogy a földművelésügyi tárca költségvetésében előirányzott több kiadás milyen irányban oszlik meg a mezőgazdálkodás különböző ágai között, azt igy részletesen felsorolni lehetetlen, de fölösleges is. Az ország minden földművelője bizonyos mértékig tapasztalni fogja az államnak a mezőgazdaság természetes szükségletei iránt tanúsított bőkezűségét. Egyes jelentékenyebb dolgokat azonban e rövid pár sor keretén belül fel lehet említeni, amelyből kitűnik az, hogy az állam földművelési politikája ma már céltudatos s helyes utón járó és a magyar gazdaközönség- nek az a szívós agitációja, amely arra irányul, hogy az állam kellő gondozásban részesítse közgazdaságunk legjelentékenyebb tényezőjét, a földmüvelésügyet is, hova-tovább- eredményesnek mutatkozik. Több milliós költségtöbbletet igényel a jövő évi költségvetésben az erdészet, még pedig nem csupán az állami erdők fejlesztésére fordítanak jelentékeny összeget, de messzemenő gondoskodás történik az uj költségvetés keretén belül az uj erdősítések fokozottabb mértékű keresztülvitelére is. Ez helyes dolog. Éppen úgy helyénvalónak kell tartanunk a kincstári birtokok fejlesztésére fordított újabb jelentékeny összegeket, mert hiszen az állami birtokok nem kizárólag az állam jövedelmének megszaporitá- sára szolgálnak, de az okszerű gazdálkodás ismereteinek a terjesztésére is. Ezért kell az állambirtokok színvonalát folyton emelni, ezért kell megadni a módját annak, hogy azok úgy felszerelés, mint pedig belterjes művelés szempontjából lépést tartsanak a haladó kor követelményeivel. Jelentékeny összeget fordítanak a költség- többletből az állategészségügy fejlesztésére is. Fél millió koronát meghaladja az az összeg, amelyet egyrészt az állategészségügy szolgálatában álló kincstári személyzet szaporítása, másrészt különösen a határszéli állategészségügyi berendezések igényelnek. Ennek a hasznát első sorban a gazdaközönség fogja érezni, amely az elmúlt évek folyamán a legsúlyosabb károkat éppen a pusztító állatbetegségek miatt szenvedte. Az állategészségügyünk fejlesztésével azonban lépést fog tartani az állattenyésztés fejlesztésére irányuló tevékenység is, e címen a költségvetésben különböző rovatok alatt szintén körülbelül félmilliót meghaladó költség- többlettel találkozunk. Aránylag legmostohább elbánásban részesült a költségvetés keretén belül a mezőgazda- sági szakismeretek terjesztésének az ügye. A gazdasági akadémiák mindössze 59000 koránával részesülnek több dotációban. Némi magyarázatát találjak ennek abban, hogy a földművelésügyi miniszter a jövő év folyamán annál nagyobb súlyt kíván fektetni az alsóbbfoku szakoktatás fejlesztésére s a mezőgazdasági ismereteknek a földművelő nép körében való terjesztésére. A gazdasági szakoktatásba is bevonul tehát a demokratikus irányzat, amely különben ismertető jele úgy az állam földmivelésügyi, mint pedig a gazdatársadalom agrárpolitikájának. Különösen örvendetes tétele végül a földművelésügyi költségvetésnek, amely a miniszteri kirendeltségek dotáci jára vonatkozik. E címen 378000 koronás költségtöbblet mutatkozik s a költségvetés indokolásában. A földművelésügyi miniszter már is bejelenti, hogy a miniszteri TÁR C A. Iklese. Mese, mese . . . Fehér virágos álom . . . Volt egy fiú, egy bohó álmodó I S volt egy leány, kinek a szive, lelke Olyan hideg volt mint a hó . . . Olyan hideg volt mint a hó . . . A kis szalon virágos bútorára Árnyak hajoltak. Ringó hintaszék Himbálta a lány karcsú szép alakját . . . S megindult köztük furcsa halk beszéd . . Megindult köztük furcsa halk beszéd! És szólt a férfi halkan, elfogadva: Bár idegen még önnek a nevem-, Találkoztam már önnel álmaimban . . . Úgy gondolom, már régen ismerem I • Úgy gondolom, már régen ismerem . . . Mintha már egyszer láttak volna Ezek a lágy, virágos bútorok. Mintha már régen összefűzték volna Szivünk bolondos, pajkos ámorok , . . Szivünk bolondos, pajkos ámorok . . . Mintha már egyszer láttak volna minket Ezek a rózsagirlandos falak. Eljutnak-e, bejutnak-e szivébe Ezek a fülledt, vergődő szavak f Ezek a fülledt, vergődő szavak / . . . Mese, mese . .. Csodaszép havas alkony!... Szövődött köztük bohó kis regény. A kis szalonban szegfűk hervadoztak, Jégvirág nyilt az ablak üvegén . . . Jégvirág nyilt az ablah üvegén . . . A kis szalonban szegfűk hervadoztak, Karcsú vázákban rózsák, rezedák . . . A férfi szótlan, méla volt — merengő Mint egy szerelmes bohó kis diák . . . Mint egy szerelmes bohó kis diák . . . A haja színét, beszédes szemének Láttam már egyszer fényét, sugarát . . . Mintha már egyezer láttak volna minket Ezek a nyíló rózsák, rezedák, Ezek a nyíló rózsák, rezedák . . . Mintha már egyszer látott volna minké* E virágoktól illatos szalon! . . . Oly ismerős itt minden én előttem A bútorok, a képek a falon, A jégvirágok ott az ablakon . . . Ma látjuk egymást — szólt a lány — először Beszéde, hangja idegen nekem! Az álmaim nem szóltak eddig önről . . . Nem találkoztunk eddig sohasem . . . Nem találkoztunk eddig sohasem . . . Téved nagyon! Az álmai hazudnak! Akit ón várt. . . várt... az nem én vagyok ! Az én szivem nem tud hevülm, égni Az én szivem már régen megfagyott . . . Az én szivem már régen megfagyott . Ftácz Etue. OS GI-"2-CJX—vuócLa, BÓDI TÓZGEP VlLÁ&OSI (^.ra.d.in.eg-37-o) sz,őlőn.a.g:'sr"bixtoIxos pin.ceg-a.za.asag-a ajánlja kitűnő minceégü liegyi "borait és pedig: 1911., I9IO., 1909. és I9G8. évi asztali és pecsenye* és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. 313 27-30 Levelek EÓ3DI JÓZSEF 'Világos (Aradmegye) cimre küldendők. Lapunk mai száma 12 oldal.