Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-08 / 49. szám

2

Békés

1912. december 8.

kirendeltségek által irányított nópsegitő akciót a jövő évben jelentékeny módon ki fogja terjeszteni. Ez csak annak a bizonyítéka, hogy a földművelésügyi minisztérium megfelelő hatáskörrel felruházott szerveinek a néppel való közvetlen érintkezése teljesen bevált s nap-nap után több üdvös eredményt hoz létre.

Az adóösszeiró bizottságok.

A háborús híreken és a kétségbeejtően feszült pénzügyi viszonyokon kívül aligha izgatja valami mostanában jobban a kedélyeket, mint az uj adótörvények küszöbön álló életbeléptetése. Alig barom hét elteltével kezdetüket veszik az adókivetési munkálatok, amelyeknek keresztülviteléhez a napokban tette meg az eLő lépést a gyulai pénzügyigazgatóság ama tényével, hogy kinevezte a vármegyénk területére szervezendő adóösszeiró bizottságok elnökeit és helyetteseit.

A kinevezettek névsorát (melyet alabb közlünk) oly utasítással adta ki a községi elöljáróságoknak és Gyula város tanácsának, hogy minden egyes adóösszeiró bizottságba, minden tekintetben megfelelő és szükséghez képest Írásbeli munkákra is használható 2 rendes és 3 póttagot válasszanak az adózó polgárok közül haladéktalanul és a megválasztottak neveit december 15-ig j>‘lent>ék be

Az összeíró bizottság az uj adókivetési eljárásnak egy teljesen uj szerve. Hogy mennyire lesz képes a hozzáfüződő várakozásnak megfelelni, illetve képes lesz-e a reá hárított óriást munkával járó és alapos helyi s személyi ismereteket igénylő teendőket a kiszabott rövid idő (6 hét) alatt sikeresen elvégezni, az nagyon is kérdéses dolog.

A törvény szerint ugyanis a jövedelem idő alá eső adókötelesek összeírását a községek, (varosok) évenként alakított 3 tagból álló összeíró bizottságok által teljesítik. Elnökét és helyettesét a pénzügyigazgatóság nevezi ki lehetőleg a pénzügyi és községi tisztviselők közül, két tagot és három póttagot a községi elöljáróság, illetőleg városi tanács választ az adózók sorából. Aki a választást alapos ok uél kül el nem fogadja, a szegényalap terhére 100 koronáig terjedő pénzbírsággal büntethető. Városokban és nagyobb községekben annyi bizottság alakítandó, hogy az összeírás a megkívánt határnapra elkészüljön.

A bizottságok nem végeznek általános adó- összeirast, hanem a rendelkezésükre bocsátandó munkálatokból meríti a szükséges adatokat. A bizottságnak átadandók : a háztulajdonosok által benyújtott lakásjegyzékek, személybejelentő ivek, alkalmazottak illetményjegyzéke, múlt évi egyenesadó főkönyv, földadókataszteri birtokivek, házadókataszteri törzs- ivek, földadó, házadó, tőkekamat és járadékadó, általános kereseti adó és jövedelemadó legutolsó kivetéséről szóló lajstromok, házbérvallomási ivek stb.

Ezen adatokból minden adózóra külön összeirási jegyzéket készít és az illető adókötelesek vagyotii és kereseti viszonyainak megfelelő jövedelemforrásokból eredő bevételeit megállapítja, e^etb g masok meghallgatásával is. A munkálatok befejezése után az összeirási jegyzékek a pénzügyigazgatósághoz terjesztetnek be.

Annak illusztrálására, hogy csak az adókivetés előmunkálatai hány embert foglalkoztatnak, megemlítjük, hogy az ország területén 15700 összeíró bizottság fog alakulni, mindesryik 3 tagból és ugyan annyi póttagból. Békésvármegye 27 községében 77 bizottság fog működni. A nem tényleges szolgálatban álló tisztviselő-elnökök a pénzügyminisztériumtól 8 korona napi dijat élvező k, a bizottsági tagok pedig községi pénztárból kapjak napi dijaikat. Gyula városában 5 korona díjazás van előirányozva, mig a tisztviselő elnökök díjazásban nem részesülnek, hanem munkájukhoz m-rt jutalmat helyez nekik kilátásba a pénzügyi kormány.

Zádor Mór p mzügyig izgató B jkésvarmegye egyes községeibe összeíró bizottsági elnökül és helyettes elnökül a következőket nevezte ki:

Gyula város.

I. elnök: Biudhauer György nyug. pénzügyi számtanácsos, helyettese Heumger Karoly birtok- nyilvantartó.

II. elnök: Szikes György adóügyi tanácsnok, helyettese Uimandinger Karoly varost napidijas.

III. elnök : Pajip Gyula városi adotis/.t, helyettese Bagoly Ferenc nyug tanító.

IV. elnök ; Kocsis Károly nyug. városi pénztárnok, helyettese Barudt Józ^-f városi adotiszt.

V. elnök : Weigert Vikior nyug. honvédfőhadnagy, helyettese Berényi András városi adóti>zt.

VI. elnök: Duikay B la nyug. polgármester, helyettese Kisk.i Lijos városi adotiszt.

G) ulavári.

Elnök : Vertán Emil jegyző, helyettese Hegedűs Gyula jegyző.

Doboz.

I elnök : Aszalay Gjula főjegyző, helyettese Szász Zoltán nyilvántartó.

II. elnök : Marcsek Győr y jegyző, helyettese Ruszka Zoltán r. k. lelkész.

Kétegyháza.

Elnök : Mancsu Aurel jt-gyző, helyettese Ro- senzw ig Jakab végrehajtó.

Békés.

I. elnök: Romvári Jmos nyug. adóhivatali főpénztárnok, helyettese Bökő János kozs. adotiszt.

II elnök: Szentgyörgyi G,v orgy jegyző helyettese Rafuly András községi adotiszt.

III. elnök : Kis B. Mihály jegyző, helyettese Takác- István segédjegy/ő.

IV. elnök : Papp Gusztáv birtoknyilvántartó, helyettese Őry Lijos segedgyam

V. elnök: Balogh Imre jegyző, helyettese Zagyva István községi végrehajtó.

VI. elnök : Friss Mór községi adótiszt, helyettese Domokos Gábor segéd egyző.

Mezőberény.

I. elnök : Gozmány József jegyző, helyettese dr. Valentinyi Károly üyyvéd

II elnök : dr Grünwald Dezső ügyvéd, helyettese Bnrényi Izidor községi adótiszt.

III elnök : Rennert Márton gyógyszerész, helyettese Piltz Mihály jegyző.

IV. elnök : dr. H gedüs Béla ügyvéd, helyettese Brücher József községi adótiszt.

Köröstarcsa.

Elnök: Bitizí Ferenc jegyző, helyettese Szabó László segédjtgyző.

Békéscsaba.

I. elnök : Tóth László h. jegyző, helyettese Könyves János.

II. elnök : Galli Gyula jegyző, helyettese Beke Ferenc községi adótiszt..

III. elnök : Lizsáki László községi adótiszt, helyetie e Volenszky János köuyvelő.

IV. elnök: Fiala Sándor áll. végrehajtó, helyettese Petrovszki Pál községi végrehajtó.

V. elnök : Kelemen János segédjegyző, helyettese Schuck Kalman községi végrehajtó.

VI elnök: Kolpaszky László jegyző, helyettese Krímc/ki Lajos nyilvántartó

VIÍ. elnök : Gabi L jós községi adótiszt, helyettese Zsiliuszki Sándor segedjegyző.

VIII elnök : Sas István segédjegyző, helyettese Borbély Sándor községi írnok.

IX elnök : Megyeri Imre árvaszéki h. elnök, helyettese Kokes Géza községi írnok.

X. elnök : Povazsai János adókönyvelő, helyettese dr. Molnár Janos árvaszéki elnök.

Újkígyós.

Elnök : Pain Karoiy jegyző, helyettese Ma- tuska Ágoston segédjegyző.

Gyoma.

I. elnök : Konc<ek Gy. József ny. ipariskolai igazgató, h' iyittese Kovács Janos jegyző.

II. elnök : Szilágyi Janos pénzügyőri szemlész, helyettese Péiermann József jegyző.

III elnök : Sal a ez László nyug. gazdatiszt, helyettese Hartenstein Ignác kereskedő.

IV. elnök : Mácz Ákos gyógyszerész, helyettese Fazekas Z-dgmond.

Endrőd.

I. elnök : Világi El mér jegyző, helyettese Bencze Sándor tanító.

II. elnök : Viskovits Ignác jegyző, helyettese Szeb nyi László tanító.

III elnök : Ősapái Lajos gyógyszerész, helyettese KorC-Ok János jegyző.

IV. elnök : Roth Lajos postamester, helyettese Moldvai Lajos jegyző

Divatcsevegés.

Amikor a társaságos élet már megkezdődik, mindig nagyobb érdeklődést kelt a hajviselet — Most hála Istennek, már nemcsak nappal, de este, mindenféle ünnepélyes alkalommal is egyszerű a hajviselet; az oly nagyon ízléstelen sok hajbetét „lökni sinyon“ immár mind a múlté. A divatos kis hajtüzésnél megint érvényesül a szép fejforma, vagy ügyesen alkalmazott hajbetéttel meg lehet adni neki a kellő formát.

A legtöbb fésülési mód a középen vagy oldalt elválasztva mutatja a hajat. Az ondulált tincsek mélyen a fülre vannak fésülve és hátul elálló, vagy mélyen a tarkóra tűzött kontyba van tűzve A fru fru megint nagyon kedvelt. A simán hátra fésült hajba előre tűznek fésűt, ami egy kicsit dudorozza a hajat.Különben sok ilyen fésűvel, mely mindenféle drágakővel is van kirakva, díszítik a hajat. Esti fejdisznek nagyon szép a gyöngy és strasz diadém, meg az olyan pánt, melybe hátrafelé vagy fölfelé törtető paradicsom- vagy nemes-kócsag van tűzve; valóságos királynői alakot nyer, aki viseli. Van aztán széles brókátszalag, gyöngyhimzéses pánt, mely a fej köré van tűzve és oldalt csokorban végződik, melyet csatt fog össze Az esti fej- kötőcskékről köteteket lehetne írni, ha azt a sok formát mind fel akarnánk sorolni, melynek a ki- eszelése maga is már csuda. Minden elképzelhető anyagból készítenek ilyen fejkötőt, a leglengébb malincsipkétöl és aranytülltől kezdve a legnehezebb bársonyig, brokátig és díszítik kócsaggal, prémmel,

gyönggyel, de mindig úgy, hogy a disz valameny- nyire megegyezzék az öltözékkel

Ha azt mondjuk : brokát, prém,' gyöngy, ezzel egyben felsoroltuk mindazt, amire rámondhatjuk, hogy újdonság, ha csak hogy nem akarjuk meg- í említeni a meglepő újdonságot, hogy ugyanis esti I öltözékeknél a nehéz, sötétaljhoz világos derekat | vesznek, mely annál lengébb anyagból készül, mennél nehezebb szövetből varrták az aljat. És még sem hasonlít a bluzos öltözékhez, hanem egész ruha. Az aljat különben dúsan ráncolják, redőzik, mig a derék leglengébben készül. Szokatlan látvány ez az ellentét: egy barna préselt bársonyaljhoz például kukoricaszin atlaszderék dukál fehér csipke- disszel; egy vakondszürke ezüstbrokát bársonyaljhoz mályvaszínű selyemvoál derék ezüst csipke- | dísszel kevés vakondprém dísszel: fekete satin i liberty aljhoz hermelinszegélyes fehér tüllderék, ! vágy gyöngydiszes testszinü sifonderék !

A gyöngynek különben nagy szerepe van a mostani divatban, minden színben, nagyságban és alakban. Dísznek alkalmaznak még zsinórt, bojtot, rojtot és mindenféle paszományt; redőzésnek van külön gyöngytüll, meg parányi kristálygyönggyel hímzett. Nagyon drága, de ugyanolyan hatásos is a kézzel kivarrt széles ezüst-, kristály-, vagy színes gyöngy szélminta, az ilyen szélminta szegélyezi a lenge felső ruhát. Kevésbé drága, de ugyancsak tetszetős a géppel hímzett felső ruha és ilyent mérsékelt áron meg lehet szerezni.

Elegáns hatású a zsettel hímzett fekete tüliruha; ezt fekete selyemre borítják és csak kevés valódi csipke élénkíti. — Egyebekben a fekete szin a legdivatosabb akár szatin libertyben, akár sarmőz- ben, vagy bársonyban egyszerűbb esti öltözéknek ; a díszesebb öltözék velursifonból, brokátból és plüssből készül. A feketét leginkább fehérrel vegyitik, de tarkítják élénkebb színekkel is, amilyen a gránátpiros, püspökkék, smaragdzöld, aranysárga stb és még a leghalványabb szinü öltözékre is tesznek kevés fekete bársonyt vagy prémet.

Nagyon érdekes összeállítás a prémdiszes báli ruha ; van benne valami különös szépség és any- nyira tetszik, hogy az ezidei társaságos idénynek szinte különlegessége. Különösen szép a vékony selyemtüll felső ruha keskeny prémszegéllyel sötét alapon kedvelik a csincsillát, hermelint vagy hattyu- prémet. — Csudaszép, bár egyben csudadrága is az uj selyem-, bársony- és fémbrokát, amely utóbbiról már régebben is esett szó; ennek nagyon nehéz a feldolgozása, de viseletnek sem valami könnyű és mindenek felett nagyon karcsú alakra való, mert — szélesít.

Fiatal leánynak nagyon rövidre készítik a táncruháját, leginkább tüllből, pettyes selyemgázból, voálninonból, markizettből, vagy könnyű millflőr selyemből; vékony tüllel s apróbb-nagyobb selyemrózsával díszítik. Az aljat plisszésen, vagy csipke- fodrosán készítik leginkább, erre kerül a redőzött felsőruha. Csinos a szalagdisz is, melyet az alsó ruhára varrnak és mely átcsillog a vékony felső szöveten.