Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-29 / 39. szám
XLIV. évfolyam 39. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ......... 10 K — f Fé l évre............... 5 K - f Évnegyed re ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1919. szeptember 99. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vármegyei közgyűlés előli. Az október hó 10-én megtartandó rendes közgyűlés első tárgya — mint rendesen — ezuttal is az alispán jelentése lesz. A jelentés a májusi közgyűlés óta történt több nevezetesebb intézkedésekről számol be: A közegészségügy általában eléggé kielégitő volt és az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva még annyiban jobb is, amennyiben az uralkodott heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 290-el volt kevesebb. A diphteriások száma 83 volt a múlt év hasonló időszakának 100 megbetegedésével szemben, amely nagyobb arányú csökkenés az óvó intézkedések pontos betartásának nem kicsinyel- bető eredménye. A vérsavóval való gyógyító oltások igen szép eredménnyel jártak. Több mint felével csökkent, az előző időszakhoz viszonyítva, a vörhenyesek száma, mig a hasi hagy- mázosoké némi emelkedést mutat. A kolera ellen való védekezés tárgyában kibocsátott kormányhatósági rendelkezések miként való végrehajtásának ellenőrzésére, megvizsgálására a belügyminister dr. Blum Ödön egészségügyi főfelügyelőt küldötte ki, aki szemléjét a vármegye egyes, nagyobb községeiben szeptember hó 17, 18, 19-én megtartván, lényegesebb kifogásolni valót nem talált. A májusi közgyűlés elé terjesztett alispáni jelentés elkészitése óta eltelt hónapokban a vármegyében ngy a személy, mint a vagyonbiztonság kedvező volt. A személybiztonság ellen 42, a vagyonbiztonság ellen 78 bűncselekmény követtetek el. Elég magas volt a lefolyt időszakban a tüzesetek száma. Az elmúlt időszak alatt előfordult tüzesetek közül — mint nagyobb arányút — az alábbiakat emeljük ki: Szeghalmon Makai Antal gőzmalma, Orosházán Cserven János szél- és villanymotor-malma (kár 70000 kor.), Gyomán Kató Gábor és társai gőzmalma és Orosházán Gémes Ferenc és társa gőzmalma (kár 480,000 kor.), végül Reisner Emanuel gyulai lakos gyufagyára égett le. Öngyilkosság 33 esetben, öngyilkossági kísérlet pedig 1 esetben fordult elő. Baleset ösz- szesen 55 esetben történt, ezek közül 20 halállal végződött. Legtöbb esetben a nagy munkaidő (aratás, cséplés) és ezzel járó gondatlanság volt a baleset okozója. A nyár elején nagy reményre jogosító kalászosok a sok esőzés miatt megdőltek, minek folytán a szemtermés nemcsak minőségileg, de mennyiségileg szenvedett és alatta marad a várakozásnak. A kapás növények kitünően fejlődtek, úgy hogy répából, dohányból igen nagy termésre van kilátás, a kukorica is nagy termést I igér, bár a moly sok kárt tett benne; a folyton I tartó esőzés azonban nemcsak az összes mezőgazdasági termények betakarását hátráltatja, hanem azokban igen nagy károkat is okoz. A múlt évben lendületet vett építő ipar a hitel megdrágulása és megszorítása miatt ismét pang, ettől eltekintve iparunk és kereskedelmünk a normális keretekben mozog. ügy az ipari, mint a mezőgazdasági munkásaink helyzete kielégitő ; munkaalkalom volt elegendő, ehhez képest a szükséges muukás- kevesblet és a munkabér is a munkásokra kedvezően alakult, úgy, hogy a mezőgazdaságban még e hó folyamán is 4—6 koronás napszámot fizettek. A vármegye állategészségügyi állapota a folyó évi május, junius, julius és augusztus havában általában nem volt kedvező, mivel a jelzett 4 hónap alatt a ragadós állati betegségek a szokottnál tömegesebb számban mutatkoztak, jóllehet fellépésük és lefolyásuk jellege nagyobb részt szórványos volt. A ragadós állati betegségek sűrűbb számú jelentkezése folytán az állatforgalom úgy a belföldön, mint az exportot illetőleg, ha nem is érzékeny, de elég lényeges korlátozást szenvedett, nemkülönben a betegségek által okozott elhullási veszteség is számottevő volt. Az elhullások zömét a nagyobb hasznos házi állatok között a lépfene okozta és pedig 57 esetben. Különösen aggasztó mérvben jelentkezett e betegség a Gyula városhoz tartozó fövenyesi legelőn, ahol a 463 dbot kitevő gulyáTÁHO A. Békésmegye a Xi. században. Irta : Sas Róbert. I. A kilencedik században a Duna és Tisza rónáira s az azokat övező hegyvidékekre beszivár- 'gott egységes nyelvű, de különböző fajú népek a kilencedik század végén s a tizedik század elején tömörültek magyar nemzetté. A tizedik században olasz, német, szláv és görög (bizanti) befolyás alatt az európai viszonyokhoz alkalmazkodtak. A tizedik század második felében fejeződött be átalakulásuk. Török fajú fejedelmi házukban ugyanis erős lett a meggyőződés, hogy e népkeverék csak úgy állhat meg, mint egységes nemzet a mind erősebbé váló bizanti és német aspirációkkal szemben, ha az eddigi laza törzsszerkezete helyébe európai formára : keresztyén monarchikus uralmat fogad. Az államformával együtt kellett átvenni az európai népek világfelfogását, a keresztyénséget. S el kellett fogadtatni e uéppel a királyi trónok istentől eredő voltát hirdető egyház uralmát is, ha az uralkodó család egyrészről népét a nyugati és déli : szomszéd támadásai ellen, másrészről saját trónját biztosítani akarta. így lett a keverék népből Géza alatt központi ] hatalomnak engedelmeskedni kezdő egységes nem- : zet s fia és utódja, I István alatt igy alakult meg a keresztyén magyar királyság I István családjának minden eddigi birtokát s minden birtokos nélküli földet királyi birtoknak je- 1 lentette ki. E királyi birtokok, a rajtuk lakó fegyveres nép és rabszolgák s az egyházfeletti kegy- uraság képezték az erős központi hatalmat. A nagykiterjedésü s összefüggő egészet nem alkotó királyi birtokok kezelését István király decentralizálta Birtokait részekre osztotta, az egyes részeket megyének nevezte ; egy-egy megye központjául várat, vagy megerősített helyet jelölt ki. E helyen lakott a várispán (megyeispán, főispán), ki a királyi birtok gazdasági feje, kezelője, a vár katonai parancsnoka s a vár körül elterülő kerület közigazgatásának intézője, politik 4 elöljárója volt s katona, közigazgatási, bírói, pénzügyi (adóügyi) és gazdasági hatáskörrel rendelkezett, székhelyén rendesen papi állomás is volt. E megyékből fejlődött ki lassanként az autó nóm intézmény, mely a X111--XIV. századtól kezdve a király mellett, gyakran a királlyal szemben a szent korona jogait gyakorolta. Az elsőbben alakított megyék egyike volt Békésmegye, mint az Árpádkori oklevelekben előfordul : „Comitatus Bekesiensis“. II Békésmegye ősi birtokosa a Borsa nemzetség volt. A Borsa nemzetséget uralta a törzsszerkezet, a fejedelemség korszakában a mai Békés, Bihar, Szolnok s a szomszédos megyék népe. Békés és Bihar a királyság behozatala után is birtokukban maradt A Borsa nemzetség békésmegyei ága később a Nadányi nevet vette fel. Az ő birtokuk volt a megye északi, nagyobb fele, mig a megye délki leti részében a Chaba-család birtokolt. A Chaba-családról Horvát István tesz emlitést 1830-ban „Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről“ cimü müvében s az ősnemzetségek egyikének tartja a Chabákat a Borsákkal egyetemben. Haan Lajos szerint1) a Chaba nemzetség ősi birtokosa volt megyénk ama délkeleti részének, melyet a nép Jerney sz-rint egészen a XIV. század végéig Chaba mezejének nevezett. Hogy e család tényleg létezett, bizonyltja egy 1291-i ok!) Békés vármegye hajdana. Haan Lajostól 1870. és Haan Lajos : Békéscsaba helyirat,a 1866. IC-á_FTOS vetóeta BODI JÓZSEF TT t . Á rrosi (Aiadmegye) szólóra a. g-yrloirtclzos pincegazdasaga ajánlja Isifünő minoség-u liegyi torait és pedig: 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál, óio ]s_30 ZLevelels: EÓBI JÓZSEF1 ’Világos (ü.radmegye) cimre J^tildendőlr. Fia.p’qjilg mai száma lO oldal.
