Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-29 / 39. szám
2 It é k. c s 1912. szeptember 29. ideiglenesei), 26-án pedig véglegesen átadatott a forgalomnak. A. gyulai Fehérkörözs hid építése megakadt, mivel egyrészt a földmunkások a munkát abbahagyták, másrészt a két pillér betonozása a nem kellő minőségben szállított beton miatt, részben kiváltandó és végre mivel a hidfők és pillérek építéséhez szállított erdőbényei kövek a szilárdsági vizsgálatot kedvezőtlenül állották ki, uj kövek szállítása rendeltetett el. A dobozi hidnál a házilagos munkák seró- uyen folynak, a jobbparti hídfő munkahelyének felszabadítása érdekében kitérő hídfő készült. A balparti hídfő és pillér alapcölöpei le vaunak verve, a betonozás azonban nem kezdhető meg addig, mig a kiszállított és meg nem felelőnek bizonyult cementszükséglet megfelelő jó minőségű cementtel ki nem cseréltetik. A beruházási hitel terhére épülő szarvas szentesi és gyoma—endrőd szarvasi útépítések házilagos földmunkái folyamatban vannak. A vállalati munkák fölött a ministeri döntés leérkezett ; a kereskedelemügyi minister az árlejtező bizottság javaslatától eltérőleg a legolcsóbb ajánlatot benyújtó Apcvidéki kőbánya részvénytársaságot bízta meg a munkák végrehajtásával. Megemlékezik ezután az alispáni jelentés a vármegye területén üzemben levő s a vármegye támogatásával létesített h. é. vasutak 1911. évi forgalmáról és üzleti eredményéről. Az idevonatkozó adatokat lapunkban aunak idején már részletesen ismertettük. Ezúttal csak annyit jegyzünk meg, hogy úgy a mátra körösvidéki, mint a békéscsanádi és az Orosháza— szentes—csougrádi, valamint az alföldi gazd. h. é. vasutak m. é. személyforgalma jelentékeny emelkedést tüntetnek fel. A G-yulavidéki vasút személyforgalmi bevétele 11,726 K 35 fillérrel, áruforgalmi bevétele 10,949 K 74 fillérrel emelkedett. Az üzletév 80,45 1 K-t tevő tiszta bovétele egészben a függő tartozások tőke és kamat törlesztésére fordittatott. A fősorozás még folyamatban van. A hadkötelesek, ugylátszik, az őszi fősorozáson nagyobb számban jelennek meg, mint a tavaszi időszakban tartott fősorozáson szoktak megjelenni, aminek valószínű oka abban található, hogy az őszi munkaidőben legnagyobb részük itthon tartózkodik. A munkásházak közül ez évben a Gyulavári községben előirányzott muukásházak is felépülnek s ezzel a vármegyének összesen 280 munkásháza lesz immár teljesen készen rendeltetésének átadva. Ezzel azonban a rendelkezésre bocsátott 500,000 K hitel ki lesz merítve, a mennyiben a maradvány már nem lesz elegendő arra, hogy a Gyula város által szorgalmazott munkásházak abból felépíthetők legyenek. Miután a munkásházak általában elég jól sikerültek, a mezőgazdasági munkásainkra nagy jótéteményt képeznek. Ha Gyula város a megfelelő telkeket rendelkezésre fogja bocsátani, a törvényhatóság előreláthatólag nem fog elzárkózni az újabb hitelnek rendelkezésre bocsátásától. Fájdalommal emlékezik meg az alispáni jelentés gróf Wenckheim Frigyes kir. főpohárnokmester, nagybirtokos és dr. Papp József megyebizottsági tag bekövetkezett haláláról. Gróf Wenckheim Frigyes a múlt század 60-as és 70-es éveiben a vármegye közéletében vezető szerepet vitt, Gyula városát az országgyűlésen is képviselte, majd a közszereplés teréről a magánéletbe visszavonulva, nejével gróf Wenckheim Krisztinával egyetértőén nemcsak a vármegye emberbaráti és kulturális intézményeit támogatta állandóan nagylelkű adományaival, de ezenkívül mindazon községben, mely határában birtokai voltak, több jótékony alapítványt létesítettek. Dr. Papp József különösen Szeghalom község ügyeinek intézésében vett tevékeny és ér- ! domes részt mindaddig, mig betegeskedése a közügyek intézésében való részvételtől visszavonulásra kényszeritette De visszavonulva sem szűnt meg a közművelődés és emberszeretet ügyét gondozni, végrendelkezésével pedig tekintélyes ban alig egy hét leforgása alatt 21 db szarvas- marha hullott el lépfenében. Ne hogy e veszedelmes betegség a gulyát megtizedelje, az alispán az 1888. évi VII. t.-c. 2. §-ában gyökeredző hatáskörénél fogva, a gulya lépfene elleni gyógyító szérumozását és ezt következőleg védojtását elrendelte. Az ojtások kedvező hatása nem is maradt el, mert sikerült velük a betegséget elfojtani és a további elhullásokat nyomban megszüntetni. A folyó évi állatösszeirás eredménye a következő : Az állat faja Van a f. évben Volt a m. évben Szarvasmarha 76629 76172 Ló 51921 52730 Sertés 228377 185810 Juh 74638 82601 Szamár 176 148 Öszvér 7 7 Kecske 64 156 E kimutatás szerint a múlt évi állapothoz képest lényegesebb eltérés a juhok és sertések száma között mutatkozik. Es pedig a f. évben mintegy 8000 darabbal kevesebb juh Íratott össze, mint 1911. évben. Ezzel szemben a f. évi sertéslétszám a tavalyihoz képest 42,000 darabbal szaporodott. A vármegye területére engedélyezett marharakodó állomásokon a folyó óv első felében el- szállittatott a külföldre és a hazai nagyobb piacokra 9518 drb szarvasmarha, 2660 drb juh és 45,012 drb sertés; ebből hízott sertés volt 26,444 drb. Az alispán az 1912. évi május 1-től szept. 15-ig 119 drb útlevelet adott ki 210 egyén számára, amelyből Amerikába szólt 105 drb. Az elmúlt év hasonló időszakában kiadott útlevelek száma 67 volt. A 119 útlevelet nyert egyén közül csak 105 tekinthető kivándorlottnak. A kivándorlottak között 56 férfi, 70 nő és 71 kiskorú vegyes családtag van. A remetei Feketekörözs hid építési munkálatai befejeztettek s a hid f. év junius hó 12-én many’) melyben Comes Terytus de Chaba a szent- miklósj zárda kegyura intézkedik bizonyos birtokairól. A családnak e Terytus volt utolsó s egyetlen ismert tagja. De hogy egész nagy vidéket századokig Chaba (család) mezejének nevezett a nép s hogy o családból főispán, comes került ki, valószínűvé teszi, hogy a család régi törzsökös birtokosa volt megyénk délkeleti részének s e körülmény azon feltevésre jogosít bennünket, hogy Csaba alapitója a Chaba család volt. Csabáról, mint faluról csak a XIII. században esik először említés2) de mint a Chaba-család telepitett pusztája már a XI. század végén e nevet viselhette Több bizonysággal állíthatjuk, hogy megyénk északi része a Borsa nemzetség birtoka volt A Nadányi-család (a Borsa nemzetség békési ága Így nevezi magát a XIII század elejétől) a XVI. századig nagy szerepet játszott Békésmegye történetében s utódjai Biharban máig is élnek. A család hagyományai szerint Körösladányt első foglalás jogán bírta s szintúgy ősi jusson Borsát, mely Gyarmat határában a mai Borsalapo- nyag határrész körül feküdt. A családi hagyományt támogatja a körülmény, hogy későbbi századokban a család ősi jogát megyegyülések és nádori törvényszékek elismerik, ez alapon 1412-ben Garai nádor, 1479-ben Báthori országbíró nyolcados törvényszékei a vár megye nemeseinek egyhangú véleményére a Nadá- nyiaknak a kérdéses birtokokat megítélik s igy mintegy szentesitik a hagyományt, hogy Békés)) Haan i h 2) A nagyváradi regestrumban. E Csaba a XVI. század folyamán elpusztult s a mai Békéscsabát Haruckern alapította a XVIII. század közepén. megye ősi birtokosai a Nadányiak, illetőleg a Borsa nemzetség. III. A XI. század elején a megye ■ nagy részét mocsarak és erdők bontották Voltak azonban oly kiemelkedő területek, melyeken a szláv őslakosság, valamelyes kezdetleges földművelést, a magyarság pedig állattenyésztést űzött. Különösen a Körözs és Berettyó mentén terültek el kitűnő legelők Ez utóbbi vidék lett a X század folyamán a Borsa nemzetség lakóhelye. Itt, a Berettyó közelében alapítja Borsa falut, majd két ágra (biharira és békésire) szakadva, a békésmegyei Borsák a XI század legelején, vagy az előbbi században megszállott Nadány falvakról Nadányiaknak kezdték magukat nevezni. Ez lett a Nadányiak főszálláshelye I István korában, mitor a földművelés és állami rend terjedésével az eddigi nomád élet helyett állandó lakóhelyhez szokott a magyarság. Borsa és Nadány mellett Szeghalom volt a békésmegyei Borsák első falvainak egyike. Szeghalomról s Szerepről1) már az Anonymus is meg- emlékszik. „Thosu és Zobolsu ... a Zomus folyótól . . . megindulván, egy Humusvuer2) nevű folyó mellett szállanak alá és jövének Zerep3) helységig s innen megindulván ZeguholmuigD ; ott akarnak vala átkelni a Körözsön . . de ... átmenetelüket meggátolák. Innen megindulván, egy x) Szerep Pesthy FrigjTes („Az eltűnt régi vármegyék“) szerint a XVI. század elejéig Békésmegyébez tartozott. 2) Hainvasér. 8) Szerep. 4) Szeghalomig. napi lovaglás után tábort ütének a kis hegyeknél s innen a Turn vize mellett lovagolva a Tiszához érének s a Tiszán a drugmai') réven áthajó- zának . . .“2) Jóllehet, az Anonymus hitelességéhez igen sok szó fér, mégis annyit feltétlenül el lehet fogadni ez elbeszélésből, hogy Szeghalom és Szerep ige i régi községek, valószínűleg ősszláv telepítések. Mint később látni fogjuk, egyéb körülmények is szólnak amellett, hogy a XI. században Szeghalom már hosszú múltra nézhetett vissza. Ha most azt kérdezzük, ha Nadány, Szeghalom, Szerep már fennállottak a Borsa invasio idején, miért alapítottak ők uj falvat, Borsát, erre nehéz választ adni. Hogy a gyarmati határban a 60-as években még Borsalaponyagnak nevezett területen a XIII—XV. századok folyamán két Borsa nevű falu: Külső- és Belső-Borsa voltak, azt az 1479-ik évben Báthori István országbíró aláírásával kelt oklevél3) kétségtelenné teszi. De mivel a Borsa nemzetség neve a magyarok előtt jóval a Dunavidékre jövetelük előtt ismeretes volt, kétségtelen, hogy a falu kapta nevét birtokosától s nem megfordítva. Ha pedig a falvat a birtokosról nevezték el, úgy Borsát a Borsa nemzetség alapította. A kérdés ezen része tehát alig lehet vita tárgya De miért volt szükség uj falu alapítására, mikor ott volt Nadány, Szeghalom és Szerep Valószínű, hogy e három falu, mint szláv alapítás, a Borsák szláv rabszolgáinak lakhelye volt. Ezért nem telepedett talán oda a nemzetségfő B Doroyma Borsodmegyében a Tisza mellett. 2) Anonymus XXVIII. fejezet. Szabó Károly fordítása, a „Magyar Könyvtár“ kiadásában. 3) L. Haan i. m.
