Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-01 / 35. szám

1912. szeptember 1. Békés 7 Békésvármegye tanítóságához. Az országos közművelődési tanács az általános műveltség ter­jesztését főfeladatának tekintvén, az 1912—13. is­kolai tanév telén is folytatni óhajtja országszerte az analfabéták oktatását. Nem szükséges ezen akció nagy fontosságát a tanítóság előtt hangsúlyozni, hiszen magában véve az az elszomorító tény, hogy Magyarország lakosságának majdnem egyharmada analfabéta, a legnagyobb eréllyel folytatandó mun­kára kell, hogy sarkalja a közművelődés minden tényezőjét és mindazokat, akik hazánk előrehala­dásával, a magyar nép anyagi, erkölcsi és gazda­sági megerősödésének ügyét szolgálni hazafias és kulturális kötelességüknek tartják. Ezeknek szolgá­latában óhajtja az Országos Közművelődési Tanács országszerte analfabéta tanfolyamait és ezekkel kap­csolatban az elemi iskolai tudás továbbfejlesztésére irányuló felolvasásokat szervezni. E nagyfontosságu nemzeti munkáról, úgy hiszem, Békésvármegye ta­nítósága is a múlthoz képest szívesen kiveszi a maga részét, s ez okból kívánatos, hogy tanterüle­tem lelkes tanítói minél nagyobb arányokban szer­vezzenek analfabéta tanfolyamokat ott, ahol azokra a legnagyobb szükség van, s e célból a községbeli analfab diákat már most írják össze, hogy az ősszel megindítandó tanfolyam minél sikeresebb legyen A tanfolyam mikénti szervezése felől az Országos Közművelődési Tanacs ált > 1 kiadott tervezet kel­lően tájékoztat. Az érdeklődők ilyen nyomtatvá­nyért a Tanácshoz forduljanak. (Budapest, IV., Ferenciek-tere 3.) Múlt évi 2437—911. számú ren- deletemben foglaltakat fentartva ezúttal is hangsú­lyozom, hogy e tanfolyamok szervezését érdemnek tekintem, s annak méltánylására saját hatásköröm­ben is előnyöket nyújtok e tanfolyamok szervezői­nek. Gyula, 1912. augusztus 15-én. Mikler, kir. tanfelügyelő. Iskolalátogatók. Az iskolák beléletének ellen­őrzése és működési eredményének fokozása céljából a tanfelügyelői székhelyeken kívül iskolalátogatók fognak a jövőben kineveztetni, akik a X. fizetési fokozaton kezdve, egész a VIII. fizetési osztályig feljuthatnak. Iskolafelügyelőkké olyan elemi vagy polgári, vagy pedig gazdasági szaktanítók fognak alkalmaztatni, akik hosszabb, kitűnő szolgálatot ké­pesek igazolni. Az iskolafelügyelők a tanfelügyelő mellé lesznek beosztva és működésükben azoknak lesznek alárendelve. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolalátogatói intézmény szervezetére vonatkozó szabályzatot a közigazgatási bizottságnak már megküldötte. Nagyszénás község iskolái államosittatván, a vonatkozó szerződés a község és a miniszter között megköttetett. Nagyszénás község időközben azt kérte, hogy a kötött szerződés értelmében a közsé­get terhelő kötelezettségek egy része alól és pedig az iskolaépületek fenntartása, fűtése és világítása alól mentse fel a községet, mert a vállalt terheket nem képes viselni. A vallás és. közoktatásügyi mi­niszter értesítette a községet, hogy kérelmének nem tehet eleget. A békési iparostanonc-iskola felügyelő-bizott­sága augusztus 29-én tartott ülésében a dr. Török Gábor lemondásával megüresedett elnöki állásra Hencz Antal ipartestületi elnököt, az alelnöki állásra pedig, melyet eddig a megválasztott elnök töltött be: Szilágyi István géplakatos-mestert választotta meg. A hosszantartó ülés az iskola fejlesztésével foglalkozott, mely ügyben több nagyhorderejű javas­latot fogadott el. H iiefe. A közigazgatási bizottság szeptember havi ülé­sét f. hó 9-én fogja tartani. Az önként befizetett adók kamatait a törvé­nyen kívüli állapotban több község, köztük Békés, Mezőberény és Körösladány, különböző célokra ren­delték felhasználni. A törvényhatósági bizottság eze­ket a határozatokat jóváhagyta, mert hisz azok alap­ját tulajdonképen a törvényhatóságnak az úgyneve­zett nemzeti ellenállás idejében hozott határozata képezte. A törvényhatóság határozatát azonban a kir. pénzügyigazgatóság megfelebbezvén, a belügyminisz­ter évek múltán aként határozott, hogy a törvényen kivüli állapotban önként befizetett adók azonnal be- szállitandók lettek volna az állam részére és igy nem volt joga a községnek ezen adóknak időközi kamatait saját céljaira fordítani. A belügyminiszter határozata abban az időben érkezett le, midőn az úgynevezett alkotmánybiztositó törvények már élet ben voltak. Ennélfogva a vármegye alispánja azt az előterjesztést tette a törvényhatóságnak, hogy a bel­ügyminiszternek kérdéses határozatát már csak azért is panaszolja a közigazgatási bírósághoz, hogy ebben a vitás kérdésben, amely a nemzeti ellenállás idején a vármegyék és a belügyminiszter között egyik leg­nagyobb ütközőpont volt a legfelsőbb bíróság dön­tése ismeretes legyen és igy jövőre praecedensül ! szolgáljon. A törvényhatósági bizottság tényleg meg­panaszolta a belügyminiszter kérdéses határozatát. A közigazgatási bíróság döntése most érkezett le és a panaszt elutasítja vagyis a belügyminiszternek a határozatát jóváhagyja. Ezek szerint az a kérdés is el van döntve, hogy a törvényhatósági bizottság törvénytelenül határozott a nemzeti ellenállás idejé­ben hozott azon intézkedésével, mely szerint meg­tiltotta a községeknek az önként elfogadott állami adóknak az államkincstár részére leendő beszál­lítását. Az egyházmegye köréből. A váradi püspök Peszeki Gergely ujkigyósi káplánt Zilahra, Schrijfert Bélát pedig Újkígyósra helyezte át. Wallner Győző ujmisés pedig ideiglenesen Csorvásra megy az ottani beteg plébános kisegítésére. Sorozás. A folyó évi íősorozás a szeghalmi sorozó járásba tartatott meg legelőször és pedig augusztus 23, 26, és 27-én. A sorozásra felhívott és megjelent hadkötelesek közül besoroztatott és pe­dig 92 közös és 27 honvéd, a második korosztály­ból 27 közös és 10 honvéd, a harmadik korosztály­ból 14 és 4 honvéd. A honvédség részére besoro­zottak között 5 tanító volt. Yisszahelyeztetett az első korosztályból 137, a másodikból 109, fegyer- képtelennek nyilváníttatott 97, töröltetett 3, kór­házba utaltatott 10 és végül távol volt a fősorozás­tól 82 hadköteles. Segédszolgálatra az idén még nem soroztak. A sorozóbizottság polgári elnöke Moldoványi János vármegyei másodjegyző volt. Tegnap délelőtt Gyulán kezdték meg a sorozást. Megindult a jéggyártás. Alig néhány hét s már hivatalosan is beköszönt az ősz. És csak most, nyár végén adhatunk hirt a jéggyár üzembe helye­zéséről. A két év előtti enyhe téli időjárás miatt a jégvermek tudvalevőleg nem voltak megtölthetők. Ennek következtében úgy a város, amely közegész­ségügyi szempontból köteles magát jéggel ellátni, mint az élelmicikkek árusításával foglalkozók, sú­lyos probléma elé kerültek. Valóságos megkönnyeb­bülést okozott, amikor Szabó Emil és Társa buda­pesti gépgyáros cég ajánlatot tett a városnak müjég gyár felállítására. Miután a város anyagi erők hiá­nyában nem gondolhatott a gyárnak házilag leendő létesítésére s az ajánlat különben is kedvezőnek lát­szott, a képviselőtestület 10 évi koncessziót adott a cégnek és 20000 korona szubvenciót szavazott meg azon feltétellel, hogy a jéggyárat köteles a cég 10 éven át üzemben tartani s a 10 év elteltével a gyár teljes felszerelésével Gyula város tulajdonába megy át, minden ellenszolgáltatás nélkül. A cég hosszas viszontagság után felépítette és üzembe helyezte a jéggyárat, amely az első időkben sok nehézséggel küzdött, nem volt képes megfelelni a kivánalmak­nak. Sok hiábavaló kísérletezés után szükségessé vált a gyár kibővítése, aminek megtörténte után bírtak csak a fogyasztók elegendő jeget kapui. Azon­ban a város még sem volt szerencsés a vállalkozó j megválasztásában. Ugyanis a Szabó Emil és Társa cég tulajdonosa, tömérdek visszaélés elkövetése után a fővárosból megszökött s hitelezői csődöt kértek vagyonára. így a gyulai jégyár is a csőd­tömeg aktívái közzé került s zár alá vétetett. Nyilván­való volt tehát, hogy a jéggyár üzembehelyzéséből az idei nyáron alig lesz valami. Bár az elmúlt té­len alkalma volt mindenkinek természetes jeget be­raktározni, mégis aggodalommal tekintettek az ér­dekelt fogyasztók a meleg időszakra, mivel a jég­vermek rendszerint már nyár derekán kiszoktak ürülni. Pedig akkor még nélkülözhetlen szükség van a jégre. A város képviselőtestülete egyik tavaszi köz­gyűlésének határozatából kifolyólag felhivatott, a vállalkozó, hogy szerződéses kötelezettségének meg- felelőleg, a gyárat helyezze üzembe, különben a koncesszió meg fog tőle vonatni. A cég, miután a tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik, nem is vá­laszolt a felhívásra, miért is a városi főügyész meg­indította a pert a koncesszió megvonása iránt. De a fogyasztók nem várhatnak a per hosszadalmas elintézéséig, mert a jégkészlet a múlt héten kifo­gyott. Sokan már vidékről szerezték be szükségle­tüket, ami költséges és terhes feladat volt s közel voltunk ama helyzethez, hogy a mészárosok beszün­tetik a vágást, mert nem lettek volna képesek a húst egyik napról a másikra a megromlástól megóvni. Ebben a súlyos helyzetben még elég jókor jött a segítség. A jéggyár volt üzemvezetője Erdős Vilmos ugyanis a hitelezőktől megvette a még hátralevő 7 évre a gyártási szabadalmat. Hogy ez jogilag lehet­séges-e, azt majd a folyamatban levő perben fogják elbírálni. Ezt nem is vizsgálta most a város vezető­sége, mert a beállott tjéginség megszüntetése volt mindenekfelett első kötelessége. Miután pedig Erdős vállalkozott az üzem megkezdésére s a vágóhídi hűtőkamra is teljesen kiürült, dr. Bucskó Koriolán h. polgármester a hütő megtöltésére megrendelt tőle 300 métermázsa jeget. így a múlt hét folyamán a jéggyártás megkezdődött s a szükségletét a leg- kitünőbbb minőségű müjéggel mindenki kielégít­heti. A mellett, hogy a közegészségügyi szempon­tok parancsoló kötelességévé tették a város vezető­ségének a jégről bárminő utón való gondoskodást, a város érdekében álló, üdvös intézkedés volt a gé­pek használatba vétele is, miután a gépek két évi használatlanul hagyás után az állásban teljesen tönkrementek volna s a város csupa értéktelen hol­mik birtokába jutna a koncesszió lejárta után. Ér­tesülésünk szerint Erdős Vilmos a koncesszió tar­tamára részvénytársasági alapra szeretné a gyárat fektetni, ami ha valóra válnék, a jéghiányt belát­ható időre megszüntetné, a részvényeseknek pedig a jeget önköltségi árban biztosítaná. Az őszi vásár, mely országos vásáraink legje­lentősebbike, e hét folyamán lesz. Noha a vásári napok a lehető legkésőbbiek, amennyiben már szep­temberi napokra esnek, az idén elkésett aratás és cséplési munkák következtében még mindig koraik­nak mondhatók. Nagy és szorgos ugyanis a mezei munka, ami kihatással lehet a vásári forgalomra. Mindazáltal úgy az állati, mint a belső vásár az aránylag kedvező termés következtében élénknek ígérkezik Különösen nagy felhajtást remélnek ju- 1 hókban és szarvasmarhákban. A vásári napok a kö­vetkezők : szeptember 4-én, szerdán sertés, csütörtökön juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló, s mező- gazdasági iparcikkek, vasárnap belső és nyersbőr­vásár. A lezajlott hét, eltekintve a kedden délutáni félelmes zivatar és záportól, szárazabb jellegű volt, mint augusztus hónap előző hetei. De nemesak szá­razabb, hanem melegebb is. A cséplési és nyomta­tási munkálatok a kedvezőbbre fordult időben seré­nyen folynak, de még hetekre terjedő időt fognak igényelni. A csépléssel párhuzamosan folyik az uga­rolás is, amivel gazdáink tengeri-szedés előtt szeret­nének elkészülni. Halálozás. Id. Csete Pál csizmadia iparos pol­gártársunkat pótolhatlanul fájdalmas csapás sújtja. Hitvestársa Tóth Rozália asszony augusztus 29-én 55 éves korában meghalt. A boldogult derék nő halálát férjén kívül számos gyermeke, s unokái gyá­szolják. Tegnap délután temették nagy részvéttel a református temetőbe. Béke hamvaira! Tüzesetek. Gyulán f. hó 16-án délelőtt 11 óra­kor tüzilárma riasztotta meg a járókelőket. Kopasz István hentes Víg-utca 13. számú házának udvarán egy külön álló 6 méter hosszú nádfedeles épület gyuladt ki. A száraz nád hatalmas lánggal égett s a tűzoltóknak elég munkát adott, mig a veszedelmet megfékezték. A szikrák terjedését egy nagy eperfa lombja megakadályozta. Az épület, amely husfüstölő helyiségül szolgált, 800 koronára biztosítva volt. Valószínűleg a kémény rosszasága okozta a tűz ki­törését. — Ugyanaz napon délelőtt 10 órakor Két- egyházán Sztán György jómódú birtokos földjén égett el egy 22 méter hosszú szalmakazal. A kazal szomszédságában gyermekek kukoricát sütöttek s azok vigyázatlanságából származott a veszedelem. Éljen a „titkos“ választás! Ne vegye tőlünk senki rossz néven, hogy eme, különben tiszteletre­méltó jelszót írjuk hírünk élére. Kénytelenek va­gyunk ezt cselekedni, miután az elmondandók szo­ros kapcsolatban állanak a vasárnap délelőtti be­számoló beszéden történtekkel. Óriási közönség volt ugyanis szem- és fültanuja a képviselővel ellenkező politikai nézeten levők zajos közbeszólásainak. Mind­annyi között leghangosabb, legagresszivebb volt a baloldalon Gombkötő József gyulai földmives. Nem tartozik ugyan a szociáldemokrata-párt kötelékébe, de azért a Szentpálfalviak között ő a legnyelvesebb agitátor. Tele torokkal követelte a titkos választó~ jogot s csak úgy dűlt belőle az átkozódás és gaz- I emberezés az urak és rendőrök ellen. Különösen a rendőrséggel nem rokonszenvezik őkelme. Hogy 1 szívből utálja őket, azt nyomban ki is mutatta. A mellette álló rendőr-őrmesternek ugyanis valami

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom