Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-01 / 35. szám

8 Békés 1912. szeptember 1. sértőt mondott, amiért is az eiakarta az atyafit a tömegből távolítani. Lukács György felhívása követ­keztében azonban nehogy zavar kerekedjék, elenged­ték. De óh a sors kegyetlen! Néha legrejtettebb cselekedeteinkre is világosságot dérit. Már két nap múlva, augusztus hó 27-én kiderült, miért gyűlöli Gombkötő barátunk a rendnek éber őreit, de kide­rült az is, hogy vasárnap délelőtt milyen »titkos választói jog«-ot követelt ő a maga részére. Gomb­kötő Józsefnek háza, földje van s tehenet is tart. A tehén részére természetesen szénára is van szük­sége. E végből kibérelte az egyik vasúti őrtől az ökörjátási parcellás földek mentén elhúzódó pálya­menti fütermést. Miután nappal a Volent-féle aszta­los műhelybe jár, ahol mint gépmunkás dolgozik, naponkint kora hajnalban vállára vett kaszával ki- járogatott a pályatestre a tehén részére füvet ka­szálni. Később az asszony kijött talicskával a füvet haza szállítani Két remetei parcellásnak Biró György és Földesi Andrásnak többször feltűnt, hogy Gomb- kötőné a piacon zöld kukoricát árul, holott tudták TÓla, hogy kukoricaföldjük nincsen. Feltették ma­gukba, hogy ennek a rejtélynek végére járnak. Ked­den hajnalban lesbe állottak és megvárták Gomb­kötőt, aki mint máskor, neki állott a kaszálásnak. Mikor a füvet halomba rakta, csendesen körülnézett és négykézláb ereszkedve bemászott a közeli kukorica- táblába. Ott szépen »titkosan kiválasztotta« a leg­szebb csöveket és azokat magával vivén, a lekaszált fü alá rejtette. Azután mint, aki dolgát jól végezte, haza ballagott. A jelenet szemtanúi figyelmeztették az esetre Kiss Ferenc mezőőrt, aki az országúton lesbe állva várta a történendőket. Nemsokára meg­jelent Gombkötőné s nem tudván, hogy figyelik, szépen felrakta a zsákmányt a talicskára s füvei be­takarta. Már csaknem haza ért, amikor a mezőőr eléje toppant s megkérdezte tőle, hogy mit visz. A meghökkent asszony azt válaszolta, hogy füvet. Erre a mezőőr felforditotta a talicskát, amelyből 47 cső kukorica került elő. A szabadkozó asszonyt bekísérte a lopott holmival a rendőrséghez, ahol azt vallotta, hogy nem tudja, hol szerezte az ura a kukoricát, ő csak ott találta és elhozta. Rövid idő múlva elő­vezették a titkos választó atyafit, aki nem ismerte be a lopást, azt állitván, hogy valami rossz akarója lopta oda azt neki. A tanúvallomások azonban az ellenkezőt bizonyítják. Majd elválik a járásbíróság­nál kinek van igaza. Nyílt kérelem Gyula városa főkapitányához. Azt hiszem hallgatagon sokan hozzájárulnak kéré­semhez és velem együtt bizonyára mások is örül­nének, ha a főkapitány ur méltányolná kérelmemet. Mert nem én vagyok egyedül az, akinek feltűnt, hogy Gyula városának utcáin, nyilt sétatéren (Gön- döcs-kert) szabadon ide-oda szaladgáló' kutyákkal találkozunk, a melyek még csak szájkosárral sincse­nek ellátva. Nem is szólva a foxterier és ehhez ha­sonló kisebb kutyákról, gyakran találkozunk olyan hatalmas kutya-példányokkal, hogy még mi felnőt­tek is ijedten ugrunk félre, mikor morogva elrohan­nak mellettünk. Képzelje el most már főkapitány ur ilyen alkalommal a kis gyermekek rémületét. A nép­kertben tanúja voltam egy ilyen jelenetnek és min­den túlzás nélkül mondom, azt hittem, hogy a kis leány menten ideggörcsöt kap. Miért kell ilyen iz­galmaknak kitenni egy gyenge idegzetű gyermeket, mikor a nagyobb városok szabályrendeletének alkal • mazásával mi is elérhetnénk, hogy »kutyák utcán csak vezetéken vezethetők.« Megemlítem még mint szintén nyomós okot, hogy egy szaladgáló kutya nem régen megharapott a város egyik legszebb és legforgalmasabb utcáján — az Erdélyi Sándor-uton — egy gyanútlanul sétáló uriasszonyt. Vájjon kié itt a felelősség ? A kutya gazdájáé, a kit semmiféle ren­delet nem kötelez arra, hogy kutyáját otthon tartsa, vagy pedig a város vezető embereié, a kik nem ré­szesítik a közönséget, ehhez a könnyen megszerez­hető védelemben. Ez még csak pénzbe sem kerülne. Eljegyzés. Dr. Pop Tivadar gyulavarsándi köz­ségi orvos eljegyezte lakácsy László ottani róm. kath. kántortanitó Aranka leányát. Lövésztanfolyam lesz Gyulán. Az őszi had­gyakorlatok befejezése után a gyulai m. kir, hon­védség 18 évestől 21 évesig ifjakat a fegyverfogás és céllövósre oktatja. Ezen tanfolyam a honvédelmi minisztérium rendeletéből teljesen díjtalanul fog eszközöltetni. Sőt azok, akik ügyességük által ma­gukat kitüntetik, jutalomban is részesülnek. Ezen tanfolyam a gyulai önkéntes tűzoltó testülettel kar­öltve fog lefolyni. A jelentkező ifjak számra és tár­sadalmi állásra való tekintet nélkül (de legalább 50—60 jelentkező kell) úgy a céllövészetben, mint a tűzoltó szerek szerelésében oktatást nyernek. Ezen figyelemre méltó haladást őszintén üdvözöljük és kívánatos, hogy a fiatalságból minél nagyobb szám­ban vegyenek részt a tanfolyamban, mert egyrész­ről szép sportban lesz részük, másrészt pedig hár­mas kiképzésben részesülnek. Mindkettőnek, úgy a céllövés, mint a tűzoltói ismereteknek hasznát lát­ják. Egyiknek a katonaságnál, a másiknak az élet­ben. Jelentkezhetnek minden vasárnap délután 3 órától 4 óráig a tűzoltó-laktanyában Dióssy Béla tűzoltóparancsnoknál. Vármegyénk aviatikusai meglehetősen agilis munkát fejtenek ki. Alig van nap, hogy a lapok újabb vállalkozásaikról és sikereikről hirt ne adná­nak. Kvasz András, aki a mai napon Nagybányán repül, legközelebb f. hó 8-án Aradon rendez látvá­nyos repülést, a gyulai Dobos István és a legifjabb aviatikus: a tizenötéves Minár Gyula részvételével. Házasságok. Ormai Lenkét, Ormai Géza csabai kereskedő leányát tegnap délután vezette oltárhoz Ritter Károly, a csabai 101-ik gyalogezred századosa. Lábát törte. Landisz Lajos szarvasi pokróc- készitő feleségét súlyos szerencsétlenség érte. Amidőn a mezőtúri vásárról hazafelé igyekezett, a kocsija az útról lefordult s Landiszné oly szerencsétlenül esett ki, hogy alsó lábszára kettétört. Kórházba szállí­tották. Beszámoló. Dr. Zsilinszky Mihály Szarvas köz­ség képviselője jövő vasárnap délelőtt tartja beszá­molóját, melyen több munkapárti képviselő is részt vesz. A szarvasiak nagy előkészületet tettek követük ünnepélyes fogadtatására. Szerencsétlenség. Brandt Károly szarvasi pin­cér Endrédtől hazafelé kerékpározott. Útközben a tanyai kutyák megtámadták. Brandt le akart ugrani a bicikliről, hogy a kutyákat elriassza, de megbot­lott s elesett, még pedig oly szerencsétlenül, hogy a bal karját eltörte. Yisszavánszorgott Endrődre s onnan kocsin vitték Szarvasra a szüleihez. Betöréses lopás. Az orosházi kereskedők és kereskedő ifjak egylete szolgájához csütörtökön este egy ismeretlen tettes az ablakon át behatolt, s a szolga szekrényéből 61 koronát kivett. A. tettet a helyi körülményekkel ismerős egyén követhette el. A csendőrség ily irányban nyomoz. Lelkészbeiktatás Békéscsabán. A csabai izr. hitközség ma délután iktatja be állásába egyhangú­lag megválasztott rabbját, dr. Silberjeld Jakabot, aki délután 2 órakor érkezik Csabára. A beiktató ünnepély a zsinagógában lesz, s este társaslakoma fejezi be a Zöldfa-vendéglőben. Leforrázott kisleány. Aracky János békéscsabai lakos 2 éves kisleánya vigyázatlanságból magára rántott egy forró vízzel telt bögrét. A forró viz aunyira összeégette a szerencsétlen kisleányt, hogy gyors orvosi segély dacára pár órai kínlódás után meghalt. Fotball-mérkőzés folyt le Mezőberényben augusz­tus hó 15-én délután, hol a Gyomai Kner Sport Club II. csapata és a Mezőberényi Atlétikai Club II. csapata mérkőztek össze s az eredmény 2:1 a gyo­maiak javára. Tolvaj inas. K. József inas, ki Gubica Géza orosházi asztalos mesternél tanoncoskodott, vasárnap délután, mig gazdája és inastársai nem voltak otthoD, feltörte társai ládáit s abból a ruhanemüeket magá­hoz vette, majd a batyujába csomagolta még gazdá­jának több szerszámát s azzal kdódult az állomáshoz, hogy a legközelebbi vonattal elutazzon Orosházáról. Mikor az inasok hazatértek, észrevették a tolvajtást s keresni kezdték eltűnt társukat, kit az állomáson, a batyuján ülve meg is csíptek. Szóltak a vasúton szolgálatot teljesítő rendőrnek, ki a megtévedt fiút a pártfogásába vette. Megbüntetett hentesek. Az orosházi kihágási bíróság Balázs Zsigmond állatorvos följelentése alapján Zana István és Glausius Györgyné hente­seket, mivel húsfeldolgozó műhely hiányában a hus- nemüeket piszkos és surolatlan helyiségben piszkos, rozsdás eszközökkel dolgozták föl s az eladásra szánt szalonnát a bűzös szappanrfakvalóval egy helyiségben tartották, egy-egy napi fogházra, 40—40 korona pénzbírságra ítélte. Hirtelen halál. Békésen Czira Gábor nejét f. hó 28-ra virradóra halva találták hozzátartozói. Előtte való nap még részt vett a község hetivásár­ján, semmi baja nem volt, igy hirtelen elhunyta nagy meglepetést keltett. Az orvosi vizsgálat a ha­lál okát megállapítani nem tudta. Valószínű, hogy régi szívbaja ölte meg. Elet a Féliksz-fürdöben ! Az első sárguló fa­levél másutt a fürdőszezon halálát jelenti, s amint az őszi szél végig szánt a strandok esplanadok bok­rai közt, megszűnik a zajos vidám élet a mi Féliksz- fürdőnkben, amelynek hirét évről-évre messzebb tá­jakra viszik szét, s mely imár a külföld érdeklődését is magára vonta. A nyári szezon végén uj évad kezdődik, a mezei munkák végeztével Bihar, Hajdú és Békés, sőt a távolabbi vármegyék birtokosai, akik az ősz kellemes időszakára halasztották üdülésüket, örömmel keresik fel a csodálatos erejű forrásokat a Féliksz-fürdöben, mely ilyenkor a szokottnál is na­gyobb kényelmet nyújthat, s nagyobb figyelemmel fogadhatja vendégeit, szobák előzetes megrendelés nélkül is már rendelkezésre állanak. Mint értesülünk szeptember hó 1-től kezdve a szobaárakat is 30 szá­zalékkal mérsékelik, s az államvasutak igazgatósá­gánál lépések történtek arra nézve, hogy a vonatok közlekedésének rendjét október hó 1-éig változatla­nul, november hó 1-ig pedig korlátozva tartják fenn a közönség kényelmére. Egri Balog Gábor népsze­rűvé vált kitűnő cigányzenekara a fürdő élénk láto­gatottságának magyarázata, hogy a meleg gyógyító forrásokat a tropikus nyári hőségek elmúltával so­kan kellemesebbnek és hatásosabbnak tartják. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a »Lőcherer Cimexin«-nel történtek próbák, beigazo­lódott, hogy a Cimexin hatása folytán a peték rög­tön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piázkit: nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható: Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a készítőnél r Lőcherer Gyula gyógyszertárában Bartfáu 112 27—30 Közgazdaság. Vizsgálat egy gőzmalom ellen. Megírtuk, hogy az orosházi úgynevezett monori részvény gőzmalom ellen, a részvényesek egy részének panasza követ­keztében a gyulai kir törvényszék vizsgálatot ren­delt el és a vizsgálat megejtésére kiküldötte Tóth Ferenc törvényszéki bírót, aki a vizsgálatot már be­végezte. A szakértők megállapítása szerint a rész­vényes malomban csakis f. évi julius óta vezettek rendes üzleti könyveket és nogy a gőzmalom a mostani kezelés mellett nem életképes, noha vétk es- mulasztások és visszaélések nem derittették ki. Adómentes motorbenzin ára. Az aradi keres­kedelmi és iparkamara tudatja az érdekeltekkel, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a benzin-mo­torral dolgozó kisiparosok részére szükséges adó­mentes motorbenzin mérsékelt eladási árát föl yó évi augusztus hó 15-től kezdődőleg, az érdekelt kőolaj- finomitó gyárakkal történt megállapodás alapján 5 hónapra, illetőleg további intézkedésig métermázsán­ként 23 (huszonhárom) koronában állapította meg. A vármegyei gazdasági egyesület által az 1912. évi szeptember 8-án Szeghalmon tartandó állatkiállitás helyi rendező bizottsága arra kéri a közönséget, hogy kiállítani óhajtott állataik nemét és számát a bizottság elnökéhez : Csáuki Jenő szeg­halmi járási főszolgabíróhoz lehetőleg szeptember 6-ig szóval, Írásban vagy távbeszélőn bejelenteni szíveskedjenek, hogy a kiállítandó állatok elhelyezé­séről a bizottság gondoskodhassék. Tudatja egyúttal a bizottság a közönséggel, hogy ló és szarvasmar ha kiállításon kívül juh- és baromfikiállitás is tartatik. A baromfikiállitókat arra kéri a bizottság, hogy állataikat ketrecekben hozzák a kiállításra. Vámdijtételek felemelése. A vármegyei vámos- utak közül több van, amelyeknek jövedelme nem­csak hogy g beépített tőkét nem törleszti, de még arra sem elegendő, hogy annak kamatait fedezze, minélfogva a vármegye mint vámtulajdonos az illet ő vámosutra minden évben ráfizet. Ez indította a tör­vényhatóságot arra, hogy egyes helyeken a vám- dijtételeket felemelje. Vésztőn és Tótkomlóson a törvényhatósági bizottság a vámdijakat — az emlí­tett okból — az eddiginek kétszeresére emelte fel úgy az államvasuton, mint a gazdasági vasúton fel- és illetőleg leadott áruk után. A kereskedelmi mi­niszter á törvényhatósági bizottságnak ezt az elha­tározását, hosszas tárgyalások után jóváhagyta. Kedvezményes áru ménlovak. A földmivelés- ügyi miniszter egy konkrét eset kapcsán kimondotta, hogy a közbirtokosságok által venni szándékolt kedvezményes áru mének eladása csak aként tör­ténhet, hogy a vonatkozó szerződést a községi elöl­járóságnak kell aláírni és igy annak a vételár ki­egyenlítéséért szavatolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom