Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-01 / 35. szám
6 Békés 1912. szeptember 1. végre is kénytelenek voltak elnémulni, anélkül, hogy erre akár rendőri, akár a csendőri uszuronyok*. asz- szisztenciájára szükség lett volna. Szívesen elismerjük és készséggel honoráljuk, hogy a hallgatóság sorai között levő nagyszámú függetlenségi tisztes polgárok, akik nagy figyelemmel hallgatták Lukács György képviselő fejtegetéseit, nemcsak hogy nem vettek részt a zajongásban, hanem maguk is méltatlankodtak a zajongás fölött és csitították is a közbeszólókat A gyulai szociáldemokraták egy részének (egy részét Írjuk azért, mert a zömük nem azonosította magát velük) Lukács Györgygyel szemben tanúskodó viselkedése annyival is inkább indokolatlan, sőt érthetetlen, mert Lukács György, mint annak idejében progratnmbeszédjében is megmondotta, az általános, egyenlő és titkos választójognak legalább is oly mértékben, sőt komolyabb hive, mint a szociáldemokráciával legutóbbi időben kacérkodó koalíció s annak vezérférfiai, akik kormányzásuk idejében programmukul tűzték ugyan ki az általános választójogot, de azt csak pluralitásos szavazati jog alapon és akkor sem titkosan akarták megvalósítani, utóbb azonban még úgy is elejtették a választójogi reformot. Lukács György országgyűlési képviselő aug. 24-én, szombaton este 6 órakor érkezett Gyulára. Noha ünnepélyes fogadtatás egyáltalán nem volt programmba véve, mindazáltal önkéntes elhatározás folytán mintegy száz választópolgár ment ki eléje és a vonatról leszálló képviselőt percekig tartó lelkes éljenzésekkel üdvözölte. Dr. Bucskó Koriolán városi főjegyző, polgármester helyettes lelkes szavakkal üdvözölte, mire a váratlan ovációtól kellemesen meglepett képviselőnk ékes rövid beszédben köszönte meg a meleg fogadtatást és hosszú kocsisor élén vonult be dr. Z'óldy János vendégszerető házához. Vasárnap délelőtt 11 órakor mintegy ezerötszáz, túlnyomó részben választó polgár gyűlt össze a Göndöcs népkerti pavilion elé a beszámoló beszéd meghallgatására. A rend fenntartására csupán annyi rendőr vezényeltetett ki, mint bármely népgyülésre. A gyulai nemzeti munkapárt érdemes elnöke, dr. Márky János betegsége miatt meg nem jelenhetvén, helyette dr. Follmann János indítványára Weisz Mór, Csőke István, Reisner Arthur, Névery István, Bakó György, Somogyi János, Scheibert Jakab s még néhány csatlakozó választópolgárból álló küldöttség hívta meg Lukács Györgyöt, akit amidőn a közönség előtt megjelent, hosszantartó lelkes éljenzés fogadott. Dr. Follmann János üdvözölte az illusztris képviselőt lelkes szavakkal. Beszédében hálásan emlékezett meg a képviselő közhasznú működéséről, különösen Gyula városa közügyei körül kifejtett nagyszabású tevékenységéről, amelynek frappáns bizonyítékát szolgáltatta legutóbb is, amidőn a honvédségnek Gyulán maradása, illetőleg a honvédség szaporítása érdekében a fővárosban megjelent küldöttséget a miniszterek elé vezette s ő is kiváló osztályrészese, hogy a honvédség Gyulán nemcsak megmarad, hanem mai létszáma megkétszeresedik. Ezután Lukács György lépett emelvényre s mondotta el a lapunk élén egész terjedelmében közölt úgy alakilag, mint tartalmilag egyaránt klasszi- ] kus beszámoló beszédét. A beszéd folyamán, mint már cikkünk elején megírtuk, a közönség között több helyen csoportosult mintegy 15—20 egyén — a szociáldemokrata párt hívei — több Ízben közbeszólásokkal próbálkoztak a beszámoló beszédet megzavarni, de mindannyiszor sikertelenül, mert anélkül, hogy rendőri közbeavatkozásra sor került volna, a nemzeti munkapárti s függetlenségi hallgatóság nagy méltatlankodással elnémította őket. Egy Ízben volt csak tartósabb zajongás, amikor egy rendetlenkedő (nem szociáldemokrata) polgártársat akart a rendőrség eltávolítani, amidőn azonban a képviselő megszakítva beszédét, felkérte a rendőrséget, hogy ne bántsanak senkit, mert mindenkinek joga van öt meghallgatni és nem tetszésének is kifejezést adni, bár reméli, hogy Gyula város közönsége meghallgatja beszámoló beszédét mondó képviselőjét, mire percekig tartó zugó taps és lelkes éljenzés tört ki, mely után az eddigi közbeszólók is megelégelték viselkedésüket és azután — érdemükül legyen betudva — szótlanul és nyugodtan hallgatták a beszámoló beszéd további részeit. A déli 12 órát már elharangozták, amikorára Lukács befejezte beszédét és nagy ováció közepette lépett le a szónoki emelvényről. Dr. Major Simon formás szavakkal köszönte meg a közönség nevében a nagyhatású beszédet, végül pedig dr. Follmann János indítványára Lukács László miniszterelnöknek, gróf Tisza István házelnöknek és az országos nemzeti munkapártnak bizalmi sürgönyöket küldöttek. Tudósításunk kiegészítésére megemlítjük még, hogy Grófi György a választójog mikéntjére nézve óhajtott volna a képviselőhöz kérdést intézni, de a ' közbeszólások az egyszerű észjárású polgártársat annyira megzavarták, hogy ebbeli szándékát sehogy sem tudta megvalósítani. A közönség nagyrésze haza kísérte a képviselőt lakására, ahol ismételten lelkes éljenzésekkel vált el tőle. Lukács György délután a József-szana- tóriumot szemlélte meg és másnap reggel utazott vissza Budapestre. Tanügy. A gyulai róm. kath. főgimnáziumban a jövő iskolaévet megnyitó teendők sorrendje a következő: Augusztus 30-án délelőtt 10 órától 12-ig és délután 3-tól 6-ig javitóvizsgálatok. Augusztus 31-én reggel 8 órától 12-ig és délután 8-tól 6-ig fölvételi pótló és magánvizsgálatok és a javító vizsgálatoknak netalán elmaradt része. Szeptember 1-én, 2-án és 3-án délelőtt 8—12-ig beiratások. Szeptember 4-én reggel nyolc órakor Veni Sancte a józsefvárosi templomban, utána a fegyelmi szabályok felolvasása és osztályrendezés. A rendes előadások, tekintettel a katonai elszállásolásokra, ezidén szeptember hó 16 án kezdődnek. A beiratásokra vonatkozólag a mélyen tisztelt szülők és gyámok figyelmébe ajánljuk a következőket: A szerződés 10. pontja szerint a jelentkező tanulók valláskülönbség nélkül, egyenlő tandíj mellett vétetnek fel, de túlnépesedésnél elsősorban a békésvármegyei katholikus ifjak, ezután a gyulai lakosok fiai valláskülönbség nélkül, harmad- sorban a nem békésvármegyei ifjak bírnak előnnyel a fölvételre nézve. Mivel a II—VIII. osztályokban túlnépesedés nem várható, e pont csak az I. osztályra jelentkező tanulóknál fontos. A felvételnél mind a tanulónak, mind atyjának, vagy anyjának, esetleg ezek megbízottjának személyes megjelenése szükséges. A beiratások napján a múlt tanév végén jelentkezett tanulók is tartoznak megjelenni. A felvételre jelentkező tanuló tartozik magával hozni 1. legutolsó bizonyítványát. 2. Születési bizonyítványát (az 1895. október 1. után születettek az állami anyakönyvi hivatalból). 3. Ujraoltási bizonyítványát. (Aki ujraoltási bizonyítványát intézetünknél egyszer már bemutatta, azt újra elhozni nem tartozik) A más középiskolából jövő tanulók kötelesek összes középiskolai bizonyítványaikat és a legutóbb végzett iskolaévről szóló értesítőjüket is bemutatni s egyszersmind az intézet változtatás okát adni. Az igazgatónál történt jelentkezés és fölvétel után a tandíj kezelőnél le kell fizetni felvételi és egyéb dijak címén 16 koronát és a 60 korona tandíjnak legalább első negyedrészét. — Ugyanekkor a „Vakokat Gyámolitó Országos Egyesület“ és intézetünk „Segélyző Egyesülete“ részére könyör- adományokat gyűjtünk. Tandíjmentességért az igazgatóság utján lehet folyamodni a főgimnáziumi bizottsághoz. Az első félévre I. oszt. tanuló tandíjmentességet nem kaphat. A köteles dijak lefizetése után az osztályfőnél kell jelentkezni s a szülők vagy szállásadók lakásának utcáját és házszámát pontosan bejelenteni. Szállást fogadni csak az iskolai hatóság előleges tudtával szabad. A beiratások alkalmával az iskolaorvos minden felvett tanulót megvizsgál, Ez alkalommal teljes bizalommal mondják el a szülők a tanulók esetleges fogyatékosságait (rövidlátás, nagyot hallás, szívbaj, sérv stb.), hogy ezek alapján az esetleges fölmentéseket kieszközölhessük s e fogyatékosságra az év folyamán tekintettel lehessünk. Németi József igazgató. Tanári kinevezések a gyulai róm. kath. főgimnáziumban. A gyulai róm. kath. főgimn. bizottság dr. Lindenberger János esperes-plébános elnöklete alatt augusztus hó 17-én ülést tartott, melynek tárgya egy latin—történelmi, egy természetrajz— földrajzi rendes és egy magyar—latin szakos helyettes tanári állás betöltése volt. Az első és utolsó állásra csak egy-egy pályázat adatott be, mig a természetrajz— földrajz szakos tanszékre öt okleveles középiskolai tanár pályázott. A bizottság a nagyváradi lat. szert, püspök őnagyméltóságának kinevezésre ajánlotta: a latin—történelem rendes tanári tanszékre Biró Bélát, ki a múlt iskolai évben a gyulai főgimn. h. tanára volt; a természetrajz—földrajz szakos rendes tanári tanszékre I. helyen Daróczy Lászlót, a gyulai főgimn. helyettes tanárát; II. helyen Ébner Sándort, a kolozsvári állattani intézet gyakornokát; III. helyen Laszka Gyulát, a marcalii polg. isk. r. tanárát, végül a megüresedett magyar—latin szakos helyettes tanári állásra az egyedül pályázó Muresan Szabint. Az egyházmegyei hatóság a bizottság fenti jelölését elfogadva Biró Béla oki. tanárt a latin—történelem szakos, az első helyen kandidált Daróczy László oki. tanárt a természetrajz—földrajz szakos tanszékre rendes tanárokul kinevezte, Muresan Szabin tanárjelöltet pedig a magyar —latin tanszékre mint helyettes tanárt alkalmazta Ezen rendes tanári kinevezésekkel mind a 12 rendszeresített rendes tanári állás betöltetett. Értesítés. A gyulai róm. kath. elemi népiskolákba való beiratások folyó évi szeptember hó 2-án kezdődnek és bezárólag szeptember 8-áig tartatnak, mely napokon a tankötelesek szülőik, vagy gyámjuk kíséretében az illető osztálytanító tantermében délelőtt 8—11 óráig beírás végett jelenjenek meg. Tandíj nincs, de az ifjúsági könyvtárra 30 fillér minden tanuló által fizetendő. A tanév szeptember 8-án reggel 7 órakor az anyatemplomban tartandó Veni Sanctéval nyilik meg, a rendes tanítás pedig szeptember 9-én reggel 7 órakor az eddigi szokás szerint megkezdődik Gyula, 1912. szeptember 1. Az 'igazgatóság. Az állami elemi fiú és leány népiskolában a beiratások folyó évi szeptember 2-tól 7-ig bezárólag, a leányiskola épületében, naponként délelőt- 8 —11-ig tartatnak meg a vall. és közokt. m. kir. miniszter urnák 1909. évi április 30-án 53000. sz. a kelt s alább felsorolt rendelkezései alapján : 1. A beiratási dij 50 fillér. 2 Köteles minden növendék családi elő- és utónevét, valamint korát és vallását igazoló anyakönyvi tanúsítványt (mely az anyakönyvi hivataltól a belügyminiszter urnák 174425—911. sz. rendelete szerint, díjmentesen szerezhető be) a beiratásnál felmutatni. 3. Az elemi népiskolába a 6-ik évet még be nem töltött gyermekek rendszerint föl nem vehetők, 4. Olyan gyermekek azonban, akik eléggé fejlettek és a 6-ik év betöltésükhöz legfeljebb 3 hónap hiányzik, csak azon esetben vétetnek fel az elemi népiskolába, ha elegendő hely áll rendelkezésre, illetve, ha a 6-ik évet betöltött tankötelesek mind felvétettek. 5. A más intézetből jött tanulók (szintén a fenti anyakönyvi bizonyítványt tartoznak előmutatni) évvégi bizonyítványuk felmutatása után, a bizonyítvány nélkül jelentkezők pedig felvételi vizsga sikeres kiállása után vétetnek föl, a bizonyítványuknak, illetve tudásuknak megfelelő osztályba. A felvételi vizsga díjmentes. 6. Az oltási bizonyítványt minden tanuló szintén köteles a beiratás alkalmával felmutatni, vagy a beoltást más módon igazolni. 7. Az a tanuló, aki a tanév folyamán tölti be a 12-ik életévét, köteles a tanév végéig a mindennapi iskolába járni, kivéve, ha a Vl-ik osztályt sikeresen elvégezte. 8. Az a szülő, gazda, vagy gyám, akinek gyermeke, vagy gyámoltja valamely okból visszautasittatik, az iskolai gondnoksághoz fordulhat panasszal. 9. A hatóságilag igazolt vagyontalan szülők gyermekei az iskolának meglevő tankönyvkészletéből, amig a készlet tart, ingyen könyvet kaphatnak, ha ezt a beiratáskor kérelmezik. — Az előadások 16-án kezdődnek. Gyula, 1912. évi augusztus 24-én. Kardos István, igazgató.
