Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-01 / 35. szám
1912. szeptember 1. Békés rivalitás folytán Angliától fegyverbarátságot egyáltalában nem remélhetünk. Nem szenved tehát semmi kétséget, hogy egy esetleges európai konflagrációban senkire másra, mint a németre nem számíthatunk. Ellenségeink meg lesnek belviszálykodá- sunkra. Örvendenek ha egymást emésztjük ahelyett, hogy összetett erővel dolgoznánk és készülnénk a jövő megpróbáltatásaira. Ha belpolitikánkat nem ziilleszti annyira az obstrukció, amint azt másfél évtized óta folyton teszi, merte volna-e megkockáztatni a kis Szerbia, hogy fogát vicsorítsa reánk, osztrák-magyar nagyhatalomra ? Merészségét csak az magyarázhatja, hogy belviszályáink okozta hadi késztiletlenségünk világszerte ismeretes volt. S ha oktalan belvi- szálykodásainkat folytatjuk, ba továbbra is kul- tiváljuk a bojkottot meg az embervadászatot egymás ellen, ha ahelyett, hogy minden erőnket összetennők elkészülendők jövendő nagy megpróbáltatásokra, parlamentünk továbbra is a tehetetlenség, a munkátlanság melegágya marad : elvész még meglevő tekintélyünk is s a keleti kérdés folyton tornyosuló hullámai elsodornak bennünket. [A munka útja. Meg kell tehát egyezni és a békés munkálkodás útjára lépni. A megegyezésnek a már lezárt aktákat bolygatni nem szabad. A koronás király által szentesített véderőtörvények törvény jellegét kétségbe vonni nem szabad. Annál kevésbbé, mert a külföld előtt éppen az állította némileg helyre megtépázott tekintélyünket, hogy tudják rólunk, hogy végtére szervezzük véderőnket. Az obstrukció letörése után hozott többi törvényeket — megannyi nagy jelentőségű, üdvös alkotás — valamint a meghozott házszabály- módosítást szintén nem szabad érvényében érinteni. Mindezen alkotások a törvényszerűség legszigorúbb betartásával létesültek. A választójog. A békének a jövőre szegzett tekintettel kell megszületnie. A jövő választójogának megalkotása szolgáltassa a nagy alkalmat ahhoz, hogy a parlamenti tárgyalások végre-valahára ismét normálisakká legyenek, hogy végre vala- hára újból elmondhassuk, hogy parlamentarizmusunk nemcsak papiros, hanem tényleges élő valóság. A munkapárt az ellenzék minden pártjának, minden tagjának minden jogát tiszteletben tartja. Semmi sem akadályozza az ellenzéki pártokat abban, hogy ellenőrző hivatásuk fonalát felvegyék. A választójog az a tér, melyen a legutóbbi küzdelmek szenvedelmei legüdvösebben elsimulhatnak. Ellenzéki pártok és kormánypárt egyaránt át vannak hatva választójogunk tarthatatlanságának, a demokratikus reform szükségességének tudatától. Vállvetett ambícióval dolgozzunk tehát választójogunk korszerű megreformálásán. Ennek az alapvető nagy kérdésnek tárgyalása legyen az alkalom arra, hogy a parlamentet ismét azzá tegyük, aminek lennie hivatása: az eszmék szabad harcának, a meggyőződések egészséges ütközésének áldásos szinterévé. A vármegye közgyűlése. (Augusztus 29.) Békésvármegye rendkívüli közgyűlését, Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt, augusztus hó 29-én tartotta meg. Az ülés sokkal népesebb volt, mintsem — a folyamatban levő gazdasági munkálatokra tekintettel — várni lehetett. Mindössze két ügy volt, amely felett vita indult meg; az egyik ezek közül a békési fizetési és szervezési szabályrendelet kérdése, a közgyűlés idejének nyolctizedrészét igénybevette, anieny- nyiben ennél az ügynél 8 felszólalás volt. Ámbár előre lehetett látni, hogy ez a tárgy újból nagy vitára ad alkalmat, azonban a lefolyt vita mérete mégis felülmúlta a várakozást. Állandó választmány a szervezési és fizetési szabályrendeleteket külön tárgyként külön határozati javaslattal terjesztette elő a közgyűlésnek. A szervezési szabályrendelethez dr. 7elegdy Lajos békési megyebizottsági tag több rendbeli módosítást indítványozott. Ezzel szemben dr. 7örök Gábor a szabályrendeletnek változatlan jóváhagyását kérte. A nagy többség az utóbbi értelemben döntött. A fizetési szabályrendeletnél megint dr. Telegdy Lajos volt az első szónok és különösen a községi jegyzők fizetésének mérve s a jegyzők automatikus előlépése ellen tett észrevételeket és több tisztviselőnél, az előirányzottnál csekélyebb összegű fizetéseket indítványozott. Hasonló szellemben szólalt fel Zelenyánszky Mátyás parasztpárti bizottsági tag, továbbá Morvay Mihály. Dr. Martos József a szabály- rendeletnek azt a rendekezését kifogásolta, amely- szerint a községi jegyzők automatikusan lépnek elő. Ebhez a felfogáshoz csatlakozott Pollák Arnold parasztpárti bizottsági tag is. A fizetési szabály- rendeletnek változatlan jóváhagyása mellett szólaltak fel Grünfeld Jakab, Török Gábor, báró Drechsel Gyula bizottsági tagok. A türelmetlenül várt s délfelé sorra került szavazás eredménye az lett, hogy a szabályrendeletnek változatlan megerősítése mellett csak kevesen szavaztak, tebát az állandóválasztmány javaslata kisebbségben maradt, ellenben a nagy többség elfogadta a fizetési szabályrendeletet azzal a módosítással, hogy a községi jegyzők automatikusan nem léphetnek elő, hanem mindegyik jegyző arra a jegyzői állásra választható meg, amelyre pályázik. Megjegyezzük, hogy a szabályrendelet jóváhagyását ellenző párt nem értette meg az elnöknek a szavazás feltevésére vonatkozó kérdését, mert azáltal, hogy megszavazta a szabályrendeletet azzal a módosítással, amelyet dr. Martos a jegyzőkre nézve tett, elesett dr. Telegdynek az az indítványa, hogy az egyes tisztviselők tervbevett fizetésfelemelése az általa javaslatba hozott csekélyebb mérvben állapíttassák meg. Persze nagy volt az elhülés, midőn látták, hogy Telegdy indítványának ez utóbbi része nem került szavazásra, mivel a fizetési szabályrendelet már a második szavazással teljes egészében el lett fogadva a jegyzők előléptetésére vonatkozó módosítással. Ezek szerint az ellenzék maga segített megszavazni — persze félreértésből — a szabályrendeletet. Azonban ezt nem kell nagyon tragikusan felfogni, mert ha megértették volua is a szavazás feltevésére vonatkozó elnöki kérdést, akkor is kisebbségben maradtak volna és ugyanaz lett volna az eredmény, mint ami határozatként kihirdettetettt. A törvényhatósági bizottság határozatával tehát a községi tisztviselők megkapták a magasabb fizetést. Az elfogadott módosítás azonban telebbezés esetén nem fog megállhatni, mert a törvényhatóságnak csakis az lehetett volna a joga, hogy a jegyzők előléptetésére vonatkozó szakaszt újabb tárgyalás végett visszaküldje a községnek, dehogy mindjárt a közgyűlés maga állapította meg a módosítást, azzal a hatáskörét túllépte így tehát felebbezés esetén alapos kilátás van arra, hogy a fizetési szabályrendelet — csakis a módosított részében — újból a törvényhatóság elé fog a belügyminiszter megsemmisítése folytán kerülni. A második tárgy, amely több felszólalásra adott alkalmat, a kórházi építkezésekből kifolyólag felmerült kötbérek elengedési ügye volt. A közgyűlés 10 vállalkozónak kisebb-nagyobb kötbéreket engedett el; hátra van azonban több nagy vállalkozónak kötbér elengedése iránt előterjesztett kérelme, ezek felett azonban csak akkor dönhet a közgyűlés, ha azok is leérkeznek a belügyminisztertől. Dr Martos József indítványára dr. Török Gábor, dr. Kóhn Mór tb. főügyész és az alispán hozzászólásai után a közgyűlés elhatározta, hogy a folyamatban levő bűnügyi tárgyalás alkalmával a vármegye is képviseltetni fogja magát kártáritési igényének érvényesithetése végett. Továbbá Grünfeld Jakab indítványára a közgyűlés felhatalmazta az alispánt, hogy azon vállalkozók kötbéreit, akik ellen bűnügyi eljárás nincs folyamatban, megfelelő értékpapír fedezet ellenében, még a végleges döntés előtt kiadhassa. A rendkívüli közgyűlés többi tárgyainál nem volt felszólalás ás a békési fizetési Szabályrendelet letárgyalása után az összes többi ügyek 10 perc alatt elintéztelek. Az elintézett ügyek közül felemlítjük az alábbiakat : A Budapesten tartandó második jog- és állam- tudományi továbbképző tanfolyamra senki sem küldetett ki a tisztviselők közül. A járási számvevő intézmény fenntartása érdekében tett a törvényhatóság előterjesztést a belügyminiszternek. Az Alföldi gazdasági vasút elsőbbségi részvényeiből a törvényhatóság — fedezet hiányában — nem jegyez semmit. A békési és szarvasi betonjárdák építése ügyében hozott községi határozatok és a kötött vállalati szerződések jóváhagyattak. Ugyancsak jóváhagyattak az összes fizetés-rendezési,' felemelési és jutalmazási ügyek is. Szabó László és társai köröstarcsai lakosoknak fizetés felemelés iránt benyújtott kérelmüket elutasít» határozat ellen beadott felebbezés folytán, a község határozata feloldatott és újabb határozathozatala rendeltetett el. Yégül a szeghalmi Petőfi-utca kikövezésére szükséges 30000 korona kölcsön megszavazására vonatkozó községi határozat ellen beadott felebbezés elutasittatott és a községi határozat helybenhagyatott. A rendkívüli közgyűlésen, amely 9 órakor kezdődött és fél 12 órakor végződött, jelenvoltak : Ambrus Sándor alispán, elnök, dr. Daimel Sándor főjegyző, Moldoványi János másodfőjegyző, dr. Yangyel Endre másodjegyző, Veres József és dr. Ambrus Jenő aljegyzők, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Sinszky Ferenc árvaszéki ülnök, dr. Szirbik Bálint árvaszéki jegyző, dr. Zöldy János főorvos, dr. Kóhn Mór tb. főügyész, dr. Kiss László árvaszéki ülnök, Szabó Emil árvaszéki ülnök, dr. Sztoja- novies Szilárd árvaszéki ülnök, dr. Berthóty István és dr. Konkoly Tihamér főszolgabirák, dr. báró Drechsel Gyula, báró Drechsel Géza, Szabó János, dr. Follmann János, dr. Kardos József, Monori Mihály, Schmidt József, Ferencsik Károly, Aszalay Gyula, Pollák Arnold, K. Schriffert József, Reisner Emánuel, dr. Márky János, Cz. Veress Sándor, Weisz Mór, Szeberényi Zs. Lajos, Adám Gusztáv, Ritsek János, Südy István, Konsitzki János, Sál József, dr. Berényi Armin, Such István, Sebök Eerenc, Szikes György, Braun Mór. Antalóczy Nándor, K. Horváth Sándor, Lipták L. Pál. Zelenyánszky Mihály, Machlik Mihály, Vandlik K. Mátyás, Hídvégi Gábor, Mester Gábor, ifj. Csőke István, Papp József, dr. Török Gábor, Sebők Sándor Reisner Ede, Grünfeld Jakab, Morvái Mihály, dr. Bucskó Koriolán, ősapay Lajos, Kolgzsi Endre, dr. Martos József, Kratochvill Gyula, dr. Telegdy Lajos. Dr. Lukács György képviselő beszámoló beszéde. (Augusztus 250 Dr. Lukács György, Gyula városa köztiszteletben és szeretetben álló országgyűlési képviselője, az országos nemzeti munkapárt kötelékében álló képviselők ama első sorozatához tartozik, akik kerületeikben beszámoló beszéd tartására magukat elhatározták. Az ellenzéki lapok hetek, hónapok óta hirdették, hogy nemzeti munkapárti képviselő vagy egyáltalában nem mer a >nép<i elé lépni s ha már nagy kelletlenül beszámoló beszéd tartására határozza el magát, akkor a beszámolót csakis zárt teremben, ott is csupán csendőri, hogy ne mondjuk katonai »szuronyfedezett, segítségével merészkedik elmondani ; de még igy is csak nemzetiségi választó- kerületekben, de a világért sem az Alföldőn, a magyarság szivében. Meglehet, hogy a koalíciós ellenzéki lapok maguk is elhitték, amit hirdettek, meglehet és valószínűbb azonban, bogy a munkapárti képviselőket gondolták megfélemlíteni, egyben a munkapárti kerületek közönségének disponibilis részét a mégis megtartandó beszámoló beszédekre a maguk szája ize szerint előkészíteni. És nem lehet tagadásba vonni, hogy a napról-napra megismétlődő ilynemű újsághírek még azokat is gondolkodóba ejtették, akik igen jói tudják, hogy a tnépi gondolkodás- módja a koalició kormányzása alatt mily óriási változáson és kiábránduláson ment keresztül. Frappáns bizonyitéka volt az ellenzéki lapok hiresztelései s feltevései alaptalanságának Lukács György Gyulán, tehát az ország szivében tartott beszámoló beszéde, illetőleg eme beszámolónak körülményei ; talán frappánsabb, mint bármely beszámoló beszédé, amelyek eddigelé az országban elhangzottak. Annyi ugyan Gyulán is megtörtént, hogy a szociáldemokrata párt hívei közül mintegy tizenöten buszán a beszámoló beszéd alatt türelmetlenkedtek, zajongtak és közbeszóltak, ami különben tudvalevőleg a szociáldemokraták részéről megtörtént Makón is Justh Gyula beszámoló beszéde alkalmával és pedig nagyobb mértékben, mint Gyulán. De a szociáldemokraták zajongását a hallgatóság túlnyomó része oly tiltakozással, másrészről a beszámoló képviselő tisztelt egyénisége iránt megnyilatkozó olyan lelkes ovációval viszonozta, hogy az ellentüntetők
