Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-05 / 18. szám

1912. május 5. Békés Gyula r. t. város Braun Mór ur és gyermekei tulajdonát képező Erdélyi Sándor-utcai szöllöskertet megvenni s lakóház telkeknek felosztani tervezi. Fel kéretnek mindazok, kik e telekből vásárolni óhajtanak, hogy dr. Janlsovits Emil városi tiszti főügyész ur irodájá­ban jelentkezni szíveskedjenek, ahol a felosztási tervrajz s a vételi részletes feltételek megösmerhetők. 142 9-10 iie3s. Az anyatemp’om bucsuünnepe Ma vau a nyolcvanűyolcídik év fordulója anuak a napnak, me­lyen Vurum József egykoron váradi püspök a gyulai róni. katb. anyatemplomot fölszentelte. A vidékről jövő bucsusok miatt ma kivételesen nyolc, tiz és féltizenkét órakor lesznek a szentmisék. Jövő vasár­nap visszatér s megmarad állandóan a nyári rend. A vármegye állandó választmánya a vármegyei háztartási és pótadó pénztár múlt évi zárószáma­dásáriak felülvizsgálása végett május 6-án ülést tart. A választmánynak határozata a közgyűlést megelő­zőleg 15 napig’ közzététetik és arra nézve, i1 letőleg a zárószámadásra a közgyűlés előtt észrevételek adhatók bp, amelyek a közgyűlésen lesznek tárgyalva. Az állandóválasztmánynak ezen ülésén előkészíttetnek azok az ügyek is, amelyek a májusi rendes köz­gyűlés tárgysorozatába felvéve lesznek és már a vármegyéhez beérkeztek. A májusi közgyűlés tár­gyainak legnagyobb része azonban természetesen a közgyűlést közvetlenül megelőzőleg tartandó ujabbi állardóválasztmáryi ülésen fognak előkészittefdí. A közgyűlés, amint halljuk, május hó 23-án fog meg tartatni. A közigazgatási bizottság május havi rendes ülését f. hó 13-an fogja tartani. Előléptetések a honvédségnél. A májusi elő­léptetések alkalmából a gyulai 2-ik gyalogezrednél Benczúr László s Zöld Mór századosok őrnagyokká, Szalay László s Lovász Sándor főhadnagyok száza- zadosofká, Szilassy Iván s Strausz Károly hadnagyok föbadragjokká, Jhurner Géza s Bachó Gyula zász­lósok hadnagyokká, Kolonics Márton hadnagy gaz- dasdasági tiszt főhadnagy gazdasági tisztté, Hámos Gyula gazdasági tisztté léptettek elő. Bikfalvy Sándor tartalékos gazdasági tiszthelyettes a tényleges álló- mán j ban gazdasági tiszthelyettessé neveztetett ki a 3. honvéd huszár-ezred 1. osztályába való egyetem- leges áthelyezés mellett. A gyulai 2-ik honvédgyaíogeired uj parancs­noka Vincz Sándor ezredes Gyulára költözött és az ezredparancsnokságot a tegnapi nap folyamán vette át. Áthelyezések. Adorján Ágoston százados, az 1. honvéd gyalogezredtől, beosztva a különleges alkalmazású törzstiszt helyére, Horváth Pál a cs. és kir 38-ik gyalogezredtől és Makray István hadnagy a 2C-ik hOEvédgyalogezn dből a gyulai 2 ik lonvéd- gyalogezred kötelékébe helyeztettek át. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a nagysze'nási és a dobozi olvasó-Eépf ör alapszabályá t megerősítette. Utóállitások. A honvédelmi miniszter az alispán felterjesztésére értesíti a vármegyét, hogy utóállitások a szükséghez képest és további ' intézkedéséig tartan- dók és pedig — a f. évi újonc jutalék megszava­zásáig — csakis a hadkötelesek férfirokonai kereset- képességének megáll; pithatása céljából. Az utó­állitások határidejének kitűzése tekintetében az alispán az illetékes had- és honvédkiegészitő párái csrokságok meghallgatása után határoz. Kinevezés. 7'órök Gábor árvaszéki kiadónak nyugdíjaztatása folytán megüresedett árvaszéki kiadói állásra — tudvalevőleg — Debreczeni Károly árva­széki irattáros helyeztetett át és az ő helyéré pedig — a meghirdetett pályázat alapján — Kéry Gyula főispán, Átyimovits István árvaszéki Írnokot nevezte ki. Átyimovits István 23 éve szolgálja már a vár­megyét és így az előléptetésre kellő jogcímmel rendelkezett. Az eként megüresedett irnoki állás betöltése röv.d idő múlva szintén megtörténik. A vármegye központi választmánya f. hó 2-án Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, I amelyen hivatalból felülvizsgálta az orosházi és [gyomai országgyűlési’ képviselőválasztók jövő évre [érvénynyel bírandó ideiglenes névjegyzékét, Az [ideiglenes névjegyzékek az illető községekben május I 5-től május 25-ig lesznek közszemlére kitéve, amely idő alatt azok ellen 10 nap alatt f-lszó!amlások 'adhatók be, a felszólamlásokra pedig újabb 10 nap l alatt észrevételek tehetők jogtalan felvétel vagy : jogtalan kihagyás miatt. E helyen említjük meg, hogy a legkevésbé megrótt egynegyed úrbéri telek I adója Szeghalom községre újonnan állapíttatott meg [ és pedig a központi választmány által az eddigi 14 koiona 84 fii ér helyett, 21 korom 67 fillérben. A központi választmány határozata megfelebbeztetvén, a k:r. kúria a felebbezésnek helyt adott és Szeg­halom községre nézve a legkevésbé megrótt egv- negyed úrbéri telek adóját 17 korona 08 fillérben állapította meg. Megjegyezzük, hogy úgy e központi választmány, mint a kir. kúria az elöljáróság bizony­latát vette figyelembe a megállapításnál, igy tehit az elöljáróság — úgy látszik — nem járt el a kellő gondossággal, midőn ugyanabban az ügyben bárom- félekép jelentette a legkevésbé megrótt egynegyed úrbéri telek adóját. Végül felem litendőnek tartjuk, hogy mivel a kir. kúria Ítélete csak a napokban érkezett le, ennélfogva a most kiigazított névjegy­zék egybeállításánál még a régi, vagyis a 14 kor. 84 fillér vétetett alapul. Dr. Wertheim Iván fogorvos lakását és fogá­szati rendelőjét május l-től kezdve az Árpád-utca 22. szám alatti Somogyi-féle házba helyezte át. Az allami és törvényhatósági altisztek és szol­gák országos szövetségének gyulai helyi bizottsága május 12-én délután 2 órakor a városháza kisebb tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya az országos szövetség által létesítendő nyug- dijpótló ügyének elintézése, esetleg végleges meg alakulása. Tűz a gyulai gyufagyárban. Csütörtökön, május 2-án reggel az Erdélyi Sándor-uton járók némelyike, aki t. i. az éjszakai eseményekről nem tudott, meg­lepetve látta, hogy a Reisner-féle gyufagyár egy része romokban hever; kormos falak, üszkös geren­dák. füstölgő garmadák, terjengő, fojtó kénszag hir­dették a lángok pusztitó munkáját. A gyár mintegy 30 éve áll fenn, gazdát cserélt, de valójában akkor virágzott fel, midőn a Reisner Emánuel tulajdonába ment át. Az ő kezelése alatt fejlődött odáig, hogy ma már 200 munkást foglalkoztat a gyár; ennek dacára alig képes eleget tenni a megrendeléseknek. | Reisner Emánuel ma már nem vesz részt ténylege­sen a gyár vezetésében, hanem azt Béla és Artur fiai vezetik. Május 1-én a gyufagyári munkások nem dolgoztak. Április 30-án d. u. 6 órakor abban ma­radt az üzem és csak 1-én délután kezdték fűteni a kazánt, hogy 2-án reggel teljes erővG megindít­hassa a gépeket. Elseje és másodika közötti éjjel 2 óra tájban a telepen körüljáró éjjeli őr észrevette, hogy a gyár szálka és dobozkészitő, valamint a géphá­zat magában foglaló részének teteje füstöl. Azonnal felverte az utcai részen lakó Reisner Artúrt, aki sebti­ben felkelve, a gyári épületekhez szaladt és miután a gyár nagy víztartóval van fe Iszerelve, melyből tűz ese­tén az egész épület azonnal elárasztható vízzel, az ehhez szolgáló vízcsapot akarta kinyitni. Ámde a gyári épü'ethez erve tapasztalta, hogy az már teljes egészében ég, úgy, hogy a vi; csaphoz hozzáférni nem lehet. Az ekkorára össze csoportosult emberek egyikét elküldte tehát a tűzoltókért. A toronyőr is észrevette a tüzet és úgy a református, mint katho- ljkus templomban egészen íélnégyig mindig verték a harangokat. A tűzoltók megérkezve, látták, hogy a tüzet eloltani nem lehet. A gyár úgy belül, mint a padláson egesz teijedelmében égett, mely csak­hamar egyetlen óriási lángtengerré vált, amelyet csak még rémesebbé tett a háztető cserepeinek foly­tonos pattogása. A padláson felhalmozott gyufás- dobozok és gyújtószálak, valamint a gyártáshoz j szükséges egyéb félkész állapotban levő anyagok I hatalmasan táplálták az óriási tüzet. Éppen ez anya­gok könnyű volta okozta, hogy az aránylag kis szél j a törvényszéki palota felett rengeteg mennyiségben [igen messzire elhordía a tüzes parazsat, úgy, hogy j ha véletlenül nagyobb erejű szélben történik meg az égés, nagy veszedelem fenyegette volna a szél irányába eső városrészt, de különösen az Újváron. Az óriási tüzveszedelein, a nagy lángtenger és a hőség még a munkát is lehetetlenné tett'', úgy, hogy nemcsak a tűzoltók, de házi ezredünknek sietve kivonult és egyébként derekas munkát vég­zett legényei csaknem tétlenségre voltak kárhoztatva. Az egész gyárépület menthetetlenül veszve volt. Egy­másután óriási robajjal omlottak be az egyes padlás­részek. Szerencsére a gépből még idejekorán ki tudták engedni a gőzt és igy a kazánrobbanás leg­alább elkerülhető volt. A három óra hosszan át tar­tott tűz teljesen elhamvasztotta a gyár padlását, az ott felhalmozott gyártási anyagokat, a gépházat és a belső berendezést. Csupán néhány kisebb gép -t lehetett megmenteni. Mikor azután már jóformán elfogyott a tűz tápláléka és minden éghető anyag elhamvadt, lelohadt a tűz, mfiynek elmúltával csu­pán a gyár falai maradtad hátra vakolat nélkül, mely a nagy hőségtől azokról lepattogzott. A tűz­oltók és katonák derekas munkája a tüzet teljesen lokalizálta. Nevezetesen épségben maradt az ugyan­azon telken levő többi gyárépület, valamint R úsner Emiiméinek közvetlen a tűz szomszédságában volt villaszerűén épített lakása. Minthogy a leégett épü­let nem magábrn képviselte a gyárat, annak többi le nem égett részében tovább folyik az üzem redu­kált mértékben. A tüzeset folytán 70 munkás ma­radt munka és kereset nélkül. A kár hozzávetőleges becslés szerint mintegy kétszázezer korona, mely csak részben térni meg biztosítás révén. Vizsgálat fog megindulni a tüzeset keletkezése okának kiderí­tése végett. ' Künzl Károly halála. Egy kedves, szeretetre­méltó, s a legszélesebb körökben méltán közbecsü- lésben álló öreg ur halála keltett f. hó 1-én kora r ggeli órákban mélységes részvétet. Még előtte való nap délután, sőt az esti órákban is sokan látták és beszéltek vele, s igy csaknem hihetetlenül hangzott halálának lesújtó híre. Az öreg ur kedden este még jóízűen megvacsorázott, nyugalomra tért, de éjfél után hirtelen rosszul lett és hajnali fél három óra­kor szivszélhiidés következtében elhunyt. Künzl Károly, mintegy évtizedet meghaladó idő óta lakott városunkban, minekutána mint államvasuti főellenőr hosszas, buzgó szolgálat után nyugdíjba ment. A mindig jókedélyű kedves modorú s jószivü embert, a társadalom minden körében őszintén szerették és becsülték. Mintegy két évvel ezelőtt súlyos beteg­ségbe esett, de akkor egy kitünően sikerült operáció teljesen visszaadta egészségét. Halála mélyen sújtja szerető nejét, akivel 44 esztendőn keresztül legbol­dogabb házasságban élt, s egyetlen fiát Künzl Ernő az alsófehérkörösi társulat igazgató főmérnökét, unokáit és kiterjedt rokonságát. Temetése csütörtök délután volt a róm. kath. egyház szertartása sze­rint nagy részvéttel a Szent háromság temetőben. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő: Özv. Künzl Károlyné született Lubinger Anna, úgy a saját valamint egyetlen fia Ernő és felesége Ufer- bach Jolán, gyermekeik : Adrienne, Elemér, Edith és Eleonora, úgyszintén számos rokon és jóbarát nevében fájdalomtól mélyen lesújtva tudatja a felejt­hetetlen jó férj, szerető apa, nagyapa, rokon és jó­barát Künzl Károly m. kir. államvasuti ny. főelle­nőrnek folyó évi május hó 1-én hajnali fél 3 órakor, élte 68-ik, boldog házasságának 44-ik évében várat­lanul bekövetkezett gyászos elhunytát. A jobblétre szenderült drága halott hült teteme folyó hó 2-án délután 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertar­tása szerint a helybeli Szentháromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Lelkeüdvéért az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 2-án reggel 7 órator fog az anyatemplomban az Ég Urának bemutattatni. Gyula, 1912. évi május hó 1-én. Áldás és béke poraira ! Halálozás. Kalocsa István lakatosmestert, a Gyulai Iparos Otthon érdemes elnökét, pótolhatlanul fájdalmas csapás sújtja. Szerető neje Lévai Lidia asszony április 29-én 42 éves korában meghalt. A boldogult derék nőt s példás családanyát várat­lanul súlyos betegség lepte meg és a gyors orvosi műtét dacára nem lehetett az életnek s szeretteinek megmenteni, úgy hogy pár óra múlva meghalt. A lesújtó gyászeset mélységes részvétet kelt az egész városban. Temetése kedden délután volt, igen nagy közönség jelenlétében. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Alulírottak úgy a maguk, mint a kiterjedt rokonság nevében is mélyen szo­morodott szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett

Next

/
Oldalképek
Tartalom