Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-05 / 18. szám

4 Békés 1912. május 5. feleség, gondos jó anya, hálás leány, szerető testvér és rokon Kalocsa Istvánné Lévai Lidia folyó év és hó 29-én életének 42-ik, boldog házasságának 20 ík évében váratlanul történt elhunytét. Á szeretett ha­lott földi maradványai folyó hó 30-án délután 4 órakor fognak a református egyház szertartása sze­rint a helybeli Szentháromság-temetőben örök nyu­galomra tétetni. Gyula, 1912. április hó 29-én. Sze­retetünk őrködik felette ! Kalocsa István férje. özv. Lévai Józsefné Hollóssy Lidia édesinyja. Kalocsa Mariska, Kalocsa Ferenc, Kalocsa Erzsi, Kalocsa Klára, Kalocsa Margit gyermekei. Lávai József és neje Lévai Juliánná testvérei. A békésmegyei községi jegyzők egyesülete április 28-án, vasárnap délután tartotta rendkívüli közgyűlését Békéscsabán a községháza kis tanács­termében, amelyen — a tagok számához képest — szokatlanul kevesen jelentek meg ; voltak járások, a honnan egyetlen egy jegyző sem jött el, a meg­jelentek zömét a csabai és szarvasi jegyzők képvi­selték. A rendkívüli közgyűlés egyébként a szarvasi járás jegyzői karának szorgalmazására történt. Ko- vacsik Isván jegyző felolvasta a javaslatot, mely a szarvasiak kívánságának értelmében oda konkludál, hogy az országos kongresszus tárgy>orozata a »Meg­alakulás« és az »Indítványok« pontokkal bővíttessék ki. A megalakulás azért szükséges, mert először is az a pont minden kongresszus tárgysorozatában benne van, másodszor p ‘dig nem okvetlenül kell, hogy a kongresszus vezetősége egy legyen az or­szágos egyesület vezetőségével. A kongresszus a jóváhagyott aLpszabalyokkal bitó egyesületnél la­zább, szélesebb körű szervezet, tehát annak külön kell megalakulni. Az indítványok se maradhatnak el a kongresszus tárgysorozatából. E'.ek között mind­járt lesz a békésmegyei egyesületnek is egy indít­ványa. A kongresszus által ugyanis fel akarják kérni az országos egyesületet arra, hogy a jelenleg fsnn- álló képviseleti rendszert módosítsa. Maradion meg ugyan a megyei képviseleti rendszer, de azt ki kell mondani, hogy aki a megyei egyesület tagja, az .tagja egyúttal az országos egyesületnek is. Az el­nökségnek ilyen értelmű javaslatát egyhangúlag, vita nélkül elfogadta a közgyűlés. A póttárgysoro­zatban mindössze egy beadvány szerepelt, Matuska Ágoston ujkigyósi segédjegyzőé. A beadványban in­dítványozta Matuska, hogy keresse meg az egye­sület elnöksége a megyebeli községi főjegyzőket az­iránt, hogy a kongresszuson részt venni kívánó jegyzőknek és segédjegyzőknek három napi szabad­ságot adjanak, Az indítványhoz a közgyűlés hozzá­járult. A kongresszus rendező-bizottságába Kovácsik István, Jeszenszky Frigyes jegyzők és Biki Nagy Imre segédjegyző küldettek ki. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitö, belvizszabá- lyozó és vizhasznositó társulat április hó 30-án tar­totta a május hó 6-án tartaudó rendkívüli közgyű­lését megelőző választmányi ülését. A gyűlés tárgy- sorozata és lefolyása hü képét nyújtja a vezetőség által az utóbbi időben forszírozott igyekezettel el­érni szándékolt azon célnak, hogy a társulat anyagi helyzetét megjavítsák s az érdekelt birtokosok ter­hét a lehetőségig csökkentsék. Ezen cél sikeres el­érésének legközelebbi útja a likvidáció megejtése, mely után a társulat az évek hosszú során át árvé­delmi és belvizmüvekbe beépített milliós összegek­nek tetemes kamatait az államtól adóvisszatérités címén évről-évre visszakapná. A társulat súlyos anyagi helyzetét gyökeresen megjavító lik vidáció megejtését mindezideig az akadályozta, hogy a tár­sulat kiépítendő belvizrendezéá műveleteit csak részben hajtotta végre. A vezetőség belátva az ér­dekeltek nagy megterheltetését csökkentő likvidáció sürgős szükségét, élénk agitációt fejtett ki a likvi­dáció akadályainak sürgős elhárítása érdekében. El­készíttette a társulat tisztikarával a még hátralevő összes munkálatok terveit és költségvetéseit, ezeket a választmányt ülést megelőzően szakbizottsággal áttanulmanyoztatta és módot keresett arra, hogy dacára annak, miszerint a társulat felhasználható pénzkészletei felemészttettek, az érdekeltség külön megterhelése nélkül a likvidációt megelőző összes munkálatok elvégezhetők legyenek. Ezen munkálatok tervei és költségeinek, a kiküldött szakbizottság vo­natkozó javaslatainak és a szükséges kölcsönfelvétel módozatainak részletes megvitatása képezte az ülés tárgyát; a választmány szintén az érdekeltség érde­kében állónak találta a szükséges munkálatok sür­gős végrehajtását s a bizottság javaslatát egész ter­jedelmében magáévá tette s elfogadta a vezetőség propozicióit is a kölcsönfelvételre vonatkozólag. A közgyűlés remélhetőleg szintén elfogadja a választ­mány j ívaslutait, mert az érdekeltségnek kétségkívül nagy megnyugtatására fog szolgálni gróf Széekényi Antal társulati elnök azon kijelentése, miszerint fóldmivelésügyi és pénzügyi miniszterek 'egyértel müen helyeslik a társulat ily értelmű munkálkodá­sát, amelyben való támogatásukat meg is Ígérték. Tudomásul vette továbbá a választmány a földmi- velésügyi miniszternek a társulat uj alap- és szol gálati szabályzatait jóváhagyó rendelkezését, vala­mint igazgató-főmérnök jelentését a legutóbb fel­vett kölcsön miként történt felhasználásáról és a belvizmunkálatok jelen állapotáról. Postaszállitás. özv. Varga Lajosné postaszállitó lemondása folytán a nagyváradi m kir. prsta-távirda- igazgatóság a helybelyi postaszállitásra pályázatot hirdet, melynek feltételei a postahivatal főnökségénél megtudhatók. Házasság. Scheibert Jpzstf dohánynagyárudri üzletvezető tegnap délután 5 órakor esküdött örök hűséget Vlagyovics János mészárosmester polgártár­sunk Erzsiké leányának. Május I. R;gebh°n — egy idő óta — vörös májusnak hívták május elsejét, mert ezt a napot a vörös záslós szocialisták: a »proletárok« »az öntudatos munkások« »a jogfosztottak és leigá- zottak« maguknak ünnepnapnak foglalták le. Es nem dolgoztak A munkások munkátlansággal tün­tettek és részben tüntetnek még ma is vélt igazuk mellett. Azután meg gyüléseztek, ahol szidták a bőrkabátosokat, a vagyonos osztályt, a tőkét (de I azt, amelyik a másé) és mindenkit, aki nem tar- I tozott hozzájuk. A szocialisták akkoriban valami nagyon mérges, harapós veszedelemnek néztek ki, szinte félelemgerjesztően vörös volt a nyakkendőjük, meg a zászlójuk. Népgyüléses, torokhangjuk eget- földet megrázó frázisokban Ígérte a mai társadalmi A megsült ember. Április 29 én délután 6 óra tájban Kétegyházán megkondultak a félre vert harangok annak jeléül, hogy tűz van. Az özv. Dila Imréné 16 számú háza gyuladt ki. Mikor az em­berek a tűz helyén összefutottak, akkorára a ház­tető már lángban állott. D.la Imréné a kapuban jajveszékelt és kétségbeesetten kiabálta, hogy a fia a pidláson van, odaég, könyörgött az embereknek, hogy mentsék meg a fiát. De senki sem mert a tűzhöz közelíteni. Az emberek azonban mégis lázas sietséggel igyekeztek oltani- A ház csutka- és nád­teteje az elhamvadástól nem volt megmenthető, sőt a tetőszerkezet is meggyuladt, majd összeomlott az egész tető Amikor a tűz elaludt és a romokat nagy­jából eltakarították, özv. Dila Imréné 17 éves fiá­nak szénné égett, felismerhetetlen holttestét csak­ugyan megtalálták a padláson. A faluban azt be­szélték, hogy özv. Diláné a fiával együtt iszákos volt és sokat veszekedtek. A f.u mindig azzal fe­nyegette az anyját, hogy rágyújtja a házat, úgy, hogy a közhit szerint vagy a fiú gyújtotta fel a házat és a sors bosszúja, hogy a tüzbe, melyet az­ért okozott, hogy az anyját elpusztítsa, ő maga bennégett, ez anyja pedig megmenekült. Egyébként a fiú a tűz kitörése után úgy került a padlásra, hogy midőn a szomszédok meglátták a tetőt füs­tölni és elkezdtek kiabálni, hogy tűz van, Dila Imre és egy Dávid István nevű nála időző ismerőse ki- rohantak a házból és mindketten felfutottak a pad­lásra oltás végett. Itt láttak, hogy egy ládában rongyok vannak felhalmozva és ez ég, innen jön ki a füst. Felkapták a ládát, hogy azt levigyék a pad­rend irtózatos felrobbantását. Valósággal, mintha a v zözön, vagy népvándorlás, esetleg egy nagy Mar­tinique szigeti lávafolyamas pusztulás fenyegette volna francia forradalmi jelenetekkel tarkítva ezt a mi állítólag bűnös társadalmi berendezkedésünket Míjdnem félni kezdtek már a sok fenyegetés miatt azok, akiket sorsuk nem munkásnak alkotott. Ámde nagyon igaz a példabeszéd: nem eszik a levest olyan forrón, a mint megfőzik, meg hogy: nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik Az a kegyetlenül jó seprű, mely uj korában olyan jól fog, lassanként megkopik. A szociális mozgalom és az ezzei járó gyülésezések, tüntetések, szónoklatok, lassanként unottakká váltak. Maguk a szocik is unják. Alább hagy a nagy hév. A vörös május­ból rózsaszínű tavaszi május lesz, sőt tálán még a munka hétköznapjává való feketedése sincs kizárva. A mozgalom lassanként megtelik komoly tartalom­mal, és már csak alkotni és nem egyszersmind rom­bolni is akar és fog. Evvel azután el is veszti rettegtető kinézését és mint komoly tényező belép a társadalmi fejlődést irányitó ható okok közé. Ennek a jele az, hogy már itt-ott a munkások május elsején nem szakítják félbe a munkát. Varosunkban leg­nagyobb részt munkaszünet volt, a bakkancsgyárban azonban dolgoztak Majd rájövünk még arra is, hogy mindenütt dolgozni fognak. A május másik sajátsága a költői termékek és versalaku gyártmányok abnortnis elszaporodása az Kén nem volt tapasztalható A j szerelmet és a költői hajlam buzogásat lehütötte a j hideg időjárás. Tagadhatatlanul kellemes oldala a I különben kellemetlen időjárásnak. Öngyilkossági kísérlet. J. Gy. 18 éves bádogos- I segéd, aki Blaskovits Mihály gyulai műhelyében volt alkalmazásban, de onnan kilépett, attól való félelmében, hogy munkát nem kap, vasárnap délután egy fiobertet véve magához, kisétált a gyulavári-i hídhoz s ott hasba lőtte magát Eszméletét azonban nem veszítette el, hanem fegyverét vállára véve sa­ját lábán bejött Gyulára, s a közkórházba felvétette magát ahol súlyos sebével ápolás alá vették. A Royal mozgöszinházban mi, vasárnap dél­után V, 5 és este 8 órakor rendkívül fényes műsor keretében kerül bemutatásra Rrthschild Henrik vi­lághírű drámája után készült 3 felvonásos színmű : »A rivalda« a legnevesebb olasz színművészek ala­kításával E kép óriási sikert igér, a mennyiben Botschild Henrik hisoncimű drámája, a drámairo­dalom legremekebb termékei közé tartozik, inig a képben szer.-p’ő színészek alakítása a pesti lapok kritikája szerint valamennyi eddig bemutatott mozi­dráma játékát jóval felülmúlja. E héten, kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap tart előadást a mozi. miod-n estén egy-egy szezónsláger bemuta tásával. Wilmann Fräikl spanyol bűvész, kedden máius hó 7-én tartja előadását a Royal Mozgóban a ren­des mozi előadás keretében, mely alkalommal a kö­vetkező mutatványait hozza színre : Az ördög piru­lái. A bűvös serleg. Az elképzelhetetlen csoda. Hét titokzatos láda. Ezenkívül még 6 érdekfeszitő mu­tatvány. Kezdete este 8 órakor, rendes mozi helyárak. lásról, de a ládában égő rongyok a padláson fel­akasztott pgyéb ruhák it m-ggyujtották. Ennek lát­tára a fiuk úgy megzavarodtak és olyan ügyetlenül : végezték a dolgukat, hogy a ládával eltorlaszolták a lejáratot. Dávid István valahogy csak leugrott a pidlásról és ki tudott szabadulni, de Dila Imre ott maradt fent, arccal előre bukott, a tető rászakadt és összeégett. A kir. ügyészség felbonco'ása iránt in­tézkedett. A boncolásnál megállapították, hogy a Dila Imre teste nagyrészt megsült. Ntgyszénás község szabályrendeletei. Nagy­szénás község az utóbbi időben többrendbeli községi I szabályrendeletet alkotott, a melyeket jóváhagyás j végett bemutatott a törvényhatósági bizottságnak. | így szabályrendeletet alkotott a község a bábákról. | Ezen szabályrendelet élteimében két babai állás szerveztetik, egyik a bel-, a másik a külterületen és meg van mondva, hogy a községi bába a külterület melyik rés-.én tartozik lakni. A másik szabályrendelet a községi járda építésről és f-jlesztésről szól E en szabályrendelet fő intézkedése, hogy minden ház- tulajdonos évenként egy koronát tartozik a járda I építési alapba befizetni. A községben ártézi fürdő i létesülvén, annak használata és kezelése tekintetében szintén szabályrendeletet készített Nagyszénás köz­sége. Végül a napszámosokra kivethető pótadó tár­gyában alkotott szabályrendelet értelmében, a nap­számosokra évenként két korona községi pótadó vetendő ki. Ezen szabályrendelet készítésének az az indoka, hogy a község az uj másodosztályú kereseti j adótörvény folytán tekintélyes összegű adó alapot ! veszítvén, szüksége állott elő annak, hogy a község, í amelynek kiadásai folyton növekednek — ezen hiányt I valahonnét pótolja. Az indokolásban felemlittetik, í hogy a napszámosoknak kereseti viszonyai az utóbbi I időben örvendetesen javultak, a munkaalkalmak köny- nyen találhatók és igy méltányos, hogy a napszá­mosok, akik a községi lakosoknak mintegy 80 szá­zalékát képezik, a községi terhekhez — az általuk élvezett előnyök ellenében — csekély mértékben hozzájáruljanak. Szarvas község képviselő testületé legutóbb újra tanujelőt adta annak, hogy milyen humánusan érez, a mostani nehéz viszonyok között a tisztvise­lőivel szemben, A képviselőtestület már régebben készített egy fizetési szabályrendeletet, melyet a törvényhatóság is jóváhagyott. E szerint a jegyzők fizetését felemelte a község 600—600 koronával, a mérnök fizetését 400 koronával ; a segédszemélyzet részére pedig 240—240 koronás lakbéreket folyósí­tott. Úgy a lakbérek, mint a fizetés-javítások f évi január 1-től számíttatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom