Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-05 / 18. szám
2 Békés L912. május 5. Borndt József, Kiska Lajos és Papp Gyula adótisztek kérvényére, vita nélkül s egyhangúlag elhatározta, hogy őket egygyel magasabb fizetési osztályba sorozza és pedig, miután eme magasabb osztályzatot az államsegély nem fedezi : a közpénztár terhére. Az államsegély felosztási tervezet, amely csupán 67 százalékig egészíti ki a tisztviselők és alkalmazottak javadalmát, vita nélkül elfogadtatott. A tanács előterjesztése Kiinzl Ernővel a honvédezredesi lakás biztosítása tárgyában kötött bérleti szerződés ügyében elfogadtatott. A város a Tavaszrétet már előzőleg díjmentesen bocsájtotta lőtérül a honvédség részére. Az ezredparancsnokság a szerződés egyes pontjainak módosítása s a szomszédos tanya- tulajdonosok kilakoltatás! költségeinek átvállalása érdekében kereste meg a várost. A kép - viseletestület ama feltétellel, hogy a harmadik zászlóalj Gyulára hozatalával a honvédezred teljes egészében a városban lesz, a megkeresés teljesítését elvállalja. A városi törvény alapelveit tárgyaló magyar városok tartandó országos kongresszusára Gyula város képviseletére Lukács György országgyűlési képviselő, dr. Ladies László városi képviselő, a polgármester és a városi főügyész kéretnek fel. Elhatároztatott, hogy a harisnyagyár újonnan kibocsátandó részvényeiből a város birtokában levő részvényeknek esedékes részvény- számot, továbbá a Békésmegyei Takarékpénztári egyesület újonnan kibocsátandó részvényeiből az Er/.sébet-ápolda pénztár javára 3«> drb részvényt vásárolnak. A polgármester előterjesztésére a sertés- vágóhidon 500 koronáért egy perzselőgépet állítanak fel ; a seprőgép beszerzése azonban leszavaztatott. Szabó Emil és Társa gyulai jéggyár vállalata a vállalkozókra nézve fölötte rossz üzletnek bizonyult. A fogyasztás olyan minimálissá apadt, hogy a vállalkozók az idén a jéggyárat nem akarják, sőt nem is tudják üzembe venni, pedig erre szerződésileg vaunak kötelezve. A képviselőtestület akként határozott, hogy vállalkozókat a szerződés betartására előbb egyezségi leg, esetleg bírói utón kötelezendi. A vadászterületek bérjövedelmeinek lapunkban már több ízben nagy részletességgel ösmer- tetett felosztása újólag szőnyegre került. A felosztást ugyanis a város főügyésze 12000 koronáért vállalná, úgy is kelletlenül, ami egyértelmű azzal, hogy a földtulajdonosok, amellett, hogy tetemesen megszaporodik városadójuk, alig pár filléreket kapnának osztalékul. Most már azok, | akik leginkább erősködtek a vadászbérjövedel- j mek felosztása iránt, szeretnék legjobban a fel - j osztást meghiúsítani. Keresik és el is fogadnak erre vonatkozólag bármily módozatot. A legmegfelelőbb módozat az volna, hogy az egész bérjövedelem, úgy az eddigi, mint a későbbi is, a küszöbön álló kataszteri részletes felmérés és betétszerkesztési munkálatok igényelte óriási! költségekre fordittatnék, amely költségeket különben is a fddadÖ csoport köteles fizetni. Ily formula találása céljából az ügy, a már előzőleg kiküldött bizottságnak újra kiadatott. A nagymagyarvárosi ártézikut fúrás szerződése Aradszky Mihály helyett Hrabovszky békéscsabai lakossal köttetik meg. Voltak még több kisebb érdekű ügyek, amelyek a városi tanács és állandó választmány javaslatai értelmében felszólalás nélkül intéz tettek el Közöttük csupán azt említjük meg, hogy a közgyűlés elfogad a a Corvin-utcának, a Petőfi- és Jókai-utca között levő szakaszának ki kövezését, amennyiben ez a Kossuth-téri kövezés költségeiből fedezetet találnod. A jegyzők kongresszusa. A társadalom minden rétegében tapasztalt szociális mozgolódás a községi jegyzők körében is visszhangra talált, de mig más társadalmi osztályoknál legtöbbnjire a megélhetés nehézsége tömöríti annak tagjait s igy némileg anyagi érdekek kielégítése a cél, addig a jegyzők mozgolódása a közérdeket is érinti s igy a közvélemény különös érdeklődésére számíthat. Ugyanis nemcsak az anyagi helyzetűk méltá- nyosabb és egységesebb rendezését óhajtják, mert az különösen a nemzetiségi szegényebb vámügyekben valósággal tarthatatlan, pedig itt a jegyző a magyar állami eszme zászlóvivője, nemcsak a segédjegyzők gyorsabb elhaladásáért küzdenek, mert a mostani rendszer mellett a tudvalévőén ambícióval, tudással, munkaerővel ellátott segédjegyzők munkássága előhalad is hiányában a közre elvesz, hanem mozgalmukkal főleg közjogi állásuk és fegyelmi eljárásuk rendezését óhajtják kivívni. És ezek azok az érintő pontok, amelyeknek rendezése magának a társadalomnak is érdeke. Nagyon jól tudjuk, bogy a községeknek mo- d un és szociális irányban való vezetése a jegyzők vállain nyugszik, de mert a sok ellenszenves állami teendők felette túlterhelik őket, mert a fdsőbb hatóságoktól való függés és az alulról szított izgatás miatt kellő munkásságot nem képesek kifejteni, tehát eme függés magának a köznek válik kárára. Azt is tudjuk, hogy a sokszor lehetetlen felsőbb rendelkezések végrehajtása a községi életet gyökerében forgatja fel s ha ilyenkor az a jegyző inkább van tekintettel a községi társadalom zömét képező köznép érdekeire, mint a négy fal között megszületett rendeletre, ki van téve akkor annak, hogy ugyanazon hitóság vádolja, vizsgálja és Ítéli el most a mai korban, amikor még a katonai büntető eljárásnál is eme bírói teendőket külön választják. Független közjogi állás és fegyelmi bíróság, a teendők pontos körvonalozása tehát a jegyzők kívánsága, amelyek egyszersmind a községi társadalom közszükségleti is és épen azért méltányos, hogy a Búd .pesten május hó végén tartandó jegyzői kongresszust társadalmunk érdeklődése és erkölcsi támogatása kisérje. A kongresszuson való részvételt megyénk jegyzőinek nagyrésze már bejelentette, de kell, hogy azon vármegyénk összes jegyzői és segédjegyzői megjelenj mek, mert ha talán egyénileg nincsenek is kívánságaik, de a kartársi kötelesség és a társadalom érdeke megkívánja a már kibontott zászlót egy akarattal követni és éppen ezért ne mulasszák el ielentkezésüket az egyleti elnökkel a 2 korona részvételi dij befizetése mellett mihamarább tudatni. Az egyesült akarat meghozza a társadalom tagadhatatlanul szükséges és értékes támogatását is. előintézkedéseket és a beszállítás még a délelőtt fo-1 lyamán meg is történt Bizonyára minden nobilisán gondolkodó em- j bernek az a nézete, ha bárkit és különösen ha olyan | országos nevű embert ér oly tragikus csapás, aminő Kéry Gyulát, hogy a szanatóriumba szállítás, annak előzményei s körülményei, a legnagyobb diskré- cióval történjenek, de ez a diskréció, a mi fölötte sajnálatos zsurnalisztikái viszonyaink között meg nem óvható A tragikus esetet először a fővárosban megjelenő „Az Est“ cimü boulevard lap irta meg és pedig eltekintve attól, hogy a tényáliadéknak nem is megfelelőleg, a kíméletlenség olyan brutális formájában, amelyről konstatálnunk kell, hogy a megdöbbenés mellett a legélénkebb visszatetszést keltette , a nagyközönség és nagy elkeseredést az irói világ körében De miután „Az Est“ az esetet már közölte, a fővárosi s vidéki lapok, amelyek különben bizonyára elhallgatták volna, a kíméletlen híradást expiálando, a vasárnapi számban szintén közölték Kéry Gyula tragikumát, természetesen egész más hangnemben és annak a mélységes részvétnek megfelelő tónusban, amelyet a szomorú esemény minden nemesen érző szívben kelteni alkalmas és aminőt tényleg keltett is A fővároson kívül seholsem keltett Kéry Gyula tragikuma oly nagy megdöbbenést és igaz fájdalmat, mint Békésvármegyében és különösen-Gyulán, ahol az ifjú Író, édesatyja főispáni kinevezése után, majd a beiktatási ünnepély alkalmából ismételten is megfordult, amidőn országos hírnevével ellentétben álló rendkívüli szerénységével és páratlanul szimpatikus egyéniségével teljesen meghódított mindenkit, akivel csak érintkezett Mélységes a részvét a szerencsétlen ifjú iró édes atyja, vármegyénk fenkölt szellemű főispánja iránt, akit egyetlen fiának tragikuma porig sújt le s akinek nagy fájdalmára csupán az a nagy részvét nyújthat némi enyhületet, amit minden nemes szí1' iránta érez. A tragikus esemény alkalmából megjelent tudósításokból közöljük a fővárosi lapok egyik leg- előkelőbbikének az „Az Ujság“-nak vasárnapi számában közölt következő sorait : „Mint őszinte részvéttel értesülünk, Kéry Gyulát, az ismert szimpátikus irót és dalköltőt, a Petőfi-Ház igazgató-őrét, a Petőfi-társaság buzgó titkárát ma elborult elmével beszállították a Schvar- tzer-szanatóriumba Kéry, aki negyvenhárom esztendős, idősbb Kéry Gyulának Békésvármegye érdemes főispánjának fia, papnak készült, de hírlapíró 1 tt belőle. Megírta Blaha Lujza kitűnő életrajzát és a magyar szabadságharc alapos történetét napi krónikákban. Nagy sikerei voltak a zeneszerzés terén is Dalai közül a többi közt „Minek is van szerelem a világon“, „Túl a Dunán Baranyában“, „Szomszédunkban van egy öreg eperfa“, „Édes anyám, édes anyám“, ,,Én vagyok az első század szakaszvezetője“ cimüek az egész országban elterjedtek s valósággal a nép szájára kerültek 1899-ben a Petőfi-társaság Kéry Gyulát megbízta a még nyilvánosságra nem került Petőfi- reliquiáknak országszerte való felkutatásával. Ezt, a sok akadályba ütköző, éppenséggel nem könnyű munkát szinte fanatikus lelkesedéssel, lankadatlan buzgósággal, ritka hozzáértéssel végezte, éppen ezért fáradozása páratlan sikerrel járt. Petőfi Ház ereklyegyüjteménye — amelynek jórészét Kéry Gyula szedte össze — a legszebb bizonysága annak az önzetlen lelkesedésnek, amellyel a tragikus sorsú iró a Petőfi-kultuszt szolgálta. Érdemeinek nagyon is megérdemelt jutalmazásául a Petőfi-társaság megtette titkárának és a Petőfi-ereklyék múzeumát, a Petőfi-házat az ő gondjaira bízta. Úgy látszik, hogy az évek során át folytatott hirlapirói és gyűjtői munka összeroncsolta Kéry idegeit. Jóbarátai már hetek előtt észrevették feltűnő idegességén, zavaros beszédén az abnormális számos tünetét, de azt hitték, múló idegbetegségről van szó Állandóan nagy lelkesedéssel beszélt Kéry a Népopera egyik művésznőjéről, Bazilides Máriáról, akinek arcképét aranyórájában hordta és a kit menyasszonyának vallott. — Olyan gyönyörű költeményt Írtam hozzá, hogy Beöthy Zsolt, aki pedig csak tekintély, kijelentette, hogy ennél szebb lírai vers. az egészvilágirodalomban nincsen Az énekesnőhöz hatvan levelet irt, mind teli forró rajongással s valamennyit fejből tudta és szavalta Az is feltűnt, hogy Mikszáth Kálmánról úgy beszélt, mintha a napokban ünnepelték volna vele együtt Szegeden. Bármit kérdeztek tőle, azt felelte : — Tele vagyok napsugárral ! Ezek a jelek megérttették a családdal, hogy Kéry Gyulát szanatóriumba kell vinni. Mielőtt azonban intézkedhettek volna, Kéry ma délelőtt felkereste Berzeviczy Mária színésznőt N pszinház- utca 31. számú lakásán és ott kutatta Bazilidesz Máriát, aki véletlenül éppen a barátnőjénél volt. Kéry oly izgatottan viselkedett, hogy a két művésznő ijedten menekült el. A Népoperához mentek , és onnan a mentőkért telefonáltak, akik Kéry Gyulát a Schwartzer-szanatóriumba vitték. A rokonszenves egyéniségű iró barátait és tisztelőit mélységesen megrendítette Kéry Gyula végzetes sorsa.“
