Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-14 / 15. szám
3 Békés 1912. április 14. gazdatársadalmi életének irányítására is. Ez a rendszeresített államsegély azonban teljesen független a gazdasági egyesületek múltban is szokásos támogatásától. Serényi miniszter elhatározása tehát merőben uj dolog és előreláthatólag nagy kihatású lesz a gazdatársadalmi tevékenység fejlődésére. A közigazgatási bizottság ülése. Április 10. A közigazgatási bizottság e hó 10-én tartotta rendes ülését és pedig a közbejött húsvéti ünnepekre tekintettel két nappal későbben, mint a szabályok szerint tartania kellett volna. Az ülésen Ambrus Sándor alispán elnökölt azért, mert a vármegye főispánjának családi ügyben Budapestre kellett utaznia. Az ülés lefolyása elég élénknek mondható Több tárgynál volt felszólalás és szavazás, ami a tárgyalások egyhangúságába némi mozgalmat vitt belé. Az ülésen Ambrus Sándor alispán eluöklete alatt jelen voltak: dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos. Mikler Sándor kir tanfelügyelő, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató és Pfeifer István közgazdasági előadó A választott bizottsági tagok közül közül részt vettek az ülésen: Beliczey Géza, dr. Ladies László, Morvay Mihály, dr. Török Gábor, Varság Béla, Veres József és Haviár Dániel. Kimentették elmaradásukat: Dombi Lajos és Haraszti Sándor. Távol voltak a tisztviselő tagok kö/.ül Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök betegsége és dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes hivatalos elfoglaltsága miatt. Mindkét előadónak ügyeit dr. Daimel Sándor főjegyző referálta el. Az ülésről szóló részletes tudósításunk a következő : Az ülést Ambrus Sándor délelőtt 9 órakor megnyitván, elsősorban az alispáni jelentés olvastatott fel. Az alispáni jelentés a következő: A személybiztonság verekedéseken kivül 4 könnyű, 5 súlyos testi sértéssel, 1 erőszakos nemi közösüléssel és egy emberöléssel zavartatott meg. A vagyonbiztonság elleni támadások 20 kisebb- nagyobb lopási eseteken kívül 1 sikkasztásban és 1 rablásban merültek ki. Mindezen büntetendő cselekmények tetteseinek kinyomozása és a kinyomozott tettesek megbüntetése céljából a szükséges intézkedések megtétettek. Tűz. Az elmúlt hónapban 9 tüzeset fordult elő a vármegye területén. Gazdasági épületek, szalmakazal, boltberendezés és szobabútorok estek a legnagyobb részben vigyázatlanság, részint pedig ismeretlen ok következtében keletkezett tűz martalékául. A keletkezett károk biztosítás révén részben megtérülnek. öngyilkosság és baleset. 8 öngyilkosság, 3 öngyilkossági kísérlet történt és 19 baleset fordult elő, a melyek közül 12 kisebb-nagyobb sérüléssel, 7 azonban hallálal végződött. Az őszi vetések szépen fejlődnek, de a vármegye egész területén sok kárt tesznek bennük- a különböző gabonaférgek. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok folyamatban vannak, ennek következtében a napszámbérek is emelkedtek. 1 korona 20 fii lér és 2 korona között váltakoznak a vármegye különböző járásaiban. Aratásra már a munkások jó része leszerződött. Itt említem meg, hogy Békéscsabán a magyar- országi földmunkások országos szövntségének helyi csoportja megalakult. Ipar és kereskedelmi téren különösebb említésre méltó fejlődésről nem emlékezhetem meg A vármegyei és községi közigazgatás menete zavartalan volt. A január hónapbau lemondott gádorosi elöljáróság helyére megtörtént általános választás, nagy részben a régi elöljárók választattak meg újból. Orosházán a megüresedett községi esküdti állásra Septei János választatott meg, Szentetornyán Szarka Lajos s. jegyző állasáról lemondott. Kétegyháza községben pénztári ellenőrré Szabuka Mihály választatott meg. Beliczey Géza békése iába: lakos azt kérte, hogy birtoka anyakönyvi tekintetekből a békéscsabai párhuzamos C anyakönyvi kerületből a B anyakönyvi kerülethez csatoltassék, mert a téli hónapokban és esős időszakban a C anyakönvvi kerület székhelyével nehéz az összeköttetés, ellenben a B anyakönyvi kerület székhelyét vasúttal és a kőuton könnyen meg lehet közelíteni. A közigazgatási bizottság a kérelem teljjsitését javaslatba hozta a belügyminiszternek, dacára annak, hogy a szolgabiró nem véleményezte az átcsatolást. Az orosházi járás főszolgabírója előterjesztést tett, írjon fel a bizoítság a gazdasági cselédtörvény végrehajtásához kiadott utasítás oly irányú módosítása iránt, hogy a helyét jogtalanul elhagyó cseléd a gazda kérelmére rögtön visszahozassék karhatalommal anélkül, hogy előbb — amint azt a jelenleg tenni kell — a hatóság által visszatérésre felszólit- tassék. Azt is kérte a fő-zolgabiró, hogy az említett törvény oly- irányú módosítása kéressék a törvény- hozástól, hogy a cselédekre kiszabott pénzbüntetés helyett, ha a cseléd vagyontalan, a beadandó feleb- bezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható elzárás alkalmaztassák épugy, mint az aratásnál alkalmazott munkásokkal szemben, akik a szerződést jogtalanul bontják fel. A uözigazgatási bizottság az előterjesztés folytán, amelyet a főszolgabíró a tapasztalatok alapján és a gazdaközönség sok panasza folytán tett meg, kikérte a vármegyei gazdasági egyesület véleményét is. A gazdasági egyesület az előterjesztést nem csak helyesnek tartotta, hanem a törvénynek sokkal szigorúbb módosítását kívánta. * A bizottság tárgyalván az ügyet, az alispán azt a javaslatot tette, hogy a bizottság a főszolgabírói előterjesztése értelmében írjon fel a miniszterhez, a gazdasági egyesület véleményét pedig egyszerűen csatolja a felterjesztéshez. A kérdéshez többen hozzászóltak. Dr. Ladies László az előadói javaslatot támogatta, ellenben Pfeiffer István, Morvay Mihály és különösen Beliczey Géza, a gazdasági egyesület elnöke, a gazdasági egyesület véleménye érteim ben való felírás mellett foglaltak állást, mely szerint az elzárást helyettesitő, pénzbüntetés helyébe, behajthatatlanság esetén ne 20 korona után lépjen egy napi elzárás, hanem a mindenkori napszámbérnek megfelelő összeg után alkalmaztassák a kiszabott pénzbüntetés alapul vétele mellett egy-egy napi elzárás. Vagyis 40 korona pénzbüntetés kiszabása esetén nem két napi, hanem ha a uapszámbér 4 korona, 10 napi elzárás állapítandó meg. A törvényben megállapított 50 korona pénzbüntetésnek magasabb összegben való megállapítását az egyesület szintén kívánja. A közigazgatási bizottság túlnyomó többsége ez utóbbi értelemben döntött. Alig hisszük, hogy a felírásnak eredménye legyen, mjrt hisz a gazdasági c.elédtörvéuy jelen aiakjaban is, rendkívül hosszas tárgyalások és kompromisszum mán volt csak keresztülvihető Az állategészségügy múlt havi állása kedvezőnek mondható, azért, mert egyrészt a ragadós állati betegségek kis számmal és szórványosan fordultak elő, másrészt mert az előző hónapokban felmerült betegségek is a múlt hóban szüntea meg. A nagyobb házi állatok között az elhullási veszteség lényegtelen volt, ellenben a sertésvész áltál okozott veszteség Igen súlyosnak mondhitó A nagyobb hasznos házi állatok közül 8 drb. mig a sertésvész következtében 852 drb. sertés hullott el. Dr. Zöldy János vármegyei t. főorvos jelentését — közegészségügy múlt havi állásiról — az alábbiakban közöljük. A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző hónapokhoz viszonyítva annyival jobbak, amennyiben a heveny és ragad )s bajokban történt megbetegedések száma 309-el volt kevesebb Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bintalmii fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővé íz volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult : 1. diphtheria 61 megbetegedéssel 11 halálozással. 2. vorheny 63 » 6 » 3. kanyaró 352 » 22 » 4 hasi hagymáz 3 » 2 » 5. szamirköh. 16' * — » 6. bárányhimlő 1 » — » összesen 496 » 4L » (3°/o) Amint a lentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a ktnyaró volt az uralkodó, amely a ragadós bajokban történt megbetegedésnek háromnegyed részét tette ki. Ez a baj L6 községben lépett fel, tömegesebben azonban csak Békésszentandráson, Gadoro=on és Köröstareián. Lefolyása szelíd, halálozás százalék 6 A vörhe- nyesek száma lényegesen kevesbbedett, a difeériasoké azonban csekély mértékben emelkedett Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 2-15, hullán 4 esetben, orvos törvényszékit pedig 17 könnyű és 7 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 31 egyént, akik közül meggyógyult 30, meghalt 4. A halva születtek száma 18, elvetélteké 24 Érdekes tárgya volt a bizottság ülésének a főorvos által előadott gyulai sanatóriumi szennyvíztisztítási ügy. A szanatórium ugyanis annak idején arra kötelezhetett, hogy mielőtt a szennyvizeit a Fekekörözsbe beereszti, amire engedélyt kapott, azt megelőzőleg chlormésszel fertőtlenítse. Bizonyos idő elmúltával azonban a szanatórium befolyamodott az alispánhoz, hogy ezen terhes és nagy költséggel járó kötelezettség alól mentse fel a szanatóriumot annál inkább, mert dr. Feldmann Ignác főorvos szakértői véleménye az időközben megtartott vizsgálat eredménye szerint a fertőzés veszélye kizártnak tekinthető. Az alispán a kérelmet arra figyelemmel, hogy a kívánt fertőtlenítés nélkül a fertőzés veszélye a Feketekörözs vizét használókkal szemben feltétlenül kizárva nincs, nem teljesítette. Az alispán határozatát a szanatórium meg- felebbezvén, a felett a közigazgatási bizottság volt illetékes határozni. A bizottság élvezettel hallgatta azt a magas színvonalon álló tudományos érvelést, amellyel az előadó határozati javaslatában a felebbezésnek szintén tudományos színvonalon mozgó érvoit cáfolta. A bizottság azután egyhangúlag fogadta el azt az előadói javaslatot, hogy az alispáni határozat — a felebbezés elutasításával — helybenhagyassék. Az 1 előadói javaslatnak az a lényege, hogy a szakértő — Az ön családja iránt mi itt mindnyájan a legnagyobb tisztelettel viseltetünk, — jegyezte meg a biró — ebben a tekintetben tehát teljesen nyugodt lehet Már most szíveskedjék elmondani, vájjon igaz-e az, hogy ön február tizedikén berontott Kertész Gábor bádogosmester lakásába és sértő szóval illette a feleségét ? •—• Ugyan mit mondana hozzá a tekintetes biró u'r, ha a becses családját egy nyilvános tánc- mulatságon elneveznék az emberiség szégyenfoltjának? Lássa, ezt mondotta nekem Kertészné asz- szonyság, nekem, aki előkelő családból származom. A nagybátyámtól halloitam, hogy nemesek is volnánk, ha akarnánk, mert egyik ősünk, aki a saját élete kockáztatásával egy grófkisasszonyt kimentett a Dunából, ezért a hőstettéért ezüst érdemkeresztet kapott Egy unokahugom szürke apáca, egy másik . . . — Az ég szerelmére kérem, ne folytassa, mert akkor sohasem lesz vége a tárgyalásnak. — Miattam akár rögtön abbahagyhatjuk, mert ne tessék hinni, hogy szívesen jöttem ide. Egyáltalán nem értem, hogyan lehetett engem egy ilyen perszóna miatt a vádlottak padjára hurcolni Engem, aki olyan magasan állok fölötte . . . — De most komolyan intem, hogy tartózkodjék minden kitéréstől s feleljen egyenesen arra, amit kérdezni fogok. Igaz-e az, hogy megsértette Kertészné asszonyságot ? — A dolog, kérem, úgy történt, hogy Kertész ur a kőművesek bálján táncra hitt. Amint a fele! sége ezt észrevette, megszállta a féltékenység s ott a bálon, száz ember füle hallatára, elnevezett engem cafatnak. Tetszik tudni, mi az a cafat ? Az kérem egy nagyon közönséges teremtés, ami hála | Istennek az én családomban soha sem fordult elő Én született Lestákné vagyok, egyik nagynéném egy királyi tanácsosnak a gazdasszonya, egy má- ■ síknak egy tamburmajorral van viszonya. Mi Les- tákok egyáltalában csak előkelő emberekkel folytatunk viszonyt s nekem mondja valaki, hogy cafat ? A vádlottnő mélyen megrendülve hirtelen elhallgat s kétségbeesetten tördeli a kezét. — Ön tehát ezek után berontott Kertészné lakására — szólt a biró — s megfenyegette a panaszosnőt. hogy megöli, megfojtja, ha a kezébe kerül. így történt ? — Igaz, de nem komolyan .mondtam, hanem, csak nagy fölháborodásomban. Hiszen a szelíd galamb is vérengző farkassá válik, ha úgy fölingerlik, ahogy engen fölingereltek. A járásbiró húsz korona pénzbüntetésre Ítélte a vádlottat. — Elitéltek, — sóhajtott megtörve Sipeczky Józsefné, született Lesták Jozefin. — Mit fog hozzá szólani a családom ?
