Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-14 / 15. szám
1912. április 14. Békés által fogantosúott vizsgálatok nemleges eredménye még nem njujt feltétlen megnyugtatást a tekintetben, hogy a szennyvizeknek fertőtlenítése nélkül nem-e fertőzi a Feketekörözs vize Doboz és Békés lakosságát és általában mindazokat, akik ennek a folyónak a vizét használják. A határozat ellen még a belügyminiszterhez lehet felebbezni. Kivár csian várjuk a legfelsőbb hatóság döntését annál inkább, mert a közegészségügyi tanácsnak ebben az ügyben közbtvetőleg adott véleménye, a szanatórium álláspontjának látszik kedvezni. Zádor Mór kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az elmúlt hóban egyenes adóban 8L294 kor. fizettetett be, 5904 koronával kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. A jövedéki ágazatokban az eredmény a következő: Bt folyt a múlt hóban szeszadóban 31840, fogyasztási és italadóban 28496, bélyeg és jogilletékben 15893L és dohány- jövedékben 160789 korona, az utóbbira nézve megállapítható, hogy az, dacára a felemelt dohányáraknak, emelkedő irányzatot tüntet fel. Adófizetési halasztás 24 esetben, ideiglenes házadómentesség pi dig 89 esetben engedélyeztetett a kir. pénzügy- igazgatóság által. A pénzűgyigazgató által előadott ügydarabok között felemlitésre méltó ügy nem volt. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az állásától felfügesztett Saurer Mihály berendelt állami tanító helyett Ettig Károly rendeltetett ki a miniszter által a tanfelügyelőséghez. Hivatalos látogatásban részesültek : a gyürkehelyi, ajtósfalvi s remetei állami iskolák és a kertész-szigeti községi iskola. Ez utóbbiban analfabéta tanfolyam rendeztetett és annak vizsgálata a tan- felügyelő elnöklete alatt dicséretes eredményt tűnte tett fel. Kanyaró és vörheny betegség miatt a múlt hóban 9 iskolát kellett bezárni. A tanfelügyelő által előadott ügyek közül felemlítjük a Török Béla békési gazdasági iskolai szaktanító fegyelmi ügyét. Ugyanis nevezett tanítót a büntetőbíróság azért, mert a vele incselkedő 5 éves gyereket botjával úgy vágott lábszáron, hogy emiatt f4 napon túl gyógyuló sebet ejtett rajta, 60 korona pénüzbüntetésre ítélt. A tanfelügyelő — a miniszter utasítására — előterjesztést tett, hogy nevezett ellen a fegyelmi eljárás is rendeltessék el. Többek hozzászólalása után azonban a bizottság mellőzte a fegyelmi elrendelését, mert a különben kifogástalan jellemű és működésű tanítónak — nem szándékos eljárását — a büntető bíróság ítéletével eléggé megtoroltnak találta. A határozat ellen a tanfelügyelő felebbezett. A tanfelügyelő javaslatára a népnevelés terén szerzett érdemeik megjutalma- zása fejében 200 korona személyi pótlék megadására javaslatba hozattak a miniszternek a következő tanítók : Szlovák Pál szarvasi, Vigh Imre öcsödi, Varga József, Arany András gyomai, Nagy Lajos békési, Tyehlár Károly békéscsabai, Csonka János orosházi, Brózik Lajos szarvasi, Török József és Tóth Imre öcsödi tanítók. Az államépitészeti- hivatal jelentése szerint az állami és törvényhatósági kiépett utak jó állapotban voltak. A dobozi hid építésének ideje alatt a forgalom lebonyolítására szolgáló komp a nagy viz miatt még nem volt rendeltetési helyére felvontatható. A törvényhatósági utak számára szükséges fedanyag vasúti szállítása megtörtént, azonban a kifuvarozás a sáros időjárás miatt eddig akadályokba ütközött. A szarvas—szentes és szarvas—endrődi útépítés kitűzési munkálatai megkezdettek. A feketekörözsi remetei vashid már majdnem készen van, úgy, hogy a próbaterhelés legközelebb ki fog tűzetni a miniszter által. A Szeghalom—füzesgyarmati útépítésére nézve megtartott árlejtés iratai döntés végett a kereskedelmi miniszternél vannak. A kérdéses útépítésre a legolcsóbb ajánlatot Kemény Manó aradi vállalkozó tette 116758 koronával, de az előirányzatnál 5000 koronával drágábban. Az államépitészeti hivatal ügykörét éideklő ügyek közül fölemlítjük a sárréti közönségnek lapunkban legutóbb ismertetett kérvényét a vasúti menetrendnek oly irányú módosítása iránt, hogy gyorsvonatokhoz is kapjának csatlakozást. A teljesen megokolt kérelem teljesítését a bizottság természetesen pártolólag terjesztette fel a miniszterhez. Ugyancsak támogatta a bizottság Vésztő községnek azt a kívánságát is, hogy a déli időtájban Szeghalomról induló tehervonathoz legalább Vésztőig egy személykocsi csatoltassék. A dr. Z'óldy Géza főügyész által előadott ügydarabok közül felszólalás volt az ifjú Petes András vésztői lakos által kért szegénységi bizonyítvány kiadási ügyében. Vésztő községe azon az alapon tagadta meg a szegénységi bizonyítvány kiadását, mert nevezett feleségének vagyona van. A közigazgatási bizottság dr. Török Gábor ellenkező indítványával szemben szótöbbséggel, a szegénységi bizonylat kiállítását elrendelte, mert a feleség vagyonát nem vette számításba, kérvényező pedig vagyontalan napszámos. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentést tett a vármegyei árvaszek működéséről, amely szerint az árvaszéknél hátralék nincs és a segélyhivatalok működése ellen sem tehető észrevétel Bejelentette továbbá az árvaszéki elnök, hogy a vármegyei árvaszékhez a folyó év első negyedében 6629, a békéscsabaihoz 1492 és gyula városihoz 1492 ügydarab érkezett, amelyekből április 1-én fel- do gozatlan volt 45, 43 és 57 ügydarab. A kir. főügyészi helyettesnek bemutatott jelentése szerint a gyulai kir. törvényszék fogházában teljes rend és kifogástalan tisztaság uralkodik. Le volt tartóztatva a múlt hóban 69 férfi és 11 nő. A foglyok háziipari foglalkoztatáásból befolyt a fog- I lyok részére 42 korona 20 fillér és az állam javára 152 korona 70 fillér. k A közigazgatási bizottság teljes ülése délelőtt ! 12 órakor ért véget. Délután 4 órakor az árvaügyi 1 felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen 19 fe- j lebbezett ügv nyert Sárossy Gyula elnök és Szabó Emil valamint Schmidt Iván árv. ülnökök j előadása alapján elintézést. Fegyelmi választmányi ülés, a főispán távolléte miatt nem tartatott. Tanügy. Iskolai ünnepély. Április hó 11 én, a negyven- nyolcas törvények szentesítésének évfordulóján a főgimnázium tanári kara és tánuló ifjúsága ünnepélyt tartott a következő tárgysorozattal: 1. Boldogasszony anyánk. Kuruc-dal. Énekelte a főgimnáziumi énekkar. 2. Ünnepi beszéd. Tartotta Biró Béla^őgimná- ziumi tanár. 3. Himnusz. Erkel-Demény. Énekelte a főgimnáziumi énekkar. Polg. isk. tanárok gyűlése. Az Országos Polgári Iskolai Egyesület Békésmegyei Köre április 11-én délután a békéscsabai áll. polg. fiúiskola tornatermében tisztújító közgyűlést tartott. A régi tisztikar megbízatása lejárván, a közgyűlés Abaß János gyulai áll. polg. leányiskolái igazgató korelnök vezetése mellett a következő választást eszközölte: Nagy Lajos orosházi áll. polg. isk. igazgatót, ki a Békésmegyei Kör elnöki tisztét 15 éven keresztül viselte, tiszteletbeli elnöknek választotta Kívüle még 9 tiszteletbeli állást töltött be a a közgyűlés: Abafi Jánost szintén tiszteletbeli elnökké, Pál Ernő orosházi áll. polg. isk. tanárt tiszteletbeli titkárrá, a 7. osztályú polg, iskola szükséges és célszerű kifejlesztése érdekében kifejtett nagyarányú munkásságáért dr. Bikády Antal országgyűlési képviselőt pedig a kör tiszteletbeli tagjává választotta. A megválasztott tisztikar-a következő: Elnök Fábry Géza békéscsabai áll. poig. isk. tanár. Alelnök Szabó Árpád mező- berényi áll. polg. isk. igazgató. Titkár Müller Róbert orosházi áll. polg isk. tanár. Pénztáros Kovalszky József gyulai áll. po'g. isk tanár. A nyugodt hangú közgyűlés újabb bizonyítéka annak, hogy az Orsz. Polg. Isk. Egyesület Békésmegyei Köre, mely a múltban is nemcsak a kartársi érzés meleg ápolását, hanem a polg iskola korszerű fejlesztését és tanárai érdekeinek megvédését tűzte ki célul, ezután is tartalmas munkásságot fog kifejteni. Tanitó-gyülés. A Békésvármegyei Általános Tanitó-egyesület gyulai járásköre folyó hó 18-án délelőtt y órakor Gyulán, az állami elemi fiúiskolában Péczely József járásköri elnök elnöklete mellett évi rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó és előterjesztések. 2. Farkas Gyula békési igazgató-tanitó előadást tart a »Segély- egyletéről. 3. Pénztárnok jelentése. 4. Indítványok. Gyula r. t. város Braun Mór ur és gyermekei tulajdonát képező Erdélyi Sándor-utcai szöllőskertet megvenni s lakóház telkeknek felosztani tervezi. Felkéretnek mindazok, kik e telekből vásárolni óhajtanak, hogy dr. Jautsoviís Emil városi tiszti főügyész ur irodájában jelentkezni szíveskedjenek, ahol a felosztási tervrajz s a vételi részletes feltételek megösmerhetők. 142 e—10 Meghívó „A (üyiiiai Gazdasági Gőzmalom“ Részvénytársaság cég alatt alapított gazdasági vállalat alapítói ez utón is meghívják a t. részvényeseket Gyulán, 1912 április 28 án délután 2 órakor Gyula r. t. város tanácstermében megtartandó alakuló közgyűlésre. A Gyulai Gazdasági Gőzmalom Készvény társaság alapitól. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyvvezető és hitelesítők megválasztása. 2. Az alapítók jelentése a részvényaláirás- ról és a befizetésekről. 3. Határozat a megalakulás tárgyában. 4. Az alapszabályok ismertetése. 5. Az alapítók jelentése az első igazgatóság kinevezéséről. 6. A felügyelő-bizottság megválasztása. 7. Az alapítóknak a K. T. 152. §-a értelmében a felmentvény megadása. 234 1—3 ______ _______ :í !£ 3I Ire 3s. A húsvéti ünnepekre aráuylag még kedvező idő volt. Nagyszombaton délután az eső Damokles kardjaként fenyegette ugyan az esti feltámadási ünnepélyt és a körmenet megtartása csaknem az utolsó pillanatig kétes volt, de a felhők végre elvonultak, a szél is megszikkasztotta a fő utcák sarát és a körmenet, amelyen igen nagyszámú hivő közönség vett részt, annál nagyobb fénnyel és hitbuzgósággal volt megtartható. Ünnep mindkét napján az összes templomok zsúfolásig megteltek ájtatos közönséggel. Az egész város ünnepelt, amennyiben a görögkeleti és izraelita híveknek is egyidőbeu esett az idén a husvétjuk. Április II. Szerencsétlen gondolat volt április tizenegyedikének hivatalos ünneppé való avatása, bármilyen történelmi nagy és fönséges nap is ez tulajdonképpen. Szerencsétlen gondolat azért, mert ünnepet semmiféle állami törvénynyel megcsinálni nem lehet, ha a közszeretet és becsülés gyökere meg nem fogja. Legtöbb ünnepet a legnagyobb szuverén csinált: a pápa, akinek milliók áldoznak alázattal és mi lett e megrendelt ünnepekkel ? Munkaszünet; de nem ünnep Ünnepek a nagy normanapok, amelyekhez a nagy vallásalapitó életének legnevezetesebb fázisai fűződnek. Gondoljuk : ezeket Péter, az első pápa nem is akklamálta ümieppé; de úgy a jeruzsálemi, mint a római gyülekezet, mint érdekes és jelentőséges évfordulót megünnepelte. Nem akklamálta ünneppé senki minálunk március 15-ét és 1848. óta nemzeti ünneppé lett. Ünnepé tette a nemzeti közérzés és annak felölelő gondolata, hogy a demokratikus alkotmány innét számítódik. A mi miatt április nem lehet sohasem a nemzet ünnepévé, nem az, mintha ez a forduló kevésbbé volna jelentőséges mint a népszuverenitás márciusi ünnepe, hanem — okkal vagy ok nélkül — nem lehet ünneppé ama sanda és a szivekből ki nem irtható gyanú miatt, hogy ez az ünnep az előbbinek elhomályositására van kieszelve. Mi azt hisszük, hogy ilyen gondolat távol állott Bánffytól, akinél sovénebb kormányférfi nem ült még a miniszterelnöki bársonyszékben, April 11. megünneplése pedig az ő eszméje. Gondoljuk, az a gondolat alkotta, hogy ha a demokratikus szellem első föllángolását megünnepli a nemzet: ünnepelje azt is, mikor e szellem kivívott győzelmét, alkotásaiban, törvényeiben uralkodói szentesítés érte. Szép gondolat és egyenesen magyar gondolat; de nem verhetett gyökeret, mert maga a szentesítés ténye nem volt ünnep. Azt tudjuk, hogy március 15-én a rendi alkotmányból modern alkotmány lett, de hogy az alkotmány sáncaiba bejutott a nemzet, azt igen kevesen tudják. Pedig bejutott s amit most a jogkiterjesztés terén akarunk, az csak a haladó idő korrektivuma. A nagy elvet, hogy mindnyájan egyen-
