Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-14 / 15. szám
XLiftV. évfolyam. <Uyula, 191«. ápriüs 14. 15 üxáin. $ Előfizetési árak: Egész évrt ........ 10 K — f Fé l évre ... ... __ 5 K — f Év negyedre ... ... 2 K 50 f O __ Hirdetési díj előre fizetendő. Nyiittér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán. Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények. hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID M'egjeJenik minden vasárnap. A gazdatársadalmi tevékenység fejlesztése. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter nem egy ízben jelentette már ki, hogy a magyar mezőgazdaság fejlesztéséhez nélkiilöz- hetlen dolognak tartja a gazdatársadalmi tevékenységet s éppen azért annak nagy jelentőséget tulajdonit, kormányzati programmjának ez okból egyik sarkalatos pontja a gazdatársadalmi tevékenység fejlesztése. Szó sincs róla, a jelenlegi miniszter elődjei is rendkívül sokat áldoztak a gazdatársadalmi tevékenység fejlesztésére, de Serényi grófot mindenek fölött dicséret illeti meg azért, hogy a gazdatársa-1 dalmi tevékenység fejlesztésére szolgáló anyagi | áldozatokat legutóbb rendszeressé tette A gazdatársadalmi tevékenységnek legfőbb j szervei a vármegyei gazdasági egyesületek' voltak és azok most is. A gazdasági egyesületeknek anyagi ereje azonban nem áll arányban azokkal a feladatokkal, amelyek betöltését ‘ az egyesületektől várják. Törzsvagyona alig egynéhány gazdasági egyesületnek van, az évi kiadásokat a legtöbb egyesület a nagyon is gyéren befolyó tagdijakból fedezi, amelyek túlnyomó nagy részét a gazdasági egyesületeknél is az ősi magyar virtusból kifolyólag rendsze-1 rint mint hátralékot könyvelik el. Lelkesedés, hozzáértés bőven akadna a gazdasági egyesületek falain belül, de rendszerint hiányzik a kivitelhez szükséges pénz. A földmivelésügyi miniszter most azáltal segített a gazdasági egyesületek helyzetén, hogy az állami költségvetésben nagyobb őszszeget vett fel, amelyből 10 éven állandó rendszeres évi segélyben fogja részesíteni az ösz- szes gazdasági egyesületeket. Nem mindegyik gazdasági egyesület kap egyforma segélyt. A miniszter mindenekelőtt jelentőségükhöz mérten a gazdasági egyesületeket csoportokba osztotta. Az első csoporbeliek évente 7000, a második csoportbeliek 5000 (mellesleg írva ebbe a csoportba osztatott be a békésmegyei gazdasági egyesület is), a harmadik csoportbeliek 3000 és végül a negyedik csoportbeliek évi 2000 korona államsegélyt fognak kapni. Magától értetődik, hogy magasabb rangosztályban segélyezés szempontjából azokat az egyesületeket sorozta a miniszter, amelyeknek a működési területe mezőgazdasági szempontból jelentősebb vidékekre esik. Mondanunk sem kell, hogy a mi gazdasági egyletünk ilyen jelentősebb, sőt legjelentősebb vidékre esik. Az államsegély ellenértéke fejében azonban a miniszter kikötéseket tett a gazdasági egyesületekkel szemben. Némelyik gazdasági egyesület működését ugyanis az bénította leginkább, hogy annak ügyeit nem gazdaságilag szakképzett titkár irányította, hanem csak olyan dilettáns tisztviselő, akinek a vármegyénél még egyéb állása is volt és aki a gazdasági egyesületi titkárkodást csak holmi mellékfoglalkozásnak tekintette. A miniszter most kimondotta, hogy az első, második és harmadik csoportba tartozó egyesületek, ha az államsegélyt igénybe. veszik, kötelesek mezőgazdaságilag szakképzett titkárt alkalmazni, még pedig úgy, hogy az első, második csoporthoz tartozó egyesületek titkárai mellékfoglalkozást sem vállalhatnak, hanem kötelesek minden idejüket a gazdasági egyesület ügyeinek vitelére szentelni. A harmadik rangosztályu gazdasági egyesület titkárainál meg van engedve a mellékfoglalkozás, a negyediknél természetesen szinte, itt a miniszter elengedte azt is, hogy az egyesületi titkár gazdasági szakképzettséggel bírjon, de alig hisszük, hogy akadjon egyesület, amelyik ezt a kedvezményt igénybe venné, mert hiszen az államsegély módot nyújt arra, hogy minden egyesület szakképzett titkárt alkalmazhasson, annyival is inkább, mert ; a gazdasági akadémiák elég bőven termelik i az okleveles gazdászokat. Az első csoportbeli gazdasági egyesületeknél kötelező azonkívül. a titkáron kívül még egy másik gazdasági szak- képzettséggel biró egyén alkalmazása. Hogy ennek az üdvös rendelkezésnek mily következményei lesznek, azt mindenki előre láthatja. A gazdasági egyesületek mozgalmai ezáltal szakszerű irányítást nyernek és. in jg fog szűnni a dilettáns ide-oda kapkodás, a j gazdasági egyesületek munkájába minden oldalon bevonul a tervszerűség. Serényi miniszter ezenkívül az államsegély ellenértéke fejében kikötötte magának, hogy a vármegyei gazdasági egyesületek pénz- és ügykezelését, valamint működését is fokozottabb mértékben ellenőrizhesse. Szem előtt tartotta azonban a gazdasági egyesületek autonómiáját s éppen ezért az ellenőrzési jogot ráruházta a Gazdasági Fgyesületek Országos Szövetségére, amely ezáltal mint az ország szivében munkálkodó gazdatársadalmi szervezet jelentékenyebb befolyásra tett szert, a vidék TARGA. Esti órák. Nálad vagyok, ha jő az alkony óra . . . Estelenkint, ha hozzád eljövök Remeg a hangom mikor köszönök. Mikor belépek csöndes kis szobádba, Mikor elém kerülsz babos ruhádba, Mikor szemed csodásán felragyog: Remeg a hangom . . . Elfogult vagyok !. ., Mikor szobádba nesztelen belépek Szinte riadtan néznek rám a képek, A figurák, a nippek . . . S mintha minden Fülembe súgná: menj, óh menj el innen . .. Mikor előttem állsz a félhomályban A régi kedves kékbabos ruhádban: A hajadból rám violák nevetnek! — Ok — Istenem — mily boldogok lehetnek !. S én oly zavart, oly elfogult vagyok Ha szemed tiszta fénnyel rám ragyog! Kis blúzodról a violák nevetue Néznek reám kacagva incselegve . . . És mig halkan zenél a régi óra, Megnyílik ajkunk sok beszédre szóra . . . A figurák, a nippek ránk ügyelnek, Minden szavunkra éberen figyelnek! A drága könyvek hallgatózva állnak . . . A közönyös szók vallomásra válnak!. . . Szemeid olyan szépek, könnyesek. Fehér kötényed fodrát tépdesed . . , Mig mámorosa?i, ónfeledve nézlek, A nippjeid rám megriadva néznek . . . Kis blúzodról a violák nevetve Néznek reám kacagva incselegve . . Ablakodon már estalkonyi árnyak Kíváncsian belesnek, kandikálnak. Már menni kell. . . Elmenni oly nehéz! Mar ászt egy szempár ,. . Két parányi kéz ... Mar ászt egy szempár ... A vén zongorán . Dalok zsibongnak ujjaid nyomán! Mereng a lelkem . . . Ugy-e érezed, Hogy folyton nézem fürge kis keze dl Előtted tarka, hangjegy es lapok ! Hajadból pár szál violát lopok Még rajtuk érzem hajad illatát . . . Jöjjetek hozzám édes violák! . . , Laptáros: mai szama 12 oldal. Kis ablakodon estalkonyi árnyak Kíváncsian belesnek, kandikálnak Halkan zenél a régi müvü óra. — Még várok néhány kedves búcsúszóra . . . . . . Majd holnap ! . . . Holnap újra eljövök ! Remeg a h'angom, mikor köszönök . . . Hácz Etus. Előkelő família. Budapesti kép. Irta: Balázs Ignác de. A büntető járásbiró előtt megjelenik egy feketeruhás, hervadó asszonyság s miután annak rendje és módja szerint megfelelt az általános kérdésekre, elmondván, hogy Sipeczky József szabómesternek a hites felesége, szapora nyelvvel imigyen folytatja vallomását: — Az én családom, alásan kérem, nagyon finom és előkelő család Atyám nyugalmazott pénzügyőri fővigyázó, nagyatyám mint őrmester magas rangot viselt a hadseregnél, egyik testvérem egy konduktornak a felesége, a sógorom pedig erdőkerülő egy Wenckheim grófnál Csak engem ért az a szerencsétlenség, hogy egy szabóhoz mentem feleségül, de az is kizárólag előkelő embereknek dolgozik. ________________
