Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
4 Békés 1912. március 24. Halálozások. Ponyiczki János nyugalmazott takarékpénztári pénztárnok folyó hó 18-án délelőtt 10 és fél órakor Szarvason hosszú és súlyos betegség után életének 73-ik évében elhunyt. Temetése 20-án délelőtt 10 órakor volt nagy részvét mellett. Az elhunytat a Ponyiczky, Bakay, Benczúr és Paál családok gyászolják. — Stich Lajos csabai volt községi állatorvos folyó hó 17-én, életének 61-ik évében hosszas szenvedés után Békéscsabán elhunyt. 18-án délután helyezték nyugalomra. A csabai posta ügyében, mely már évek óta vajúdik, újabb fordulat állt be. Híradással voltunk arról annak idején, hogy előbb a község képviselőtestülete elutasította a kincstár felszólítását, azaz nem vállalta a posta felépítését, mert az évi bért keveselte, erre magánvállalkozók adtak be ajánlatokat, melyek azonban felette borsosak valának, ugy- annyira, hogy újabb megkeresés ment a községhez, mire a múlt év folyamán a képviselőtestület hajlandónak nyilatkozott az építkezésre, ezt a határozatot a törvényhatóság megsemmisítette, a miniszter felebbezés utján azonban a képviselőtestület határozatát erősítette meg. Most aztan a hét folyamán átirat érkezett Csabára a kincstártól, melyben értesíti a községet, bogy a kincstár maga építteti föl Csabán a postát. Már megkeresést is intézett a nagyváradi postaigazgatóság a forgalmasabb helyek telektulajdonosaihoz, hogy telekeladásra tegyenek ajánlatot. Csak Mauthner-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. 96 5—7 Népszövetségi gyűlés Békésen. A békési nép- szövetség helyi igazgatósága vasárnap gyűlést rendezett. Miután Nagy Lajos tanító üdvözölte a megjelent tagokat megköszönvén szives megjelenésüket, felolvasást tartott az alkohol romboló hatásáról. Az alkohol nem is természetes ital, az emberek erjedésnek indítják a szőlő, az éretlen árpa és gyümölcsfák nedvét s igy számtalan gomba fellépésével természetellenes ital keletkezik, amelyet isznak, pedig mérget élveznek. Már kis mértékben is inkább árt, mint használ mértéktelen élvezete pedig halál. Az érdekes felolvasáshoz carabás György plébános szólott. Beszélt arról a helytelen szokásról, melyet sok szülő gyakorol, midőn gyermekeiknek, sőt csecsemőknek is pálinkát adnak, hogy hallgassanak 'vagy elaludjanak. Már pedig ennek az a következménye, hogy az ilyen gyermekek elbutulnak, a tanulásra képtelenek lesznek s a tanítók fáradsága hiábavaló lesz. Ha már az öregeket nehéz leszoktatni az italról, úgy legalább a fiataloktól kell megvonni az italt, nehogy a f jlődés és zsenge kor kezdetén álló gyermeki észt megrontsa. A népgyü- lés befejezéséül a plébános lendületes szavakkal emlékezett meg gróf Zichy Nándorról,kiuek emléke megörökítendő, a békési népszövetség is gyűjtést fog rendezni. A békéscsabi polgári kör tag — kizárási ügye. Megírtuk annak idején, hogy a békéscsabai polgári kör — a Kristoffy választása idejében — több tagot a kör tagjai sorából kirekesztett. A kirekesztésnek, ha nem is bevallottan, azonban politikai indoka volt Ez a kizárási ügy annak idején nagy port vert fel és az ellen a vármegye alispánjához, mint az egyletek felett felügyeleti jogkörrel biró hatósághoz, panasz adatott be. A vármegye alispánja megtartott vizsgálat alapján a polgári körnek panaszolt határozatát megsemmisítette azért, mert a kérdéses határozat szabálytalan volt, amennyiben a kirekesz- tési indítvány rendkívüli közgyűlésen tárgyaltatott, pedig az alapszabályok szerint az ilyen természetű indítványok csak rendes közgyűlésen tárgyalhatok. Felebbezés folytán az ügy a belügyminiszter elé jutott, aki akép döntött, hogy a polgári körnek kizárási mditványát helybenhagyta. Indokul azt hozza fel a belügyminiszter, hogy a szóban levő kirekesz- tési indítványnak a rendkívüli közgyűlésen történt tárgyalása nem ütközik az alapszabályokba, mivel nincs kifejezetten megmondva, hogy az csak rendes közgyűlésen lett volna tárgyalható. A költségeket pedig mindenesetben a vármegyének kell viselni, mivel jelen esetben hivatalból kell e panasz folytán eljárni, tehát a költségek se a magánfelek se a kör terhére nem róhatok. A nagyzeréndi polgári olvasó-egylet ez idén is inpozáns módon ünnepelte meg nagy nemzeti ünnepünket március 15-ikét; reggel 9 órakor gyülekeztek a tagok az egylet helyiségébe, onnan az egylet hatalmas nemzetiszinü zászlója alatt zene kiséret mellett vonultak ki és a ref. templomba mentek, hol ez alkalomra Baán József lelkész szép beszédet mondott, innen a piactérre vonultak egyesülve úgy községi elöljáróság, a gazdakör és a közönség soraival itt a megnyitó beszédet Sándor Ferenc egyleti elnök tartotta, aki után az ünnepi beszédet Sándor Mihály II-od éves orvostanhallgató mondta, utána Sándor Lajos YII-ik gimnáziumi tanuló elszavalta Ábrányi Emil »Kossuth sírjánál« költeményét, ezután elénekelte a közönség a Himnuszt, majd a Rákóci-induló mellett szétoszlott. Este fényesen sikerült táncmulatságot tartott az egylet, mely esti 7 órától reggelig tartott, körülbelül 250 személy jelent meg. Felülfizettek: Kapás Sándor 2 50 K, Heder Mari (Nagyvárad) 2 K, Fodor Károly Hevesi Károly, Sándor István (Tamáshida), Karácsony Ferenc (Gyula) 1 — 1 K, Türkösi Ferenc, Sándor Mihály, Sándor Ferenc, Papp János 50 — 50 fill, Sándor Bálint 40 fill., Fodor Lajos 30 fill, és Keresztesi Mihály 20 fill. A »Royal« mozgó-színházban ma, vasárnap délután '/j, 5 és este 8 órakor fényes műsor keretében kerül bemutatásra »Az indusvér« cimű keleti dráma 2 felvonásban. Holnap, Gyümölcsoltó boldog- asszony napján ugyancsak délután '/3 5 és este 8 órakor fénye >, de teljesen uj műsorral: »A próbakisasszony« cimű 2 felvonásos olasz dráma és »Cartouche hercegnő szökése« című történelmi mű Kedden este 8 órakor rendkívül kacagtató »komikus verseny«, ezen előadáson a legjobb mozi komikusok remekei lesznek bemutatva, úgy mint: Pali, Nauke, Lemke, Tontollini és Bandika Szerdán, márc. 27 én lesz az első tudományos előadás, mely alkalommal mérsékelten felemelt helyárak mellett kerül bemutatásra a budapesti »Uránia Magyar Tudományos Színház« legújabb nagysikerű darabja: »A fehér ember útja«, több mint 100 színesen vetített és számos mozgóképpel. A darabot Csura Miklós tanár fogja felolvasni. Fizetés-felemelés. Endrőd község a nagymérvű drágaság miatt újabban a kővetkező alkalmazottjainak emelte a fizetését. A kát községi jegyző mellé beosztott két községi írnok fizetését 900 koronáról 1000 koronára, mig lakáspénzüket 100 koronaról 150 koronára emelte fel. Lovasrendőrök 550 K fizetése 50 koronával, a községi végrehajtók 400 K. fizetése 60 koronával, a községi gyepmester 140 K javadalma 160 koronára emeltetett, a községi takarítónő 280 K helyett 300 koronát fog kap ni. A Deutsch Jakab cég ezúton is felhívja olvasóink figyelmét, hogy összes árucikkei azok jó minőségéhez képest előnyös árakon kaphitók. Múlt évről visszamaradt nagytömegű árucikkek meglepő olcsón adatnak el. A szénbányász sztrájk a német és osztrák bányákban, magyarországi gyárak és mindenféle iparvállalatokban üzemzavart idézhet elő. E veszély elkerülése céljából nagyobb készlet sürgős beszerzése elsőrendű kötelesség. Felhívjuk olvasóink figyelmét Sugár Vilmos szónnagykereskedő mai hirdetésére. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott Mióta azonban a »Lőcherer Cimexin«-nel történtek próbák, beigazolódott, ho:zy a Cimexin hatása folytan a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cim-xin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit: njmmot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható: Nagy Jenő gyógyszertárábau Gyulán és a készítőnél: Lőcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán. 115 5—30 Közgazdaság. Államsegélyek. A földmivelésügyi miniszter a békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek a f. évben rendezendő tenyészállat kiállításokon kiosztandó állami dijakra 1900 koronát utalványozott, oly kikötéssel, hogy ezen összegből 300 koronát a békéscsabai kisgazdák egyesületének engedj m át. Ugyancsak a földmivelésügyi miniszter Gyulavári községnek kőzlegelő javítás céljára 100 K államsegélyt utalt ki. Uj mesterek. A kőmives- ácsmesterség megvizsgálására szervezett budapesti vizsgáló bizottság előtt az elmúlt évben vármegyénkből kőművesmestert képesítést nyertek: Fritz András, Szikes Antal, Krizsán György, Juhász Kiss József gyulai, Kiszely Mátyás, Liker Pál, Kékhegyi János, Botyánszky György, Sztracinszky György békéscsabai és Kurcz Mihály gyomai mesterek ; ácsmesteri képesítést nyertek : Filipinyi János és Maján György békéscsabai lakosok. A békés—szarvasi ut. Békés község egyhangúlag kimondotta, hogy a békés—szarvasi vicinális útnak a községen át a körgátig vonuló 1740 fmtr. szakaszát 58000 korona költséggel kikövezteti; a vonatkozó terveket elfogadta és elhatározta, hogy a költségeknek fedezetlen 44000 koronát kitevő — összegét oly módon teremti elő, hogy azt az ut mentén elvonuló telkek tulajdonosai tartoznak megfizetni. Ezen rendkívül szokatlan és merész természetű határozat ellen több rendbeli felebbezés adatott be, amelyekben az érdekelt telektulajdonosok tiltakoznak a nagymérvű megterheltetés ellen. A feleb- bezésnek előreláthatólag sikere is lesz, mert a költségkivetésnek említett módja törvénybe ütközik, mivel a törvény még nem ismeri az utak építési költségeinek olymódon való biztosítását, hogy a telek tulajdonosai által azon a címen viseltessenek, hogy a telkek értéke az ut építése folytán emelkedik. Az 1890. évi I t.-c. világosan rendelkezik a vicinális utak kiépítési költségeinek miként való fedezetéről. A felsőbb hatóság tehát ezen kérdés elbírálásánál, csakis a törvény alapján dönthet. Annak értelmében pedig a vicinális útépítési költségek a községi pótadóból fedezendők, ami minden esetre igazságosabb is, mint a képviselőtestület által elfogadott megoldási mód, mert hisz az útépítésnek a község összes lakosai veszik hasznát, másrészt nem megnyugtató a határozat abban a tekintetben sem, hogy az útépítés folytán a telkek mennyivel emelkednek értékükben, vagy hogy ez az érték- emelkedés éppen annyi lesz e, minta reájuk kivetett költség. Halászati társulat közgyűlése. A »Kettős Körösi Halászati Társulat« hétfőn Békésen közgyűlést tartott, amelyen Ribárszky alelnök elnökölt. A közgyűlés, amelyen Békéscsaba részéről Zahoran Pál gazdasági intéző. Mezőberény részéről Kolozsy Endre főjegyző, líöröstarcsa részéről Petneházy Ferenc főjegyző vettek részt, mindenekelőtt sajnálattal vette tudomásul, hogy Emperl Ernő elnök nyugalomba vonulása miatt állásáról lemondott. Az orsz. halászati felügyelőséget Kmtner felügyelő képviselte. Elhatározta a közgyűlés, hogy a földmivelésügyi minisztertől 200,000 hahkrát fog kérni és tudomásul vette, hogy Csaba 250,000 darab fo- gashalikrát kap, amelyeket a Köröscsatornában fognak elhelyezni. Végül a tisztujitás következett, amelynek eredménye az lett, ho^y elnökké Szatkmáry Gábor községi főjegyzőt,, alelnökké pedig Ribárszky mérnököt választották meg. Versenytárgyalás. A leendő harmadik trans- versalis ut Szeghalom—fűzesgyarmati 8 kmtr. hosszú szárnyvonalának építésére a f. hó 17-én az állam- épitészeti hivatalban megtartott árlejtésre három ajánlat érkezett be. Kemény Manó aradi vállalkozó a kérdéses útépítés összes munkálatait — a földmunkák kivételével — amelyek házilag már elkészíttettek 116758 koronáért, mig a felső tiszahajó- zási kőbányarészvénytarsaság 126335 koronáért vállalja. A harmadik ajánlattevő Krausz Jakab és Tsa csak a kőszállilás nélkül. vállalja az építési munkálatokat 51000 koronáért. Az előirányzott összeggel szemben még a legolcsóbb ajánlat a Kemény Manóé is 4500 koronával drágább, aminek az az oka, hogy a költségvetés még az 1907. évben készülvén, azóta az anyag ára, a szállítás, a munkabérek jelentékenyen emelkedtek. Az árlejtés eredménye felett a kereskedelmi miniszter dönt. A fekete-körözsi remetei hid építési munkálatai befejezéshez közelednek. A hídnak vasfelszerkezete is teljesen elkészült, úgy, hogy a hid teherpróbája a jövőhónapban megtartható lesz s igy a hid a forgalom részére május hóban okvetlenül át fog adatni. Az uj hid a régi fahidtól feljebb a vasút felé épült a Fekete-körözs medrébe merőlegesen annak következtében a hid rövidebb lett, másrészt ezen állásánál fogva sokkal jobbat mutat, mintha ferdén lenne építve A hid hossza 104 mtr. és a vármegyei hidak között az első, melynek kocsipályája nem pallóval készült, hanem zórésvas alzatu kavicsolt pálya. Az igaz, hogy ez a hidat jelentékenyen megdrágította azonban ez bőven megtérül azáltal, hogy a pallók időnként való kicserélésével felmerülő igen tetemes költségek elesnek, de a közlekedés is sokkal jobb ezen a pályán, mint a gödrös pallókon. Munkásházak. Múlt számunkban közöltük, hogy a vármegyében hol és hány mnnkásház épült és hány van épülőben és hol fog épülni munkásház a jövőben. Tudvalevő, hogy a vármegye munkásházak építésére 500,000 koronát engedélyezett. Ebből ez- ideig felhasználtatott 414,372 K és igy a további
