Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
1912. március 24. Békés 5 építkezésekre maradna 85,628 korona. Ezen összegből azonban a Gyulaváriban a folyó évben építendő 16 munkásházra szükséges lesz 30,000 koronára ; igy tehát a felhasználható összeg mindössze 55,628 K. Ez az 500,000 korona a különféle vármegyei alapokból vétetett kölcsön, legtöbb : 176,000 K, a vármegyei tiszti-nyugdij alapból, 71,000 K a vármegyei szeretetház alapból stb. Hadfelszerelési raktár Békéscsabán. A vármegye hadfelszerelési raktár terve elkészülvén, az betekintés végett elküldetett a temesvári hadtestparancsnokságnak. — A hadtestparancsnokság a tervekre nézve megjegyzéseit megtevén, a tervek a tett észrevételeknek megfelelően hamarosan átdolgoztatnak és azután a vármegye alispánja a vegyes bizottsági tárgyalást kifogja tűzni. Annak eredménye alapján az építkezés azután nemsokára kezdetét veheti. Borkivitelünk emelkedése. Az áruforgalmi statisztika igen örvendetes adatokat közöl külföldi borforgalmunk mérlegének javulásáról. A múlt évben a Magyarországból hordóban kivitt must és bor mennyisége 1.396.697 métermázsa, ellenben a behozatal csak 215.979 métermázsa volt. Az előző 1910. évi eredménnyel összehasonlítva, a múlt évben 294.314 métermázsával többet vittünk ki és 136.729 métermázsával kevesebbet hoztunk be, külföldi borforgalmunk mérlege tehát 431 043 métermázsával javult. Általában borkivitelünk az 1904-ik év óta, mikor az olasz boroknak szerződésileg engedélyezett kedvezményes borvám megszűnt, fokozatos emelkedést mutat s az 1904. évi 780.916 q-ről, évenként 30.000—60.000 q-val növekedvén, az 1908-ik évben 978.729 q-ra emelkedett. Az 1909. évben már 1.219,128 q., 1910-ben 1.102,383 q., 1911-ben pe dig 1 396,697 q. bort és mustot vittünk ki. Az 1889. év óta, vagyis 23 év óta még sohasem volt olyan nagy kivitelünk, mint a múlt évben. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a külföld bizalma egyre fokozódik a magyar borok iránt. A kunszentmárton—körösladányi vasút. Amint azt már több Ízben megírtuk, Szeberényi Tibor békéscsabai származású mérnök egy társával együtt Kunszentmártonból Öcsödön, Szarvason, Békésszent- andráson, Köröstarcsán és Mezőberányen keresztül Körösladányig egy vasutat akarnak építeni és ehez az érdekelt községek hozzájárulását kérte. A községek legnagyobb része hozzá is járult már, de Mező- berény, amely úgy is fővonalon fekszik, továbbá Szarvas nem túlságosan lelkesednek az uj vasutért és ha nem is tagadják meg a hozzájárulást, legalább takarékoskodni akarnak és nem a terv szerinti rendes, hanem keskeny nyomtávú és vágányu vasút építését kívánják. Ez ügygyei legutóbb Szarvas képviselőtestülete foglalkozott, az ebből a célból kiküldött bizottság jelentése kapcsán. A bizottság is azt javasolta, hogy a község csak úgy járuljon hozzá az uj vasút létesitéséhez, ha az keskenyvágányu lesz. Bár voltak, akik a rendes nyomtávú vasút hívei voltak, a képviselőtestület a bizottság javaslatának elfogadásával a keskenyvágányu létesitéséhez való hozzájárulást határozta el, sőt az eredeti tervtől annyiban el is tért, hogy Kunszentmártoni kihagyni kívánja oly módon, hogy Öcsödtől Mesterszállás felé építtessék a vasút. A bizottság utasítást kapott, hogy igyekezzék ez uj tervnek az érdekelt községeket megnyerni és az eredményről tegyen jelentést hat hét múlva. Ösztöndij fiatal kereskedők részére. Az aradi kereskedelmi és iparkamara tudatja az érdekeltekkel, hogy a kereskedelemügyi miniszter az „Erzsébet királyné ösztöndíjalap“ 1912. évben kiosztandó kamataiból 9 drb egyenkint 2500 korona értékű ösztöndíjat szándékozik adományozni a következő feltételek mellett: 1. Az ösztöndíjak elnyerése iránt oly magyar honosságú fiatalabb kereskedők folyamodhatnak, kik keleti kereskedelmi akadémiai tanulmányaiknak legalább „jó“ eredménynyel történt elvégzése után legalább három évig gyakorlali kereskedelmi téren működtek s e mellett igazolják, hogy? a tanulmányozandó terület nyelvviszonyaiban járatosak. Az ösztöndíjak odaítélésénél csak olyan egyének jöhetnek tekintetbe, akik katonai szolgálatukat már teljesítették vagy az alól végérvényesen felmentettek. A katonai szolgálatban töltött idő a gyakorlati működés idejébe be nem tudható és általában csakis a tényleges kereskedelmi gyakorlatban töltött idő vehető számba. 2. A pályanyertes valamely szabadon választandó és a pályázati folyamodványban megemlítendő jelentékenyebb külföldi városban vagy kikötőben, mely nagy tengerentúli kivitellel bir, tartozik legalább egy évet eltölteni. Előnyben fog részesülni az oly pályázó, aki a keletindiai piacoknak kiviteli kereskedelmünk szempontjából leendő tanulmányozását tűzi ki céljául, illetve az alábbiak szerint Bombayban vállal alkalmazást; ennek folytán az esetben, ha alkalmas pályázó jelentkezik, hajlandó lesz miniszter ur ezen célra két 2500 korona értékű ösztöndij összevonásával egy 5000 (ötezer) koronás ösztöndij adományozását fontolóra venni. A pályanyertes az általa választott külföldi városban, illetőleg kikötőben oly módon tartozik egy évet tölteni, hogy ott az illető piac tanulmányozása céljából vagy önálló üzleti működést fejtsen ki, vagy valamely nagyobb kiviteli cégnél állandó alkalmazást nyerjen; a kiviteli viszonyokat és kereskedelmi szervezeteket tanulmányozza s tapasztalatairól rendszeres jelentéseket és tudósításokat küldjön. A pályanyertes magát a miniszter ur által kitűzendő külön feltételeknek alávetni, nevezetesen pedig külföldi letelepedését vagy külföldi tényleges alkalmaztatást záros határidő alatt igazolni tartozik. Az a pályanyertes, aki külföldi alkalmazásban áll, az ösztöndíjakat — megfelelő működés beiga- zolása esetén — újból, formaszerü pályázat nélkül is, elnyerheti; ha valamely reánk nézve jelentőséggel biró kiviteli piacon állandóan letelepedni akarna. Ehhezképest oly egyének, akik az Erzsébet királyné ösztöndíj-alapból nyilvános pályázat alapján már egy ízben pályadijat nyertek, az ösztöndij meghosszabbítását a m. kir. kereskedelmi muzeum igazgatósága utján felterjesztendő folyamodványban a miniszter urnái kérélmezhetik. Ily folyamodók a 3-ik pontban előirt mellékletek csatolása alól felmentetnek. 3 A pályázati kérvényhez a következő mellékletek csatolandók : a) keresztlevél, illetőleg születési bizonyítvány ; b) a magyar honosságot igazoló bizonyítvány ; c) erkölcsi bizonyítvány; d) családi és vagyoni viszonyokat igazoló bizonyítvány ; e) keleti kereskedelmi akadémiai végbizonyítvány ; f) a gyakorlati kereskedelem terén kifejtett működés tartamát és a kiküldetési terület nyelvviszonyaiban való jártasságot igazoló bizonyítvány ; g) katonai szolgálat teljesítését vagy a felmentést igazoló okmányok (katonakönyv, hadmentességi dijkönyv stb.) 4. A pályanyertesek az ösztöndíjnak kézhezvételét megelőzőleg közjegyzői nyilatkozatot tartoznak bemutatni, melyben kötelezettséget vállalnak aziránt, hogy : a) az ösztöndíjat valóban a kérvényükben jelzett és a nyilatkozatban újólag felemlítendő célra fogják fordítani és e részben alávetik magukat a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által megfelelőnek talált ellenőrzésnek; b) ezen kötelezettségek nem teljesítése esetén az ösztöndíjat, illetve annak felvett részletét a nevezett miniszter idevonatkozó felszólításának kézhezvételétől számított 14 (tizennégy) nap ■ alatt visszafizetik, .Ha az illető netán még kiskorú volna, a nyilatkozatnak ugyancsak közjegyzőileg hiteles alakban az atya vagy gyám jótálló nyilatkozatát kell tartalmaznia. A fentiek figyelembevételével szerkesztett és felszerelt kérvények a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez címezve a pályázó rendes lakóhelyére nézve illetékes kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be, honnan azok a kamara javaslatával együtt a miniszter úrhoz terjesztendők fel. Az adományozandó ösztöndíjakra vonatkozó kérvények a kamarához legkésőbb folyó évi április hó 30-ig nyújtandók be. Gyula r. t. város Braun Mór ur és gyermekei tulajdonát képező Erdélyi Sándor-utcai szöllőskertet megvenni s lakóház telkeknek felosztani tervezi. Felkóretnek mindazok, kik e telekből vásárolni óhajtanak, hogy di*. Jantsovits Emil városi tiszti főügyész ur irodájában jelentkezni sziveskedjenek, ahol a felosztási tervrajz s a vételi részletes feltételek megösmerhetők. u2 3-5 Heti piac. Gyula, március 22. A budapesti gabonatőzsdén állandóan lanyha az irányzat, a hét folyamán a búza ára 30—40 fillérrel esett. Hetipiacunkon gyenge kinálat mellett eladatott Búza . 20-40 21-20 Árpa . 19-20 19-40 Zab . 19-60 20-— Tengeri . 1910 1940 Irodalom. Magyar Figyelő. A magyar értelmiség eleven folyóirata, a Magyar Figyelő, amelynek élén gróf Tisza István és Herczeg Ferenc nevével találkozunk, sikerét főleg annak köszönheti, hogy hü maradt azokhoz az elvekhez, amelyeket zászlóbontásakor maga elé tűzött. Mai számában is ezek az elvek jutnak érvényre. A lap élén Antal Gézának magvas és mély tartalmú tanulmányát találjuk »Széchenyi és a magyar nemzeti egység« címmel. Gróf Tisza István a német képviselőválasztás eredményét analizálja érdekes cikkében és messze kiható következtetéseket von le ez ügyben, Huszár Imre pedig »Politikai levelek az 1848 körüli időkből« cimmel közöl értékes dokumentumokat, amelyek a szabadságharcra vonatkoznak. Palágyt Menyhért finom tollal és éles kritikával Írott tanulmányában a paleontológiával és származástannal foglalkozik, Bállá Ignác pedig Mikszáth Kálmán posthumus kötetét méltatja. A följegyzések gazdag és változatos tartalmú rovatában számos érdekes kisebb cikket találunk. A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 korona Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 10. szám. A Pesti Hírlap a második évnegyed küszöbén előfizetésre hívja fel a magyar olvasóközönséget. A Pesti Hírlap ma az ország legjobb, legelterjedtebb és legbővebb tartalmú napilapja. Példányszáma köz- napokon 83—90.000, vasárnap 125—130000, amit még a legolcsóbb boulevard-lapok sem értek el nálunk. Fontos ez a hirdető-közönség szempontjából is. Tartalma napról-napra a legbővebb és legváltozatosabb, Egy-egy vasárnapi számában 5—6 tárcát és elbeszélést közöl, a bir- és vegyes-rovat mellett. Ilyen tartalombőségnek példáját napilapnál nemcsak hazánkban, de egész Európában sem találhatjuk. Munkatársai közé számítja korunk legjobb nevű és legnépszerűbb Íróit, kik közül legyen elég felemlíteni Abonyi Árpád, Csergő Hugó, Erdős Renée, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Heltai Jenő, Lampérth Géza, Lengyel Menyhért, Lux Terka, Kézdi-Kovács László, Molnár Ferenc, Murai Károly, Pakots József, Pásztor József, Porzsolt Kálmán, Ráskai Ferenc, Szabóné- Nogáll Janka, Szini Gyula, ÍSzomaházy István, Tő-
