Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

BEK;:;« 1911. november 26. 2 Urániái előadás. A főgimnázium tornacsarno­kában ma délután fél hat órakor uránia-előadás lesz. Tárgya: Utazás Indiában. A távol keletnek egyik legcsodásabb országát, a fantasztikumok mesék biro­dalmát, a mérhetetlen gazdagságnak és a nagy ter­mészeti elléntéteknek világát fogják ez alkalommal az előadást kisérő vetített képekkel az érdeklődők szemei elé állítani. Belépő-díj személyenkint 30 fil­lér. A következő előadás jövő vasárnap lesz ; ennek tárgya : Tirol. Tanítói választás. A békésszentandrási r. kath. egyházközség egy IV ik elemi tanítói állást szerve­zett és ennek javadalmára a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter az 1912. évi jan. 1-től 900 korona államsegélyt engedélyezett. A meghirdetett pályázat folytán a kérdéses állásra öten folyamodtak, akik közöl az okt. 27-én tartott ülésében, az iskolaszék 9 szavazattal Balatonyi Mária okleveles tanítónőt választotta meg. Iskolaszanatórium a tengerparton, a Dél­magyarországi Magyar Közművelődési Egyesület a magyar tengerparton : Cirkvenicán iskolaszanatóriu­mot és üdülőházat létesített, amelyben oly fertőző betegségben egyáltalán nem szenvedő, gyöngélkdő lábbadozó gyöngefejlődésü leány- és fiútanulók nyer­nek csekély díjért kitűnő ellátást és leggondosabb felügyeletet, akik tisztán a kiima és a tenger állandó hosszabb használata által teljesen visszanyerik az egészségüket és megmentetnek az élet számára. Az üdülőház ennélfogva állandóan nyitva tartatik és a növendékek végül tanulmányaikat is a D. M. K E. iskolaszanatóriumában végzik és az év végén a szom­szédos fiumei áll. iskolában tesznek vizsgálatot. Nyáron minden hely be van töltve az üdülőházban annyira, h'ogy a D, M. K. E. gyönyörű kétemeletes épületé­ben tanárnők felügyelete alatt a leányok nyernek elhelyezést, a fiuk számára pedig mindig külön vil­lát kénytelen bérelni a kulturegyesület. Télen azon­ban annyi hely van a D. M K. E.-ben, hogy min­den év szeptember havától junius haváig üdülő fel­nőtteket és családokat is felvesz a D. M. K. E. csekély díjért gyönyörű szobákat és kitűnő ellátást ad. Az iskolaszanatóriumban és üdülőházban való felvételről a D. M. K. E. főtitkári hivatalához (Budapest, István ut 81.) lehet bármikor fordulni. Erzsébet ünnepély. A gyulai főgimnázium ta­nári testületé és tanulóifjúsága folyó hó 20-án dél­előtt iskolai ünnepélylyel áldozott feledhetlen em­lékű Erzsébet királyasszonyunk emlékének. Az ünnepélyt szent mise előzte meg. Az ünnepély prog­ramja a következő volt: 1. Lux aeterna. Deménytől Előadta : a vegyes kar. 2. Ifiszt Ferenchez. Vörös­marty Mihálytól. Szavalta : Freud Lajos Vili. osz­tály tanuló. 3 ötvenedik zsoltár. Szerző és Mutschen- bacher Gyulának ajánlotta Vavrinec Mór. Előadta : a vegyes kar. 4. Ünnepi beszéd. Biró Béla főgimn. tanár. 5. Beád az ég. Hat szólamu kar az Erzsébet- oratoriumból. Liszt Ferenctől. Előadta: a vegyeskar. 6. A gödöllői erdő. Pósa Lajostól. Szavalta Gomb­kötő Ferenc VII. osztályú tanuló. 7, Az Urban le­gyen . . . Kar az Éliás oratóriummal. Mendelssohn­tól. Előadta: a vegyeskar. Az ünnepély napján az előadások szüneteltek. H i x e fe. Kéry Gyula, akinek törekvése nemcsak a vár­megye székhelyén, hanem a községekben és a köz­életben szereplőkkel személyesen megösmerkedni, e célból látogatásait Békéscsabán kezdette meg és azokat ott f. hó 22-én be is fejezte. Dr. Bartóky József kitüntetése. A hivatalos lap múlt heti, szerdai száma a következő királyi kéziratot közölte : »A személyem körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszter- elnököm előterjesztésére Bartóky József dr. állam- titkári címmel és jelleggel fölruházott fóldmivelés- ügyi minisztériumi miniszteri tanácsosnak a közszol­gálat terén szerzett érdemei elismeréséül Ferencz József rendem középkeresztjét a csillagokkal ado­mányozom. Kelt Becsben. 1911 évi november hó­nap 16-án. Ferencz József s. k. Khuen-Héderváry Károly gróf s. k.« —r Ez a kitüntetés bennünket, békésmegyeieket igen közelről érdekel, mert dr. Bar­tóky Iózsef földmivelésügyi minisztériumi állam titkár a mi vármegyénknél kezdte pályáját, e vármegye társadalmának volt kiváló tagja s közöttünk emel­kedett ki és jutott előkelő pozíciójába. Azért öröm­mel üdvözöljük a királyi kegy ujabbi megnyilatko­zása alkalmából annál inkább, mert igazi érdemeket jutalmaz a magas kitüntetés. Már itt, nálunk meg­mutatta, hogy nagy feladatokra termett ember. Két évtizeddel ezelőtt Békésen, mint szolgabiró kezdte. Amikor az agrárszocializmus lábrakapott, Eördögh Lajos orosházi főszolgabíró nyugdíjba vonult. Bei- szig főispán már ekkor felismerte a Bartóky tehet­ségét s kivitte, hogy a mezei munkásmozgalom fő­fészkébe, Orosházára őt válasszák meg főszolgabíró­nak. És Bartóky az ő higgadt temperamentumával, eszével, energiájával és tapintatosságaval az exponált helyen fényesen oldotta meg feladatát, mert nyugal­mat és rendet teremtett. Mikor Beiszigot Tallíán Béla váltotta fel a főispáni székben, Jancsovics Pál alispán halála után dr. Fábry Sándor lön alispán, akinek helyére viszont dr. Bartóky József főszolga­bírót választották meg főjegyzőnek. Ez időszakban a mezőgazdasági munkás-kérdések uralták a köz­életet. Mindenütt ennek a problémának a megoldása foglalkoztatta az elméket s a földmivelési miniszté­riumban külön osztályt szerveztek a mezőgazdasági munkás-kérdések számára. Ami csak természetes volt, hiszen közeledett az aratás. A munkások tar­tózkodtak a szerződés-kötéstől és úgy látszott, hogy a bőtermés a lábán pusztul el. Darányi Ignác fóld- mivelésügyi miniszter sürgősen alkalmas embert ke­resett a munkásügy-osztály élére. így került be Bartóky József a földmivelésügyi minisztériumba, a hol miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel kezdte és ahol kiválóságát mindjárt azzal, hogy az alföldi mezei munkás-sztrájkot a felsőmagyarországi állami uradalmak munkásaival megtörte, bebizo­nyítva, csakhamar valóságos osztálytanácsos lett. Utóbb miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel ru­háztatok fel, majd valóságos miniszteri tanácsos lett és e minőségében nemsokára az államtitkári cimet és jelleget kapta. A király másodszor tünteti ki Bartókyt ez alkalommal, mert előzőleg már a vaskorona-renddel is dekorálta. Dr. Bartóky József államtitkár érdemeit és szakmunkásságát a Buda­pesti Hírlap a következőkép méltatja : »Bartóky Jó­zsef dr.-t, a földmivelésügyi minisztérium állam­titkárát a király a Ferencz József-rend csillagos középkeresztjével tüntette ki. Ez a kitüntetés ritka sikerű közpályának királyi elismerése, Bartóky mint­egy másfél évtizeddel ezelőtt került föl Békés vár­megye főjegyzői székéből a földmivelésügyi minisz­tériumba, hogy az Alföldön nagy erővel szervezke­dett agrár-szocializmus ellen való törvényhozási munkát előkészítse. A munkások jogos panaszainak és óhajtásainak alig volt alaposabb ismerője Békés vármegye főjegyzőjénél, aki évekig az agrár-szocia­lizmus fészkében mint főszolgabíró nagy igazság- szeretettel és pártatlansággal látta el a munkás- ügyeket és pedig oly kifogástalanul, hogy az izga­tás fészkében hivatali működését soha gáncs nem érte A földmivelésügyi minisztériumban rövidesen több törvényjavaslatot készített el. Ezek sorából való a mezőgazdasági munkásokról, dohánykerté­szekről, az erdei és földmunkák szabályozásáról való törvény ; a gazdasági cseléd- és munkássegitő-pénz- tárról szóló és több szociális irányú törvény elő­készítése, de főként a humanizmus modern szelle­TÁRCA. Kincses Kalendárium. — Itt van az uj Kincses ! — a viszontlátás­nak ezzel az örömmel telt felkiáltásával fogadja mindenki a régi, ismerős, fehérmezőkkel megszag­gatott piros köntösű jóbarátot, mely immár 16-ik évfolyamában kerül szemünk elé, a legérdekesebb, legeredetibb és legtartalmasabb magyar naptár, a régi magyar kalendáriumi hagyománynak friss, ötletes és irodalmi megújhodását reverálva. Ma már túl vagyunk azon a patriárkális kor­szakon, mikor a kalendáriom a magyar udvarházak eszmekörében még elsőrendű szerepet játszott. Ez a magyar korszak derűs világával, muskátlis abla­kával, gerendás menyezetével bodor pipafüstjéval és adomázó, kvaterkázó magyarjával, akik el-elbusulták magukat a hon állapotján, tovatűnt. Olvasmányát, a Lőcsei Kalendáriumot exotikus ritkaság gyanánt őrzik itt-ott. Rozsdás kardját, ólomkupáját, boglár­ját, mentekőtőjét, koppantóját, guzsalyát, pipa- szurkálóját. ekvipázsát, meg azokat, akik a Lőcsei­ből tudományt merítettek, a rozsdás kardot, vagy a fürge orsót forgatták, a mentébe, vagy selyem - vígan óba felöltöztek, az előfogatos ekvipázson, dagasztották a rossz országutak sarát, ez mind, ez az egész világ eltűnt szemünk elől: beretirált a múzeumok üvegszekrényébe, vagy levonult a föld alá, melynek hátán mi maiak gyorsvonaton, repülő­gépen utazunk, telefonon diskurálunk, befogott villámmal, vagy benzinnel sétakocsizunk . . . Más izgatja ma a társadalmat, más gondolat gyújtja lángra a hideg eszü tudóst és más dalokat dalolnak a költők A magyar talentumtól kieszelt telefon­hírmondóban van egy folyvást ismétlődő monoton szócska, mely egy elmondott újság temetését és egy következőnek a beköszöntését jelzi Ez a szócska „Más“ A társadalom életének befejezett akkordja a/, újabb kezdete közt, a kettő határmes- gyé.én is örökké hallható ez a szó : „Más 1“ Az örökké haldokló és örökké újból születő idők e varázsszója, temető dala annak, ami volt és szü­letését énekli meg annak ami lesz. Mikor igy az uj Kincsest a viszontlátás régi örömével, de uj lelkesedésével a kezünkbe vesszük, nem tudjuk elfojtani magunkban megilletődésünk érzetét. Mert a kalendáriom, mely már a jövő év jöttét hirdeti, egy pillanatra megállít bennünket a múltból a jövőbe futó életuton és hangosan kiáltja a fülünkbe: Más! Műik a mi világunk és jön egy uj, egy más, melynek minden titka ott rejtőzik az uj naptár lapjai közt, rnJyet elaggódva forgatunk át, mert nem tudhatjuk előre, hogy ebbe az idő könyvébe hol van örömünk és hol bánatunk lát hatatlan betűkkel előre beírva. Minden naptárt ezzel az érzéssel veszünk a kezünkbe s éppen ezért ez az a műfaj, mely egé­szen bele tud illeszkedni a magyar ember lelke világába, mely úgyis hajlandó az elmélyedésre, a magábaszállásra, a múltnak és a jövőnek hittel való összekapcsolására Éppen ezért nagy kár lett volna, ha a magyar naptárt, a magyar ember nyugalmas és bölcs elmélkedésének ezt a teremtményét el­hagyták volna veszni avulni s nem tették volna avatott kezek alkalmassá arra, hogy a modern igényekhez alkalmazva létjogosultságot adjanak neki újból, sőt egyenesen nélkülözhetetlenné tegyék. Bátran állíthatjuk, hogy a Kincses Kalandáriom szerkesztőinek sikerült az a művészet, hogy az avatag naptárt, melynek föladata már a napok száraz felsorolása s néhány sablonos Útmutatás közlésére zsugorodott, ebből a begubózott, dohos és megkövesedett állapotából kiragadják, uj életet öntsenek belé s oly frissé tegyék, nogy az ember, ha kezébe veszi, sohase érezze, hogy holt és hal­dokló dolgot tart a keze közt, melynek létjogosult­sága egy időhatáron belül megszűnik. Hanem ellen­kezőleg azt érezze, hogy a napi élet eleven újságát, a mi korunk könnyebb lekszikonát lapozza, mely ma, holnap, holnapután egyformán érdekelheti, mely a napi élet ezer felvetődő kérdésében tájé­koztatja, mely a tudomány haladásának s művé­szetekben tükröződő mély emberi érzéseknek min­dentudója. Mert a Kincses mindent tud és mindent meg­magyaráz nekünk is, amit ő tud. Nincs napi vagy örökbecsű probléma, amihez alapos és megbízható tájékozottsággal hozzászólni ne tudna És milyen elfogulatlanul, mily könnyedséggel teszi ezt. Nem nyom el bennünket, mint a könyvtárak fo- liánsai, melyek ha hozzájuk nyúlunk, ezt dör- gik a fülűnkbe: Térdre előttem rabszolga! Én vagyok a Tudomány 1 ... A Kincses, mely a nagy, komoly könyvek egész tömegének tömör, világos és amellett a napi igényekhez, a napi fel­világosításokhoz tartozó foglalata, nem igy tesz. Ellenkezőleg, ő elrejtve mindazt, amit magában tartalmaz s amivel el is ijeszthetne, ha tudásának tömegét kérkedően kitárná előttük, igy szólít meg bennünket: — Mire vagy kiváncsi jóbarátom ? Akarod tudni, hogy miből áll a naprendszer, hogyan álla­pítják meg a Centaurus állócsillag távolságát, a Jupiter tömegét, vagy hogyan állapítják meg, hogy a tejut szélén, ahonnan csak 7000 év alatt ér le hozzánk a fénysugár, miből áll egy hatalmas égi­test, melyet te szabad szemmel nem is láthatsz ? No hát ne ijedj meg, ne menekülj el hanyatthomlok tőlem és ne ásíts . . . Én meg fogom neked érdé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom