Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-30 / 18. szám
6 B E K 3 S 1911 április 30. Eljegyzés. Kovacsik János csorvási kereskedő leányát, Irmát, eljegyezte Monszpart János budapesti műszaki felügyelő. Gondatlanság. Horváth István ujkigyósi gazda- ember f'eiesege szappanfőzéshez készült. E célra egy kannába marólúgot készített. Munkaközben az asszony 13 hónapos kis fia vizet kért. Véletlenség- böl eppen azt a kannát kapták fel, melyben a ma rólug volt, abból itatták meg a kis gyermeket, ki pár órai kínlódás után, nagy égési sebeiben ki- szenvedett. A szülők ellen gondatlanság miatt meg indították a hivatalos vizsgálatot. Csorvás községháza. Csorvás községe, amim már ismeretes, községházáját újra akarja építeni. A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén azonban a község által bemutatott tervekre több- rendbeli észrevételeket teit és általában közölte a községgel álláspontját a községháza felépítésének kérdésében. A képviselőtestület a törvényhatóság határozatában foglaltak figyelembevételével újból tárgyalta a községháza építésének ügyét és kellő előkészítés után akként határozott, hogy a községházát a Wagner József békéscsabai vállalkozó áltat készített tervek alapján fogja újra és résiben átépíteni A költségek 68,000 koronát tesznek ki. Az építés 24 szavazattal 4 szavazat ellen mondatott ki. A szükséges költségek amortizációs kölcsönből fedeztetnek ; az ide vonatkozó határozat 28 szavazattal — egyhangúlag — hozatott. A képviselőtestület határozata ellen Tábit Mihály és társai, valamint Feher Imre és társai csorvási lakosok felebbezéssel élnek és kérik, hogy a község határozatától a jóváhagyás megtagadtassék abbé az ókból, mert az építkezésre feltétlen szükség nincs és a községi lakosokra a felveendő kölcsön töriesztó.-i kötelezettsege igen nagy terhet ró. Ezzel szemben a község azt mondja, hogy a kérdéses építkezés költségei következteben a községnek jelenleg 38'5 százalék pótadója mindössze 2 százaikkal fog csupán emelkedni. A főszolgabíró az iratokat azzal terjeszti be, hogy a község határozatának jóváhagyását a maga részéről is véleményezi. Exhumálás. Szentetornyán múlt évi december hó 4-én este P. Tóth Juliánnának gyermeke született és ugyanekkor elvérzés köve keztében meghalt. El is temettek, miután azonban a nyomozás szerint gondatlanság játszott terhelni az eljárt szülésznőt Tót Jánosnét, a kir. ügyészség megkeresésére a kir. törvényszék vizsgálóbírója a P. Tót Juliánná hulláját exhumálta a halál okának orvosszakénöi megállapítása végett. Az exhumálás 21-én történt meg Szentetornyán Kurcz Antal kir. tszéki vizsgálóbíró, Kovács Albert jkvvezető, Dr. Eeldmann Ignác kórházi kórboncnok és Dr. Steiner Zsigmond orosházi járási orvos közbejöttével. Melyik gyógyszer használ a legbiztosabban szeplő és bőrkiütések ellen? Egyedül Bergmann- féle vesszőparipa liliomtejszapp in (vesszi paripa) számos elismerő levéllel kitüntetve. Vesszőparipa Bay Rum nátha és hajhu'lás ellen az egyedüli szer. Gvártója egyedül : Bergmann és Társa, letschen a/E, A szappan ára 80 tiller. Az utóbbié 2—4 korona üvegja. Kapható a legtöbb gyógyszertárban, illatszer es borbély üzletben. Az öngyilkos merénylő. Április 20-án délután 5 óra tájban Osgyán Béla és Bers Pál gimnáziumi tanulók megjelentek a békéscsabai rendőrségen és bejelentették, hogy a Körös-parton, a felső zsilipnél egy iparosnak látszó fiatalember agyonlőtte magát. A helyszínén megjelent hatóság a felsővégi zsiliptől mintegy 40 méternyire a Köröscsatorna medrének szélén egy 24—25 éves és iparosnak látszó egyént talált hanyatt fekve. Már meg volt halva. Mellette balololdalon egy 6 lövetű forgópisztoly feküdt, benne 5 éles és 1 kilőtt töltény. A rendőrség a hullát a békéscsabai kórház halottas kamarájába szállította s azután megindította a nyomozást, melynek eredménye szerint az öng\ilkos Gutir Ferenc 25 éves, aradi születésű és illetőségű péksegéd volt, ki 6 hónapig együtt élt Bereczky Juliánná 32 éves békési hajadon nővel. A 6 hó elteltével azonban Bereczki Juliánná elhagyta Gutirt Ez pedig a hűtlenség miatt elkeseredve, agyon akarta lőni volt kedvesét. Április 19. napján délu án 2 óra tajban lesbe állott a békési müut mellett és az arra haladó Bereczki Ju- liánnára 4 Ízben rá is lőtt. A lövések célt tévesztettek, mire Gutir Ferenc visszafordult és Békés felé távozott. Másnap azután a szerelmes és megcsalódott szivü péksegédet halva találták a Körösparton, ahol önmagát agyonlőtte. Az öngyilkosság nyilvánvaló lévén, a kir. ügyészség nem kívánta a felboncolását. Magyar kir. államvasutak háló-, étkező- és buffetkoesik közlekedése folyó évi május hó 1-től kezdve. Azon útirányokat soroljuk fel, melyek a mi körzetünkbe tartoznak. Hálókocsik, Budapest k- p. u. Wien, indul éjjel 10-50, érkezik 7-23, Wienből indul éjjel 10 20, érkezik 5 55. Budapest ny. p. u. Wien, indul éjjel 9‘30, érkezik 5'55. Wienből indul 1T05, érkezik 7-40. Budapest ny. p. u. Segesvár, indul este 9'35, érkezik 11-12. Segesvárról indul délután 5 15, érkezik reggel 7 30. Budapest k. p. u. Bukarest (Arad—Piski—Predeálon át) indul d u. 2-—, érkezik d e. 11 45. Bukarestről délután 5-05, érkezik délután 1 25. Budapest k. p. u. Piski, indul este 9 30, érkezik délelőtt 10-52. Piskiről indul délután 4-21, érkezik 5-45. Budapest k, p. u. Fiume, indul este 7 40, érkezik délelőtt 8-50. Fiúméból indul este 6’00, érkezik délelőtt 8 — Budapest k. p. u. Poprádfelka indul este 10-—, érkezik reggel 6'—. Poprád-felká- ról indul este 10 40, érkezik reggel 7—. Budapest k. p. u. Tátralomuicz, indul este 10- —, érkezik reggel 7‘—. Tátralomniczról indul este 8 45, érkezik 7 00. Étkező kocsik. Budapest k. p. u. Wien, indul délután 205, érkezik 6-40, Wienből indul délelőtt 8’50, érkezik délután 1 30. Budapest k. p. u Wien, indul délelőtt 9 20, érkezik 2'13. Wienből indul délután 150, érkezik este 6-35. Budapest ny. p. u. Wien indul délután 5T5, érkezik este 9-33. Wíen- ből indul délelőtt 9 05, érkezik délután P40. Budapest ny. p u. Wien, indul reggel 7 55, érkezik 12 14, Wienből indul délután 4 50, érkezik este 9'05. Budapest ny p u. Wien, indul délután 2 00, érkezik este 6 25, Wienből indul délután 2" 10, érkezik este 6-40. Budapest k. p. u. Piski, indul délután 2 —, érkezik éjjel 10 19. Piskiről indul 4 55, érkezik 1-25. Budapest k. p. u. Arad —Brassó, indul reggel 7-05, érkezik este 10 04, Brassóról indul reggel 6'—, érkezik este 9"53. Budapest k. p. u. Fiume, indul reggel 7-—, érkezik este 7 54. Fiúméból indul reggel 8-—, érkezik este 9-35. Budapest k. p. u. Kassa— Oderberg indul reggel 6-45, érkezik este 8 30, Oder- bergről indul reggel 9'52, érkezik éjjel 10-50. Buffet-kocsik. Budapest k. p. u. Fiume, indul este 6 18, Fiúméból este 6-—. Érkezik Budapest k. p. u reggel 9 35, Fiúméba reggel 8'50. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehe-etlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Cimexinnel történtek próbák, beigazo- ódotr, hogy a Cimexin nemcsak az élőpoloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többi ki nem kelnek. A Cirmxin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat, vagy festést nem piszkit, nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a készítőnél, Löcherer gyógyszerész iéi Bártfán. U6 10-26 Műkedvelő kabaréelöadás. Egy igen kedves, jól sikerült estnek a lefolyásáról számolunk be akkor, amidőn a szegénygyermekeket felruházó egyesület által a múlt bét szombatján, április hó 22-én este rendezett kabaréelőadásról és az azt követő táncmulatságról referálunk. Gyulán régen nem láttunk hasonló sikerrel rendezett előadást. Diszkrét, kedves és szép volt, mely műkedvelők által reprodukálva a müizlést is várakozáson felül kielégitette és a mellett rendkívül mulatságos estét szerzett a közönségnek. Már a múlt évben is készültek hasonló estnek az összehozására, de akkor nem sikerült. Az idei farsang végén azután Ambrus Sándorné vette kezébe az ügyet, kinek népszerűsége és kitartása diadalmaskodott a hasonló műkedvelő előadások ezernyi akadályán keresztül és Erkel Béla odaadó segédkezése mellett megcsinálta a 22-iki élvezetes kabarét, melyről az igazsághoz híven elmondhatjuk, hogy több számában messze túlhaladta a műkedvelő előadások átlagos színvonalát. A vármegyeháza nagytermében ízléses, fehér drapériás kis színpadot állítottak fel Este 9 órára összegyűlt a közönség, mely megtöltötte a termet s jókedvűen, érdeklődő figyelemmel, sokszor hangos, kitörő kacagással kisérte végig a programmot Erkel Béla konferálása a szereplőkhöz, a közönséghez és a helyzethez illő kedves és diszkrét csevegéssel töltötte ki az egyes számok közötti hézagot Az est jellegével teljesen harmonikus konfe- rálást azzal kezdte, hogy elmagyarázta, mi a jelentése a „kabaré“ szónak, elmondotta annak eredetét és mai alakjává való fejlődését. Azután ügyes for-l dulattal arra tért át, hogy p. o. Lukács Incsi semmiképpen sem akar monológot mondani és ámbár két rendező már elment érte kocsin, mégis bizonytalan, hogy a programm első száma nem marad-e el. A rendezők azonban sikerrel jártak, mert csakhamar belépett Lukács Incsi és egy fiatal leány minden természetes bájával és kedvességével addig bizonygatta, hogy ő nem mond monológot, mig voltaképen mégis elmondotta „Nem mondok monológot“ cimü monológot. Ezt a címet mi adtuk a monológnak, tartalmához képest és ha Lukács Incsi vonakodott attól, amit ezzel a vonakodással mégis teljesített, arra, mint első debut-jére büszke lehet. Ezután egy „kávétracscs“-ot adtak elő Roediger Melanie és Mócsy Jolán, akik két vén kisasszony mulatságos, kávé melletti trécselését, emberszólását énekelték el. Kitűnő maszkban, dédanyáink divatja szerint öltözve, annyi otthonosságot árultak el a színpadon és olyan üdítő, humoros, kedves alakítást adtak, hogy a közönség a legderültebb hangulatban hívta ki őket hálás tapsviharral a függöny elé. Az éneket Lindl Etelka szép zongorajátéka kisérte. Majd egy rövid vígjáték következett „A színésznő“ címmel. Ennek előadásában Lindl Jolán, Czecz Ica, Szavassy Marcs?, Erkel Béla, Rimler Erzsiké, dr. Megyesy Ágoston, Mező Sándor és Lukács Incsi vettek részt. Igen ügyes összjátékot produkáltak a szereplők, akik mindenike helyes érzékkel, jól és mulatságosan töltötte be szerepét. Á programmban most dr. Konrád Ernőné következett, aki előbb Bánfi Sándor „Ha ő nevet“ cimü müdalát, majd újrázásra a Cigányszerelem operettből „Messze a nagy erdők“ és annak a frissét: „Volt, nincs“ cimü darabokat adta elő Lindl Etelka zongorakisérete mellett. Teljesen igaza volt Erkel Bélának, aki bevezető konferálásában azt mondta, hogy Konrád Ernőné nem műkedvelő, mert énekével egy művésznő nívóján mozgott. Hangja erőteljes és csengő, mind a mellett végtelenül kellemes és lágy. Disztingvált előadási modora mellett tökéletes kifejezéssel és színezéssel adta vissza a dalokban, a melódiákban rejlő érzelmeket s a minueziákban is fegyelmezett, kiképzett, hajlékony hangjával, kristálytisztán produkált stakka- tóival könnyűszerrel diadalmaskodott a teknikai nehézségeken. Lindl Etelka, mint a 2. programm- számban, itt is a legkellemesebb kíséretet szolgáltatta. Ezt az énekszámot az ,,Egérke“ cimü francia vígjáték követte, melyet Rimler Erzsiké és Erkel Béla játszottak el. A közönség nem győzött eleget kacagni a szellemesen megirt és kitünően előadott darabon. Rimler Erzsikéről alig tudtuk elhinni, hogy először játszik szinpadon. Természetes, eleven, temperamentumos járókával élethűen alakította az egértől iszonyodó nőt, aki végül még a kezét is odaadta az iránta szerelemmel viseltető férfinak, csak leszállhasson a székről, amelyre az egér elől menekült és szabaduljon attól a gyűlölt kis állattól, mely jelentéktelenségével arányban nem álló félelmet képes okozni Kiváló játékával ugyancsak rászolgált a bőséges tapsra, mely a darab előadása után felviharzott. Erkel Bélának a tehetségét mindenki ismeri. Mindazonáltal olyan tökéletességgel adta ez alkalommal a kissé nagyhangú ügyvédet, az oroszlánnal is szembeszálló, de az egér megjelenésére azonnal elröppent bátorságu embert, hogy valamelyik nagyobb színtársulat elsőragu tagját láttuk magunk előtt. A közönség az egész darabot hangos, fékezhetetlen hahotával kisérte és a két szereplőt meleg ovációval ünnepelte A 6-ik programmpont egy quartett volt. Kiss László, dr. Vangyel Szilárd, Mező Sándor és Pahseh Ignác énekeltek el a „Nem volt párja a faluban Kerekes Andrásnak“ kezdetű régi magyar dalt, dr. Kovalszky Róbert művészi zongorakisérete mellett. Ki kell emelnünk, hogy dr. Vangyel Szilárdnak értékes, csengő, tenor hangja van, amelyet igen szerettünk volna még hallani másodszor és harmadszor is, ha a négyeskar nem lett volna olyan szűkkeblű. így meg kellett elégednünk a zal az egy dallal, amely azonban magábanvéve is elégnek bizonyult arra, hogy Vangyelnek a hangját kiválónak és olyannak ismerjük el, melyben a nagyobb igényű zeneértők is gyönyörködhetnek. A kar kitűnő összetanulásban, pompás kíséretet szolgáltatott és igen szépen fejezte ki a dal árnyalatait. Újrázásra meglepetésül ugyanez a társaság egy automatát reprodukált. Négy kifestett alak üresen hagyott arca helyén a négy szereplő feje jeient meg, amely fejeknek folytatása lefelé egy-egy komikus, karját, lábát mozgató alak volt s a négy figura, miután az automatát Erkel Béla fe'huzta, karban egy nótát énekelt el, miközben mindegyik a karját, lábá-t mozgatta, sőt egyikük a lábát körben forgatta. A közönség fanatikus kacagásban tört ki s hét.'-röz- napiasan, de jellemzően kifejezve, az embere'-^ csak úgy dűltek a nevetéstől. Ezt a számot mrg is kellett ismételni. Az előadás utolsó száma a Pon-grácz Sándor kupiéi voltak. Szellemes, mulatsá-gos történetek}® I
