Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-30 / 18. szám
1911. április 30. BÉKÉS 7 adott elő Pongrácz Sándor, igen ügyesen jellemezve a neves költőket: Kiss Józsefet, Pósát, Szabolcskát, stb. A Halley-üstökösről szóló éneket kétértelműségre gyanús tartalma miatt szívesen nélkülöztük volna, azonban helyű jelentőségű kupiéi nagyon élvezetesek és derültséget keltők voltak Jellemzetes dolog volt például az, mikor konstatálta, hogy a múltkoriban Gyulán szenzáció történt: Két szembe találkozó ember egymásnak egyszerre és nem egymásután köszönt. Azután meg, hogy a Komlóban Fischl utasítást ad a pincéreinek: adjon kis adagot, számítson nagy adagt Az előadás befejeztével a szereplők a miatti hálájuk kifejezéséül, hogy őket Erkel Béla tanította be szerepeik előadására és pedig végtelen türelemmel és fáradhatatlan kitartással, Erkel Bélának babérkoszorút nyujottak át. Az előadást tánc követte, amely kitörő, pezs- gős jókedvben reggelig (fél 7 óráig) tartott, A tánc- mulatságra ott maradtak közül a következőket sikerült feljegyeznünk Asszonyok: Dr. Aigner Dezsőné. Ambrus Sán- dorné, Balajti Béláné, Dr. Berényi Árminné, Dr. "Berkes Sándorné, Bodoky Kálmánné, özv. Bállá Károlymé, Czóbel Károlyné, Czinczár Adolfné, Czecz N -né, Daimel Lajosné, Dr. Daimel Sándorné, Des- tek Károlyné, Farkas stvánné, özv. Haviár Lajosné, Hubay Lajosné, özv. Kékuss Istvánná, özv. Kovács Istvánná, Dr. Kovács Károlyné, Dr Konrád Érnőné, Kiss Lászlóné, Künzl Ernőné, dr Ladies Lászlóné, dr. Lovich Ödöné, Lukács Endréné, özv. Lindl Istvánná, Mikler Sándorné, Moldoványi Jánosné, Nuszbek Sándorné, Neiman Antalné, Novák Ka- millné, Oszterlamm Ernőné, Perszina Alfridné, özv Rimler Lajosné, Sárossy Gyuláné, Schmidt Ivánná, Széli Sándorné, V. Szakmáry Arisztidné, Szarv,assy Arzénné, özv. Terényi Lajosné, Zakariás Oszkárné, dr. Zöldy Jánosné. Leányok: Berényű Mariska, Bodoky Ella, Czecz nővérek, Czinczár Paula, Dőry Vera (Budapest), Frankó Flóra, Hajóssy Margit. Hubay Ilonka, Kalmár nővérek. Kövér Malvin, Lukács lncsi, Megele Ilonka (Sarkad), Mócsy Jolán, Nagy Steffi, Nuszbek Juliska, Roediger nővérek Rimler Erzsiké, Széli Lina, Terényi Kata, Török Etelka. Közgazdaság. A vármegye munkásház építő bizottsága fo!yó hó 26-án d. v. Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tárgyaltatott a körös- tarcsai muukásházakra Sinka János és Sinka Mihály által beadott ajánlat, amelyet a bizottság elfogadhatónak mondott ki. Az ajánlat szerint egy muu- kásház — faanyag nélkül — 786 koronába kerül. Ajánlattevőkkel a vállalati szerződésnek — bizonyos kérdések tisztázása után — való megkötése elrendeltetett. Az építendő munkásházak száma 20 és 10—10 ház számára egy-egy kútra lesz szükség. Ezen kutakra vonatkozólag a község felhivatott, álapitsa meg, hogy a munkásházak lakóinak vízszükséglete mennyit tesz ki és ennek figyelembevételével mily mélységű kutakra lesz szükség és -végül, hogy a kutak gémes vagy szivattyús kutak legyenek-e. A munkásház építő bizottság a békés- szentandrási munkásházak vállalkozójának 410 korona kötbérét elengedte és pedig azért, mert a házak igen jól vannak elkészítve és mert a késedelemből senkire sem háramlóit kár. A vésztői elöljáróság bejelentette, hogy az ottani munkásházaknál észrevételezett hiányok pótoltatnak, minélfogva a bizottság felhatalmazta az alispánt, hogy vállalkozó végjárandóságát utalja ki. A vármegye árlejtési bizottsága Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt folyó hó 26 án délután ülést tartott, az öcaödi vashid pallózatának biztosítása ügyében. Az öcsödi hid pallózatának kicserélése céljából legutóbb megtartott árlejtés eredménye szerint a legolcsóbb ajánlat is jóval meghaladta a kiírási műveletben megállapított kikiáltási árat. Ennélfogva a bizottság elhatározta, hogy a beadott ajánlatokat nem fogadja el, hanem az egyes cégektől bekivánt ajánlatok figyelembevételével kimondotta, hogy az öcsödi hid pallózatának munkálatait házilag végezteti el és a szükséges faanyagot a Braun és Czinczár gyulai cégtől rendeli meg. A pallók 15 cm. vastagságú talpfákból lesznek eiőállitandók 5 kor. 65 fillér egységár mellett, amihez a megmunkálás kifaragás és lefürészelésért darabonként külön 24 fillér egységár fizettetik. A talpfák hossza 2.47 m.-nél sem kisebb, sem nagyobb nem lehet. A szállítandó anyag mennyisége pedig 428 fmtrt kell, hogy befedjen. Ez utóbbi ajánlat elfogadásával az öcsödi hid újból való pallózásának munkálatai tetemesen kevesebb költségbe kerülnek, mint amennyit azok, a megtartott legutóbbi árlejtés legolcsóbb, 28000 koronás ajánlatának elfogadása mellett kitettek volna. Az Orosháza—tótkomlósi törvényhatósági útból mintegy 7 kilométer Hódmezővásárhely város törvényhatóságának területén vonul keresztül. Ebből a célból a fenntartási költségek viselésébe nevezett törvényhatóság is bevonandó. Minthogy a már megtartott egyezségi tárgyalás eredményre nem vezetett, mert Hódmezővásárhely város kiküldöttei a Békés, vármegye által kívánt fenntartási költségeknek alig egy tizedrészét akarták elvállalni, ez okból a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a két törvényhatóság ily esetekben a törvény által előirt módon, tárgyalás alapján igyekezzék megállapodásra jutni egymással. Hódmezővásárhely azonban kereken kijelentette, hogy ő ebben a tárgyalásban nem vesz részt és a Békésvármegye által kórt bizottságot nem választotta meg. A kereskedelmi miniszter most — akihez az ügynek ez a fordulata Békés- vármegye által természetesen bejelentetett— utasítja Hódmezővásárhelyt, hogy a tárgyalásokban vegyen részt, azonban figyelmezteti Bókésvármegyót is, hogy általa követelt fenntartási költség kilomete- renkóntjmajdnem kétszerese annak, amennyibe a vármegyei utak kilomótenkónti fenntartási költsége kerül. A megtartandó tárgyaláson legyen tehát a vármegye Hódmezővásárhellyel szemben méltányos annál inkább mert Hódmezővásárhely közúti helyzete kellő anyagi erő hiányában — olyan mostoha állapotban van, hogy csak államsegéllyel képes a város közúti feladatainak eleget tenni. Megemlítjük ehelyütt, hogy az 19011—12 évi közúti költségvetés bevételei között szerepel az a 6000 korona is, amelyet Bé- késvármegye a szóban Jevő útszakasz fenntartási költségei címén Hódmezővásárhellyel szemben követel. Ezt azt összeget azonban a miniszter nem törölte a költségvetés bevételi részéből, illetőleg nem szállította azt le. Mivel pedig a most ismertetett miniszteri leirat szelleméből következtetve a kérdéses fenntartási költség — előrelátható megegyezés hiányában — a miniszter által kétségtelenül igen alacsonyan fog Bákésvármegye javára meg- állapittatni, ennélfogva a közúti alap számításba vett egyik jövedelmétől nagy részben el fog esni. Békéscsabai munkásházak. Békéscsaba község 20 munkásházat kiván építeni és ebből a célból folyamodott a földmivelésügyi miniszterhez, hogy az építési költségekre szükséges 20,000 korona kölcsön törlesztéséhez, a fennálló törvény értelmében, járuljon hozzá. A miniszter most értesíti a vármegyét, hogy Békéscsaba község által építendő 20 munkásházra felveendő 20,000 koronás kölcsön törlesztéséhez 2 százalékkal hajlandó hozzájárulni, azonban a község tartozik előbb a terveket, költségvetést, az aláirt szerződéseket bemutatni, a munkásházakat felépíteni és a vármegye által felülvizsgáltatni. Az évi 400 korona törlesztési hányadot csak ezután fogja folyósítani. Országos vásári jelentés. A január hónapban megtartott vásáron száj- és körömfájás miatt a hasított körmü állatok telhajtasa eltilta ott. A város kérelemmel fordult a belügyminiszterhez, hogy az elmaradt vásár pótlólag megtarható legyen. Az engedély megadatott és a hét folyamán lett a [tótvásár megtartva Szerdán sertésvásár, a felhajtás 1500 darab volt. Nagyobbrészben elada ott igen magas árak mellett. Elkelt éves süldő 180—200 koronáig, 8—10 het«s malac 60—70 koronáig páronkint. Csütörtökön juh- és birkavásár, felhajtás alig egy pár darab. Pénteken szarvasmarha vásár, felhajtás 1000 darab. A vásár lefolyása elég élénk volt, igen magas árak mellett lett lebonyolítva. Eladatott fejős tehén 250 koronától 800 koronáig darabonként. Vágni való marháért fizettek 80 fillértől 1 koronáig kilogrammonkint, élősúlyban 10 százalék levonással. Heti piac. Gyula, április 28. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán is szilárd volt a hangulat, az árak alig változtak. Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott : Búza 2160 22 80 Árpa . . 15-60 16-Zab . 16 60 17-20 Tengeri 11-60 12‘— Törvényszéki csarnok. Előléptetés. Az igazságügyminiszter Lévay Balázs szarvasi, valamint Szuchy Ferenc békési járás- birósági írnokokat, eddigi alkalmazásuk helyén irodatisztekké nevezte ki. Heti bünkrónika. Lopás. Baksa István és neje Gagó Ágnes gyulai lakosokat nagyon elfogta a vagyonszerzés vágya. Bár nem voltak szegények, mert Baksa jó 20—30 hold földdel birt, ők többet akartak, még pedig gyorsan. Nagyon jól tudták, hogy mai uapság az apró jószágnak magas ára van, — evvel akartak tehát sok pénzt szerezni. „Szereztek“ is. Loptak. Baksa István bejárta a gyulai tanyákat s mindenütt zsákmányolt. Góg Jánostól 43 libát, Lacó Mátyástól 32 libát, Faragó Józseftől 11 libát, Csomós Istvántól 12 libát, Argye- lán Pétertől 6 tyúkot, Pálinkás Istvántól 8 libát, Fábián Ferenctől 10 csirkét és 4 tyúkot, Gyepes Józseftől 15 csirkét, Kempf Mátyás és Kempf Józseftől 16 libát, Csomós Györgytől 13 kappant és 4 tyúkot, Dányi Gábortól 9 rucát lopott el. Amint látjuk, csinos kis mellékjövedelmet csinált magának Baksa István, rövid félév alatt mintegy 760 kor. értékű aprójószágot szerzett össze, amelyeket felesége piacokon eladott. Isten tudja meddig csinálja vala még ezt a dolgot a jeles házaspár, ha véletlenül rajta nem veszítenek. Történt ugyanis, hogy Baksa István és a felesége a múlt évi december hó 12-én a kétegyházai piacon ilyen „szerzett“ libát árultak. Abban az időben azonban 8chreier Mendel eleki lakostól 16 libát elloptak s az eleki csendőrőrs egy járőrt küldött ki a kétegyházai piacra cirkálás és gyanús dolgok szemmel tartása végett. Akkoriban értesítette a gyulai rendőrkapitányság is a környékbeli csendőrőrsöket arról, hogy 1910. évi december 8-ikára virradó éjjel Góg János gyulai lakostól 43 libát elloptak. Az eleki csendőrök, a megszerzett jártasságuk és érzékük folytán megérezték, hogy a liba lopásban Baksáék ludasok lehetnek. Igazolásra szólították fel őket s ekkor azután kiderült az egész büulajstrom. A kir. törvényszék Baksa Istvánt 1 évi és 6 hónapi börtönre, feleségét pedig 3 hónapi fogházra Ítélte. Lopás. Tóth József cipészsegéd Szarvason Scherfer Márton szolgálatában állott, de 1911. évi március hó 27-én kilépett a szolgálatból, gazdájával leszámolt és eltávozott Ámde ugyanaznap este még egy bucsu- látogatást tett volt gazdájánál. „Véletlenül“ senki sem volt akkor a közelben — tehát bemászott a műhely ablakán és volt cipészsegéd társai tulajdonából különböző cipészmesterséghez való szerszámot ellopott, amiért a bíróság Tót Józsefet 1 hónapi fogházra Ítélte. Lopás. Murzsics Mátyás béreslegény Békéscsabán az ifj. Bakos Mátyás szolgálatában állott. Egyszer csak megunta az örökös egyformaságot kint a tanyán. Szerette volna magát kimulatni, de . . . pénze nem volt. Úgy segített hát magán, hogy gazdájától ez év február 14-én egy zsák búzát, február 22 én pedig 2 szál kolbászt és fél liter bort ellopott. Nem tudjuk, hogy mulatott a derék Murzics a zsák búza árán és hogy a fél liber bor elég volt-e neki a kolbászra, de kitelik tőle, hogy ha nagyon jól mulatott azt tartja, hogy megérte az a 14 napi fogház, a mit a bíróság reá kiszabott. Irodalom és művészet. Rácz Etus könyve. A »Békés« már méltatta, illetőleg megemlékezett Rácz Etus könyvéről, a Tavaszról. Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, de jól esik megállapítanunk azt, hogy a Rácz Etus könyvéről irt kritikánk teljesen tárgyilagos volt,
