Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

4 BÉKÉS 1911. november 26. lasztmány javaslatához képest a közgyűlés Araczky Pál csabai kutmester ajánlatát fogadta el, mint leg­előnyösebbet, ki 8000 koronáért teljesen elkészíti a kutat; lemegy 300 méteren túl is s a munkálato­kat legkésőbb május 1-én megkezdi. Az ártézi kút vállalatba adásával kapcsolatban a közgyűlésen ko­moly aggályok hangoztattak a túlságos mérvben sza­porodó ártézi kutak miatt, amelyek következtében a régebbi kutak vízmennyisége rohamos arányban apad és néhány város és község szomorú példája szerint teljesen el is fogy. Félhető, hogy az a körül­mény, mely szerint az eddiginél több ártézi kút nem fog engedélyeztetni, mint már is elkésett in­tézkedés az ártézi kutak kiapadási szomorú procesz- szusát nem fogja megakadályozni, legfeljebb némi­leg késleltetni. A gyepmester alkalm tztatására vo­natkozó tanács-javaslat vita nélkül elfogadtatott. Ritsek János és Yelk István helyettes anyakönyv- vezetők kérelmére az anyakönyvi kivonatokból be­folyt dijak, részükre ez évben is'átengedtettek. Fel­tűnő simán és a legkisebb oppozic ó nélkül fogadták el az úgynevezett remetei pénztár megszüntetésére vonatkozó abbeli javaslatot, hogy a pénztárnak a leszámolásból fenmaradt 3700 koronányi feleslegé­ből a remetei parcellázás körül ügybuzgolkodó vá­rosi tisztviselők, nevezetesen dr. Bucskó Korjolán főjegyző, mint volt helyettes polgármester és Szikes György jegyző 1000—1000 korona, Frankó Döme volt pénztárnok és Alcser Antal volt pénztári ellenőr 1 500—500 korona jutalomban részesittessenek. Belez- nai István képviselő, aki maga is pa; cella-tulajdonos, indítványára a földek megbecslését eszközölt taná­csosok részére szintén ’500 korona jutalom szavazta­tott meg, mig Kóhn Dávid képviselő indítványára dr Lovich Ödön polgármesternek a parcellázás le­számolásánál kifejtett ügybuzgó működéséért jegyző- könyvi köszönet szavaztatott. Ezzel a közgyűlés fél! 12 órakor befejeztetett. A Gyula városi pénztári tiszti állásra megvá­lasztott Ludvig József választását a törvényhatósági bizottság — felebbezés folytán — tudvalevőleg meg­semmisítette, mert a pénztári tiszt a szabályrendelet szerint elöljáró, Ludvig József azonban nem ren­delkezik azon kellékekkel, amelyeket a törvény az elöljáróra nezve előír, Nevezetesen nem községi, vá­lasztó és nincs felvéve az országgyűlési képviselő­választók névjegyzékébe A törvényhatósági bizott­ság határozatát Ludvig panaszszal támadta meg. A közigazgatási bíróság azonban a törvényhatóság­nak a választást megsemmisítő határozatát — a pa- nnsz elutasítása mellett — helybenhagyta. így te­megelevenedik előttünk a régi kor, a maga különös embereivel, szokásával, társadalmával, de nem csu pán önmagáért, hanem azért, hogy megértesse előt­tünk a mi korunkat, a fejlődés törvényét, egymás­utánját, mely az irodalmat, művészetet, tudományt mostanáig fejlesztette, mely a haladásra szomjas embert, mint Hágár Izmaik, kivezette a pusztaság­ból és megmutatva neki a jövőt, a ragyogó minden- séget, elkábitotta ezzel a szóval; Mindez a tiéd ! Hogy mi mindenről tájékoztat bennünket a Kincses, melyről találóan írják a szerkesztők, hogy a gyakorlati élet Útmutatója, arra nézve egy rövid fölsorolás mindenkit fölfog világositáni. Az év tel­jes és részletes kronológiáján kívül találunk ebben a kötetben rövid, de azért kimerítő tanulmányt a törvénykezési szüneti napokról, az időmérésről, a hold fényváltozásának kiszámításáról, az égitestek anyagáról, a szabáshoz szükséges mértékvételről, az üstökösökről, a bolygók fényéről, a nap asztrofizi­kájáról, a kémiai képletekről, a nap világüri útjáról, az udvarról, lovagrendekről, az átöröklésről, az avarok birodalmáról, a magyar pompa- és mulat- ságszeretetről, a pogány magyarok harcvágyáról, az állomásról, a régi magyarok népgyüléseiről, temet kezéséről, a középkori parasztvármegyéről, Uj-Zé- land kivesző népéről, a nadrágszoknya középkori elődjéről, az amerikai női szépségekről, a kémia jelentőségéről, a középkori magyar várakról és vá­rosokról (egykorú képekkel), a női kalap evolúció­járól, a légy természetrajzáról, a hajviselet történe­téről, a modern hadsereg tábori és harci életéről, a viz építő és romboló hatásáról, a jövendőmondás­ról, a sivatagok meghódításáról, az a'mtika fejlődé­séről, a haj biológiájáról, a csillagok súlyáról és távolságáról, a görög-római istenekről és hősökről, a házadóról, az állatok bőrének színéről, a föltalá­lok és fölfedezők kálváriájáról, a női cipő történe-1 hát a megüresedett pénztári tiszti állás betöltése iránt kell a városnak legközelebb intézkedni. Kinevezés A miniszterelnök dr. Petneházy László volt békésmegyei közigazgatási gyakornok, belügyminiszteri fogalmazót a in. kir. miniszter- elnökség tiszti létszámában miniszteri segédtitkárrá nevezte ki. A gyulai jótékony nöegylet a télen két tea­délutánt rendez a szegények népkonyhája javára. Az egyiket ezek közül tegnap szombaton este tar­totta meg, amelyről legközelebbi számunkban fo­gunk referálni. Csak egy virágszálat. A József kir. herezeg szanatórium javára a november 1-én történt gyűj­tés eredményét feltüntető közleményünk folytatása j ként közöljük, hogy a szanatórium javára befolyt Gyula városban 17, a szarvasi járásban 69 kor. 20 fill., az orosházi járásban — Orosháza kivételével, ahol az egyesület fiókja, külön gyűjtést rendezett — | 72 kor. 20 fill., a szeghalmi járásban 27 kor. 70 fill, a békéscsabai járásban 524 kor. 18 fillér Füzesgyar- 1 mat, Vésztő és Újkígyós községekben a gyűjtés ered- menytelen volt. Végül megemlítjük, hogy Endrő- : dön Zelinka János esperes plébános külön gyűjtést indított. Katalin napja. A Katalin név mai napság jó­formán kiment a divatból. Kiszorították az ultra mo­első disznóölés hivatalos napja is volt. A modern korszak már nem ismer böjtöt, mérsékletet. A mu­latságnak nincsenek időszakai, mindenki akkor mulat, mikor neki jól esik, tekintet nélkül az egyház idő­beosztására és kivánalmlira. Disznót pedig csak az öl, akinek pénze van rá. Mert a disznó ritka, drága jótékony és kedves jószág de kivesző félben van, úgy hogy az utolsó disznót és utolsó bölényt nem­sokára együtt fogják emlegetni. Tehát siessünk disznót ölni. November utolso napjaiban vagyunk és idő­járásunk, mely az egész hónapban enyhe volt, idő­haladtával nemcsak hogy zordabbá nem vált, hanem fokonként még jobbm enyhült, úgy, hogy önkénte­lenül is nézegettük a kalendáriumot, vájjon igazán november végén, s nem szeptember derekán va­gyunk-e ? Ha a napok nem rövidülnének, ősz eleji illúziónk tökéletes volna Vasárnap valóságos Sirokkó dühöngött, hétfőn este pedig erős villámlás volt lát­ható az égboltozaton; az ég is dörgött; ugyanekkor — mint a lapokban olvastuk — az Alföld néhány városában a nyáriakon tultevő olyan félelmes ziva­tar vonult végig, aminőt a legelvetemültebb kalen- dáriumi időjós se mert még november hóban jöven­dölni. Tegnap reggel esőre virradtunk, mely rövid megszakítással egész a déli óráig terjedt. — Noha mezőgazdasági szempontból az enyhe idő nem inond­dern bece nevek, a Mucik, Cuncik, Dudik, Finesik, Pedig bizony ezek közül az újkori nevek közül egy sem vitte annyira, mint a régi módi Katalin. Mert hallottunk-e arról hogy valamelyik Pincsi kortör­ténelmi nevezetsségre emelkedett volna, úgy mint a Katalin, amelyikhez ebben a tekintetben egyik női név sem hasonlítható. A Katalinok között volt há­rom magyar hercegnő és hat szentté avatott. Egy angol királynő is került ki közülök. VIII. Henrik angol királynak első, ötödik és hatodik neje a Ka- taliu nevet viselte. Ki nem hallott már Medici Ka­talinról, II. Henrik francia király nagyravágyó fele­ségéről ? És még nincs vége. Az oroszoknak két Katalin nevű cárnője is volt. akik közül a második nagy erényei és nagy hibái révén rendkívül hí­ressé lett. Van Katalin legenda, Katalin-rend (Orosz­országban) és Katalin-virág. Nálunk a nagy Katalin- nap hagyományai közé tartozott, hogy e napon tán­coltak utoljára a fiatalok a farsangig. A Katalin-bál régebben november 25-én annyira elmaradhatatlan volt, mint nyáron julius 26-án fürdőhelyeken az Anna-bál. Katalin nap után következik az advent és tart a farsang első napjáig. De régebben Ka­talin napja egyúttal a téli társasélet ke-dete és az téről, régi orvosokról és betegségekről, s má­sokról. Európa múzeumairól, a mikroszkóp csodái­ról, régi magyar színészekről, a nemzetközi vámok­ról, az eszperantóról, a hamis régiségekről, a tüdő­ről, régi magyar konyhareceptekről, egy japán mű­vész ’torz fantáziájáról, a vizözönről, a mérges állatokról, a kőkorszak kultúrájáról, az elsülyedt Atlantisz-világrészről, sport céljáról és még sok egyébről, miknek általános érdeküknél, maradandó voltuknál, vagy a napi élet apró szükségleteiben való kalauzolásuknál fogva közük van hozzánk. Mindez igy leírva zavaros, káosznak tetszik' melyben tán Ariadne fonalával sem lehetne eliga­zodni A témák, érdeklődések oly útvesztőjének, szétforgácsolásának látszik ez a halom tudomány, mely tárgyát a mai emberi érdeklődés valamennyi teréről szedi, hogy reménytelenül kellene becsuknia a könyvet annak, aki kíváncsian fölnyitotta Ám a szerkesztés meglepő művészete, mellyel a Kincses készült, oly egyeségessé tette mindazt, amit fel­ölelt, hogy belőle megformálja a mi világunk a ma és a holnap képét, hogy igy azt a benyomást kelti az előtt, aki a kincses lapozásába, olvasgatá sába, kóstolgatásába belékezd, mintegy ezerfogásos Ínycsiklandozó szellemi lakoma, mint egy ezer ol­dalra köszörült drága kő, mely úgy, amint ide-oda forgatjuk, mindenféle szint játszik. Ám a lakomának egy alapize és e színjátéknak egységes harmóniája van A Kincses ezer témája, ezer olyan sugár, mely egyetlen fénynyalábbá olvad össze előttünk s értel­münk előtt a világhaladás és a világtudomány fák­lyájának egy a tömeg közé vetített ragyogó fény­kévéjét adja. Akik szolgálták vele a magyar köz­művelődést, büszkék lehetnek rá. Mi pedig, akik érdeket és tudást merítünk belőle, hálásak vagyunk érte ható kedvezőtlennek, mindazonáltal kívánatos lenne, ha a hideg, bar mérsékelt formábm, beköszöntem. A Polgári kör uj helyisége a hét folyamán teljesen elkészült, még csak a nagyterem villanysze­relése van hátra, mely munka a jövő hét folyamán szintén elkészül. A kör ünnepélyes megnyitása má­hoz egybétre, december hó 3-án lesz, mikor is dél­után díszközgyűlés tartatik. ezt követőleg pedig ban­kett. A meghívókat a hét folyamán bocsájtja ki az igazgatóság. Táncmulatság. A gyulai varróieányok f. hó 18-án a Göndöcs-népkerti pavillonban táncvlgalmat rendeztek, mely úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen szépen sikerült. Az első négyest 70 pár tán­colta. A mulatságon részt vett leányok: Stefánovics Agnes, Poszler Mariska, Tokai Kozsika, Ulich nő­vérek, Bajcsi nővérek, Szegedi Juliska, Ricz Erzsiké, Gáspár Erzsiké, Werner nővérek, Wlagyovics Er­zsiké (Gyulavári), Bravik Vilma (Gyulavári). Dobva Erzsiké (Gyulavári), Barát Teruska, Enyedi nővé­rek, Balogh Erzsiké, Juhász Kiss Tercsiké, M. Szabó Rózsika, Lang Mariska, Gergely Mariska, Madra Mariska, Hraskó Jolánki. Hévízi Mariska, Pécsi Kláriba, Csikós Nmuska, Cs-te Ilonka, Tóth Mariska, Titz Erzsiké, Wiszt Erzsiké, Tóth Teruska, Szilágyi Ilonka, Kiss Irénke, Tamás Mariska, Mül­ler Fánika, Pfaff Mariska, Kovács Mariska, Gyulai Rózsika, Fridrich Éviíle, Gazsó Juliska, Schröder Ilonka, Radó Mariska, Szabados nővérek, Werner Mariska, Galbács Agneska, Kiss Juliska, Csete Ju­liska, Kelemen Juliska, Imrei Erzsik', Csernoczki Ilonka, Kovács Lídia, Parnmer Jolanka, Zsibovics Aranka, Finkelstein Rózsika, Finkelstein Sarolta, Ba­logh Beha. Asszonyok: Stefinovics Pilné, özv. Pasz- ler Józsefne, Illich Síbestvénnó, Bíjcii Saulomé. Szegedi Gáborné, Ricz Sándorné Kalmár Sándorné, Werner Istvánná, Dobra Antalné (Gyulavári), Bra­vik Ferencné (Gyulavári), Vlagyovici Lijosné(Gvu- lavári), Barát Józsefne, Enyedi Ferencné, özv. Ba­logh Sándorné, Juhász Kiss Istvánná, S'.abó Fe­rencné, M Szabó Istvánne, Sebestyén Józsefné, Rd- nitzer Karolj né, Szikes' Antalné, Szikes Jakabné, Lang Józsefné, Gergely Istvánná, Hraskó Jánosné, Hévízi Ferencné, Csikós Istvánná, ifj. Csete Paine, Csete Pálné, Tóth Jánosné, Titz Györgyéé, Wiszt Adimné, Szilágyi Istvánná, Borbély Petemé, Kiss Ernesztiuné, Tamás Lajosué, Müller Istvánná, Csiszka Jánosné, Kovács Andrásné, Gyulai Istvánná, Kocsis Lajosné, Gazsó Mihályné, Schröder Ferencné, Sza­bados lózsefaé, Galbács Istvánná, Kiss Andrásné, Csete Gyuláné, Titz Ferencné, Szabó Istvánná, Né­met Istvánná, Csernoczki Józsefné, Durani Pálné, Daczkó Antalné, Parnmer Józsefné, Udvardi Jó­zsefné, Fridrich Andrásné, Finkelstein Lajosné, Fü­redi Adolfné, Hévízi Györgyné, Erdős Imréné, Bódi Istvánná. Felülfizettek: dr. Lindenberger János, Weisz Mór, Deutsch Jakab 10 —10, Vámos Imre 5, Tenczer Rezső 4, özv. Balogh Sándorné 3 60, dr. Márki János 3, Karácsony Károly, dr. Széli Imre, Schwimmer Arnold, Goldberger Ignácné, Kovács András, Sál Béla, Kocsis László, Fischer Dávid, N. N., Burda Istvánná, Wiszt Józsefné, Eisele János, Felek János, Német Istvánná, Ehren féld Soma, Elefánt Paula, Kiss Györgyné, Schwarcz Árpád 2—2, Kocsis Lajos D80, Csernoczki Józsefné D60, Balasa Béla 1 40, Reinitzer Károlyné, id. Je- szenszki Béla, Hölczer Róza, Nádor Mór, Verner

Next

/
Oldalképek
Tartalom