Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

L911. november 26. BÉKÉS 5 Istvánná, Bajcsi Lajos, Hévízi György, Kulka Dezső, Balassa Károly, Sbartenreiter Antal, Weisz Sándor, Klisz Regina, Burda István, Rácz Sándorné, Enyedi Ferencné, Bricczei János, Juhász József, Szilasi Pál, Csete Gyuláné, Kiss István, Reinitzer Sándor, Szabó Aladár 1—1 koronát, Mészáros György, Lin- denberger József, KT. N., Szabó Sándor, Farkas Ká­roly, Brauner József, Petik József 80—80, Gergely Istvánná, Szilágyi Istvánná, Gazsó Juliska, Kürti Antal 40—40, Kukla Pál, Lang Józsefné 30—30, ifj. Makrai Sándor 20 fillért. A táncmulatság tiszta jövedelme 120 korona, melyet elaggott varrónők segélyezésére fordított a rendezőség. Tűz Csatlós Balázs ujkigyósi lakosnak a gyu­lai határ végén, a szabadkai dűlőben van egy kis- tanyája, melynek fedele f. hó 10-én délben a tanya rozoga patics kéményéből kipattanó szikráktól kigyu- ladt s teljesen leégett. A tanya-épület biztosítva volt 300 koronára, de a kár meghaladja az 1000 ko­ronát, mert a padláson elégett két kocsi csöves ten­geri, sok zsir, szalonna, szappan és házi eszközök, melyek azonban biztosítva nem voltak Halálozások. Kóhn Mór városunkban is ösmert gyulavarsándi kereskedő f hó 18-án hosszas súlyos betegség után 65 éves kovában Gyulán meghalt. A boldogult hálalát özvegye, három fia, testvérei, s kiterjedt rokonság fájlalja Holttestét haza szállítot­ták Gynlavar.'ándra és hétfőn délután temették el nagy részvéttel.,— Gyula városa egyik régi tisztes polgárnője Paskuj Józsefné asszony f. hó 22-én 76 éves korában meghalt A boldogult derék nő halála porig sújtja özvegységben maradt aggastyán férjét Paskuj József k.érdemesült szabómester polgártár­sunkat és a legmélyebb részvétet keltette az egész városban. Béke hamvaira. Békéscsaba képviselőtestülete folyó hó 16-án közgyűlést tartott Seiler Elek főszolgabíró elnöklete alatt, mikor is az üresedésben levő tanügyi-esküdti állásra történt meg a jelölés. Az állásra ketten ad­ták be pályázatukat: Szomora Tivadar ny. tanító ns Kiszely András. Az állásra mindkét pályázó je­löltetett, holott a rávalóságot tekintve- Kiszely ^ud- rás Szomora Tivadar mellett szóba sem jöhet: Ko rossy László főjegyző azon előterjesztését, hógp" a törvényhatóság Achim L. András arcképének meg­festéséhez hozzájárul, a képviselőtestület zajos he­lyesléssel fogadta, azonban, hogy erre bizottság kül­dessék ki, ezen indítvány fölött nagy vita indult meg, mely átcsapott a személyeskedés terére, mikor is az elnök kénytelen volt a tanácskozást felfüg­geszteni. A tanácskozás újabb folyamán a képviselő testület'a kesskeméti földrengés károsultjainak 100 korona segélyt szavazott meg. Ugyancsak 100 koro­nát szavaztak meg a Patronás-egyesiiletnek, illetve ez ősszeggel belép Csaba községe a Patronás egye­sület alapitó tagjai közé Tantó József erzsébethelyi áll. isk. igazgatónak ugyancsak 100 koronát sza­vaztak meg dologi kiadások fejében amiért az anal­fabétákat a tél folyamán tanítja. Ellenben Ungváryué háziipari tanítónő segély iránti kérvényét, ki sze- géuy gyermekeket ingyen tanít házi-iparra elutasí­totta a parasztpárt azzal, hogy a házi-ipar csak zűri flaue*, — így a csabaiak, illetve a bölcs pa rasztpárt. Választás. Békéscsabi község tanügyi esküdt- jévé, Seiler Elek főszolgabíró elnöklete a att Csütör­tökön délelőtt tartott közgyűlésén Csicsely András választatott meg. A gyomai közművelődési estély. A Gyoman vasárnap tartott közművelődési estély igen jól sike­rült. Rendkívül nagyszámú közönség vett benne részt, úgy hogy nem csupán a községháza dísz­terme. hanem e terembe nyíló tanácsterem, fő­jegyzői iroda és előszoba is zsúfolásig megtelt kö­zönséggel Képviselve volt ez estélyen Gyoma kö­zönségének miudenik társadalmi osztálya. Az ajtón álló — díszbe öltözött —■ önkéntes tűzoltók 53-5 egyént számláltak meg, sőt 50—60-an mar az ajtók közelében sem jutottak. Ezek kénytelenek voltak on­nan visszatéri. Az előre jelzett tárgysorozatból ki­emelendő dr. Konkoly Tihamér megnyitó beszéde, melyben a közművelődés előnyeit és a folytonos tanulás szükségét ecsetelte, majd az estélyek látoga­tására buzdította a közönséget. A többek közt mondá: „Hazankat nem az öldöklő fegyverekkel, hanem a tudomány erejével és hatalmával lehetünk képesek a magyar nemzet számára örök időkre fenn­tartani !„ Majd pedig a haladó kor újabb felfedezé­seiről emlékezett meg, nevezetesen a technika vív­mányairól, az egysinü vasútról, a léghajózás és Tepülőgépekről, a mezőgazdaságra oly fontos baromfi- tenyésztés jövedelmezőbbé tételéről, a denevér babo­nás üldözésének nevetséges voltáról, a madarak hasznáról és védelmének nemes szívre valló csele­kedeteiről, végül a munkás emberek által elfogyasz­tott szeszes italok káros voltáról és az erőt pótló táplálkozás helyesebb módjáról értekezett. Előadását lelkes éljenzés követte. Kató József által irt prológ szavaló: Szilágyi Erzsébet, Arany János költemé­nyéből »A rab gólya« szavalója Molnár Rózika. »Juliska elbujdosása« szavalója Kiss Ilonka szintén tapsokkal jutalmaztatott, a közreműködő dalárdát is megéljenezték. — Folyó hó 26-án este 5 órakor ugyancsak a községháza dísztermében tartandó köz­művelődési estélynek főbb tárgyai a következők lesz­nek ; 1. Megnyitó beszéd. 2. A vár ur. Kató Jó­zsefről. Szavalja: Szilágyi Esztike. 3. Uránia elő­adás. A magas Tátra. Magyarázatát felolvassa Kon- csek Gy. József 4. A madárvédelemről: Zsíros Sán­dor. 5. Bezáró beszéd. • Békés község képviselőtestülete a folyó hó 23-án tartott ülésében tárgyalta az újonnan megal­kotott fizetési és a módosított szervezési szabályren­deletet és az ónálló árvaszék létesítése tárgyában tett előterjesztést. A képviselőtestület majdnem egy­hangúlag tette magáévá mind a három ügyben be­nyújtott javaslatokat A fizetési szabályrendelet azon épül fel, hogy a községi alkalmazottaknak lakbért állapit meg és fizetésüket a változott ésetviszonyok- nak megfelelően emeli, A jegyzők magánmunkálatát megváltja és e címen fizetésüket 25%-al magasabb összegben szabja meg. Békés község képviselőtestülete f. hó 15-éo tartott ülésén megszavazott az első jegyzőnek s a mérnöknek 5 százalékos drágasági pótlékot, azonban a köz-, polg. leányiskolái tanítónőknek ugyanezen kérelmét elutasította azzal hogy azok amúgy is na­gyon jól (?) vannak díjazva. A munkásgimnázium do logi kiadásaira egy szótöbbséggel 400 koronát sza­vaztak meg. Halálozás. A messze földön hires csorvási csoda­doktor fii dr. Mészáros Endre az elmúlt hét folya­mán Budapesten meghalt. A jeles képzettségű fiatal orvos, ki előtt szép jövő állott, mintegy két héttel ezelőtt tífuszba esett s a sorvasztó betegség néhány nap alatt végzett vele. Nyugodjék békében! Az orvosság Szlovák Pál kisszénási vasutas felesége megbetegedett s az orvos olyan orvosságot rendelt, melyet bizonyos időközökben, cseppenkét kellett bevenni. Szlovákné azonban kijelentette, hogy ő nem pepecselődik az orvos ág bevételével, hanem, hogy annal hamarabb használjon a szer, az üveg tartalmának a felét egyszerre k fitt a. Szlovákné csak­hamar nagyon rosszal lett. Erre az asszony egy óra múlva bevette a még megmaradt orvosságot is, a minek olyan hatása lett, hogy a szerencsétlen asz- szony rövid, de irtózatos szenvedés után meghalt. Orosháza képviselőtéstülete folyó hó 13-án rendkívüli közgyűlést tartott. Kunos István állator­vos helyettesítésével, Balázs Zsigmond állatorvost bízta meg a képviselőtestület Uj községháza építé­sének ügyében 15 tagú bizottságot választottak. Az uj kórházat a községi képviselőtestület csak úgy hajlandó felépíteni, ha annak a miniszter a nyilvá­nos-ági jogot megadta. Ennek kieszkózlésére kül­döttség kéri meg a minisztert. A Patronázs egye­sületbe IU0 koronával alapító tagnak belépett a testület. Színészei. Könyves Jenő staggioneje, mely Szarvason, mint arról megemlékeztünk, szép erkölcsi sikerrel dolgozott, f hó 21-én Orosházára, a kö­vetkező állomására költözött, hol szintén nagy elő­zékenységgel fogadták a kivaló erőkből összeállított jeles színtársulatot. Öngyilkos karnagy. Teleki Bálint békésszent- andr isi ember valamikor igen jó napokat élt. Volt földje, jószága, vagyona Azonban jo mulatós kedve is volt s igy a vagyon apránként fölváltatódott mu­latságokra. Egyszer csak azon kapta magát jókedvű Teleki Balint, hogy se pénz, se posztó. De nem esett kétségbe. Gondolta, ha eddig nekem muzsikál­tak, most majd én muzsikálok Felcsapott karnagy­nak. Bandát szervezett s aztán nem is hívták lako­dalomnak, névnapnak aZt a mulatságot, ahol nem a Teleki bandája húzta a talp a Iával ot, a szivszoraori tót. így volt ez eddig, de hat minden változik a nap alatt. A bandába is nagy változások estek. Fiatal erők jöttek be, kiknek a régi mód' nóták nem tet­szettek. Uj karmestert választottak ; aki inár polkát, mazurkát, operett-áriákat is tanított, nemcsak csár­dást s bufelejtető magyar nótákat. Aztán kitúrták az öreget egészen, még a bandába sem tartották meg, Ezen a szigorú szívtelen eljáráson annyira el­keseredett a 75 éves Teleki Bahnt, hogy hétfőn este egy ruhaszárító kötéllel, a lakása előtt levő akác­fára felakasztotta magát. Ott akadak rá kiszenvedve. A kiérdemült, vén karmestert nagy részvét meliett temették el. Közművelődési estély Mezőberényben. Feled­hetetlen kedves estét szerzett Mezőberény község müpártoló közönségének dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő, ki november hó 19-én este a közmű­velődési bizottság megbízásából az állami polgári iskola tornacsarnokában a magyar föld zenéjének történelmi fejlődéséről tartott demonstrativ előadást. Az előadás kapcsán az áll. polgári iskola énekkara, Kis József tárogató-dilettáns és a mezőberényi mű­kedvelő zenekar vonós-négyese mutatták be a kuruc- világ és az azt megelőző kor jelesebb zenei termé­keit, az újabb zeneszerzők közül pedig Erkel, Zimay, Liszt, Gaál, Szendi és Chován müveit maga az elő­adó : dr. Horváth Dezső kir. s.-tanfelügyelő játszotta le zongorán s művészi játékával annyira elragadtatta a közönséget, hogy az egyes zeneszámok után meg- inegujuló tapsvihar hangzott fel. A mezőberényi helyi közművelődési bizottság a szimpatikus előadó­művész iránt érzett háláját pompás őszirózsaesokorral rótta le. Az előadás iránt oly élénk volt az érdek­lődés, hogy az esős, zivataros időben is csaknem zsúfolásig megtelt az előadó-terem. Verekedés Békéscsabán. Pénteken este csönde­sen ballagva tartottak hazafelé Gajdács János és Gajdács András békéscsabai lakosok. Egyszer csak a Yasut-utcán szembe találkoztak egy csomó isme­retlen legénynyel, akiknek jó kedvük volt s mert ez okból nem igen fértek a bőrükbe, hát belekötöt­tek a két Gajdácsba és őket alaposan helybenhagy­ták, sőt Gajdács Jánosnak még a téli kabátját is elvették. Az elvert és meglopott emberek feljelen­tést tettek a rendőrségen, amely nyomozást indított az ismeretlen tettesek után. Lopás. Békéscsabán pár nappal ezelőtt egy kéregető járt házról-házra E közben betévedt a Laczó Novák János csabai gazda portájára is. Nyitva találta a ház ajtaját, a szobákban pedig senki sem volt. A jó alkalmat sietve és alaposan felhasználta a kéregető, mert a ládát hirtelen feltörte és abból 1600 koronát elvitt magával. A károsult gazda fel­jelentésére a rendőrség nyomozza a tolvajt. A kirakatverseny győztesei. A fővárosi keres­kedők egyesülete és az ahhoz csatlakozott kereske­delmi és ipari egyesületek részéről az idén rendezett másodis budapesti kirakatverseny eredményét vasár­nap d. e. 10 órakor hirdették ki ünnepélyesen disz- ülés keretében a pesti Lloyd-társulat dísztermében. A versenyben vészt vett 152 cég 186 kirakattal. Az eredmény a következő: Az országos iparegyesület ezüstérmét nyerték Mogyoróssy Gyula és Horváth Ákos, bronzérmet Fischer Jenő és Molnár László. A Nlandorf-féle gőzfürdő f. hó 27-én bétfőn kazánfisztitás miatt zárva lesz. A ki gége- vagy tüdőbajban szenved, nem te­het okosabbat, mint hogy naponta néhány theás- kanalnyi Sirolint vesz. Sirolin Roche gyógyítja a beteg légzőszerveket és minden esetben nagy meg- köunyebbülést szerez. Közgazdaság. Iparvasut. A körösladányi gőzmalom társaság telepéről a vasúthoz, mintegy 100 m. hosszban, 60 cm. nyomtávolságú iparvasut létesítésének megenge­dését kérte. A közigazgatási bizottság a bejárást e hó 25-ére tűzte, mely és a tegnapi napon meg is tartatott. A vármegyei közúti költségvetésből — amint annak idején megírtuk — a kereskedelmi miniszter minden újabb munkálatot törölt; többek között tö­rölte a Költségvetésből a gyulai Városház és Vár­megyeház utcák átépítésére felvett 125000 és a gyomai vámos utak további.jlesztésére felvett 145000 koronát. A törvényhatósági bizottsig a miniszternek ezen rendelkezése ellen felírt és kérte a szóban levő költségek engedélyezését, mert úgy a gyulai, mint a gyomai vámos utak tartozása már le lett törlesztve, tehát a vámjövedelmek joggal használhatók fel a vámos utak továbbfejlesztésére. A miniszter a tör­vényhatóság felterjesztésére most válaszol, azonban kérelme f-lett érdemlegesen nem dönt, hanem a vármegyei összes vámos utak jövedelméről kimuta­tást kíván és számítási eredményt a tekintetben, hogy a kért költségek engedélyezése minő hatással lenne a közúti alap helyzetére. A miniszter leiratában ér­tesíti a vármegyét arról is, hogy a leendő harmadik transversalis útnak Békés vármegye területén levő és már kiépített szakaszait — a törvényhozás hozzá­járulása esetén — az 1912. és 1913. években szán­dékozik állami kezelésbe átvenni. Hozzájárult továbbá a miniszter ahhoz is, hogy a remetei, a dobozi és a fehérkörözsi hidak elsősorban építtessenek fel az 1.400,000 koronás kölcsönből még rendelkezésre álló 720,000 korona összeg terhér°. A békési fásmelléki erdő kiirtásának sorrendje és módozatai tekintetében az erdészeti bizottság an­nak idején határozván, a határozat ellen a község nem élt felebbezéssel. Később azonban két ízben is kérvényt adott be a község a földmivelésügyi mi­niszterhez, a melyben kérte az erdészeti bizottságnak szóban levő határozatát aként módosi ani, hogy a fásmelléki erdőkiirtásának határideje rövidebbre sza- bassék, hogy a felszabaduló területek mezőgazdasági művelés alá vehetők legyenek. A miniszter a köz­ségnek a kérvényét leküldte az erdészeti bizottság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom