Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-20 / 34. szám
1911. augusztus 20. BÉKÉS 5 Csabának jogos törekvése ugyan egy uj színház, de az ehez szükséges 250 — 300 ezer korona előteremtése évtizedekbe kerülne. A községnek e célra 51.000 koronája áll rendelkezésre s a még hiányzó összeg két-bárom esztendő alatt összehozható, esetleg államsegélyképpen megszerezhető, igy az építkezést 1912. tavaszán meg lehet kezdeni. Az 580 férőhelyes teljesen modern színházat Spiegel és Engelrecht fővárosi műépítészek építenék 80.000 korona költséggel. Előbb azonban meg kell állapítani, hogy az épület alapja az uj építkezést kibirja-e? Az elnöki előterjesztést a bizottság elfogadta s az elöljáróság utján felkéri a községi mérnököt a próbafúrás megejtésére. Ezután a bizottság Miklósy Gábor színigazgatóval hosszabbította meg egy évre a szerződést oly kikötéssel, hogy ha működése ellen kifogás nem lesz, még két esztendőre hosszabbítják meg a szerződést. Kimondották, hogy a jövő .szezontól kezdve a két- két első páholyt 10 kor.-ra, a földszinti két első sort 3 koronára felemelik. Végül a szinügyi bizottságba beválasztották Német István, Fehér Károly lapszerkesztőket és Szihelszky József lapkiadót s elhatározták, Logy a szinügyi bizottság főtitkári állását a legközelebbi gyűlésen betöltik. Nagy idők tanúja. Orosházán meghalt Kulcsár György 77 éves földmives, ki mint 15 éves gyerek állt be honvédnek s végig küzdötte az 1848—49-iki szabadságharcot s több ütközetben vett részt. Temetése szombaton délután volt, uagy részvéttel. Meghívó A gyulai vívók Bach Benő fővárosi vivómester közreműködésével részben a gyului főgimnázium „Segélyző Egyesület1, részben a Békésvármegyei Kaszinó javára fordítandó tiszta jövedelemmel a Békésvánnegyei Kaszinó nagytermében f. évi aug. 26. táncmulatsággal egybekötött vivóakadé- miát rendeznek. Rendezőség : Benkő József, Dobay Imre, Dobay Tános, Erkel Andor, Haviár Lajos, Ladies György, Ladies László, Misley Elemér, Misley Bandi, Ulicska Géza, Ulieska Endre, Ulicska Tibor, Czinczár Dezső, Erkel Gyula, dr. Goldmann Imre, Horti Béla, dr. Keppich Frigyes, dr Kollin Jakab, Lusztig Géza, Misley Elemér, dr. Nehiba Jenő, Rónay Gyula, Székely István, Szarvassy Endre, Szarvassy Imre, dr. Thury Ferenc, Vámos Imre, Vincze Andor Belép*i-dij személyenként 2 K, családjegy 5 K. Felülfizetéseket a jótékonycélokra köszönettel fogadnak és hírlapikig nyugtáznak: Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében. Kezdete este fél 9 órakor. A mákfőzet. A kipusztithatlan buta népszokás ismét egy ártatlan gyermek halálát okozta. A másféléves Hovorka Györgyöt Tótkomlóson lakó szülei, mig ők napszámba jártak, a nagyanya őrizetére bízták. Hogy ne kelljen a siró, rosszalkodó gyerekkel sokat vesződnie s az hamarább elaludjon, a tudatlan asszony egy c.-omó mákfejet főzött meg vízben, s a főzetet a kisfiúval megitatta. A lábitó italtól el is aludt a gyerek, de nem ébredt fel többé. Szerdán hatóságilag felboccol'ák, s a lelkiismeretlen öreg asszony ellen megindították az eljárást. A virtus vége. Aféle falurossza hírében állott Vésztőn Tyukodi László. Ha lerészegedett, senki sem birt vele, mindenkibe belekötött, s nem egyszer kiverte az összes legényeket a kocsmából. Múlt vasárnap éjjel állított be a rettegett ember László Ferenc kocsmájába, s durva, garázda hangon italt kért. A korcsmáros látva, hogy részeg emberrel van dolga, külömben is ismerte nehéz természetét, nem akart neki adni. Erre Tyukodi nagy káromkodással rárohant Lászlóra és ütlegelni majd fojtogatni kezdte. A szorongatott kocsmáros éle ét veszélyeztetve látván, előrántotta revolverét és rásütötte támadójára. A golyó a legénynek fejébe fúródott, de halálát nem okozta. Az előhívott községi orvos bekötözte a sérülést, s Tyukodit másnap eszméletlen állapotban beszállították a gyulai közkórházba, hol élet-halál között lebeg. Orvosi vélemény szerint menthetetlen. Esküvő. Jaczina István, a békéscsabai takarék- pénztár tisztviselője folyó hó 12-én vezette oltárhoz Miklya Z. György csabai földbirtokos Zscfika leányát. A mezöberényi cigányok. A fővárosi lapok csendőrök és cigányok harcáról hosszabb tudósítást közölnek. Temesvármegyében a nagykövéresi határban ugyanis Kovács Bálint remetei csendőrőrsvezető a kukoricásban egy cigánykaravánra bukkant. A cigányok a csendőrök láttára elakartak futni. Az őrsvezető rájuk kiáltott, bogf álljanak meg, de a cigányok nem hallgattak a szóra, sőt revolverrel többször rálőttek a csendőrökre. Az őrsvezető erre tüzet vezényelt. A csendőrök golyói a karaván három tagját találták. Egy cigány és egy cigányasz- szony azonnal meghalt, egy legény pedig súlyosan megsebesült. A temesvári csendőrszárnyparancsnok a vizsgálat megindítása végett tüstént a helyszinére utazóit. Megállapították, hogy a karaván a mezöberényi Horvát- és kisjenői Ajtai-család tagjaiból áll, kik működésüket a Délvidékre tették át. Vasárnap a temesvári országos vásáron jártak, honnan tovább barangolva veszedelmeztetik a közbiztonságot. — A banda, melynek hat kicsija van, nagyszámú asz- szonyból és gyerekből, valamint tizenöt férfiből áll, Bukovec község határán vonultak keresztül és a dinnyeföldeken kezdtek garázdálkodni, amiben azonban a csősz megakadályozta őket, mire a cigányok a csőszt később véresre verték. Közben érkezett oda a temesremetei csendőr-járóőrs. Kovács Bálint esend- örkáplár és Péter Lajos csendőr. Erre a cigányok kocsira kaptak és elmenekültek. A csendőrök a szántóföldeken keresztül elébük kerültek, mire a cigányok revolvereikből visszalőttek a csendőrökre s tovább menekültek a törökszákosi erdő felé. Közben a csendőrök egy tanyán kocsit kaptak, amelyen utolérték a cigányokat, akik ekkor sortüzet adtak a csendőrökre, a golyók azonban szerencsére nem találtak A két csendőr erre fegyverét hasznába és golyóik Horváth Ljuba cigányasszonyt és Horváth Mari cigányleányt megölték, Ajtai Jánost pedig súlyosan megsebesítették. A cigányok most leugráltak a kocsikról, melyek visszahagyásával az erdőbe menekültek Az erdőbe menekült cigányok kézrekeri- tésére az egész csendőrséget kivezényelték. A csendőrök gyűrűt alkotva nyomulnak az erdőbe, s remélik, hogy a karavánt csakhamar elfogják. A karaván kocs jain egész csomó fegyvert és lopott holmit találtak. A temesvári szárnyparancsnokság értesítette az aradi és a b^késmegyei hatóságokat, mert valószínű, hogy a cigányok több nagyobb bűn elkövetése után menekültek a Délvidékre. A kocsiban maradt cigányasszonyokat és gyerekeket a buziási fogházba szállították. Átlátszó borítékok. Az aradi kereskedelmi és parkamara ez utón hozza tudomására az érdekelteknek, hogy az átlátszó papirbetéttel, vagy vegyileg á látszóvá tett résszel ellátott boiitíkban feladott küldeményt ajánlott levélként sem belföldre, sem a külföldre többé felvenni nem szabad. Ha ily borítékba helyezett közönséges levélpostai küldemény cime bármily okból (pl. el olódás, nem eléggé átlátszó boríték, nem a boríték hosszával párhuzamosan fekvő címzés stb.) nehezen olvasható úgy, hogy a címzés kibetüzóse a többi Évelek kezelését hátráltatná, ily hvelek feldolgozása a többi levelek kezelésének befejezése utáni időre halasztandó. Megjegyezzük még, hogy az olyan borítékok, melyek címoldalukon csakis kivágással vannak ellátva és a melyeknél az átlátszó papirbetét egészen hiányzik, semminemű, sem a belföldre sem a külföldre szóló küldemény feladására nem használhatók. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lel etetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Cimexinnel történtek próbák, beigazolódott hogy a Cimexin nemcsak az élőpoloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cim'xin mindenütt használható, szövetet, bútort falat, vagy festést nem piszkit, nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a készítőnél, Lccherer gyógyszerésznél Bártfán. H6 20-26 Közgazdaság. A bekésmegyei gazdasági egyesület f. hó 13-án délelőtt igazgató-választmányi ülést tartott, amelyen Beliczey Géza elnöklete alatt részt vettek: Haraszti Sándor, Benedikty Kálmán, Seiler Elek, Kiss Antal, Kiss Albert, Bajcsy Gusztáv, Emperl Ernő, Kociszky Mátyás, Kökényessy Gyula, Zahorán György, dr. Ursziny János, ifj. Kocziszky Mihá;y, Reisz Simon, Szalay Lajos, G. Nagy László, id. Kocziszky Mihály, Abray L-tjoa, Badics Elek, id. Bakos Mátyás, id. Vidovszky Károly, Szalay Gyula, Rosenthal Adolf, Galgóczy Géza, Neumann Manó, Szathmáry Elek, Beicy Gábor és Fábry Károly, továbbá Pfeiffer István titkár és Mázor Pál segédtitkár. Beliczey Géza elnök bejelentette, hogy a földmivelésügyi miniszter az őszön Orosházán rendezendő állatkiállitás és díjazás céljaira, és pedig lovak díjazására 1200, szarvas- marhák díjazására 1600 koronát ad az egyletnek, a mi örvendetes tudomásul vétetett. Pfeiffer István titkár felolvasta Kéry Gyula fői-pán köszönő levelét a gazdasági egyletnek székfoglalója alkalmával hozzá intézett üdvözletére. A főispán az egyesület támogatását kéri, egyben maga is-felajánlja hathatós támogatását. Az egyesület a földmivelésügyi miniszter által, az állattenyésztés fejlesztése céljából nyugati fajú tehenek beszerzésére engedélyezett 300.000 koronás kö’csönből 190.000 koronát vett eddig igénybe. A választmány most arra kéri a minisztert, hogy a hátralevő 110 ezer koronát kisgazdák részése tenyészállatok beszerzésére fordíthassa. Hosszas vitát keltett a műtrágya rendelés elszámolásánál történt hibák okainak felderítésére kiküldött bizottság jelentése. A jelentés szerint sem az egyesületet, sem a gazdákat kár nem érte, a műtrágya számadásnál csupán elnézésből keletkezett hibák konstatáltalak, amit a választmány túlnyomó többsége tudomásul vett. Egyben elhatározta, hogy a műtrágya kereskedést jövőben maga a gazdasági egyesület fogja kezelni s a titkárt számadások vezetése céljából napló s pénztári könyv felfektetésére utasítja. A szarvasi baromfi tenyésztő egyesület október 6., 7. és 8-án baromfi kiállítást és vásárt rendez. A választmány jutalmakra 100 koronát utalványozott ki. Az Omge mozgalmát, az argentínai hús behozatala ellen, a választmány támogatja. A csabai tehénlegelő rendezése s felosztása ügyében a választmány Sailer Elek, Vidovszky Károly, Kociszky Mihály s Abray Lajosból álló bizottságot küldött ki. Államsegély. A csabai államsegélylyel létesített sziktalaju rét öntözéséhez szükséges víznek géperővel leendő beszerzése céljából létesített berendezések, amelyek időközben már elkészültek, mintegy 12000 koronába kerülő költségeihez a földmivelésügyi miniszter 10000 korona államsegélyt adott. A „vászon“ jelzés csak olyan szövött árukon lesz ezentúl alkalmazható és védjegyezhető, melyek lenből, vagy kenderből készültek, vagy ilyen anyagok felhasználásával szövettek. Minthogy azonban jelenleg még nagymennyiségű olyan áru van forgalomban, »vászon« megjelöléssel, a mely pamutból, vagy hasonló anyagból szövetett, s ezen árukról a »vászon« jelzéseket már most eltávolítani, a kereskedelmi forgalom megzavarásán kívül tetemes károsodással is járna, a miniszter időt kíván engedni az érdekelt gyárosoknak és kereskedőknek arra, hogy a vászon megjelöléssel ellátott ilyen árukat eladhassák, s azért fenthivatkozott rendeletét 1913. évi január l én szándékozik életbeléptetni. Figyelmeztetjük tehát az érdekelt gyárosokat és kereskedőket, hogy saját jólfelfogott érdekükben cselekszenek, ha az áruknak árujegyekkel való ellátásánál már most ezen rendelkezések szerint járnak el, mert a kifogás alá eső árujelzés 1913 évi január 1-ső után kihágásnak fog tekintetni és ipartörvény 58. §-a alapján, mint a valóságnak meg nem felelő megjelölés használata fog büntettetni. Arad, 1911. évi augusztus 10. Aradi kereskedelmi és iparkamara. Gyula város zárlat alatt. Alig pár hónapja, hogy feloldották az ugyancsak hónapokig tartó zárlatot és most újabb megbetegedések, nevezetesen az ismét kitört sertésvész, továbbá száj- és körömfájás következtében a sertés- és szarvasmarha-állomány megint zárlat alá került. Nagy csapás ez a gazda- s fogyasztó-közönségre egyaránt. De nagy anyagi kár a városra is, amely a küszöbön álló őszi vásáron az elmaradó helypénz folytán je lentékeny veszteséget fog szenvedni. Árlejtés. A Szeghalom füzesgyarmati leendő államut testében létesítendő beton műtárgyak munkálatainak biztosítása céljából e hó 15-én verseny- tárgyalás tartatott az államépitészeti hivatalnál. Mindössze két ajánlat adatott be, az egyiket N. Szabados József gyulai, a másikat Pilz Ádám mező- berényi vállalkozó adta be. Az előbbinél 5435, utóbbinál 6130 korona a vállalati ár. Tekintve, bogy a kérdéses munkálatok 3400 koronára vannak előirányozva, a beadott ajánlatok pedig sokkal drágábbak, ennélfogva előreláthatólag a miniszter, akihez az összes iratok felterjesztettek végleges döntés végett, a munkálatokat házilag fogja elkészíttetni. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter a Mezőberényben épített munkásházak keritkezési költségeire 500 korona államsegélyt engedélyezett. Sztrájk. A Léderer László öcsödi birtokán leszerződött cséplő munkások közül 35-en megtagadták a munkát azért, mert a munkaadó nem volt hajlandó azt a kívánságukat teljesíteni, hogy a szerződésileg biztosított és már felélt konvención felül, a munka tartamára újabb konvenciót is adjon. Dacára annak, hogy maguk a munkások beismerték, hogy követelésök nem jogos, mégis ragaszkodtak ahhoz és annak teljesítéséig nem voltak hajlandók tovább dolgozni. A szarvasi főszolgahiró ezért a munkásokat, szerződésszegés miatt, egyenként 10 napi elzárásra ítélte és az ítéletet a felebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtotta. Sztrájk a békéscsabai selyemfonóban. Az alig három év óta üzemben lévő békéscsabai állami selyemfonógyár apró munkásnői között a múlt héten kiütött a sztrájk. A gyár tudvalévőig az állam tulajdona, de Rigga Achilles olasz gyáros bérli, aki más gyáraiban lévén elfoglalva, a csabai gyárat Rafaello Invernizzi műszaki igazgatóval kezelteti. A gyár a selyemgombolyitás testi erőt nem igénylő, könnyű munkájára 350 gyermekleányt alkalmaz. 13—15 éves kis leányok könnyű szerrel keresnek
