Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-07 / 19. szám
1911. május 7. BÉKÉS 5 Tánciskola-megnyitás. Mészáros Illés, a temesvári hadapródiskola tánctanitója a 48-as kör tánctermében vasárnap az intelligencia részére tánciskolát nyit. Tanórák délután 5—7 ig, jelentkezők felvétetnek a kezdő órában. Gyula város államsegélyének felosztása. Gyula város részére adott 1909 évi 18000 korona államsegélynek a városi alkalmazottak között történt felosztása tárgyában hozott képviselőtestületi és törvényhatósági határozatokat, az ellenük beadott fe- lebbezések folytan és hivatalból a belügyminiszter végre felülvizsgálta. A felülvizsgálat eredménye az, hogy Ludvig József pénztári tisztet a XI. fizetési fokosztály III. fokozatából annak második fokozatába helyezte át és helyt adott Nadházy Gyula felebbe- zésének és kimondotta, hogy a városi végrehajtók a kérdéses államsegély terhére ideiglenes jellegű pótlékban nem részesíthetők, mert segéd- és kezelő hivatali alkalmazottaknak nem tekinthetők, mivel a polgármester által fogadtatnak fel és bocsájtatnak el. így tehát a részükre megállapított, de visszatartott 2777 korona, a többi városi alkalmazottak között lesz felosztandó. A belügyminiszter kijelenti azonban, hogy méltányosnak tartja, hogy a végrehajtók is részesüljenek az államsegélyből pótlékban; azonban mivel ez csak akkor lesz lehetséges, ha a szervezési szabályreudelet szerint segéd- és kezelő- személyzetté minősíttetnek, ennélfogva a szervezési szabályrendelet módosítandó. A gazdtsági tanácsosnak a többi tanácsosénál mag sabb összegű pótléka ellen dr. Zöldy Géza által beadott felebbezésnek nem adott helyt a miniszter és általában egyéb részeiben, a városnak az államsegély felosztására vonatkozó határozatát jóváhagyta. A belügyminiszter döntése természetesen irányadó az 1910 évi államsegély felosztására is. Gyújtogatások, gyilkossági kísérlet, rabiás. Az elmúlt hét bőven ontotta a júniusi esküdtszék tárgyalási anyagát. Pár nap alatt négy vizsgá'atot és vizsgálati fogságot indítványozott a kir. ügyészség. — Először Lipcsei István békési lakost állította elő az ottani csendőrség. Április 27-én ugyanis neve zettnek Békésen I. kér. 158. sz. a. levő háza ki- gyuladt és midőn az emberek oda futottak a tűz lehető eloltása és a házban levő ingók megmentése végett, Lipcsei István Bondár Sándorra, ki a padláson igyekezett összeszedni és menteni egyetmást, szitkok közt rákiáltott, hogy jöjjön le onnét, ne bántson semmit. Azután a padlásról lehozott fehérneműt visszadobta a tűzbe. Ez a viselkedése Lipcsei Istvánnak, azt a gyanút keltette, hogy bebiztosított házát ő maga gyújtotta fel. A kir. törvényszék azonban nem látott elegendő alapot arra, hogy Lipcsei István ellen az eljárás megindittassék és őt szabadlábra helyezni rendelte. E határozat ellen a kir. ügyészség felfolyamodott. — A második eset ismét gyújtogatás. Szarvason Csicsely János 27 éves nős ember együtt lakott az apjával, Csicsely Pállal. A múlt hónap 29-én az öreg Csicsely meg a felesége, valamint a fiatal Csicsely — ez is a feleségével — egy kocsin indultak el a szomszéd faluba. A lovakat Csicsely János hajtotta s mert az apja valami kifogásolni valót talált a hajtásban, megintette a fiát, akit egyúttal — pater familiási hatalmával élve — az ülés alatt szelíden meg is rúgott. Am ez a rúgás célját tévesztette, mert fegyelmező hatás helyett azt érte cl, hogy minden indulatát a fiatal Csicselynek felszabadította, hogy súlyos eredményben zúduljon vissza az apa fejére. Csicsely János ugyanis, amint megérkeztek az utazás célul kitűzött helyére, feleségével azonnal elvált atyjától Az öreg Csicsely Pál dolga végeztével hazatért a szarvasi határban volt tanyai lakására. Am este 10 óra felé arra ébredt, hogy tanyáját saját édes fia három helyen felgyújtotta. Csicsely János súlyos tettének terhe alatt vizsgálati fogságban várja az esküdtbiró- ságnak felette történendő Ítélkezését. — Ugyanaznap, amikor ez Szarvason történt, tehát április 29-én Gyulán családi dráma játszódott le. Balázs András gyulai napszámos ember 2 évvel ezelőtt feleségül vette Sánta Juliannát és a fiatal házasok az asszony szüleinek házánál kaptak lakást. Férj és feleség azonban csakhamar rosszul kezdtek élni a miatt, mert Balázs András észrevette, hogy megtakarított keresményét a felesége a szüleinek adja át. Ez ellen hiába tiltakozott. A közöttük levő viszony idő múltán annyira elmérgesedett, hogy a múlt hó vége felé Balázs András kijelentette a feleségének, hogy vagy menjen el vele a szülei házából másfelé lakni, vagy adja ki a ruháit, ő ott hagyja az asszonyt. Sánta Julianna azonban férjének egyik kívánságát sem volt hajlandó teljesíteni. Ekkor Balázs András elment Schillinger Lipót vaskereskedőhöz, revolvert vásárolt és hazamenve, Sánta Juliannára három ízben rálőtt. Mind a három lövés talált. Sánta Juliannát bevitték a gyulai kórházba, ahol bíznak felépülésében. — A következő napon, április 30-án végül Szarvason rablás történt Maczik Sándor gátőr kissé ittas állapotban tanyai lakására hazafelé tartott. Két ismerőse kisérte ugyan, de amint azok meglátták, hogy Szebegyinszki Pál is a társasághoz csatlakozik, megijedtek a hírből ismert ember jelenlététől és magára hagyták Maczik Jánost. Szebegyinszki csak ezt várta. Földhöz vágta Maczik Jánost, rátérdelt és nadrágzsebéből 20 koronát elrabolt. Szebegyinszki szintén vizsgálati fogságban van. A vármegye közéletének széles körökben ösmert, közbecsülésben és közszeretetben álló, kiváló alakja költözött el az élők sorából. A gyászhir, bár nem jött váratlanul, mert hónapok óta tartó súlyos betegség és hetek óta húzódó haldoklás előzte meg, mélységes részvétet kelt vármegyeszerte. Zlinszky István négy évtizedet meghaladó időn át, mint a közügyek egyik vezérembere szerepelt közéletünkben. 1834-ben született Alsódabason. Apja Zlinszky László Pestvármegye főmérnöke, anyja dabasi Halász Katalin volt. Iskoláit Pesten a piaristák gimnáziumában végezte. De tanulmányai folytatását az 1848-iki szabadságharcz, mely mint tizennégy éves gyermeket, a harctérre szólította, megakasztotta. 1850-ben a harc lezajlása után gazdasági pályára lépett s gr. Mitrovszky Vladimir békésniegvei uradalmában szolgált, előbb mint Írnok, majd ellenőr, ispán, végre kasznár. 1887-ben az uradalom eladása után nyugalomba lépett s ekkor választatott meg a békésmegyei gazd. egylet titkárává. Eme minőségében évtizedet meghaladó időn át kiváló tevékenységet fejtett ki s nagy része van a Gazdasági Egylet országosan jó hírnevének megalapozásában. Időközben a békéscsabai vereskereszt-egylet és a békésmegyei honvéd-egylet jegyzővé vá'asztotta s 15 éven át a vármegye közgazdasági előadója volt 1901. május 27-én közgazdasági téren elért érdemeiért Ő Felsége a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki. A már virágzó Kondoros község alapításában együtt működött Petőfi Istvánnal és Dérczy Ferenccel, később pedig mint a községi iskolaszék elnöke nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kondoros magyar, hazafias irányban fejlődött. E mellett azonban tovább űzte irodalmi működését s több becses könyve forog a gazdaközönség kezében. Az Alföld szocziális mozgalmai mindig tanulmánya tárgyát képezték s az alföldi szociális mozgalmak okairól és miként való orvoslásáról könyvet is irt és több felolvasást tartott. Ifjú korában a szépirodalmat is mivelte s több beszély-kötetet adott ki. 1901-ben a gazdasági titkári állásáról leköszönt és azóta csendes visszavonult- ságban családja köréb n élt, de lankadatlanul és lelkesen munkálkodott továbbra is a közélet minden terén a múlt év végéig, mint törvényhatósági bizottsági tag, községi képviselő, az adókivető- és sorozóbizottság polgári elnöke, mint a járási gazdasági bizottság tagja s társadalmi téren mint a szarvasi leányegyesület elnöke; kulturális téren buzgolkodása páratlan volt s még ez év elején is, bár akkor már betegeskedett, több felolvasást tartott. Haláláról a Békésmegyei Gazdasági Egylet is kegyeletes gyász- jelentést adott ki. Temetése május 1-én délután volt rendkívül nagy részvéttel. A család által kiadott gyászjelentés a következő: özv. roglaticzai Zlinszky Istvánná, született Mojsisovics Emma fájdalomtól megtört szívvel tudatja úgy maga, mint gyermekei: Béla és neje szül. Sztrokay Irén és gyermekeik Pista és Zsuzsika, — Ilonka és férje dr. Haviár Gyula és gyermekeik Gyula, Ica és vőlegénye dr. Zay Lajos, Margit, Pista, Emiké, Laci, Lajos és banyika, — Rózsika és férje dr. Takács Gusztáv és gyermekeik: Rózsika és Katinka, valamint az elhunyt testvérei: Kálmán, Károly, Mária — Tóth Gerőné — és Lajos nevében, hogy a felejthetetlen jó férj, forrón szeretett édes apa, nagyapa, após és testvér: roglaticzai Zlinszky István 48-as honvéd, nyug. gazdatiszt, a Ferencz József rend lovagja stb. stb. f. hó 29-én, este fél tizeneegy órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után, 77 éves korában, boldog házasságának 44-ik évében hosszú szenvedés után, csendesen elhunyt. A drága halott hült tetemei f. évi május hó 1-én délután 3 órakor fognak a gyászházból az ó-temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. évi május hó 2-án d. e. 9 órakor fog bemutattatni az Egek Urának a szarvasi róm. kath. templomban. Az örök világosság fényeskedjék neki! Szarvas, 1911. április hó 29-én. Kitüntetett nagy iparvállalat. Az Országos Iparegyesület igazgatósága nagy aranyéremmel tüntette ki a Budapest—Kőbányai Első magyar részényser- főződét, mint a mely a hazai sörtermelés megalapítása, fejlesztése és nagyarányú verseny- és kivitelképesség terén úttörő érdemeket szerzett. Az Iparegyesület meleghangú levélben értesítette a kitüntetésről a serfőződe igazgatóságát. Halálozás, özv. Wilder Józsefné született Gut- mann Záli, hosszas szenvedés után április hó 30-án délután 3 órakor 78 éves korában elhunyt. Temetése folyó hó 2 án délután 4 órakor Békésen ment végbe nagy részv t mellett az izraelita egyház szertartása szerint. Az elhunytban Huppert Lajos békési divatáru kereskedő, anyósát gyászolja. Véres verekedés. Kitka György csabai gazdálkodó két cselédje, Pepó György és Gyurkó András múlt hó 30-án, azaz vasárnap gazdájuk engedelmé- vel hazamentek. Hajnalban azonban gazdájukhoz siettek vissza, hogy az állatokat idejekorán megétes- sék. Útközben egy vigkedélyü kompánia jött velük szembe, kik a két bérest közrekapták s minden ok nélkül elkezdték ütlegelni. Előbb csak úgy kézzel, aztán fütykösökkel, de bicskákat is szedtek elő. A két béres vérbefagyva maradt a helyszínén s kora reggel a járókelők szállították be őket a kórházba. A rendőrség kihallgatta a két sebesült bérest, kiknek leírása után a verekedő duhajokat kinyomozták, kik ellen a bűnvádi eljárást megindították. Szerencsétlenség. Vasárnap súlyos szerencsétlenség történt a szarvasi méntelepen, Litauszky Máté birtokos egyik ménlovát vizsgálatra vitte a méntelepre. Amint a telep előtt jártatta a tüzes állatot, az hirtelen beleharapott a gazdája bal karjába, felemelte a levegőbe és földhöz vágta. Litauszkynak az esés következtében eltört a karja s fején is súlyos sérüléseket szenvedett. öngyilkos asszony. Borzalmas módon vetett véget életének özv. Király Sándorné, 56 éves orosházi asszony. Királyné az utóbbi időben nagyon sokat betegeskedett. Ezen kívül anyagi gondok is bántották. E nehéz körülmény annyira elkeserítette, hogy felébredt benne az öngyikosság gondolata. Szerdán reggel végrehajtotta sötét szándékát. Egy éles borotvával elvágta a nyakát. Mire észrevették, már elvérzett. Eltűnt áru. L'áwy Jakab L. és társa csabai cégnek január hónapban egy nagyobb szállítmány portékája érkezett, melyet a vasúttól annak rendje és módja szerint beszállították az üzlet elé, hol is azt a cégvezetők átvették, de az árut csak órák múlva raktározták el. Ekkor történhetett, mint később kitudódott, hogy egy félmázsás szállítmányt valaki elemeit. E károsodásra csak most jöttek rá a tulajdonosok s erről jelentést tettek a rendőrségen, hol a nyomozást bevezették, melyet, bár a lopás óta nagy idő telt el, siker koronázott. A tvlvajnak nyomában vannak a rend őrei, sőt már a portékát is kikutatták. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Ctmexinnel történtek próbák, beigazo- lódotf, hogy a Cimexin nemcsak az élőpoloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többe ki nem kelnek. A Cimexin miadenütt használható, szövetet, bútort, falat, vagy festést nem piszkit, nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a készítőnél, Löcherer gyógyszerésznél Bártfán.116 11-26 akik az egészséges bőrápolásra súlyt fektetnek, különösen szep- lötöl akarnak szabadulni s finom, puha bőrt és fehér arcszint akarnak kapni vagy megőrizni csak Bergmann & Co., Tetseheu a. E. Yesszőparipalilionilejszappamival (vesszőparipa védjegy) mosakodnak. Drbja 80 fillérért kapható minden gyógyszertárban, drogériában, illatszerüzletZlinszky István
