Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-07 / 19. szám

6 BÉKÉS 1911 május 7. Közgazdaság. Gazdasági tudásitói körzetek. A földmivelés- ügyi miniszter tervbe vette, hogy az egyes vár­megyéket, földrajzilag és közlekedési viszonyok szem­pontjából lehetőleg egyenlő szántóföld terület sze­rint megállapított gazdaságtudósitói körzetekre osztja be és e célból szükséges tárgyalásoknak a megyék alispánjaival és közgazdasági szakképviselőivel együt­tesen leendő lefolytatása céljából dr. Marton Ödön min. osztálytanácsost bízta meg. Folyásóri hid. A gyomai—körösladányi 20 kilo­méter hosszú törvényhatósági ut elkészült, csupán annak egyik szakaszán létesítendő kisebb jellegű uj vashid építése volt hátra. A kereskedelmi miniszter a szóban levő, úgynevezett folyáséri hid terveit most már jóváhagyván, elrendelte az építés foganatosítá­sát és az építési munkálatok főfelügyeletével Buday Béla műszaki főtanácsost bízta meg. Artézi kutak. Újabban Körösladány községe határozta el, hogy tekintettel a Kőrösvíz élvezete folytán állandóan uralkodó tifusz-járványra, két ártézi kutat furat, Ennek költségeit az e célra szolgáló alap­ból felveendő kölcsönből fedezi. Utasította egyben az elöljáróságot, hogy a munkálatok biztosítása vé­gett az árlejtést Írja ki és a vízjogi engedély ki­nyerése iránt is intézkedjék. A két ártézi kút he­lyéül a Damjanics és Yécsey utcák — szótöbbség­gel hozott határozat alapján jelöltettek ki. Halrekesztő. Livi Jakab békési lakos hal­tenyésztése céljaira kibérelte Békés községtől az élő- vizcsatorna balparti hullámterének a Konsitzki-féle gőzmalom feletti részét és fo'yamodott a vármegye alispánjához, hogy a kérdéses helyen halrekesztő lé­tesítését engedélyezze. Az engedélyező eljárás már folyamatba van véve és annak mielőbbi kedvező le­bonyolítása várható. Háti piac. Gyula, május fi. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán a jó időjárásra állandóan lanyha a irányzat, az azon csekély ingadozásával. Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott: Búza . . 22-20 23.­Árpa . 1520 16-— Zab . 17-20 17-60 Tengeri . 11-CO 12 20 Színészet. Megjelent az előleges színházi jelentés, melyből megtudjuk, hegy május 20-án van a kapunyitás a gyulai színházban A szegedi színtársulatnak képezi nyári ál­lomását Gyula, ahova ez évben jön utoljára az özv. Makó Lajosnó színtársulata A következő három évre is első rangú társulat van városunk számára, mert ez időre ugyanazzal a társulattal van szerződve, amely színtársulat igazgatását azonban a jövő évtől kezve az özv. Makó La­josnó veje, Almásy Endre, a jelenlegi művezető veszi át. Tudvalevő, hogy a szegedi színtársu­lat a vidékiek között a legjobb társulat, meg lehetünk tehát nyugodva abban, hogy jól biz­tosítottuk magunkat. A társulat tagjai között sajnosán kell nélkülöznünk a Krómer-párt, viszont azonbán kitűnő uj tagok gyanánt kell felemlítenünk Lendvay Mici népszínmű énekes­nőt, Reményi Sári énekesnőt, továbbá a férfiak között Lugosy Béla bonvivant, lyrai szerelmest, aki Kertész helyett jött és azt teljosen pótolni fogja... Özv. Makó Lajosnó okulva a zenekarral múlt évben történt kalamitáson, biztosította magát hasonló baleset ellen. A honvéd zene­karra, magával a honvédelmi miniszterrel kö­tött szerződést és csak úgy volt hajlandó téli állomásán, Szegeden is a katonai zenét alkal­mazni, ha az őt Gyulára is elkíséri. Ellenkező esetben civil zenekart szervezett volna- A hon­védelmi miniszter megkötötte a szerződést, mely­nek értelmében a honvódzenekar nyári évad alatt Gyulára is köteles a színháznak zenét szol­gáltatni, a mellett azután olyan zenekar játékát fogjuk hallani, amely úgy magában már gya­korlott, mint a társulattal Is ősszatanult játékot fog produkálni. Tudvalevő, hogy a színészet pártoló egye­sület a helyárak egy részét felemelte. Ez intéz­kedésének recompensatiója képen a következő javításokat eszközli a berendezésben; úgy a zsőlyének elnevezett I-ső sor, mint az elsőrendű zártszóket képező 2. és 3. sor, párnázott ülőhe­lyekké alakíttatnak át. A páholyok rojtos elő­védet kapnak és a hokkedlik helyett is zsőlyók fognak beállittatni. A páhyolyokban ezután csak 4 személynek lehet helyet foglalni, az ötödik­nek külön jegy lesz váltandó. A berendezés, illetve átalakítás munkálatait mintegy 2200 ko­ronáért Mayer István asztalos és kárpitossal vé­gezteti a színészet pártoló egyesület. Az előle­ges színházi jelentést egyébként a kővetkezők ben közöljük: Előleges színházi jelentés! Tisztelettel ér­tesítem Gyula város és vidéke közönségét, hogy a sziui idényt 1911 május 20-án, a gyulai „Erkel Ferenc“ színkörben megkezdem. Egyben van szerencsém társulatom névsorát, valamint a szín­ház munkatervét bemutatni. 1. Ügyvozotőség: Almássy Endre művezető- igazgató, főrendező. Szabó Károly titkár. Kun Richárd karnagy- Csiky László rendező. Mezei Andor rendező. Szalay Károly ügyelő. Szilágyi Borta súgó. 2. Előadó személyzet: Hölgyek: Felhő Rózsi soubrette-ónekesnő, Nagy Aranka kolora- tur énekesnő, Lendvay Miczi nópszinmü-ónekosnő, Reményi Sári énekesnő, B. Koppán Margit éne­kesnő, Juhász Sándornó anyaszinésznő, Szűcs Irén komika. Tóvölgyi Margit hősnő, Fodor Ella szende. Kende Paula Soubrette, Baróthynó Julia vígjátéki anya, Várnai Janka naiva, Nagy Irén, Horváth táncosnők. Urak: Csiky László hős- os jellemszinósz, Nyáray Antal burleszk-komikus, Almássy Endre szalon-szerelmes, Oláh Ferenc színész, Mihó László siheder-szinósz s ónokos, Lugossy Béla bonvivant, lyrai szerelmes, Szalay Károly színész, Baróthy Antal apa- és jellom- szinósz, Nagy Dezső jollemkomikus, Pesti Kál­mán buffó-komikus, Virágháty Lajos tenor-buffó. Békefi Lajos tenorista, Mezei Andor baritonista, Sümegi Ödön énekes-színész. 3. Segédszemélyzet: Csige Rózsi, Ács Mi- hálynó, Nagy Irén, Dobó Katica, Szabó Károlynó, V. Keresztéiy Flóra, Kohárynó Eszti, Rásó Ida, Utasy Erzsi, Szokol Margit, Utasy Alfonza, Csiky László, Horváth Írón kardal'osnők és segódszi- nésznők. Acs Mihály, Koháry Pál, Biró Tivadar, Pócskay Vilmos, Szabó Károly, R Nagy Gyula, Szabó Gyula, Horváth Viktor, Szabó Lajos, Kiss Imre, Pápay József, Kállay Károly, Balogh Jó­zsef kardalosok és segódszinószek. Műszaki sze­mélyzet .-.Szepesy Andor főruhatáros 2 segéddel, Bálint István kellékes 3 segéddel, Takács István diszmester 4 segéddel, Martini Lajos fodrász 1 segéddel, Kovács József szereposztó és Szabó Imre világositó. Zenekar: a Il-ik kerületi hon­vódzenekar. Ez idényben szinrekerülhető uj és régi da­rabok: Dráma válfajok: Bilincsek, Csitulj szivem, Kard becsülete, Boulemáns kisasszony házas­sága, Kormánybiztos, Balga szűz, Karenin Anna, Testőr, Meguntam Margitot, Szent liget, Sárga liliom, Medikus, Becstelen, Bábjáték, Anatol, Zseni, Három testőr, Szegény Ifjú története, Virágfakadás, Bor, Robin orvos, Szigetvári vér­tanuk. Énekes válfajuk: Muzsikus leány, Balkáni hercegnő, Narancsvirág, Édes öregem, Cigány­szerelem, Kis lord, Halhatatlan lump, Jó mada­rak, Herceg kisasszony, Délibáb, Babuska, Gül baba, Svihákok, Postásfiu és a húga, Csikós, Vándorlegény, Gyerekasszony, Kis szökevény, Nebántsvirág, Cégér, Ripp-ripp, Falurossza, Tiszt urak a zárdában, Lotti ezredesei. Bérlethirdotés! Tisztelettel értesítem Gyula és vidéke n. ó. közönségét, miszerint 40 elő­adásra bérletet nyitok a következő feltételek mellett: 40 előadásra: Páholy I—IV. szám 240 korona, V—Vili szám 300 korona, zsölye 90 ko­rona, í. r. zártszók II., III. sorban 75 korona, IV—VI. sorban 60 korona, II. r. zártszók 51 ko­rona, III. r. zártszók 30 korona, 20 előadásra, páros vagy páratlan napokra: Páholy I—IV. sz. 120 korona, V—VIII. szám 150 korona, zsölye 45 korona, I, r. zártszók II, III. sorban 37.50 korona, IV—VI. sorban 30 korona, II. r. zárt­szók 25.50 korona, III. r. zártszók 15 korona. A bérleti összeg fele a jegy átvételekor, fele a 20. bérlet előadás napján fizetendő. A már megkez­dőit bérlet teljes lejártáig semmi szin alatt nem bontható fel. Bérelni lehet Dobay János könyv­kereskedésében. Szabó Károly színházi titkár személyesen is fog a t. bérlőknél tisztelegni bérlet-ügyben. Gyula, 1911. évi május hó 2-án. Kitűnő tisztelettel özv. Makó Lajosnó színigazgató. Törvényszéki csarnok* Uj ügyvéd Dr. Sebők Elek, Sebők Sándor bé­kési postamester fia, folyó hó 1-án ügyvédi vizsgá­latait kitűnő eredménnyel letette s Békésen nyit irodát . Hivatalos óraváltozás. A kir. törvényszéknél május 1-től kezdve a hivatalos órák tekintetében a nyári időszak lépett életbe. Mig télen 8—2-ig tar­tatnak a hivatalos órák, addig e hó 1-étői kezdve 7 órától 1 óráig tartatnak. Az iktató hivatalok déli 12 óráig állanak a közönség rendelkezésére. Heti bünkrónika. Csalás. Ambrus Sándor szeghalmi lakos, a ki álla­tok kuruzslásával szokott foglalkozni, Szeghal­mon 1010. évi junius hó közepén az ifj. Dányi István lovát csikójával együtt a ménesből eivitte magához, a lovat használta s egyúttal a ló orrát valami maró savval bofocskendezte. Ettől a szer­től úgy látszott, mintha a ló takonykóros lett volna és midőn pár hét múlva ifj. Dányi Istvánt felkereste, azt is mondta neki, hogy nála levő lova takonykóros s minthogy azt ennek folytán le kell bunkózni, annak járlatát elkérte tőle. E járlat alapján a lovat nevére Íratta, a csikóra vonatkozólag pedig a részéről felkért Erdei Bá­lint és Sz. Tót Gergely által kiállított igazolvány­nyal bizonyította, hogy neki saját nevelésű csi­kója van és ez alapon a csikóra is járlatot vál­tott a saját nevére. Ezután a lovat és csikót az ifj. Dányi István tudta és beleegyezése nélkül elvitte a püspökladányi vásárra és ott eladta Hogyesi Márton biharnagybajoni lakosnak 250 koronáért, ifj. Dányi Istvánnak pedig azt mondta, hogy a lovat és csikót oladta egy czigánynak 66 koronáért és sértettnek ezt az összeget adta is át. Ugyanazon időben Ambrus Sándor a Cs. Kovács Sándor lovát is elvitte a saját lakására a ménesből, annak az orrát is befecskendezve, a ló tulajdonosának szintén azt mondta, hogy a ló takonykóros, miért is azt ő majd eladja 60 koronáért valami cigánynak. Ez ürügy alatt ol- kórte a lójárlatot, mely — miután Cs. Kovács Sándort ittas állapotában könnyen tel lehetett használni kizsákmányolásra — a neje nevére volt írva Ambrus a járlatot szintén az előbb említett Erdei és Sz. Tót által kiállított igazol­vány felhasználásával átíratta Cs. Kovács Sándor nevére (illetve e névre uj járlatot váltott). Abból a célból tette, hogy a lovat eladva, annak vétel­árát nagyobb részében magának megtarthassa, úgy mint az előbbi esetben, de ezt a cselekményt már be nem végezhette, mert Cs. Kovács Sándor az esetet felfedezte Kardos Ferenc állatorvos előtt. A kir. ügyészség Ambrus Sándor ellen egy- rendbeli bevégzett és egyrendbeli megkísérelt csalás büntette miatt, Erdei Bálint és Sz. Tót Gergely ellen pedig közokirathamisitás vétsége miatt emelt vádat. Utóbbiak ellen az eljárást a vádtanácsjmegszüntette, Ambrus Sándort ellenben a bíróság a vádirat értelmében bűnösnek mon­dotta ki és 3 hónapi fogházra Ítélte Hatóság elleni erőszak. Krátki Pálnó sz. Kunstár Zsuzsánnánál Kon­doroson 1911. évi január hó 13-án adóvégrehajtó jelent meg, hogy hátralékos adó irányában fog­lalást végezzen, Krátki Pálnó azonban egy Zrínyi Ilona hősiossógóvel szállt szembe az adóvégre­hajtóval, esküdtei, rendőrrel, úgy, hogy a várfalak alól megszógyenülten távoztak a foglalni kivá- vánók. Miután ekként Krátki Pálnó fenyegető magatartásával a hatósági tagokat hivatalos el­járásukban akadályozta, ellene a kir. ügyészség hatóság elleni erőszak miatt emelt vádat, a kir. törvényszék azonban csak becsületsértést látott fenforogni, a miért Krátkinót 40 korona pénz­büntetést helyettesitő 4 napi fogházra ítélte. Lopás. Gr. Almásy Dénesnek a gyulavárii uradal­mában igen szép dohánya volt. Meg is kívánta azt Krucsai Mihály, a ki Asztalos Józseffel össze­szövetkezve, a múlt óv folyamán több ízben el­látogatott a dohánypajtába és onnan jó néhány kilogramm dohányt elemolvo, Horpasz Centinek eladta. A bíróság Krucsai Mihályt és Asztalos Józsefet 1—1 hónapi fogházra, Horpasz Centit orgazdaságért 5 napi fogházra ítélte. Emberölés. Több Ízben megemlékeztünk már a Chlebik Jánosnó szarvasi lakos ellen elkövetett bűntényről. Nevezett nő Szarvason a Surina Jánosnó szül. Truzsik Katalin lakója volt. Ez óv február hó 16-án reggel Surina Jánosnó eltávozott hazulról és csak fia Truzsik András (27 éves) és Chlebik Jánosnó maradtak otthon, a kik Surinánó távo­zása után csirkéiket egyszerre kezdték etetni. A Chlebiknó csirkéi ettek a Truzsikók csirkéinek eledeléből, miért is Truzsik András egy szak­ajtó-kosarat dobott felójök, hogy az illetéktelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom