Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-09 / 15. szám

2 BÉKÉS 1911. április 9. Tanügy. Főigazgatói látogatás. A gyulai ipariskolát f. hó 6-án meglátogatta, illetve megvizsgálta Szűcs Izsó tankerületi főigazgató, ki nemcsak az egyes osztályok felett tartott szemlét, hanem az ezt követő tantestületi értekezleten, melyen Mikler Sándor kir. tanfelügyelő és dr. Horváth Dezső kir. s. tanfel­ügyelő is részt vettek, az iskola beléletét, szervezetét áttanulmányozva rámutatott azon hiányokra, melyek az iskola intenzivebb előhaladását gátolják; ezek között elsősorban n fennálló elhelyezés tarthatatlan­ságára és a felszerelési hiányokra, melyek bénitólag hatnak az egyébbként kiváló szép eredménnyel mű­ködő iskolára. Majd egyes módszertani kérdések körül szakszerű vita indult meg a tantestület túl­nyomó részének élénk részvétele mellett. Végül a főigazgató az elért szép eredményt megköszönve, a gyűlést berekesztette. A dévai áll. tanítóképző I. osztályában az 1911 —12. évre több ingyenes, fóldijas, ösztöndíjas és teljes fizetéses, bennlakással egybekötött hely van üresedésben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az intézet igazgatósága. 1860—1911. ikt. sz. 227 1 — 1 Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1911. évre elő­irt házadó és „Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegély pénztárt“ illető hozzájárulási dijak kivetési lajstromai a kir. pénzügyigazgatóság által szám­vevőiig megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében l&ll. évi április Sió flO-lől IS-ig? a vá­rosi adóhivatal helyiségében közszem­lére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstromok­ban foglalt adónemekkel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom ki­tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek meg­róva, adójuknak könyvecskéjükbe tör­tént bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1911. április hó 9-én. Szikes György, adóügyi tanácsnok. sének egész alávalóságát. Ha megölöm magamat, | akkor ő, a veleszületett aljasságánál és hazug mi- 1 voltánál fogva mindezért engem okolna és a világ igazolná az ő eljárását és még kikacagna engem ; ha pedig életben maradok, akkor . . .“ A következő pillanatban már kiegészítette : „Igen, ha megölöm magamat, akkor engem ítélnek el és kislelküséggel vádolnak ... De meg azután minek is ölném meg magamat? Ez az első. Másodszor pedig, öngyilkosnak lenni annyi, mint gyávának lenni. Tehát megölöm a csábitót, őt élet­ben hagyom, .én meg a törvény elé kerülök. En­gem elitéinek s ő mint tanú fog szerepelni . . . Szinte látom a zavarát, a gyalázatát, mikor majd elkezdi faggatni a védőm ! A törvényszék, a kö­zönség és a sajtó rokonszenve kétségkívül mellet­tem lesz . . .“ így tűnődött tovább, de a segéd csak rakta ki előtte az árut és kötelességének tartotta vevőjét szórakoztatni. — Minálunk évről-évre hanyatlik az üzlet s ez nem annyit tesz, hogy a csábítók száma kevesbe- dik, hanem igenis annyit, hogy a férjek lassankint beletörődnek a helyzetükbe és félnek a törvénytől meg a kényszermunkától. A segéd körülnézett és a fülébe súgta : — És ki a hibás, moszjé? A kormány ! „Szachalinba menni holmi komisz fráter miatt, ez sem valami okos dolog — tűnődött Szigaev. — Ha én kényszermunkára kerülök, ez csak alkalmat ad a feleségemnek, hogy másodszor is férjhez menjen s a másodikat is megcsalja. Diadalmas­kodni fog . . . Szóval hát: őt élve hagyom, ma­gamat sem ölöm meg, a csábitót szintén nem ölöm ZE3I Ire 3s:. Virágvasárnapjára virradtunk. Az emberiség rag/ megváltójának kínszenvedése a Husvét ma­gasztos ünnepét vezeti be az egyháznak ez a szép Ünnepnapja, melyen barkát szentel a róm. katb. egyház, jeléül és emlékéül az Üdvözítő jeruzsálemi bevoulásának, amikor »hozsannát« kiáltva szórta tele a lelkesedő nép a Megváltó útját virágokkal és pálmákkal, hogy később keresztre feszittesse azt, akit így innepelt. Az egyház legszebb ünnepe ez, misztikus, a lelket mélyen érintő, magasztos ünnep, yirágvasírnapján kezdődik tulajdonképen a tavasz is, ez a nap ad fordulatot a téli hangulat után a kedélyeknek, felemelvén azokat a Husvét magasz­tosságának színvonalára. Innen számítódik, hogy tavasz van a — szivekben s természetben egyaránt. A nagyheti szertartások és húsvéti ünnepek istentisztelete a gyulai róm. kath. főtemplombpn következő sorrendben fog megtartatni: virágvásár- napon: 9 órakor pálmaszentelós, körmenet, ünne­pélyes nagymise, mely alatt a Passió fog énekeltetni. Szerdán: délután 3 órakor Jeremiás próféta siral­mainak éneklése. Nagypéntek : 9 órakor kezdődnek a szertartások, előszentelt mise, Passió éneklése, improperiák, szent kereszt letödóse, az oltári szent­ség elhelyezése a szent sírba, hol esti 6 óráig marad kitéve ; délután 3 órakor lamentáció. Nagy­szombat /reggel 8 órakor tüzszentelés, keresztvíz szentelés, utána nagymise. Este 7 órakor ünnepélyes feltámadás körmenettel. Husvétvasárnap : 10 órakor ünnepélyes mise, szent beszéddel, délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye. A kórházi bizottság építkezési albizottsága f. hó 3-ik napján Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. A szennyvízgyűjtő és szivattyú- medencének helyreál 1 itáei munkálataira összesen 2 ajánlat adatott be. Pick és Tóbiás szegedi vállal­kozók ajánlata 14590 korona vállalati végösszeg­gel, akik a szóban lévő medencéket vasbetonból készítenék el, mindazonáltal azzal a kikötéssel, hogy a mennyiben a medencéket az ajánlatban kitüntetett 6 heti munkaidőnél előbb üzemképes állapotba adnák át, ez esetben építtető tartozik vállalkozóknak napi 50 korona prémiumot fizetni. Szabados József építőmester és Kalocsa István laka­tosmester gyulai lakosok ajánlatuk szerint a szóban levő munkálatokat vasszerkezettel 20000 korona átalányösszegért készítenék el. A bizottság a kór­házi szennyvízgyűjtő és szivattyumedenoe újjáépí­tési munkálatainak kivitelével 14590 korom vál­lalati végösszeggel Pick és Tóbiás szegedi vállal­kozókat bizta meg, elfogadván nevezett vállalkozók azon kikötését, hogy amennyibeo a szóban levő medencéket a munka kivitelére megállapított Q hétnél előbb üzemképes állapotban adnák át, vál­lalkozók naponként 50 korona prémiumot igényel­hetnek. Kikötötte a bizottság, hogy vállalkozók ajánlatuk érte>mében tartoznak mindazokat a mun­kálatokat teljesíteni, melyeket a felsőbb hatóság a medencék biztonsága és az üzem akadálytalan le­bonyolítása céljából elrendel, s hogy vállalkozók ajánlatuk értelmében a szükséges előkészületeket és rendeléseket már most megtehetik, az uj mun­kálatok azonban csak akkor kezdhetők meg, ha azok a részlettervek felsőbb hatósági jóváhagyás után a helyszínén tényleg átadatnak. Az építésve­zető mérnök előterjesztést tett ezután az uj épít­kezések kel kapcsola'09 munká'atok és szükségletek engedélyezése tárgyában. Az építkezési bizottság az építésvezető által kért munkálatok és beszerzé­sek engedélyezésénél általában figyelembe vette, hogy azokat a munkálatokat és beszerzéseket en­gedélyezi csupán, amelyekre feltétlenül szükség vaD, amelyek a kórház uj építkezésével kapcsola­tosak. I yenek a következők : 3. Sebészeti pavilion műtői részére szükséges vízvezeték csatorna fala­zása, gőzkazán alsp és gőzkazán kémény falazá­sára 301 koronát. 2. Kerti vízvezeték és locsolócsap részére 296 koronát. 3. Az udvar világításához szük­séges világitó karók és hozzá szükséges vezetékekre 400 koronát. 4. Szellőző kéményeknek vasbádogtető- vel való lefedésére Kalocsa István ajánlata szerint 454 korona 50 fillért. 5. Engedélyezte a bizottság Neumann Lajos vállalkozó által bejelentett es Jendrassik Alfréd művezető építész által elfoga­dásra ajánlott pótmunkákat a felsorolt egység­árak alapján 663 korona összeggel.. 6. Mütőabla- koknak az előirányzott homályos üvegezés helyett finom edzett (félhomályos) üvegezésére a fölvett egységárak 369 korona ráfizetést eegedélyezte. 7. A sebészeti és tüdőbeteg pavilion facement fe­delén kavicsfogó léc és azoknak elhelyezése maxi­mális 1700 korona többköltséggel, végül a sebé­szeti pavilion bal8zárny földszinti nyílt teraszának a sebészeti betegek által való basználhatására és a prostituáltak feljárójának kis téren való elválasz­tása céljából jobb és baloldalon a terrasz elválasz­tására szükséges üvegfal megerősitbetése végett 2 darab rabic oszlopnak készítése mintegy 140 ko­rona összeggel engedélyeztetett. meg. Valami okosabbat és érzékenyebbet kell ki­eszelni. Megvetéssel fogom őket büntetni és botrá­nyos válópört indítok.“ — Itt van, moszjé, még egy uj szerkezet — szólt a segéd, egy újabb skatulyát emelve le a polcról. — Felhívom a figyelmét a zár elmés szer­kezetére . . . Szigaevnek előbbi elhatározása után immár nem volt szüksége revolverre, pedig a segéd mind­jobban nekibuzdult és szüntelenül rakosgatta ki eléje az újabb fegyvereket. A megsértett férjet bán­totta a lelkiismeret, hogy a szegény segéd hiába fáradt vele, hiába lelkesedett, mosolygott és pocsé­kolta az idejét. — Jól van, akkor hát — mormogta — majd később visszajövök, vagy elküldök valakit. Nem látta ugyan a segéd ábrázatát, de hogy legalább némileg enyhítse a feszült helyzetet, szük­ség t érezte annak, hogy valamit vásároljon. De hát mi legyen az ? Körülnézett a boltban, nem-e pillant meg valami olcsóságot s megakadt a tekin­tete egy zöld hálón, mely ott függött az ajtó kö­zelében — Ez itt . . . Mi ez itt ? — kérdezte. — Egy fürjfogó háló. — Az ára ? — Nyolc rubel, moszjé. — Csomagolja be . . . A vérig sértett férj lefizetett nyolc rubelt, fogta a hálót és miközben magát még inkább sértve érezte, kiment a boltból. Az Also-fehérkörösi ármentesitő társulat, mint azt már lapuok műit heti számában közöl­tük, március 30-én délelőtt közgyűlést tartott, amelyen jelen voltak gróf Széchényi Antal elnök­lete alatt : Haán Béla aleluök, Bócz Pál, Gálík János, GoldÍ8 Jáuos, Kociszky Mihály, Novák Ár­pád, O/idrus Cyrill, dr. Szegedy Kálmán, dr. Ladies László, Caőke István, Exaer Pere ne, Morvay Mi­hály, Ravai Gábor, Ily es Is váu, Acaim Gusztáv, Korosy László, Aszalay Gyula, Kovács Gergely, dr. Lovicb Ödön, dr. Bucskó Korio án. dr. Jantso- vits Emil, Hegedűs Gyula, Bálint Autal, Maki Ardeleán Demeter, Buczurka József, Bodoky Kál­mán kir. főmérnök, Künzl Ernő igazgató-főmérnök és Kilényi Kálmán szakaszmérnök. A lapunk múlt heti számában közölt tudósításunk kiegészítéséül még megemlítjük, hogy a társulat a földmivelés- ügyi minisztertől a pótköltség beadás határidejének a folyó évi közgyűlésig leendő elhalasztását ké­relmezi ; egyben kérelmezi azt is, hogy mivel a társulat egy újabb liquidació küszöbén áll, a költ­ségvetés hiányának fedezését pótköltség mellőzésé­vel az uj liquidació megejtése után nyerendő adó- visszatóritési összeg terhére engedélyezze. A köz­gyűlés felkérte az elnököt, hogy a vészéi szifon újjáépítésének költségeihez engedélyezett 25000 korona államsegélyért a földmivelésügyi miniszter­nek köszönetét tolmácsolja, egyben a közgyűlés gróf Széchényi Antal elnöknek ezen államsegély érdekében kifejtett hathatós és eredményes fárado­zásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A föld­mivelésügyi miniszter által immár jóváhagyott gát­védelmi szabályzatot kinyomatni s a társulati ta­goknak megküldetni határoztatott. A közgyűlés utasította az igazgató-főmérnököt, hogy az összes zsilipeket, amelyek segítségével duzzasztások esz­közöltetnek, vagy amelyekre az engedély okirat­ban vízmagasságok fixirozva vannak, oly magas­sági jegyekkel lássa el, amelyekről az engedélye­zett legnagyobb, avagy legkisebb vízállások meg­állapíthatók. A pénztár állása március 29-én a

Next

/
Oldalképek
Tartalom