Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-09 / 15. szám

1911. április 9. BÉKÉS 3 következő volt: Bevétel 153293 korona 42 fillér, kiadás 22238 korona 10 fillér, pénztári maradvány 131055 korona 32 fillér. Egy házaspár tragédiába. Április elsején varo­sunkban megrendítő családi drama játszódott le. A 4i az eseményeket nemcsak úgy felszínesen nézi, hanem kutatja az okok és okozatok láncolatát, a ki szeret az emberi élet fordulatairól gondolkozni, az szinte egy ó görög sorstragédiát lát maga előtt rohamosan lezajlani, melyben villámcsapásként sújt le a félelmes, felettünk álló végzet egy emberpárra, anélkül, hogy azt megérdemelte, anélkül, hogy a nemezis a netaláni drámai vétséggel összhangban volna. Azokat a tényezőket, melyeknek eredője a bekövetkezett kettős öngyilkosság, csak homályosan ismerjük, de az bizonyos, hogy lassan-lassan minden oknak össze kellett jönnie, melyek előkészítették a vihar kitörését melyek m-gerlelték a dráma ayors lezajlását megelőző feszültséget. A családi élet benső viszonyainak az a hivatásuk, hogy igazi zajtalan és csendes, de állandó örömöket nyújtsanak, de valami kiszámíthatatlan véletlen ez esetben megmérgez e a szelíd erkölcsi és érzelmi tény. zőket s halált osztó, emberi életet kioltó okokká változtatta. Mold József zseDge ifjú kora óta, évtizedeken keresztül erdésze volt gróf Almásy Dénes remetei uradalmának. Fon tos, kötelességtudó, takarékos ember v o 1 ’. Két szer nősült. Első nej tol 4 gyermeke maradt, a kik még kicsinyek voltak, midőn 2.) évvel • zelött má­sodik nejét e vette, s a gyermekeket ez a második- nő nevelte fel Mold József négy évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Ekkor beköltözött Gyulára és a k'rös- parti házát íelépitte.ve, nyugdijából és megtakarított vagyonából — látszólag — nyugodtan és boldogan élt. De ez az élet valójában mégis alig lehetet' boldog Kegy gyermeke kőiül hárommal álUndó viszálykodásban élt. Már ez magában véve súlyosan esik a latba, mikor arról van szó, hugy gondtalanul nyugodtan élünk-e vagy sem. Ebez járult, hogy félévvel ezelőtt a felesége, aki ö nála egy évvel volt idősebb, féltékenykedni kezdett reá. Yolt-e erre oka vagy sem, nem tudhatjuk, kutatni pedig nincs jogunk. Az bizonyos, hogy a házasfelek kő zött a jó egyetértés annyira megromlott, hogy a válás gondolata is felmerült közöttük Vegyük mind­ezekhez azt, hogy a férj 59 éves, a nő (50 éves, kik már nem gondolhatnak arra, hogy uj életet kezdhessenek. íme nagy vonásokban adva van a helyzet egy dráma indokolt bekövetkezéséhez. E hó elsején estefelé Mold József eltávozott hazulról, otthon csak a felesége maradt a cseléddel, a kit azonban csakhamar elküldött hazulról. Midőu a cseléd haza­tért, asszonyát sehol sem találta, nem tudott hol­létéről felvilágosítást adni a nemsokára szintén haza tért Mold Józsefnek sem. Keresésére indultak tehát a nőnek, miközben Mold József a padlás kulcsát kint az udvaron a földön megpillantotta. A cseléd nem tudott számot adni róla, hogy a kulcs miképeu került cda, s ez arra indította Mold Józsefet, hogy a padláson is szét nézzen. Nyugtalansága egyszerre nehéz érzésekké változott, midőn meglátta nejét a padláson felakasztva. Összefutottak a szomszédok és családtagok a szerencsétlenség villámgyorsan terjedő hírére s a súlyos helyzetben is észrevették két jelentős körülményt. Az egyik az volt, hogy a cse­léd a szobában fej nélküii gyulákat talált, a miből arra lehetett következtetni, hogy Mold Józsefné, mielőtt felakasztó ta magát, gyufamérget is ivott, s nem bízva annak hatásában, vagy mert hosszúnak és kínosnak találta a méreg által előidézett halál bevárását, ment fel a padlásra, más módon véget vetni életének. A másik fontos dologként az tűnt fel a környezet előtt, hogy Mold József kijelentette, miként ezt a csapást nem képes elviselni, egyben nyugtalan, ideges viselkedést tanúsított. A környezet gondos figyelemmel is kisérte minden lépését, hi­szen meglátszott rajta, hogy lelkében egy váratlan csapással rombadöntött élet minden kétségbeesett érzése, vihara dúl, mely magával sodorja a külön­ben életerős embert, aki előtt még évtizedekre ter­jedhető élet állott. Mold József lelkének az egyen­súlya megbillent a neje öngyilkossága következ­ményeinek meggondolására, felviharzó érzések- zések súlya alatt s ha talán egy-két napi idő alatt ez az egyensúly valamikép helyre áll, ha az a ki­élezett helyzetek sajátsága gyanánt jelentkező vilá­gosság, mely olyan elesen világit ba egy pillanat alatt mindent, tompul, veszít fényéből, a nőnek eléggé indokolt, vagy meg nem indokolt — ki tudja - végzetes tettét nem követi a második ön- gyilkosság. Mold József azt mondta, hogy át akar öltözni és előbb megmosdik. E végből bement egy másik szobába, hol sokáig mosakodott, a mint ez kihallatszott. Ezt az alkalmat használta fel arra, hogy gyorsan ölő mérget igyák, úgy, hogy a kint levők egyszerre csak hörgést, haláltusát hallottak. A kint levők be akartak rohanni a szobába, de azt bezárva találták. Rátörték az ajtót. Elvégezve talál­ták. Nejét Mold József követte a halálba Egyiket sem boncolták fel, de kétségtelen, hogy Mold Jó­zsef percek alatt ható, gyorsan ölő méreggel, való­színűleg c'ankálival vetett véget életének. Végrendelet nem maradt utána. Egy levelet találtak tőle, mely mintha végrendelet lett volna. De nem annyira anyagiakról, mint inkább lelkének meghasonlásaról szólt. A házaspárt egyszerre, nagy részvét, nagy >ömeg kísérete mellett temették el. Mindkét őnek külön halotti szertartást rendeztek. K t Ízben el­énekelt „Circutn dederunt me . . “ fejezte be az emberi tökéletlen sors e házaspár életében jelentkező végső jelenetét. A ket'ős tragédiáról a következő gyászjelentést adták ki: Alulírottak mélyen szomo­rodott szívvel tudatják a legjobb fiú, illetve apa, nagyapa, valamint szerető anya. nagyanya, Mold József és neje született Bozsits Aloiza folyó év és hó 1-én az esteli órákban éltök 59, illetve 60-ik és házasságuk 2o;ik évében vára lanul történt gyá­szos elbunytát, A megboldogultak földi részei folyó év és hó 3-án d. u. 4 órakor fognak a róm kath. egyház szertartása szerint a helybeli Szentháromság- temetőben levő családi sírhelyen örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke poraikra. Mold Károly és neje Maár Katalin szülők. Reményi Ferenc és nej • Fe­kete Mariska; Mold Anna férjezett Orbán Antalné ős gyermekeik; Mold Gyula; Mold Mariska férjezett ifj. Bálint Ferencnó és gyermekük ; ifj. Bálint Ferenc mint vő. Halálozás A hét elején váratlanul sújtott le a halál egy közbecäülesben és szereletban álló családra, kiragadva az élők sorából egy fiatal édes anyát, Seer Izsák izraelita tanító feleségét, ki pár nap előtt még ereje teljében, eltelve szép remé­nyekkel nézett a jövő elé. Múlt hót utolsó napján hirtelen megbetegedett az alig 30 éves asszony; ágynak esett, az orvos hashártya-gyuladást konsta­tált: az orvosi tudomány, a férj én anya szerető gondoskodása nem segíthettek rajta, folyó hó 3-án délután hozzátartozói kimondhatatlan fájdalmára meghalt. Csütörtökön délelőtt temették el nagy részvét mellett. Ravatalánál dr. Adler Ignáez rabbi mondott magasszárnyalásu beszédet. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő; beer Izsák és egyetlen gyermeke Klárika, úgyszintén a kiterjedt rokonság fájdalomtól meg­történ tudatják, hogy a legjobb hitves, anya, gyer­mek, testvér és rokon Seet Izsáktié, szül. Schvartz Etelka f. hó 3-án, délután 2 órakor, életének 31-ik, boldog házasságának 11-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult drága halott hült tetemei f. hó 5-én d. e. 10 órakor fognak a gyulai izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Gyula, 1911. évi április 3-án. Nyugodj békével! özv. Schvartz Hermanné, anyja, Róza férj. Stern Mérné, Mariska özv. Goldberger Ignácné, Malvin férj. Ehrenfeld Salamonná, Márton, testvérei. Sser Jakab és neje, ipa és napa. Stern Mór, Ehrenfeld SalamoD, sógorai. Özv. Schvartz Gáborné, Schvartz Mártonná sógor­női. Sakkor Gyulán. Egy város ku turális h»’adá­sának fokmérője még az is, hogy szervezett sakk társasága, egyesülete legyen, annál is inkább, mert a sakk a játékok királya, a legnemesitőbb, s a leg­élvezetesebb szórakozás, Elismerés illeti a kezdemé­nyezőket, akik a „Gyulai Erkel Ferenc Sakkor“ megalakításán fáradoznak, s kívánatos, hogy törek­vésüket siker koronázza: Antalóczy Nándor, dr. Kóhn Mór, Felek Gyula, Noránt István, latár Sán­dor, Jancsovics Géza, Jancsovics Péter, Gyöngyösi Sándor a kezdeményezők, a kik ma este 8 órakor a »Komló« szaboda éttermében tartandó alakuló ülésre meghívták mindazokat, kik a sakkozásnak barátai. Ezúton felhivatik tehát az érdeklődők figyelme a sakkor megalakítása iránt, s felkéretnek mindazok, a kik a sakkor beléletében akár mint rendes, akár csak mint pártoló tagok részt óhajtanak venni, hogy a ma esti alakuló gyűlésen minél számosabban szí­veskedjenek megjelenni. Gyula város tisztviselői nyugdija. Dutkay Béla, Gyula város volt polgármesterének nyugdíj­ügyében a közigazgatási biróság felebbezés folytán aképpen döntött, hogy helyesnek je'entette ki azt a hatósági eljárást, mely szerint a már esedékes nyugdijak, amennyiben azokra az alapnak megfe­lelő fedezete nincsen, aránylagosan leszállitandók. Dutkay Béla ugyanis azzal érvelt, hogy akkor, midőn az ő nyugdija esedékessé vált, még a nyug­díjalapnak annyi volt a jövedelme, hogy abból, a neki szabályrendelet szerint járó nyugdijösszeg teljes egászében kitelt, tehát neki szerzett joga van ahhoz, hogy részére az őt illető nyugdij teljes ősz- szegében továbbra is kiadassék. A közigazgatási biróság azonban ezt az érvelést nem fogadta el és álláspontját az alábbiakkal indokolta: Gyula vá­ros nyugdijszabályrendelete arra az esetre, ha a nyugdíjalapnak jövedelmei a megállapított ellátá­sok fedezésére nem elegendők, kifejezetten nem rendelkezik és azt sem engedi meg, hogy ez eset­ben az alapnak tőkéje felhasználtassék, vagy hogy a tagok hozzájárulása felemeltessék. A város sem kötelezhető arra, hogy a különbözeti fedezze, mert a nyugdijösszegek hiáytalan kifizetésére a vá­ros szavatosságot nem vállalt és az évi 1000 ko­rona hozzájáruláson kívül egyéb hozzájárulásra nem kötelezhető. Ily körülmények között tehát nincs más hátra, minthogy a nyugdijösszegek a felhasz­nálható jövedelem arányában elégittessenek ki, vagyis, hogy a megállapított DyugdijösBzegek arány­lagosan leszállittassanak. Orvosi tanfolyam Gyulán. Az orvosi tovább­képzés központi bizottsága folyó évben Budapes­ten, Kolozsváron, Pozsonyban, Szegeden, Debre- czenben, Nagyváradon, Sátoraljaújhelyen és Gyulán az orvosi ismeretek fejlesztésére szolgáló tanfolya­mokat rendez. A belügyminiszter ennélfogva el­rendelte, hogy a törvényhatóság területén levő va­lamennyi orvos értesittessék arról és a hatósági orvosokat a tanfolyamban való részvétel céljából anyagilag is támogassa. Kabaré. Előző számainkban már több Ízben megemlékeztünk ;a szegény gyermekeket felruházó egyesület által kezdeményezett műkedvelő kabaré előadásról Ambrus Sándorné védnöksége alatt álló érdekes előadás előkészületei gyorsan haladnak s 1911. április 22-én a vármegyeházán fog megtar­tatni a táncestálylyel egybekötött előadás, amelyre a meghívó már nyomás alatt van. A műsort a kö­vetkező számunkban fogjuk hozni. Hangverseny és táncvigalom. A »Gyulai Iparos Otthon« április 30-án a Göudöcs népkerti csarnok összes termeiben hangversennyel kapcsolatos zárt­körű táncvigalmat rendez, Beléptidij: személyjegy 2 korona, családjegy 4 korona, karzat 1 korona. A karzati jegyek táncra nem érvényesek. A tiszta jö- vodelmn az Iparos Otthon alapja javára fordittatik. Felülffzetések a jótékony cél iránti lekintetből kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este pont 8 órakor. A hangverseny műsora: 1. Magyar népdalfüzér. Lányi Ernőtől Férfikar, énekli az Erkel Ferenc daloskor. 2. Élőbeszéd. Tartja Kóhn Dávid. 3. Magyar ábránd. Zongorán előadja Dr. Kovalszky Róbert. 4. Monológ. Tartja B. Gy. 5. Magyar király induló. Huber Mihálytól. Férfi négyeskar, előadja a daloskor, zongorán kiséri Dr. Kovalszky Róbert. Időjárás. A múlt héten megírtuk, minő olasz éghajlathoz illő meleg idők jártak március hó második felében és kifejeztük abbeli aggodalmun­kat, hogy az öreg tél apónak vannak bolondos tréfái. Néha úgy elbújik, hogy szinót se látjuk, de azután hirtelen megint előbukkan és mérges zor- donsággal fújja el a tavasz m nden jelét. Jóslatunk, mely tapasztalaton nyugvó következtetésre volt alapítva, szóról-szóra beteljesedett, mert a múlt héten kegyetlen hűvös idővel és hóval az egész országban újra beköszöntött a tél. Az emberek fütött szobába menekültek és az utcán bundában jártak. Felvidé­ken több helyen hóvihar dúlt. Az alföldöu sok helyen, igy nálunk is a barackfa már virágzott. Ezt a gyümölcsfajt a hinelen beállott hideg meg­dézsmálta, egyéb gazdasági kárt még nem okozott és reméljük nem is fog okolni. Egy jól nevelt téltől elvárhatjuk ugyanis, hogy áprilisban és annak is az elején teljes-tökéletesen kibolondozza magát s azután udvariasan és feltűnés nélkül tá­vozva, átengedje a helyét a tavasznak és nyárnak. Balesetek. Dudás József gyepmestersegédnek az a szigorú természete van, hogy haragszik azokra, kik előle a pálinkát elisszák. Folyó hó 5 én már jó felstimolva és benyakalva kocsiján hazafelé döcö­gött, útközben meg megállván egy-egv butik előtt három-négy hosszulépés irányában. Estefelé egy kis kaptatónál elvesztette az egyensúlyt s lefordult a kocsi üléséről oly szerencsétlenül, hogy a jobb karja eltörött. Az igy támadt veszedelem megoperálása vé­gett erős jajgatások közben beballagott a közkór­házba. Kiss Mária 8 éves leányt múlt hónap 28-án Rontó Erzsébet cselédleány átédesgette a szomszédba, hogy ott neki segédkezzen a mángorlásnál. A kis leány segédkezett is, miközbeu a nagy sulyokkal megterhelt mángorló véletlenül a kis leány kezére gurult s a kezét összeroncsolta. A hivatalos vizsgá­latot gondatlanság címén megindították Rontó Erzsé­bet ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom