Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-26 / 13. szám
9 B E K L S L911 március 25. sen az, aki alkalmat nyújt arra, hogy az éretlen tömeg döntsön el nap-nap után olyan életbevágó fontos kérdéseket, amelyek eldöntésére még a leghi- vatottabb fórumok sem vállalkoznak. Ezért örvendetes dolog, hogy ma már a törvény végrehajtó közegei is, az igazságszolgáltatás is fiilön esipi azokat, akik ilyesmit merészelnek. Persze az embervadászok büntetése ma még kevesebb mint az orvvadászaté. Azt, aki orvul elejt idegen vadászterületen egy őzbakot, becsukják. Az embervadászokat legfeljebb pénzbüntetésre ítélik, a mit az illető nevetve fizet ki. A naiv publikum, amely az egész esetet egy jó reklámnak tartja, egy estén behozza nekik a pénzbüntetést. Őszintén reméljük azonban, hogy az igazságérzet előbb-utóbb felül kerekedik s nemsokára az orvvadászatnak lesz kisebb büntetése, a mindennapos embervadászatot pedig a törvény börtönnel fogja megtorolni. Alakítsuk meg a „Gyulai Erkel Ferenc Sakkért!“ Gyula városának a kultúráért lelkesedni tudó közönsége örökre szivébe, leikébe véste ama magasztos ünnepet, amely városunk falai között 1910. évi november 28 ik napján folyt le, amikor Erkel Ferenc születésének 100-ik évfordulóját ünnepeltük. Akik akkor, azon a magasztos ünnepen jelen voltak, bizonyára kevesen tudják, vagy igen kevés ■ nek jutott eszébe, hogy Erkel Ferenc, a dal a zene királya, a játékok királyának: a sakknak is alapos ismerője és hivatott művelője volt. Azon a szép ünnepélyen Erkel Ferencet mint zeneköltőt ünnepelték ; halhatatlan érdemeit méltatták ; mi ezúttal mint sakkmestert akarjuk méltatni. Méltatni nemcsak azért, hogy lángelméjének megnyilatkozása előtt is meghajtsuk az elismerés lobogóját, de azért is, hogy ezáltal városunk sakkozóit, az ő nagy neve köré toborozni igyekezzünk ; röviden, megalakítsuk a „Gyulai Erkel Ferenc Sakk- kór F . Eme nemes törekvésünket siker fogja-e koronázni, ebben a pillanatban nem tudhatjuk ; azonban teljes tudatában annak, hogy aki ezen, a szó szoros értelmében nemesen szórakoztató játékban csak kevés jártasságot is szerez, az örökké rajongó szeretettel, lelkesedéssel fog csüggeni szenvedélyén, legalább is reményt nyújt nekünk arra, hogy törekvésünket, ha talán tengernyi nehézségek leküzdése árán is, de azért belátható időn belül siker fogja koronázni. Erkel Ferenc amily nagy, amily utolérhetetlen volt a zeneköltészet terén, olyan lángész volt a sakkozásban is. A szó szoros értelmében véve sakk-genie volt, ugyannyira, hogy a 60-as és 70-es évek hires sakkmestereit : Szént, Cseresnyést, Márkyt stb mindenkor játszi könnyedséggel győzte le. Egyes játszmái a sakk-irodalomnak ma is igaz gyöngyeit képezik. Mint a pesti sakkor akkori elnöke tevékeny részt vett a sakkjáték minél szélesebb körben való elterjesztésének munkájában s bizonnyal nem csekély érdeme van a ma is virágzó budapesti sakkor alapjának megszilárdításában. Az ő nagy neve varázsának volt köszönhető részben az is, hogy boldog emlékű Márky István volt gyulai kir. törvényszéki biró kezdeményezésére a 70-es években megalakult a gyulai sakkor, sőt a most már „öreg Békés“ külön sakkrovata is segíteni törekedett a nemes játék minél nagyobb elterjedését előmozdítani. Igaz, hogy ez a sakkor ma már a múlté, de hogy létezett, hogy lüktetett, hogy élt, az bizonyos Meghalt Erkel, meghalt Márky s mindazok, akik az akkori sakkéletnek éltetői voltak, megtértek őseikhez s igy velük együtt megszűnt a gyulai sakkor is. Ezt a sakkört ismét életre kelteni lesz a mi legszentöbb törekvésünk s kérve kérjük a sakkjátéknak úgy művelőit, mint barátait, támogassanak bennünket ebben a munkánkban Erkel Ferenc nagy szellemének emeltünk már egy maradandó emléket, amely időtlen időkig hirdetni fogja az ő lánglelke nagyságát ; azonban mi úgy érezzük, hogy ezzel még nem róttuk le kegyeletünk és hálánk köteles adóját, még adósai vagyunk Erkel Ferencnek; hogy ezt is leróhassuk, Alakítsuk meg a „ Gyulai Erkel Ferenc Sakk-kört1'! Gyóngyösy Sándor, Jantsovits Péter, Tatár Sándor, Stanisits Milorad, Jantsovits Géza, dr. Kálin Mór. Tanügy. Az állami elemi isk. gondnokság, folyó hó 22-én délután 3 órakor ülést tartott Schroder Kornél gondn. elnök elnöklete mellett. Az ülésen határozatba hozták, hogy a külterületen épült uj állami elemi iskolák mellett levő gazdasági ismétlő iskolák céljaira szolgáló kertet 100 négyszögölen- kint egy koronáért az ottani tanítóknak átengedik mindaddig, míg a gazdasági ism. iskolák szervez- tetnek. Elhatározták, hogy újból felírnak a miniszter umhoz, kérve, hogy a most építés alatt levő belterületi állami iskola, kizárólag az elemi fiú és leányiskola részére engedtessék át, mig a polg. leányiskola a mostani helyén maradna meg. Gaái Mózes Szarvason. Gondolkozó fők, képzett paedagogusok lelkét foglalkoztatja a jövő, a mainál különb, egészségesebb társadalmának felépítése. Nemzeti érdekünk, fennmaradásunk ezoros összefüggésben áll ezzel. Es hol kezdjük az alapvető munkát, ha nem a zsenge gyermeken? . . , Akikért tulajdonképen minden létezik a töldön. Kultiválnunk kell tehát a gyermekek iránti buzgóbb, lelkesebb érdeklődésű Tisztelnünk, becsülnünk kell a gyermeket. Foglalkozni velük, képzeletviláguknak megfelelő táplálékot nyújtani s igy játszva oktatni hazaszeretetre, nemzeti eszményképeink iránti fogékonyságra, mesemondás keretébe. A régi mesélő dadák, öreganyák típusa kihalóban. Hogy a mode rn anyákról ne is szóljak. Ki meséljen hát a gyermekeknek ? . . . Ugyan ki ? . . . vetődik fel a kérdés a »Szarvasi Leányegyesület« elnökének, a kitűnő paedagogusnak, Vein- berger Fanny elemi és polg. isk. igazgatónak, hiányokat meglátó és orvosolni óhajtó elméjében. A kérdésre csakhamar megtalálta a feleletet. Gaál Mózes, fögimn. igazgató, a kiváló ifjúsági iró, a nagyszerű előadó személyében, midőn meghívta őt a Leányegyesületbe, az iró páratlan, tanulságos és mégis könnyed előadását Tompa Mihály költészetének méltatását meghallgatta. Aki úgy tud beszélni a felnőtteknek, hogy beszélhet a gyermekek nyelvén ? Az igazgató gondolt nagyot merészet és az egyesület keretében mesemondó délutánt rendezett, melynek tartására Gaál Mózest kérte fal. Gaál Mózes eljött, önzetlenül, gyermekszerető szivétől indíttatva és mesélt. Folyt ajkáról a szó s mi felnőttek azon kaptuk magunkat, hogy a gyermekekkel versenyt nevetünk, sírunk. Gaál mesemondása belopta magát hallgatói szivébe. Az igazgató sége Almásy Huberta grófnő, — Pál, ki két éve vette el Gerliczyné unokáját, Szegedy Erzsébetet — és Marietta, férjezett gróf Zichy Frigyesné. Gróf Széchenyi Gyula, a volt felség személye körüli miniszter nagybátyja volt a püspöknek, gróf Aehren- thal Lexa Alajos külügyminiszter felesége, Széchenyi Julia grófnő nagynénje uj püspökünknek. A kiváló főúri családból származó Miklós gróf szép tehetséget kapott Istentől, gondos szülei pedig szigorúan vallásosan nevelték őt. Gimnáziumi tanulmányait, az I-V osztályt magánúton végezte, a VI. osztálytól kezdve nyilvánosan a győri benedekrendi főgimnáziumban. Ugyanis a VI. osztályra vette őt fel néhai Zalka János győri püspök a kisebb papnevelő intézet növendékei közé. A theologia négy évfolyamát is a győri püspöki theologiai intézetben végezte, mint a győri nagyobb papnevelő intézet növendéke. 1889-ben alszerpappá szentelte Zalka püspök, de fiatal kora miatt a papi rendet nem vehette fel. Mint alszerpap a kisebb papnevelő intézet tanulmányi felügyelője volt. 1890. május 7-én- Sopronban, az Orsolyiták templomában felvette Zalka püspök kezeiből a papi rendet és Kismartonba került káplánnak. 1892. február 4-én az Erdődy grófi család kegyurasága alá tartozó, szent Györgyről nevezett jaáki javadalmas apátságot nyerte el. Ugyanezen évben április hónapban Vaszary Kolos hercegprímás átvette az esztergomi egyházmegyébe, hol mint primási levéltáros, később pedig mint magántitkár működött. 1894-ben a kánon jogból doktori oklevelet nyert. 1898 január 18-án a wieni Pazmaneum igazgatójává nevezte ki a hercegprímás, ugyanezen év május havában esztergomi kanonok lett. Mint pazmaneumi igazgató tervezte és épit tette a Pazmaneum uj palotáját. 1900-ban XIII. Leo pápa házi praelátusává nevezte ki. Irodalmi tevékenységének gyümölcse két nagyobb szabású munka: „A lelkészi kongrua ügye 1884 — 1895'' és „A jaáki apátság története“. Ezeken kívül több egyházi beszédet is adott ki 1901. november hó 1-ón győri püspökké nevezte ki Őfelsége, december 16-án pedig a Szentszék megerősítette. Ekkor lemondott a jaáki apátságról. A múlt év julius havában valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki őfelsége. A győri püspökségen oly irányú munkásságot fejtett ki, melynek beláthatatlan időkig maradandó nyomai lesznek az egyházmegyében. Létrehozta a papi nyugdíjintézet újabb szervezését, mely tisztességes nyugdijat biztosit az egyházmegye papjainak. Nemrégiben rendezte gazdatisztjeinek nyugdiját is, melykez évenkint 4000 koronával járult a püspök. A plébánia, templomi és alapítványi vagyon kezelésére szabályzatot dolgozott ki, amely a vagyon céljának megfelelő kezelést is biztosit. Szervezte az egyházmegyei főtanfelügyelőséget, mely a kor színvonalán tartja és kezeli az egyházmegyei kath iskolák ügyét. Uj szemináriumot épített, melybe a régi helyett uj nevelési rendszert vitt be : a cellarendszerrel nagvobb önállóságra vezetvén a növendékeket. Sok fáradsággal, kitartással igazán semmiből alapította meg a győri középiskolai kath. fiuinterná- tust, melynek ma 60—70 növendéket befogadó palotája van, egy igazgató és egy tanulmányi felügyelő lakással és kápolnával. Ezen internátus számára visszaszerezte a Széchényi György és Draskovich György püspökök által nemesi konviktusra tett alapítványokat, melyeket az 1800-as éhekben a helytartótanács ösztöndíjakra változtatott át Ezen alapítványok kamatai annyi ingyenes és félingyenes helyet biztosítanak az internátusbán, hogy az intézet fennállása örökös. A régi kisebb papnevelő-intézet házában megszervezte a tanitóképző-intézeti növendékek inter- nátusát, mely a jelen iskolai év elejétől áll fenn 100 növendékkel egy igazgató és egy tanár-felügyelő vezetése mellett Ezen intézetbe helyezte át a Zalka püspökféle tápintézetet is, melyben 14 korona havi fizetés ellenében 180 növendék tanuló nyer ebédet és vacsorát. Sok utánjárással eszközölte ki, hogy Sokoró- pátkán a vallásalap birtokán a vallásalap plébániát állít fel, templomot és paplakot épit. A plébánia a jelen évben kezdi meg majd működését. Tatabányán a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat bányatelepén lelkészséget szervezett 3 kápláni állomással.
