Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-26 / 13. szám

BÉKÉS 3 példáját C8abamar Orosháza ia követte. Es ma — azt ujságo'ja a Néptanítók Lapja — hogy Gaál Mózest a kultuszminisztérium bizta meg azzal, hogy húsz városban tartson előadást tanítóknak szülőknek és mutassa be a mesemondás módját a szülőknek ; rámutatva annak nevelői és művészi hatására. Előadásait Pozsonyban kezdette meg, megnyerve a szürkét, tanítókat, és végül az össze- sereglett mintegy 800 főnyi gyermeket, kikkel közben elbeszélgetett, mialatt kedves jelenetek játszódlak le. Yeinberger Fanny eszméje igy lett közkincecaé. 1911. március 25. EC Ír © Előfizetési felhívás a „Békés“ 1911. év első évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. A Békés szerkesztősége és kiadóhivatala. Lapunk mai száma Gyümölcsoltó Boldogasz- szony következtében egy nappal hamarább, vagyis vasárnap helyett szombaton reggel jelenik meg. Sorozás. Minthogy az ujoncozási törvény az országgyűlés által elfogadva a király által is szeu- tesittetett és igy a sorozás megiartásának most már akadálya nine1, ennélfogva a honvédelmi mi­niszter a sorozás tényleges végrehajtására vonat­kozó körrendeletét kiadta, és egyben azt a fősoro- zási tervet, amelyet a vármegye és a katonai ha­tóságok együttesen újból öss eá'litottak es amelyet lapunkban már közöltünk is, jóváhagyta. A soro­zások ezekszerint április és május hónapokban tar­tatnak meg és ezen két hónapban utóálíitások sem leszuok. A sorozások az orosházi járásban veszik kezdetüket április 1-én és végződnek Békéscsabán május hó 10-én. Gyulán május 5. és 6-án soroznak. Lemondás. Dr. Németh Zoltán és Dr. Vértes Lajos kórházi s. orvosok katonai szolgálatuk telje- sithetése okából állásukról lemondottak. A vármegye szervezési szabályrendeletét a belügyminiszter végre jóváhagyta. A szervezési sza­bályrendeletet tudvalevőleg azért kellett módositani, mert annak többrendbeli intézkedése, az idők folya­mán az uj törvények és a kiadott belügyminiszteri szabályrendeletek intézkedései következtében elavult, másrészt pedig a közgyűlési tanácskozási rendnek biztosítása a régi szabályrendelet hiányos rendelke­zéseinek kiegészítését és pótlását tette indokolttá. A módositott szervezési szabályrendelet azt a sok vitára alkalmat adó kérdést is tisztázta, hogy az árvaszéki jegyző ki lehet és kimondotta, hogy az árvaszéki jegyző a másod- vagy harmadosztályú al­jegyzők közül választható. Az Alsófehérkörösi Társulat a lapunk múlt heti számában közölt tárgysorozattal f. hó 30-án tartja közgyűlését. A képviselőtestület március 27-én d. u.3 óra­kor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysoro­zattal : 1. A polgármester előterjesztése a városháza építése ügyében kiküldött bíráló bizottság újjáala­kítása tárgyában. 2. Artézi kutak létesítésére vo- n tkozó előterjesztés. 3 Novák-utca kinyitást foly­tán megmaradt telkek eladása. 4. Az 1909. évi zár­számadás pótlása tárgyában kelt 14095—1911. III. sz. belügyminiszteri rendelet előterjesztése. 5. A jó­váhagyott gyepmesteri szabályrendelet meghirde­tése 6. Békésvármegye törvényhatósági bizottságá­nak 85. bgy. 911. sz. határozata a tizedbeli tanács­nokok illetményének kiegészítése tárgyában. 7. Ugyanannak 44. bgy. 1911. sz. határozata a város ré­szére kiutalványozott államsegély felosztása ügyében 8., A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság átirata a házosztályadónak a II. fokozat szerint leendő kive­tése tárgyában. 9., Az esküdtképes egyének alap­lajstromának elkészítésére kiküldendő bizottságba két tag választása. 10., Ozv. gróf Almásy Kálmánná által tett 12000 koronás alapítványról szóló alapiló oklevél előterjesztése. 11., Jámbor György és neje gyulai lakosok kérelme a csabai ut mellett levő gödrökből 800 □ ölnek a megvétele iránt. 12., A nagyromán városrészre tervezett csürhejárás bérbe­adása tárgyában megtartott árverésről felvett jkv. előterjesztése. 13., A városi előfogatozásnak árlejtés utján leendő biztosítása tárgyában felvett jegyző­könyv előterjesztése. 14, A nagymagyarvárosi óvoda 1911. évi költségelőirányzata. 15., Scherer Benedek gyulai lakos kérelme 17 kor. 03 fillér városi adó visszafizetése iránt. 16., Ozv Fábry Mártonná kérel­me 5 korona városi adó visszautalása iránt. 17., Túri Károly gyulai lakos kérelme 4 kor. 80 fill, községi közmunka törlése iránt. 18, Szaviczki János és gyer­meke illetőségi ügye. 19. Ozv. Sávolt Sámuelné illetőségi ügye. Időjárásunk mezőgazdasági szempontból a hót folyamin kedvező volt. Hátasabb helyeken a tava­sziakat már el is vetették, laposabb réti földeken a szántás a talaj lágysága folytán még kevés helyen volt megkezdhető. Az őszi vetések — mint most már jobban megállapítható — aránylag kedvezően teleltek ki, bár a mezei egerek nagyon sok helyen tetemesen megritkitották őket, sőt vannak helyek ahol a búzát e miatt ki is kell szántani. Nagyon kívánatos volna, ha a száraz időjárás még legalább két hétig tartana. Az egyházmegyét háromszor járta be, a bér­málás szentségét osztva ki híveinek. Ugyanis az egyházmegye 240 plébániáját minden 3 évben végig bérmálta. Az ifjúságnak vallásos, erkölcsös nevelésére ifjúsági egyesületek alapszabályait dolgoztatta ki, melyeknek segítségével az egyházmegye igen sok plébániáján megalakittatta az ifjúsági egyesületeket. Nehéz volna most taxatíve felsorolni, hogy ezen egyesületek mily mértékben járulnak hozzá falukon a keresztény élet megerősítéséhez. Kidolgoztatta a helyi hitközségek (autonómia) alapszabályait, melyeket a püspöki kar is elfoga­dott, a vallás- és közoktatásügyi kormány is he­lyeselt és e kezdeményező munka a győri egyház­megye sok plébániáján máris virágzó hitközségeket hozott létre. A helyi hitközségek a kath. ügyek iránt érdeklődést keltenek, jogaik megvédését napi renden tartják ; a plébánosok lelkipásztori működé­sét megkönnyítik és eredményessé teszik. Kath. iskolák máris sok hasznát látják a szervezetnek a győri egyházmegyében. A hitbuzgalmi társulatok egyöntetű vezetésére központi vezetőséget alapított, mely a győri egy­házmegyében példásan irányítja a plébánosoknak ez irányban való működését és a hívek buzgósá- gát. Nevezetesen megteremtette az egyházmegyé­ben a Szent Mihály Főangyal társulatot, mely az egyház anyagi támogatását segíti elő és a Szent­széknek az egész világra irányuló munkáját imád­sággal támogatja. A híveket a kath Összetartozás fontosságára oktatja és az anyaszentegyház feje iránt való tiszteletre, ragaszkodásra, hűségre buzdítja. A győri ősrégi székesegyházat hivatalosan felvétette az egyházi műemlékek sorába és mint ilyennek országos hozzájárulással való renoválását céltudatos, lankadást nem ismerő fáradozással ki­eszközölte. A restaurálás munkája már folyamat­ban van 300,000 koronás költségvetéssel. A terve­ket az országos műemlékek bizottsága készítette, az vezeti a munkát is. Ha a székesegyház a török világ és más száz viszontagság kiállása után régi fényébe öltözhetik néhány év alatt, a hála Szé­chenyi püspököt illeti meg a győri egyházmegye részéről Megalakittatta az egyházmegyei népnevelési egyesületet, melynek egyedüli célja az, hogy jöve­delméből a kath. iskolákat segélyezze. Elrendelte az egyházmegyében levő összes egyházi épüleleknek közös biztosítását a Magyar Gazdák Biztositó Szövetkezeténél, mely a befizetett díjtételek bizonyos százalékát az egyházmegyének visszaadja. E jutalékot Széchenyi püspök a nép­nevelési egyesületnek adta. Sok iskola kath. jellegét megmenti ez egye­sület azáltal, hogy úgy az építkezésnél, mint más nyomasztó körülmény alkalmával hozzájárul a hit­község terheinek könnyítéséhez. Nem merítik ki e felsorolt tények Széchényi püspök működését, de nagy körvonalakban mégis meghatárolják és jellegzetességét feltüntetik. Ha voltak is munkájában segítő társai, a szel­lem, a lelkesítés, az irányítás az övé. A polgári kaszinó tervbe vett munkálataira 17 ajánlat adatott be, amelyek közül azonban csak 3 van olyan, amely az összes építkezési munkála­tokra vonatkozik, a többiek pedig a munkálatoknak csupán egyes részeire adattak be. Az összes mun­kálatokra ajánlatot tettek Pfaff és Schneider 42000, Kukla és Groh Mihály 52000 és Dávid Jakab 58000 korona összeggel. A kaszinó választmánya tegnap este tartott ülésében, a városi mérnök által tett átszámítások eredménye alapján döntött a tekintetben, hogy a mai nap megtartandó közgyű­lésnek melyik ajánlatot terjeszti elő elfogadásra. A Polgári Kör ina délután 5 órakor rend­kívüli közgyűlést tart, mely a tárgysorozat szerint a beérkezett építési tervek s az építésre vonatkozó költségvetés fölött fog tanácskozni. A közgyűlés népesnek és érdekes lefolyásúnak Ígérkezik. A pol­gári kör tagjai között ugyanis igen sokan nincsenek megnyugodva benne, hogy az uj építkezés a mos­tani telken történjék. Ezt a telket ugyanis szűk voltánál fogva alkal natlannak tartják az eddiginél még nagyobb térfogatot igénybevevő építkezésre, amennyiben nyári helyiségül nem maradna meg­felelő tér. Akik ezen a nézeten vannak, aláírási ivén kötelezték magukat, hogy a közgyűlésen az építés ellen fognak szavazni. Az építést elleizők között vannak olyanok is, akik nemcsak a meglevő tel­ken, hanem bárminő építést helytelenítenek és pe­dig okulva a Bókésmegyei Kaszinó építésének pél­dáján, amelyről most má mindenki elismeri, hogy a hozzáfüződő várakozásokat egyáltalában nem való­sította meg, sőt olyan kényszerhelyzetet teremtett, amely bőlcsupán a tagdíjemelés problematikus értékű ténye immár az egyedüli kivezető ut. Az építést, ellenzők nagyobb része nem helyezkedik ugyan erre a passzimisztikus álláspontra és nem zárkó­zik el az építkezés elől, de nem a mostani, hanem nyári helyiségre is alkalmas más telken óhajtja az építkezést, amely esetben a mostani épület, amely konstrukciójánál fogva akár valamelyes hivatali célra, akar némi átalakítás mellett magánlakásul is teljesen alkalmas, remélhetőleg olyan tisztessé­ges áron volna eladható, hogy abból építési célra a polgári kör részére megfelelőbb telek volna vá­sárolható. A kereskedők és kereskedöifjak társulata március hó 26-án, holnap délután 2 órakor saját he­lyiségében rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Két jegyzőkönyvhitelesitő ki­küldése. 2. Titkári jelentés a lefolyt társulati év­ről, 3. Az 1910. évi zárszámadások előterjesztése a számvizsgáló bizottság jelentése kapcsán és en­nek alapján a választmány felmentése iránt hatá­rozathozatal. 4. 1911. évi költségvetés tárgyalása. 5. Időközben beérkezett indítványok. Segély. A törvényhatósági bizottság néh. Oláh György volt vármegyei t. főügyész özvegyének 200 korona segélyt szavazott meg a vármegyei köz­szükségleti alapból. A törvényhatósági bizottság­nak kérdéses határozatát a belügyminiszter jóvá­hagyta. Gyógyszertár eladás. A Szarvas községben a Szarvashoz címzett reáljogu gyógyszertárat tulaj­donosa a mezőberónyi takarékpénztár, a hódmező­vásárhelyi központi takarékpénztárnak eladta. Madárvédelem. A földmivelésügyi miniszter hosszabb rendeletben felhívta a vármegyét, utasítsa különösen a mező- és hegyőröket, mikép kiváló gondjuk legyen arra, hogy a hasznos madarak pusztításai megakadályoztassanak és ebből a célból mindazokat, akik hasznos madarat pusztítanak, azok fészkeit, tojásait elszedik vagy forgalomba hozzák, szigorú megbüntetés végett a hatóságnak feljelenteni el ne mulasszák. Esküvő. Ragettly János békési gyógyszerész f. hó 19-én délben fél 12 órakor vezette oltárhoz a csabai ág. evang. kistemplomban Szihelszky Micát. Az egyházi szertártartást Koppányi Gyula ref. lel­kész végezte. Tűz egy ünnepélyen. Szarvason márczius 15-én délután az ifjúság ünnepélyén, a szabadon égő acetilén-gáztól tüzet fogott egy lobogó, amelyet nagy nehezen sikerült eloltani. Hat-hétszáz személy szorongott a teremben s nagy pánik támadt. A közönség felugrált helyéről s egymást gázolva ipar­kodott a szabadba. Egy páran könnyebb sérülést szenvedtek, de nagyobb baj nem történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom