Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-01 / 1. szám
2 BÉKÉS 19 L1. január 1. orvosok diplomái szabályszerűen bemutattatnak, az azok által kiállított vények alapján gyógyszert rendelniük nem szabad. Az alispánnak ezen rendelkezését, mint igen nagy sérelmet tüntette föl és az al- ispáni jelentést ebből az okból ő sem vette tudomásul. Dr. Bertkóty Károly a szabályrendeletek gyűjteményes kiadását sürgette, Bross János pedig azt tette szóvá, bogy az orosházi főszolgabíró által kiadott iparigazolványok kiszolgáltatása következtében oz orosházi iparosok közé sok kontár került, akik az iparosok jókirnevét veszélyeztetik. Dr. Berthóty István a felszólalásra rögtön válaszolt és kijelentette, hogy ő kizárólag a tör.ény rendelkezései szerint jár el, azonban mindaddig, amig a mai életviszonyok között már nem megfelelő ipartörvény nem fog módosíttatni, törvényes kötelességét sér'ené, ha nem úgy járna el', amint tényleg eljárt. Ambrus Sándor alispán válaszolt Achim L. Andrásnak beszédjére és kijelentette, hogy a beszámolója alkalmával tartott beszédjében foglalt lázitás, osztály elleni izgatás, hatósági közegek rágalmazása és becsületsértés miatt, majd módjában fog állani a büntető törvényszék előtt védekezését előadni. Panaszának többi része tekintetében csak az esetben tehet intézkedést, ha az állítólagos szabálytalanság miatt az illető jegyző ellen panasz fog tétetni. Dr. Simonka György panaszával szemben kimutatta, hogy rendelete teljesen törvényes és igy a panasznak semmi alapja sincs. Ezután a közgyűlés uagy többsége az alispáni jelentést tudomásul vette. Tekintettel a választásra, azután többen kérték a tárgysorozat következő pontjának: a husdrá- gaság enyhítése tárgyában dr Tardos Dezső- és a gazdasági egylet áltat beadott indítványoknak a választások utánra való áttételét. Minthogy azonban egy tekintélyes kisebbség ebbe beleegyezni nem volt hajlandó, ennélfogva a következő tárgyként a most említett ügyek vétettek elő A husdrágaság enyhítése tárgyal) in beadott indítványok, valamint a kapcsolatos köriratok felett igen szép s magas színvonalon álló vita indult meg Elsőnek Beliczey Géza gazdasági egyesület elnöke szólalt fel, aki a gazdasági egyesület indítványát ajánlotta elfogadásra és hevesen tiltakozott az élő adatoknak külországokból való behozatala ellen, amit Tardos Dezső indítványa megengedni kívánt. Dr Ladies László ugyancsak ezen az állás ponton volt és higgadtan e1 őadott magvas és érdekes beszédjében oda conkludált, hogy a törvényhatóság az eddigi állapot fenntartása mellett írjon fel a törvényhozáshoz. Dr. Berényi Ármin, aki eddig a legtulzóbb merkantilista irányzat szószólója volt, nagy meglepetést keltőleg most hevesen kikelt a kereskedői ringek ellen és a legszélsőbb agrárius álláspontra helyezkedve ellenezte Tardos javaslatát. Hozzászólták a kérdéshez még Áchim L. András, aki a »munkások milliói« érdekében melegen támogatta Tardos Dezső indítványát, dr. Martos József szintén Tardos Dezső indítványa mellett szólalt fel, maga indítványozó is rövid beszédben kelt védelmére" indítványának. Kovács István endrődi gazda igen ügyesen és talpra esetten érvelt a jelenlegi állapot fenntartása és a kisgazdák érdeke melle tt. Minthogy dr. Ladies László a maga indítvány át, amely lényegben egyezett a gizdasági egyesület indítványával, visszavonta, minthogy kétségtelen nek látszott, hogy az állandó választmánynak javaslata sem nyerte meg a bizottsági tagok tetszését, a szavazás csakis a gazdasági egyesült és dr. Tardos Dezső indítványára ejtetett meg. Az Achim-párt által kért névszerinti szavazás eredménye szerint 157-en szavaztak a gazdasági egyesület és 29-en dr. Tardos Dezső indítványa mel ett. Az idő már jóval deli 12 óra után járt, midőn Jantyik Mihá'y nyugdíjazásának kimondása után a kijelölő választmány megalakittatott. A kijelölő rá'asztm myba a közgyűlés megválasztotta: dr. Ladies Lászlót dr. báró Dresche l Gyulát és dr. Törők Gábort elnöklő alispán a mag a részéről felkérte a kijelölő választmányon: Novák Kamiit, Benka Gyulát és Bertkóty Károly drt. A kijelölő választmány működésének tartamára a közgyűlést felfüggesztette. Ezután következtek a választások. Az I. oszt. szolgabirói állásra jelöltettek: dr. Díbreczeny Lajos, Melis István és dr. Vangyel Endre. Megválasztatott I. oszt. szolgabiróvá 122 szavazattal dr. Debreczeny Lijos békéscsabai II. oszt. szolgabiró dr. Vangyel Endre IIl-ad aljegyző 8L és Melis István 8 szavazatával szemben. A megüresedett és üresedésben volt két II. oszt. szolgabirói állásra jelöltettek: Kőrös Lajos, dr. Kiss László, dr. Márki Barna és Veres József. Az egyik II. oszt. szolgabirói állásra elrendelt szavazás után dr. Márki Bírna és Veres József visszalépvén, a szavazás dr. Kiss László és Kőrös Lajos közt folyt le. Ennek eredménye szerint dr. Kiss László 137 szavazattal Kőrös Lajos 80 szavazatával szemben II. oszt. szolgabiróvá megválasztatott. A másik üresedésben levő II. oszt. az.olgabirói állásra elrendelt szavazás eredménye s/erint. dr. Márki Barna 104-et, Veres József 80-at és Kőrös Lajos 39 szavazatot kapott és igy dr. Márki Barna lett II. osztályú szolgabiróvá megvá asztva. Elnöklő alispán dr Kiss Lászlót a gyomai és Márki Barnát a gyulai járásba osztotta be, dr. Deb- reczenyt pedig a jelenlegi helyén hagyta A közigazgatási bizottságban megüresedett 5 tagsági hely, dacára az idő előrehaladottságának, szintén igen nagy érdeklődés mellett folyt le. Összesen 155-en szavaztak. Ebből kapott dr. Ladies Liszló 128-at, Beliczey Géza 126-ot, Veres József 125-öt és Haviár Dániel 101 szavazatot, igy tehát a köz- igazgatási bizottságba újból a régi tagok választattak meg. Jelentékenyebb számú szavazatot kapott dr. Márki János, a többi szavazatok 6 egyén között oszlottak meg. A kát házi bizottság tagjaivá megválasztattak a régiek és pedig : Dr. Márki János, Schmidt József, dr. Linden- berger János, dr. Szondi Lijos, Keisner Emínuel. dr. Eolitnann János, Sail József, uj tagul Novák Árpád. Az állandó választmány tagjaiul megválasztattak a következők : Ambrus Sándor h. elnök, dr. báró Drechsel Gyula, dr. Márki János alelnök, dr. Zöldy Géza, ják a szeretetet, — de úgy látszik, hogy az ördög sem alszik, hanem szorgalmasan és sűrűn hintegeti el a gyűlölet magvát. Ez már erősebb fajtájú növény, nem olyan érzékeny, minden szívben talál megfelelő talajt. Gyorsan fejlődik, igen szapora és igy nehéz kiirtani. De azért csak lássunk a munkához mi is serényen ! Szülők, papok, tanítók és más jóaka- ratu emberek — jertek, fogjunk kezet. Az Isten velünk lesz; az ő segítségével tönkre tesszük az ördög vetését! Xickinann Kezső. A vármegye közgyűlése. (December 30.) j)___A vármegye törvényhatósági bizottsága téli rendes közgyűlését, e hó 30-án tartotta Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. A közgyűlés lefolyása várakozáson felül érdekes és izgalmas volt. A megyebizottsági tagok a tárgysorozatba felvett választás folytán szokatlanul nagy számmal jelentek meg A vármegye alispánja az ülést 9 órakor nyitván meg, első sorban a vármegye alispánjának jelentése került tárgyalás alá. A jelentéshez elsőnek, mint évek óta rendesen, Achim L. András szólalt fel és ismét csabai helyi sérelmeivel indokolta azt, hogy miért nem veszi tudomásul az alispáni jelentést. Azt tartotta különösen sérelmesnek, hogy Békéscsaba község egyik jegyzője, dacára annak, hogy a hirdetési dijat lefizették, még sem volt hajlandó közhírré tenni, hogy ő, mint a város országgyűlési képviselője, beszámoló beszédet tart. Kitért a Békésmegyei Közlönyben megjelent és a vármegye aiispánjához intézett nyílt levélre és kemény szavakkal támadt neki a névtelen levél Írójának. Szeberényi Zs. Lajos válaszolva Achim L. Andrásnak. kijelentette, hogy ő nem irta ugyan a kérdéses cikket, azonban az abban felhozottakkal teljesen egyetért és élesen nekitámadt Achim L. Andrásnak a népet félrevezető működéséért. Achim L. András Szeberényi Zs. Lajosnak ingerülten felelt vissza és többek közö t ötét „alávaló piszkos hazug embernek és a papi talár viselésére méltatlan egyénnek“ jelöltette ki. Elnöklő alispán ezen sértő kifejezések után felhívta Achimot, hogy vonja vissza szavait, mivel azonban Achim azt megtenni nem volt hajlandó, dr. Zöldy Géza tiszti főügyészt utasította a széksértési kereset megindítására. A tiszti főügyész a széksértés kimondását s 200 korona birság kiszabását hozta Achimmal szemben javaslatba. A közgyűlés a tiszti főügyész indítványát nagy többséggel határozatra emelte. Dr. Simonka György az alispáni jelentés kapcsán kifogásolta az alispánnak azt a rendelkezését, mely szerint figyelmeztette a gyógyszerészeket, hogy mindaddig, mig nem értesíti őket, hogy a kerületi munkásbiztositó pénztár által alkalmazott c'ó : a munkatársak serege. De már az eddig vázolt kép is eléggé bemutatja a metódust, ahogy a Magyar Figyelő készül. Készül és iveit ezerszámra ontja a gép. Mielőtt még szerte mennének e formás kék füzetek az egész országban : legalább kóstoló gyanánt küldhetek önöknek az első szám cikkei közül egyet: Herceg Ferencét. Jelszavak.* Irta: Herczeg Ferenc. Arról van szó, hogy .Magyarországon ma kétféle, egymással diametrálisan ellentétes társadalompolitikai eszmeáramlat kezd kialakulni. A titkos elemi erők, amelyek az áramlatokat hajtják, bizonyára régóta itt lappanganak már a közélet fölszine alatt, keresztül-kasul vonulnak a társadalom különbző rétegein, rést találnak a politikai pártok között levő válaszfalakon is és uj irányba terelik a közügyekkel foglalkozó emberek gondolkodását. Ezek az egyesitő és szétválasztó erők némi külsőséges hasonlóságot mutatnak olyan áramlatokkal, melyek már régebben nyugtalanították az országot. Ha szabad efféle jelenségeket a kényelmes megfigyelés kedvéért erős nagyitó üveg alá vetnünk és egyes szembeszökő szinhatásaik után elneveznünk, akkor azt mondhatnék, hogy Magyar- országon megint egyszer szembe került Európa a Balkánnal, a szó kulturális értelmében vett nyugat a kelettel. Az olvasó, ha, akarja, gondolhat Szent László csatájára a kunokkal, de gondolhat történelmünk száz más epizódjára is. * A Magyar Figyelő 1. számából. A gondolatok furfangosabbak, mint a rabló kunok, ők annak a régiónak a nemzeti viseletét öltik magukra, ahol éppen portyázgatnak és azért az egyenruhájuk nem is bizonyít semmit, legfölebb csak az ízlésüket és az őszinteségüket jellemzi. Mindenesetre jó lesz, ha emlékünkbe idézzük, hogy mit ért a világ a szó átvitt értelmében Európa és Balkán alatt és ha azután kihámozzuk a katonákat egyenruhájukból és futólagos etnográfiái szemle alá vesszük őket. Nyugati Európát, a fehér fajok világhatalmának princípiumát, ma első sorban az északi germánok képviselik. Az angolok, a németek. Az európai elv leghatalmasabb gyarmatai az amerikai Unió és Japán. E népeké a siker, a hatalom, azaz a jövő. Ha távolból, mint szerves egységeket szemléljük őket, közös jellemvonásokat tálálunk rajtuk : vallásosság, a történelmi múlt tisztelete, erős nemzeti érzés, erkölcsi fegyelmezettség. E tulajdonságaikról úgy Ítélhet az ember, ahogy akar, annyi mégis bizonyos, hogy elválaszthatatlan föltételei világtörténelmi ’sikereinek és igy fontos alkotó elemei annak, amit nyugati kultúrának, röviden Európának szokás nevezni. Ha tehát Magyarországon — megengedem, hogy önkényesen és a meglevő viszonyokat eltu lozva — Európát szembe állítom a Balkánnal, akkor a magyar, Európa alatt nem érthet egyebet, mint a nemzeti egyesítés princípiumát. Balkán alatt pedig ennek az elvnek bárminő formában való tagadását és támadását, tehát a bomlást kell értenem. A keleti géniusz, amely nemrégóta szabadult fel évszázados szellemi rabságából, hajlandóságot mutat arra, hogy békóival együtt lerázza mindazokat a kötelékeket, amelyek az egyén szabad mozgását korlátozzák. Ezért azt lehetne mondani, hogy a nyugat a nemzetté tömörült egyéniségek, a kel et pedig az egyéniségekre bomlott nemzetek világa. A szó földrajzi értelmében vett kelet és nyugat kulturális viszonhatásainak megítélése közben figyelemmel kell kísérnünk nehány különös jelenséget Régi közhely, hogy a virágzással együtt jár a hervadás Az érvényesülés tetőfokára jutott európai nemzetek művelődési feleslege rothadásba megy át. A rothadás tipikus szimptomája, midőn a sejt önálló életet kezd az egész organizmus rovására. Az atom lázadása a test ellen, az egyéné a nemzeti szervezet ellen : ez a dekadencia. A világpolgárság, amely megtagadja, vagy csak bizonyos föltételek mellett fogadja el a nemzet fogalmát, az ammoralitus, mely azt hiszi magáról, hogy fölötte áll a jó és rossz fogalmának, a tehetség, mely elszakadt vitorlarongyként libeg a szenvedélyek viharaiban, ezek ha egyébként kiváló emberi intellektus megnyilatkozásai is, a degeneráltság jelenségei. A nyugati társadalmak dekadenciája tulajdonképen az egyén dezertálása a polgárosodás fegyelme elő 1, visszatérése az ős keleti anarchiába. A keleti és félkeleti népek, amelyek kultur- importjukat Nyugat-Európából rendelik meg, hiányos önkritikájukkal és fegyelmezetlenségre való mostani hajlandóságukkal, mohón vetik magukat az európai dekadencia termékeire. A rothadás zuga az a hely, ahol a keleti parvenu és a nyugati dekadens, a komitácsi és az apache, két távoli világ rokonlelkü Uebermenschei, összetalálkozhatnak. A kelet a nyugaton is megtalálhatja önmagát, hazahurcolván a kultúra műhelyéből a kulturátlanságot. Ő becsapja önmagát, midőn a nemzeti érzést, a vallásosságot, és a tiszta erkölcsöt gondosan ápoló nyugat beteges hulladékait, a nemzetköziséget, a
