Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-27 / 13. szám
1910. március 27. BÉKÉS 3 nyitányául az országgyűlésnek a hét közepén tör tént feleszlatását tekintjük. Konstatáljuk, hogy valamint országszerte, úgy Békésvármegyében is, hetekkel, sőt hónapokkal ezelőtt megindultak már némileg a képviselőválasztási mozgalmak, a melyekről azonban mi e lapokban kettős szempontból nem vettünk tudomást ; először azért, mert mint fennebb előre bocsátottuk, igazán kelletlenül és csak kényszerítő okokból foglal kozunk velük, másodszor pedig azért, mert eme választási mozgalmak egyrészről idő előttiek, más részről pedig sokkal kisebb szabásuak voltak, semhogy megemlítésre érdemesek lettek volna. És konstatálunk még egy ténykörülményt, nevezetesen azt, hogy negyvenhárom esztendő óta, mióta lapunk fennáll, egyetlen egy Ízben sem tapasztaltuk, hogy a képviselőhöz feloszlatása után választási mozgalmak oly lanyhán indultak volna meg, mint ez alkalommal Békésvármegyében. Mondanunk sem kell, hogy azon a társadalmi szemüvegen, amelylyel a választási mozgalmakat mi tekintjük és elbíráljuk, ezt a lanyhaságot nemcsak hogy nem kifogásoljuk, hanem örvendetes tényként értékeljük. Ismételjük, hogy örvendetes tényképpen mert a képviselőválasztási mozgalmaknak társadalmi szempontból nem alkotó, hanem romboló erejét kellett megösmernünk. A most feloszlatott országgyűlésen Békésvár-|] megye hat választó-kerületét a következők képvisel-|1 ték : Gyulát K. Schriffert József, Békéscsabát Pető 1 Sándor, Békést Kecskeméti Ferenc, Szarvast Haviár ^ Dániel, Gyomát Fábry Károly és Orosházát Veress 1 József. Pártállásuk szerint K. Schriffert, Kecskeméti, * Haviár és Fábry az országgyűlés végén a Jusht-párt, I Pető a demokrata s Veress a Kossuth-párt kötelékében. Kisebb, nagyobb mérvű, hogy úgy mondjuk *mozgolódások«, mint említettük, minden választó- 1 kerületben folytak már hetek, hónapok óta : komo ^ lyabb jelölés csak egyetlen egy történt, nevezetesen Orosházán, ahol a Justh-párt néhány hét előtt dr. c Bikády Antal orosházi ügyvédet jelölte. E sorok ^ írásakor még nincs eldöntve, hogy Veress Józsefi*' újra fellép-e ? Scholtz Gusztáv bányakerületi espe-lc- resnek körlevele folytán, amely a lelkészeket a választási mozgalmaktól való tartózkodásra inti, s a r mely ha nem is tiltja el a lelkészt a képviselőjelölt- I ségtől, de a jelöltséget ahhoz a feltételhez köti, hogy • az érdedéit egyháztanács egyhangú beleegyezése mel• lett történhessék, Veress jelöltsége legalább is való• szinütlen, annyival inkább, mert hallomás szerint ■ Veress József a nagy anyagi áldozatot követelő lega■ lis választási költségek fedezésére sem hajlandó. Gyomán még formális jelölés nem történt; annyi azonban bizonyos, hogy a kerület eddigi kép• viselője Fábry Károly újra fellép és hogy erős pártja van, sőt megválasztása is inkább valószínű, annyival . is inkább, mert az tagadhatatlan, hogy a kerület , községei, sőt egyes választók érdekeit is kevés képviselő igyekezett annyira kielégíteni, mint Fábry , Károly. Ámbár a liáládatosság nem olyan erény, a <mit a gyomai kerületben okvetlenül kultiválnának. Szarvason Haviár Dánielt hallomás szerint a mostani ünnep alatt újra fogják jelölni. Egyetlen választókerületben sincsenek annyira konszolidált pártok, (és pedig nem csak politikai értelemben véve) mint Szarvason. Tehát kétségen felüli, hogy noha az ellenjelölt neve még ismeretlen, Szarvason heves választási mozgalom lesz és pedig kiszámithatlan eredménynyel. A mozgalom hevességének és a Haviár Dániel ellen fenforgó hangulatnak egyik nem kicsi- ínyelhető bizonyítéka, hogy a héten presbiter választások voltak Szarvason, amikor is az ág. evang. egyház legexponáltabb Haviár emberei, sőt maga Haviár Dániel is százakra terjedő szavazattal Kibukott az egyliáztauácsból. Node a néphangulat kiszámithatlan és egyátalán nincs kizárva, hogy Haviár, ha presbiternek nem is, de képviselőnek mégis meg fog választatni. Békéscsabán csak annyi a pozitívum, hogy Pető Sándor nemcsak hogy képviselő, de jelölt sem lesz többé. Yalószinü, noha nem bizonyos, hogy Achim L. András lép fel parasztpárti programmal. Ez esetben Békéscsabán pártkülönbség nélkül az az aspirá ció domborodik ki, hogy Achim képviselősége meg- hiusittassék. E célból a nemzeti munkapárt és mind- , két árnyalatú függetlenségi párt hajlandó közös ak- ‘ cióra lépni. Miután azonban Achim jelöltsége még függő kérdés, minden kombináció csupán feltevése- ( ken alapszik. ^ Békésen Kecskeméti Ferenc újra a legkomolyabb jelölt. A legutóbbi lelkészválasztás tanúsága ^ szerint Kecskeméti pozíciója, ha nem is megingat- , hatatlan, de nagyon szilárd. Annyi bizonyos, hogy ellenjelöltje okvetlenül lesz, de hogy kicsoda, az még nines eldöntve. . Utolsónak hagytuk, ami bennünket elsősorban ^ érdekel, Gyida városát. Ama bizonyos »mozgolódások«, a melyeket említettünk, Gyulán is megnyilatkoztak már, bár sokkal kisebb mértékben és még ^ kisebb eredménynyel, mint a vármegye, sőt mondhatni, mint az ország bármely választókerületében, j Nálunk a helyzet teljesen bizonytalan ; bizonytalan még az is, hogy K. Schriffert József vállal-e jelölt- ' séget ? Ha, ami mégis valószínű, hogy vállal, kérdés, ^ hogy számbavehető párt őt jelöli-e, de ép oly bi- ' sonytalan, hogy kívüle, vagy nélküle ki vállal és különösen, hogy kit vállalnak képviselőjelöltnek. A politikai pártkeretek ugyanis Gyulán teljesen fel- aomlottak, oly annyira, hogy az is bizonytalan, vájjon íz eddigi egyetlen pozitívum, nevezetesen az újvárosi rész is, mely évtizedeken át következetesen függet- enségi volt, az eme pártban történt bomlás után megtartja e változatlan jellegét ? Egy szóval teljes i chaosz, amit különben társadalmi okokból egyál- E ;alán nem nehézményezünk, sőt a köznyugalom és P i közérdek szempontjából az az óhajtandó, hogy a választási mozgalmak és a vele elkerülhetlenül járó 1 redély izgalmak a lehető legrövidebb időre zsugo- r •odjanak. a A vármegyében észlelhető és nem észlelhető 11 választási mozgalmakról, a melyekről pár hónapon í it állandó rovatot kell nyitnunk, krónikáiról tisz- ^ ünkhöz képest — a valóságnak megfelelőleg ennyit ehet ez idő szerint elmondanunk. a 8 T a n ü g y. Tanitók figyelmébe. A magyar német és osztrák méhészek 55. vándorgyűlésüket és ezzel kapcsolatos méhészeti kiállításukat — a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi miniszter ur meghívására s József kir. herceg ur Őfensége fővédnöksége alatt — hazánk székesfővárosában Budapesten, folyó évi augusztus 19—23. napjain tartják meg. Hogy hazai méhészetünk fejlődéséről, művelésének a helyes irányáról, céltudatos iparkodásunk sikereiről, a külföldön kedvelt méhtermékeink kiválóságáról s a méhészet fejlesztését szolgáló intézményeink és berendezkedésünk üdvös hatásairól éppen azoknak az országoknak méhészei győződhessenek; meg ismételt közvetlenséggel, amely országok a mi termelési fölöslegeink legjobb piacai ; hogy tovább» termékeink keresettségét is növeljük és biztosítsuk ; hogy végre méhészeti ismereteink és tapasztalásaink bővüljenek és gyarapodjanak: minden hazai méhésznek már most kell készülnie komoly törekvéssel azokra a méhész ünnepségekre. Ezen körülmények folytán a vándorgyűlés arra kér engem, hogy tankerületem tanítóságát a vándorgyűlés tanulságos munkálkodásában való részvételre és a kiállítás gyarapításához való hozzájárulásra buzdítsam. A vándorgyűlés rendezősége annál inkább számit a tanítóság támogatására, mert a inéhtenyésztés fellendítése körül éppen a tanitók buzgólkodtak és buzgólkodnak a legsikeresebben és mert a tanítóság számtalanjai a méhtenyésztés okszerű műveléséből élvezték és élvezik családi életük terhes gondjainak a megkönnyebbülését. A vándorgyűlésen előadásra szánt értekezések tárgyának a bejelentését folyó évi április 20-ára, az értekezés kéziratának a beküldését pedig — hogy a német és osztrák méhészekre való tekintettel az nyelvükre szükséges lefordításról idejekorán gondoskodva legyen, — április 30-ára kéri a rendezőbizottság. A kiállítás 5 csoportra oszlik, nevezetesen: I. csoport: élőméhek (méhfajok, méhcsaládok, anyanevelő népek, benépesített kasok és kaptárok); II. csoport: méhlakások (kasok, kaptárok, anyanevelők, dúcok, esetleg pavillonok) és ezek fölszereléséhez tartozó alkotórészek; III. csoport: méhészeti eszközök felszerelések és tárgyak; IV. csoport; a méhek termékei (méz és viasz) a méz és viasz feldolgozása; V. csoport: méhészeti szakirodalom, preparátumok, tervek, rajzok, képek, stb. kiállítása. A kiállítási tárgyak bejelentésének a végső határideje folyó évi junius 30-a. Az azontúl bejelentett tárgyak a katalógusból is kimaradnak és az esetleges díjazásban sem részesülhetnek. Bejelentőivet és egyesekre vonatkozó tájékoztatást kívánatra szívesen küld a hozzá fordulóknak a kiállítási bizottság (Földmivelésügyi minisztérium, földszint 3.) és a vándorgyűlésen és kiállításon résztvevők számára utazási kedvezménynek és a kiállításra küldendő tárgyak kedvezményes szállításának kieszközléséről is gondoskodik. A kiállítók arra érdemes tárgyainak és müveinek a jutalmazására szépszámú dij, érem, oklevél, stb. áll majd a bírálóbizottság rendelkezésére. Gyula, 1910. márc. 23. Mikler Sándor, kir. tanfelügyelő. Áthelyezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Lehoczkyné Szrogh Katalin gyulai állami polgári leányiskolái tanítónőt a szegedi és Keresz- tesy Kornélia szolnoki állami polgári leányiskolái tanítónőt a gyulai polgári leányiskolához, saját kérelmükre eddigi minőségben áthelyezte. — Ugyanakkor dr. Schmidt Erzsébet szegedi polgári leányiskolái tanítónőt, városunk szülöttét ugyancsak saját kérelmére a szolnoki áll. polgári leányiskolához helyezte át. A gyulai főgimnáziumban a húsvéti szünetet múlt szombaton, folyó hó 19-én délben adták ki 8 a szünidő ünnep után kedden estig tart, úgy hogy az oktatás március 30. szerdán délelőtt veszi kezdetét. A mauzóleum külső falai és a szobormüvek mind haraszti terméskőből készültek. A mauzóleum belseje még káprázatosabb látványt nyújt. Legelőször is a szarkofág ötlik szemünkbe. A szárkofág ó-keresztény, úgynevezett ravennai stílben készült, Gerster müépités, Herpka iparművész ás Kauser szobrász közös munkájával. Magában a kivitelben azonban igen sok bizánci motívumot is fel lehet fedezni. A szárkofág ugyanis mozaikba van burkolva, maga a szárkofág zöld ónixból készült, gazdagon aranyozott bronz diszités- sel. Négy sarkán a bécsi Szépművészeti Múzeumban őrzött Attila-kincsek mása szolgál még díszéül a szárkofágnak. A szárkofág előtt egy lépcsőn a mártiromság jelvénye : egy bronzból stilizált tövis- koszorú látható. A pazar müvegyülékü mozaikdíszítés terveit Kölber Dezső festőművész készítette, mig a tökéletes művészi kivitelért Róth Miksa udvari üveg- és mozaikfestőt illeti elismerés. Ugyancsak ő készítette a színes ablakokat is, melyek vetekednek igen sok középkori velencei munkával. íme, ezek a dór stílben épült Kossuth-mau- zóleumnak művészi ékességei. Magának az épületnek a külső hatását csak fokozni fogja az a terv, amelynek célja, hogy a mauzóleum körül árkádos sírboltokban a magyar szabadságharc kiváló államférfiainak és rettenthetetlen harcosainak földi maradványait helyezzék örök nyugovóra. A tervek szerint áthelyezik majd Klapka Györgyöt, Vetter Istvánt, Türr Istvánt, Woronicki herceget, Irányi Dánielt, Perényi Zsigmondot, Horváth Mihályt, Jókai Mórt, Táncsics Mihályt és ha a családok beleegyeznek, úgy ide temetik még Damjanicsot, Vécsey Károlyt és Kiss Ernőt. A nagy hazafi tehát azok körében, azokkal együtt alussza majd az örök álmot, akik neki a magyar haza felvirágoztatásában segítő társai voltak.
