Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-27 / 13. szám
4 BÉKÉS 1910. március 27. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1910. év ll-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megu/itani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. Husvét. Ünnepre virradtunk! A keresztény világ a Megváltó dicsőséges feltámadásának emlék ünnepét üli. Ünnepélyes kongással hívják a szentegyházak harangjai a hívők ezreit a hálaadó isteni tiszteletre. A templomokban fölzendül az ének, fölharsan méltósággal az Alleluja, mindenki örül Krisztus feltámadásának. Husvét a szeretet ünnepe, annak em ékezetére van szentelve, hogy Isten bűneiért megváltotta a világot. Legyünk ezek ben a napokban jobbak, mint az élet köznapi harcaiban. Hajoljunk igazabb szeretettel egymáshoz és becsüljük meg egymásban felebarátainkat. így lesz nemesebb, igy lesz igazabb a mi ünneplésünk. Nagyheti szertartások. Az évenkénti szokásos időben és torrendben folytak le a beiváro-i és József városi templomban. A passió éneklés' és Jeremiás siralmait, a bus elmélyedéseket keltő la- mentéciókat a hívek nagy serege hallgatta. A nagypénteki gyász emlékére elnémultak a harangok s tornyokból aláverődő egyhangú tompa kerepelés híven illusztrálta a reánk virradt bus emlékezetű bibliai idők komor színezetét. A Krisztus sírját különösen óriási néptömeg látogatta, vezekelvén vétkeiért. A tegnap esti feltámadásnak bár hűvös de igen szép idő kedvezett ! A város ünnepi fényt öltött, az utcák, ablakok ki voltak világítva, s a tündéri ragyogás keretében hangos Alleluja szóval vonult el lengő zászlók alatt az utcákon az ünnepi körmenet Krisztus feltámadása dicsősségteljes csodás emlékezetének megünneplésére. Az utcákat tereket ezrével lepte el a nép, ami óriási méreteket és impozáns színezetet adott a feltámadásnak, a keresztény világ legszebb, legmagasztosabb ünnepének. ' Ünnepi legátusok. A húsvéti ünnepekre vármegyénk községeibe Debrecenből a következő legátusok küldettek ki: Doboz: Potsa János 1. tb. Vésztő: Halmy Miklós 4. tb. Mezőberény: Szűcs Lajos 3. th. Köröstarcsa: Szombati Szabó István 4. th. Gyoma: Kollonay László 4. th. Szeghalom: Bagdy Dániel 4. th. Füzesgyarmat : Babus Gyula 2. th. Öcsöd: Tusa Menyhért 4. th. Békésszent- andrás : Kónya Gábor 1. ih. Gyulavári: Bay József l.th. Körösladány: Iíörömpő D-z^ő 2. tb. Békés és Gyula Debrecenből legáius kiküldését nem kérte. Elhagyott gyermekek vármegyei segélyalapja. A gyermekvédelmi törvény értelmében a 7 —15. éves elhagyott gyermekek gondozási és tartási költsége, az illetőségi községet terheli. Ezen törvényes kötelezettségükből kifolyólag a községek oly rend kívül nagy megterheltetéseknek vaunak kitéve, a melyeket elviselni nem képesek. Ennélfogva a vármegyének több községe folyamodott a vármegyéhez, hogy a vármegyének »elhagyott gyermekek segély-alapjából« támogassa őket. A vármegyének azonban ilyen segély-alapja nincs, tehát a községek kérelmeit a belügyminiszterhez terjesztette fel figyelembevételével és teljesítés végett. A belügyminis- ter a törvényhatóság felterjesztésére a vármegye részére 3400 korona államsegélyt engedélyezett, íelhiván a törvényhatóságot, hogy a segélynek az egyes községek közt leendő felosztása tekintetében közgyülósilesí határozzon : kijelentette egyben, hogy hogy a segély csak is az állami gyermekmenhely nél felmerült tartási dijak fedezésére lesz fordítható. Áthelyezés. A földművelésügyi miniszter Farkas Lajos kir. főmérnököt Gyuláról a szolnoki m. kir folyammérnöki hivatalhoz helyezte át. Az áthelyezés körülményei olyanok, amelyek ha formailag még nem is, de lényegileg előléptetéskép értékelhetők, ami ha enyhíti is, nem szünteti meg sajnálkozásunkat az áthelyezés ténye felett, ami veszteség a Körös-Berettyó folyammérnöki hivatalra, veszteség társadalmunkra, amelynek Farkas Lajos, — aki Gyulán alapított családot, — évtizedet meghaladó időn át, köztiszteletben és kedveltségben álló tagja. Áthelyezés. A pénzügyminiszter a szarvasi járásba Kautz Gyula pénzügyi számtiszt, szerdahelyi járási számvevőt saját kérelmére áthelyezte. A képviselő testület folyó hó 29-én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal. 1. Nájmann György és Lindenberger Ferenc gyulai lakosok ajánlata utcaszélesités céljaira terület vétele iránt. 2. A gyulai kir. állam- épitészeti hivatal megkeresése a kórházi szennyviz- deritőtelep vizének a Bárdosba leendő vezetése iránt. 3. Réti Károly gyulai kútfúróval kötött szerződés bemutatása. 4. Husvizsgálati szabályrendelet módosítása. 5. Határozathozatal a mezőgazdasági szeszgyár engedélyezésének kérelmezése tárgyában. 6 A járdaépítések tárgyában Schriffert József gyu'ai építőmesterrel kötött szerződés bemutatása. 7. Pólyák Jó-zsef által kivágott fák ára fejében befizetett 10 korona visszatérítése tárgyában hozott törvényhatósági határozat bemutatása. 8. Zetka Rákóczi Lajos kérvénye a község kötelékébe leendő felvételének kilátásba helyezése iránt. 9. Kiskorú Kucsera Mária. Aszódi Béla illetőségi ügye. A vármegyei központi választmány folyó hó 29-én ülést tart. Az ülés összehívását az a körülmény tette szükségessé, hogy Fü/esgyarmat községre, ahol a kataszteri helyszínelés folytán változtak a viszonyok, a legkevésbé megrótt egynegyed úrbéri telek adóját a központi választmány megállapíthassa, hogy annak alapján a jövő évre érvénynyel bírandó névjegyzéke az országgyűlési képviselőválasztóoak, kiigazítható legyen. A békésmegyei közművelődési bizottság Gyulán, a városháza termebeu ma, vasárnap délután 5 órakor, fe'olvasást tart. Az előadást Dr. Lindenberger János plébános tartja a munkásbiztositásrol. A közkórház kibővítésével kapcsolatosan a belügyminiszter jóváhagyta a Szabó István-fele teleknek 12000 korona költséggel történt megvételét és a vármegye törvényhatósági bizottságának azt a határozatát is, mely szerint a kibővitendő közkórház berendezési költségeinek fedezetére szükség- esetén a vármegyei közegészségügyi ebadó-alap felhasználható leend. A vakok vármegyei alapítványa megüresedvén, az intézet igazgatója az alapítványi hely betöltése céljából megkeresést intézett a vármegye alispánjához. Minthogy a közzétett felhívás folytán a vármegye területéről az alapi:ványi helyre senki sem jelentkezett, ennélfogva a többi helyek módjára az intézet által fog betöltetni. Eljegyzés. IVeisz Mór szeszn.-.gykereskedő kötött és szövött iparárugyári vezérigazgató Erzsiké leányát f. hó 25-én este eljegyezte Bondi Leo, budapesti ifjú nagykereskedő. Eljegyzés. Gróh Béla főgimnáziurai tanár, tegnap este eljegyezte Gryneusz György pénzügyigazgató helyettes Giziké leányát. A hideg idő, — amiért hasztalan epekedtünk egész télen át, — a hivatalos tavasz beálltával köszöntött be és nagypénteken virradóra, vízkeresztkor is számottevő kemény fagyban nyilatkozott meg. A késői fagyot némileg ellensúlyozta ugyan a száraz, szeles idő, de a fagy mégis károkat oko- zott a vetésekben, különösen pedig a most kibúvó árpában és főleg a virágzásban levő gyümölcsfákban, a barackot, mely teljes virágpompájában vob, tönkre is tette. Az a szerencse, hogy a vegetáció az utóbbi hetekben stagnált, máskülönben a késői fagy még nagyobb károkat okozott volna. Március hó, amelynek végnapjaiban vagyunk, elejétől kezdve megtartotta száraz jellegét, ami nem is volt baj, de most már enyhe, esős időre volna szükségünk. A fecskék. A magyar nép, akit szeretetébe fogad, azt kinótázza. A fecske madár kedvence a magyar népnek, van is róla annyi nóta, hogy se szeri, se száma. Megénekelték őszi távozását, tavaszi visszatérését. A falu csendes életében az egyik éppen olyan esemény, mint a másik. Amikor a kis vándorok útra gyülekeznek és szomorú csipogással sorakoznak a távirati huzalokon és a faluvégi Iákon, bizony elszomorodik mindenki. Egyszerre kihal a ház, ha az eresz alól nem hallatszik többé a csicsergés, a levegőben nem suhannak tova a feketefrakkos madárkák. De a fecske a hűség madara: ismét visszatér az elhagyott fészekbe. A tavasz ünnepélyes bevonulása hiányos volna, ha kíséretéből hiányoznának a vidám kis madárkák. Nincs is türelmük bevárni, mig a tavasz elért ide, ők már előre sietnek Hajtja őket a türelmetlenség, hogy meglássák a szeretett vidéket, a régi fészket, az elhagyott hajlékot. Oh, mily boldog csicsergéssel üdvözlik a régi ismerősöket. Odaülnek az eresz alá és apró szemeikkel kíváncsian nézegetnek mindenfelé: megvannak-e mindnyájan, nem történt-e semmi baj, semmi változás? Szeretik-e őket még? Hogyne szeretnék. Hangos örömkiáltással fogadja a ház apraja-nagyja. A fészek is meg van, csak egy kicsit ki kell tatarozni, puhává, meleggé tenni: hiszen nem sokára kicsiny fiókák fogják benne a csőrüket tátogatni. Már iit vannak a fecskék ; már építik a fészket. Akinek az eresze alatt a fecske fészket rak, azt elkerüli a tüzveszedelem, a szerencsétlenség. Hozott Isten kedves madár! Csak űzd el a szerencsétlenséget a házunk tájékáról. Bizony ránk férre egy ilyen csoda hatalom, mert a magyarok istene úgy látszik haragos ábrázatával fordult felénk .. Eljegyzés. Géczy János esztergályos iparos, eljegyezte Háromhásn Gyula, csizmadia iparos pol- gáitársunk Mariska leái yát. Olajat a pornak! Dr. Lovich Ödön polgár- mester egy igen praktikus és úgy köztisztasági, mint egészségi szempontból beláthatlun fontosságú és horderejű indítvánnyal lépett a nyilvánosság elé. Nem kevesebbet akar, mint megrendszabá- lyozni a gyulai port, melynél különb ninCB talán sehol az országbau. Nagy feladat, de olyan agilis és energikus embernek, mint dr. Lovich Ödön, sikerülni fog, ha munkájában a nagyközönség támogatásával találkozik. Arról van szó, hogy a polgármester egy felhívást bocsájtott közre a napokban, mely a következőleg hangzik : „Felhívás a város egyes utcái porolaj öntözésének költségeihez leendő adakozásra A por már ellepte utcáink levegőjét s igy a portól fullasztó levegő 8 hónapig fogja egészségünket veszélyeztetni. Adakozzunk tehát egészségünk védelmezése céljából s öntözzük utcáinkat porolajjal, mint a legolcsóbb portaUnitó a yaggal. A Megyeház-, Kossuth Lajos- és Városház-utcák öntözése 2500 koronába kerül. Kérjük az erdekelt közönséget, hogy adományát, mely sikertelenség esetén vissza fog fizettetni, az alábbi- íven bejegyezni, avagy amennyiben bárki is adakozni nem kívánna, a városi tizedes ellenőrzése céljából az ivet névaláírásával mindenesetre ellátni szíveskedj k. A remélhetőleg sikeres adakozás esetén a porolaj azonnal megrendeltetni s a jelzett uicák öntöztetni fognak. A gyűjtőivel kezelő városi iizedes az adomány átvételére jogosult. Gyula, 1910 március 21-én. A városi tanács.“ Ehhez a felhíváshoz kommentár alig kell, annak jelentőségét ismerjük mindannyian, kik a gyulai porral már torkig vagyunk. C-upán annyit kell hozzáfűznünk, hogy a porolajat a pozsonyi Apolló porolajgyárból szállítják s azzal — hónapokig is elég lévén egy- egy locsolás — kétszer fogják a jelzett utcákat megöntözni. Ezzel azonban Dem mondottunk el mindent. Nekünk ugyanis vannak utcáink bőven, nemcsak a Megyeház- Kossuth- és Városház-utca. Ennek a háromnak locsoltatásával tehát csak fél munkát végeznénk. Nem azt akarjuk mondani, hogy a város összes utcái öntözve legyenek, de legalább a főbb utcák kerüljenek locsolás alá, mint az Erdélyi Bándor (Sugár) ut és az Árpád-utca. Az ezen útvonalon lakóknak is hozzá kell járulni az adakozáshoz, hogy ők is, ha nem is olajjal, de legalább vízzel kapjanak az öntözésből. Elvégre olaj, vagy viz, az nekünk olyan mindegy. Fő, hogy ne legyen por. Már pedig, ha az Erdélyt-ut és Árpád-utca lakói is hozzájárulnak az öntözési költségekhez, akkor az uj öntözőkocsi ezt a két útvonalat el tudja látni a kellő vízmennyiséggel. Csináljunk tehát erős propagandát az eszmének egymás között is. Az egészség megóvása közérdek s a védelmi eszközök létesítése elé, nem hisszük, hogy az indolencia, a nemtörődömség ezúttal gátat vessen. Adakozzunk tehát a közös ellenség letiprá- sára, levegőnk megtisztítására rang- és osztály-
