Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-24 / 17. szám
6 BÉKÉS 1910. április 24. müpártoló közönségét. Mellette nagy része lesz a siker kivívásában Bárdos Irmának, a kiváló primadonnának, ki Zách Klára meghatóan bájos alakját fogja színpadra vinni. De jó kezekben vannak a többi szerepek is egytől-egyig, igy — hogy mást ne említsünk — a vig krónikást Horváth Kálmán, a Király-szinház volt művésze, a komoly krónikást pedig Kemény Lajos adja. Ehhez járul a pompás katonai zenekar, a mesésen szép diszletezés, ami szintén nagyban hozzá fog járulni a darab sikerének minél nagyobb arányúvá tételéhez. A szerzők, — úgy tudjuk,— szintén jelen leszuek a debreczeni bemutatón. Mint értesülünk, Zách Klárát legközelebb Aradon mutatja be Szendrey Mihály, a kiválóan agilis színigazgató, s ott Diúsy Husi fogja a címszerepet játszani, ki ezt a szerepet Nagyváradon is osztatlan elismeréssel és elragadó kedvességgel játszotta meg. A Zách Klára úgy látszik, mind nagyobb és nagyobb tért hódit a vidéken és nem lehetetlen, hogy már a közel jövőben utat tör magának a művészetek és irodalom középpontjába, az ország fővárosába is. A Fürdők Könyve. Egy hézagpótló díszmunka, mely a nagy közönségnek ép úgy mint az orvosnak nélkülözhetetlen, — a „Magyar Fürdőkalauz“ ötödik kiadása hagyta el a napokban a sajtót. A rendkívüli díszesen kiállított figyelemre méltó mű Erdős Józsefnek a hazai fürdőügy egyik legalaposabb ismerője — és előharcosának szerkesztésében jelent meg és tartalmazza mindazon tudnivalókat, a melyek a magyarfürdők és nyaraló telepek tekintetében a fürdőző és nyaraló közönséget illetik. A díszes kötet részletesen illusztrálva ismerteti a magyar fürdőket, gyógyhelyeket, nyaralótelepeket, szanatóriumokat, viz- és magángyógyintézeteket, nemkülönben a hazai ásványvizeket. A pompás díszmunka szerkesztője valóban megérdemli a legteljesebb elismerést ezen hazafias vállalkozásáért, mert a Magyar Fürdőkalauz hivatva van arra, hogy a nagyközönség előtt helyes világításba mutassa be a magyar fürdőket és ez által gátat vessen a magyarságtól a külfösd fürdőibe és külföldi ásványvizekért kiözönlő sok milliónak. A diszmüvet, mely határozott nyeresége irodalmunknak, ajánljuk figyelmébe a fürdőző közönségnek, mert ezen a maga nemében egyedül állé munka tüzetesen ismerteti a hazai fürdő- és forrásviszonyokat. Az ilyen munka valóban megérdemli, hogy a fürdő- és forrástuiajdono- aok támogassák, hogy minél szélesebb körben terjeszthessék a hazai fürdőket és ásványvizeket. A Magyar Fürdőkalauz elhelyeztetett a vasúti és hajó- fülkékben. várótermekben, szállodákban, kávéházakban, vendéglőkben, orvosoknál, fogorvosoknál és kaszinókban, nemkülönben megküldetett a gyógyszerészeknek is. Megrendelhető a Magyar Fürdőkalauz kiadóhivatalában, Budapest, VI. Eötvös-ut- cza 36-ik szám. Közgazdaság. Az árlejtező bizottság folyó hó 30-án d. e. 10 órakor a vármegyei székház kis termében ülést tart. Az ülés tárgyát a mezőberényi és békési kettős- kőrözsi hidak mázolási munkálatainak vállalatba adása fogja képezni. Munkásházi államsegély. Mezőberény község által létesítendő munkásházakra a község 62,000 koronás kölcsönt vett fel. A földinivelésügyi miniszter a község segélyezése iránt akként intézkedett, hogy a kölcsön törlesztéséhez szükséges évi amor- tizatios részletéhez 1240 koronával járul hozzá. A békésmegyei gazdasági egylet ma délelőtt tartja évi közgyűlését és azt megelőzőleg választmányi ülését a lapunk múlt heti számában közölt tárgysorozattal. A kerös-tarcsai kitérőnek állatrakodással ösz- szekötött összforgalomra leendő berendezése iránt a vármegyének a kereskedelmi miniszterhez intézett kérelmére vonatkozólag a kereskedelmi miniszter azt a választ adta, hogy a kérelmet csak az esetben teljesítheti, ha az Összforgalomra való berendezéshez szükséges áruraktár szabványos átrakodó emelvényes rakodó és a gabonaszinépitéséhez szükséges 85,C00 koronának kétbarmadréezét elvállalja. Elhatározását azzal indokolja a miniszter, hogy úgy a darabáru, mint az élőállat forgalom oly csekély, hogy a nagyköltséggel járó épületek egyáltalában nem mutatkozik indokoltnak, hogy a kérelem ez idő szerint teljesítessék. Elvi jelentőségű határozat. A kereskedelmi miniszter egy konkrét eset elbírálása alkalmából kimondotta, hogy azok a cséplőgép tulajdonosok, a kik a csépiéssel iparszerüleg foglalkoznak, tehát nem csak a maguk, hanem mások terményeinek elcséplését is elvállalják, azok a csépiésnél alkalmazott munkásaikat nem az országos gazdasági munkás és cselédsegélyző pénztárban, hanem az országos munkás betegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál tartoznak biztosítani, kivéve azt az esetet, ha a cséplőgépnél alkalmazottakat maga a csé- peltető gazda adja saját cselédei vagy pedig szerződött munkásai közül. Útfélül viz sgálatok. Az állami beruházási hitel terhére kiépült mezőberény—vésztő', Orosháza—tót - komlósi és tótkomlós —hódmezővásárhelyi törvény- hatósági utak felülvizsgálat Lukács József közúti kerületi felügyelő vezetése mellett, e hó 18. és illetőleg 20-án tartatott meg. Az orosházi—tótkomlós1 ut mint* gy 8 kilométer szakasza Hódmezővásárhely város területén vonul át, illetőleg azt keresztül vágja. Az eljárás alkalmával az a kérdés is tisztázandó volt, hogy a kérdéses 8 kilométer hosszú útszakasz fenntartása fejében Hódmezővásárhely évenkint mily összeggel tartozik Békésvármegye közúti alapjához hozzájárulni. Az útszakasz fenntartására egyezség a vármegye s Hódmezővásárhely kiküldöttei között létre nem jött. A vármegye képviselői ugyanis reális számítások alapján az évi fenntartás összegét 6400 koronában kérték megállapítani, ezzel szemben Hódmezővásárhely kiküldöttei összeseu 500 koronát ajánlottak fel e címen. Ily körülmények között a közúti kerületi felügyelő fog javaslatot tenni s a kereskedelmi miniszter állapítja meg az évi fenntartás összegét. Katonai felülvizsgálat a gyulai bakancsgyárban. A cs. és kir. közös hadsereg hadfelszerelési osztálya Bécsből, egy őrnagy vezetése alatt, szerdán reggel váratlan vizsgálatot tartott a gyulai bőrszövetkezeti bakancsgyárban. A bizottság reggel fél hat órakor érkezett s az éppen jelenlevő Székely Lajos könyvelő kalauzolásával, a vizsgálatot azonnal megkezdette. Felnyittattak a raktárak, megvizsgáltatott az anyag- készlet apró részletességgel. Ennek végeztével a gyári műhely lett átvizsgálva; a szabás alatti anyagok, félig kész felsőrészek, talpak és a gyártás menete. Figyelembe vétetett még az is, hogy a munkások minő pontossággal érkeznek. Jegyzékbe vétettek és kipróbálva lettek az összes gépek, végül megtekintette a bizottság az éppen újabb szállításra készen álló ezer pár bakancsot. A szemle végével a vezető cs. kir. őrnagy, a körbeállott munkások előtt német nyelven ueyau, de ismételten kifejezte örömét, hogy mindent rendben talált, anyag és munka megfelelő. Egyúttal nehány figyelemreméltó útmutatást is adott az összeválo- gatás, kikészítés és uj munkagépek beszerzésére nézve. A szövetkezet az 1909. évre szóló megrendelést, közel 7000 pár bakancsot, melyre 1910. év március hó 31 -ig a közös hadügyminisztertől halasztást nyert, a határidőre mind beszállította és azok mind átvétettek. A múlt évi november hótól kezdve, eddig 123 munkanapon át dolgozott az 1909. évi megrendelésen naponkint átlag 52 egyén s összesen 6246 munkanap (katonailag = munkapont) alatt 20 ezer korona kereset fizettetett ki, legkisebb napi kereset volt fejenkint 3 korona. — Beruházásra és felszerelésre 4800 korona, nyersanyagra 75 ezer korona fordittatott, a beszállítások után a katonai pénztár 90 ezer koronát fizetett. Az állami gépek értéke 22 ezer koronát tesz, a múlt évi lábbeliek több mint fele része, már ezen gépeken készíttetett. A gépek a frankfurti Moenus és a lipcsei Atlas cégektől valók. — A munkafel- ügyeletet és beszállítást Névery István, Túri Károly, Biró György és Névery Antal igazgatók, felváltva teljesítették ; a mühelymester id. Bakó György volt. Miután a személyes vezetést az igazgatók tovább teljesíteni, -— saját kisipari üzletükre való tekintette], nem voltak hajlandók, — a szövetkezet saját eddigi betanított munkásaiból alakított kon sorciummal szerződött, az 1910. évi rendes és pótellátmány elkészít« sére, kik a gyártást saját szám- lájokra, — de szövetkezeti felügyelet alatt — végzik, csupán az átvett nyersárukért vannak haszonért megterhelve. így módjukban van a munkásoknak, saját szorgalmuk arányában, keresetüket fokoz hatni. A társaság vezérei, Szabados István és id. Bakó György, kik mellett 14 társvállalkozó és az eddigi munkásszemélyzet egyesült. A napitermelés most 80 pár, mely újon beállítandó gépekkel, napi 100, erőltetett üzemnél kétannyira fokozható. A munkásság mind gyulai letelepedett családapa és polgár, kik a gépeken való üzemet aránylag hamar elsajátították. A katonai bizottság a vizsgálat után innen Nagyváradra utazott, az ottani katonai raktárak átvizsgálására. Békésvármegye selyemtenyésztése. Mint minden évben, úgy az idén is kiadta Beztrédj Pál államtitkár, országos selyemtenyesztési töfe ügyelő jelentését Magyarország selyemtenyósztésének és selyemfonó iparának állapotáról. E jelentésből minket a Békésmegyére vonatkozó rész érdekel leginkább, amelyből az első szemvetésre ki ünik, hogy vármegyénk e téren nagy léptekkel halad előre. Békéscsabán egy modern és mintaszerűen berendezett selyemfonó gyárat létesített az állam, mely hivatva van arra, hogy megyénkben a selyemtenyésztést föllenditse s ezáltal sok szegény családnak könnyű munkával megszerezhető kenyeret adjon. A jelentés kiemeli, hogy a selyemtenyésztők száma s ezzel a kereset a múlt évben tetemesen növekedett, bár a lakosság és néhol-néhol a községi hatóságok határozottan vonakodnak, illetve nemtörődömségükkel hátráltatják a megkívánható s könnyen elérhető eredményt. Az tény, hogy vármegyénk a selyemtenyésztés tekinteteben, bár erre úgy a fekvése, mint éghajlata úgyszólván predes- tinálja — a többi vármegyéktől messzire el van maradva. Gubóbeváltó-állomás csak Békéscsabán van, amely 36.561 koronát fi etett ki gubókért. A kimutatott 36.072 korona gubóvételáron kívül a békésmegyei gubóraktárban, beváltó és petekészitö állomásokon 1909 ben 21.357, a békéscsabai selyem- fonodában pedig 56.924 koronát fizettek ki. Ezen összegekkel együtt a vármegyének összes keresete a selyemtenyésztés és selyemipar révén 1909-ben 104.353 koronát tett ki. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség fennállása óta pedig 417.768 koronára rúg. Ez összegből legtöbb (228.522 korona) Békéscsabára esi , legkevesebb (447 korona) pedig Körösladányra. Hogy más vármegyékhez képest Békésmegye ezen a téren mennyire el van még maradva, bizonyítja az, hogy Bácjbodrogmegye lakossága 26 millió koronát keresett az alatt, amig a békésmegyeiek csak 471.000 koronát. Kétszeres jótéteményt gyakorolnának tehát a nagybirtokosok és más szederfatulajdonosok, ha szederfáikat átengednék a selyemtenyésziőknek Tanulságos adat az is, hogy mig Bácsbodrogmegyében a lombszedéere alkalmas szederfák száma 220.723 volt 1909-ben, addig Békésmegyóben utcákon, tereken csak 4164. Ilyen kevés famennyiség mellett nem is lehet valami nagy selyemtenyésztést produkálni. És még ezek sem esnek a selyemtenyésztők közelébe. A jelentés végül hálával emlékszik meg azon erkölcsi testületekről és egyénekről, akik a selyemtenyésztés ügyét hathatós támogatásukkal előmozdították, különösen kiemeli azokat a községeket, amelyek az államtól kapott eperfákbó úgynevezett epreskerteket létesítettek. E községek a következők: Békéscsaba, Békés, Gyoma, Endrőd, Orosháza, Békésszentandrás, Pusztaföldvár, Szarvas, Öcsöd és Szeghalom. Mindegyik községben tekintélyes nagyságú területek vannak szederfával beültetve, hogy a tenyésztőknek ne kelljen messze, más községek határába hosszú utakra menniök. Ezen kívül egyéneknek is köszönetét mond támogatásukért a jelentés, különösen kiemeli Ambrus Sándor alispánt, Perszina Alfréd műszaki tanácsost, Seiler Elek békéscsabai főszolgabírót és dr. Lovich Ödön gyulai polgármestert. Ugyancsak köszönettel adózik a jelentés Korosy László békéscsabai főjegyzőnek, Soós István öcsödi főjegyzőnek, Gólián Lajos öcsödi adóügyi jegyzőnek, Szabó Sándor öcsödi törvénybirónak, Maróti Lajos ottani gazdatanácsosnak, Popovics Aurél kétegyházai községi főjegyzőnek, Kolozsy Endre mezőberényi községi főjegyzőnek, Grosz Vazul kétegyházi községi bírónak, Winter Adam volt mezőberényi községi bírónak, Kovács Sz. Adám békéscsabai községi bírónak, Wilim István békéscsabai községi gazdasági intézőnek, Fülöp József kondorosi másodjegyzőnek, Keiner Béla kondorosi községi bírónak, Grems- perger József csorvási főjegyzőnek, Zalai Antal csorvási bírónak, Torkos Kálmán orosházi első jegyzőnek, Horváth József orosházi községi bírónak, Bakos Béla pusztaföldvári községi jegyzőnek, Keller István pusztaföldvári állami igazgató-tanítónak, Manzel Gyula nagyszénási községi jegyzőnek, Házy Imre gyomai községi főjegyzőnek, a gyomai elöljáróságnak, Koncsek Gy. József gyomai járási faiskola felügyelőnek, dr. Bucskó Koriolán gyulai városi főjegyzőnek, Keviczky László kondorosi és Mendöl Lajos nagyszénási ág. ev. lelkészeknek. A kerületi munkásbiztositó-pénztár ma, azaz 24-én dlelőtt 10 órakor tartja ez évi rendes köz- gyülésété Gyulán, a városháza nagytermében. Az ülésre nagyban készülődnek úgy a munkások, mint
