Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-13 / 7. szám
6 BÉKÉS 1910. február 13. méltó munkát végzett Wendorfer Imre hadnagy és részben Nagy zászlós, kik a nagy táncrendek összeállításával tettek tanúságot Ízlésükről s alkotó képességükről. A teremdiszités nagy gondot és körültekintést igénylő munkáját Dobay Imre, a grófi kastélykert uj főkertésze végezte kifogástalan szakavatottsággal. Az estély kezdete 9 órára volt téve, beletelt azonbau több, mint félóra, mig az érkező nagyszámú, kiválóan intelligens helybeli és megyei közönség a nagyteremben helyet foglalt, mikor is a zölddel, virágokkal és hadi felszerelésekkel stílszerűen díszített pódiumon Rác Tóni zenekara bele kezdett a Házunk előtt mennek el a huszárok! pattogós, talpcsiklandozó ütemeibe, mire aztán táncra perdült az egész terem s egy tüzzel-lélekkel eljárt csárdással kezdetét vette a táncmulatság, a mely lankadatlan jókedvvel és lelkesedéssel egész reggel 7 óráig tartott. Szünóra alatt a terített asztalokat virágesővel hintette be a figyelmes rendezőség, amelynek nagy és elismerésre méltó érdeméül kell betudnunk, hogy petrezselyem árulásnak nem volt se hire, se hamva. A mulatságra a vármegyéből igen sokan be- rándultak, ami az estély fényét méginkább emelte. Képviselve volt a békéscsabai cs. és kir. 101. sz. gyalogezred tisztikara is élükön Reznicsek Emil alezredessel s a jászberényi testvérzászlóalj is. Az első négyest 30 pár táncolta s az estély nagy sikerét jelenti, hogy még a III-ik négyest is 20 pár járta végig. A minden tekintetben nívón álló s derék tisztikarunknak a múltakhoz méltóan becsületére váló fényes táncestélyen a következő hölgyek vettek részt: Asszonyok: dr. Aigner Dezsőné, Ambrus Sáu- dorné, Bedi főhadnagy ué, Bodoky Kálmánná, Borsóthy Gézáué (Füzesgyarmat), Czóbel Károlyné, Csete Györgyné (Gyu'avári), Dőry Pálaé, Fischer ezredesué, dr. Frankó Lászlóné, Gömöry Istvánná (Budapest), dr. Horváth Dezsőué, Horti Bé- láné, Hummel századosné, Kiss Lászlóné, dr. Kovács Károlyné, dr.* Külley Pálné (Orosháza), dr. Ladies Lászlóné, Markovics Istvánná, Necák alezredes- né, dr. Novak Kamilláé, Nuszbek Sándorné, dr. Nuszbek Sándorné, Reznicsek alezredesié (Békéscsaba), Roediger Gyuláné, Szarvassy Arzénné, V. Szakmáry Arisztidné, Széli Sándorné, Wendörfer Károlyné, Wieland Dénesné, Zakariás századosné, d>-. Zöldy Jánosné. Leányok: Bodoky Czicza, Borsothy Ibolyka, (Füzesgyarmat), Bulla Juliska (Orosháza), Ardai Balogh Irénke (Nagykároly), Dőry Vera, Gömöry Vilma és Róza (Budapest), Hajóssy Margit, Kraft Micza (Csorvás), Kovács Erzsi, Külley Ilonka (Orosháza), Megele Ilonka (Kétegyháza), Nuszbek Juliska, Réz nicsek Iduska (Békéscsaba), Roediger Erzsi és Me- lánie, V. Szakmáry Margit, Szarvassy Marosa Ó3 Erzsi, Széli Linus, Szlovák Pálma (Szarvas), Téré nyi Kata. Közgazdaság. Lovak és szekerek összeírása kezdődik február 14-én éa végződik február 24-én. Felhivatnak a ló éB szekér fulajdonosok, hogy lovaikat és szekereiket ezen idő alatt büntetés terhe mellett az illető tizedbeli tanácsnoknál — a városháza kis tanácstermében jelentsék be. Vámszedós. A vármegye törvényhatósági bizottsága, a füzesgyarmati, szeghalmi és körösladányi vasúti állomásokon fel- és leadott áruk után szedhető vámdijtételeket felemelte abból az okból, mert az említett községekben a vámszedésből befolyó jövedelem nemcsak hogy nem törleszti az igen tekintélyes tőkét, amit a vármegye a vámosutak építésébe befektetett, de még a tőkének 4 százalékos kamatja sem fedezhető a befolyó vámdijakból. A vármegye határozata ellen több rendbeli felebbezés adatott, amelyben arra történik utalás, hogy a vámdijak felemelése, közgazdasági szempontokból felette hátrányos. A kereskedelmi miniszter a vámdijak felemelésének alapjául szolgáló számítást nem ta iáiván megfelelőnek, utasította a vármegyét, hogy újabb számítások alapján a vámdijtételeket oly mértékben emelje fel, amint azt a vámosuti pénzgást, ingadozást mutat a régi és uj irány között. A szerző — aki határozottan intelligens poéta — nem tud választani a kettő között, nem tudja rászánni magát, hogy melyikhez álljon. Ennek tulajdonítható az, hogy váltakozva találunk a kötetben egyszerű, nemes hangú dalokat, melyek a régi becsületes irány- kitaposottnak hirdetett, de egyáltalán nem megvetendő, sőt tisztes ösvényen haladnak, s ezek mellett nem csekély számban vannak a kötetben költemények, melyeken rajta van a legújabb kor modern secessio- nismusának kétes értékű bélyege. — Nem akarunk e helyen a szerzővel vitatkozásba bocsájtkozni abban a tekintetben, hogy melyik a helyesebb irány a költészetben, a régi-e, vagy az uj ? Mindeniknek megvan a maga közönsége, melyet a zászlótól, melyre fölesküdött, — eltéríteni nem lehet, mindkét irány követőinek ízlését tiszteletben kell tartanunk s nem is hoztuk volna fel ezeket, ha a szerző kötete csu pán egyik vagy másik irány mellé szegődnék. — Keblovszky-Mayer Lajos azonban középuton marad, a két irány hívei között olyan értelemben, hogy verses kötetében mindkét irány híveinek eleget tesz, két embernek, két poétának mutatja magát egyszerre, ami egyrészt lehet kedvező a szerző népszerűsége szempontjából, mert hiszen igy mindenki megtalálja kötetében az egyéni ízlésének megfelelő poémái; másrészt azonban határozottan káros a tekintetben, hogy a szerző egyénisége kidomborodjék. Már pedig csak az számíthat maradandó hírre, névre, akinek minden kételyt, minden vacillálást kizáró irodalmi egyénisége vau. Keblovszky-Mayer Lajos olyan poéta, akinek ezen a forrongáson túl kell esnie. — Nyíltan elvet kell neki vallauia akár a régi, akár az uj irány mellett, hogy irodalmi egyénisége kidomborodjék. Tennie kell ezt annál inkább, mert határozottan figyelemreméltó tehetség; a kötetében foglalt versek intelligens Ízlés mellett, ügyes, gyakorlott kézre, rutinirt irodalmi emberre vallanak ; hisszük, hogy legközelebbi kötetében már mint igazi irodalmi egyéniséget látjuk viszont akár egyik, akár másik irányban. Hajoljon arra, amerre meggyőződése vonzza ; ebbe nekünk nincs beleszólásunk. Addig is ajánljuk kötetét — mely Dobay János Ízléses kiadásában, a cégtől megszokott műgonddal kiállítva jelent meg — mindenkinek elolvasásra. A tiszti estély. Szokatlanul fényes keretekben folyt le folyó hó S-án, kedden a tiszti estély a békésvármegyei kaszinóban. A nagyterem valóságos tündérkertté volt varázsolva, exotikus növényekkel, pálmákkal, phicusok kai, fenyő és örökzöld girlandokkal, virágokkal ízlésesen és pazarul gazdagon feldíszítve s hogy ebben a pompás keretben a szebbnél-szebb toalettek változatos sokasága, festői csoportja káprázatos szinha- tást, rendkívüli fényes látványosságot nyujlott, az csak természetes. Konstatálhatjuk, hogy a keddi tiszti estély az idei gyulai farsangnak egyetlen elit-táncmulatsága volt Már az elegánsan és csínnal díszített bejárat méLtán vonhatta magára a közfigyelmet. A folyosó is tele volt szórva, tüzködve zölddel, virággal s ebben a varázsszóra előteremtett tavaszi virulásban hölgyeinket kellemesen lepte meg az a Gyulán szintén igen szokatlan körülmény, hogy az érkezőket csillogó egyenruhás, daliás tisztek sorfala, figyelmes rendezők egész serego fogadta, kik a világ minden kincséért sem engedték volna, hogy a vendégül szívesen látott hölgyek közül csak egy is bevezető kisérő nélkül legyen kénytelen a terembe bevonulni, mint ezt utóbbi időkben szinte megszoktuk. A terem látványosság számba menő s fentebb] már részletesen leirt diszitésétől eltekintve, a második meglepetés a táncrend volt. Mindegyik egy-egy külön kis művészi remek munka, szellemesen, rutinirt kézzel, szerencsés inspirációval összeáliitott toll- rajzok színes kartonlapokon. Szegfűből, ibolyából, gyöngyvirágból és labdarózsából összeállított apró mellcsokrocskákkal összefűzve. A remekül sikerült művészi rajzocskák mestere Vogel Ákos gyulai honvéd százados volt, kit az invenciozus kivitelért a legteljesebb elismerés illet meg. Hasonló elismerésre tárak érdeke megkívánja. A vármegye azon kérel mére nézve pedig, amelyszerint a füzesgyarmat „felső“ állomáson fel- és leadott árukra is kérte a vámszedési jog kiterjesztését, a kereskedelmi miniszter több rendbeli felvilágosítást kér s egyben egy kellő áttekintést nyújtó helyszinrajz készítését és bemutatását kivánja. Vésztő község földvételi ügye. Vésztő község képviselőtestülete elhatározta, hogy gróf Wenckheim Ferenc gácsi lakostól 54 hold földet vesz azzal a célzattal, hogy abból a Keskeny országutat kiszélesíti, egy uj temetőt létesít, a vásár teret kibővíti, végül, hogy a cigány telepet, amely most a község belsejében disztelenkedik, áthelyezi. A megvett földterület 17,000 koronába kerül és azt a községi gyámpénztárból felveendő kölcsönből fedezi. A kölcsön törlesztésére szolgál a megvett terület jövedelme és a hiányzó összeg évenként a közpénztári költségvetésbe vétetik fel. A földvétel egyhangúlag lett elhatározva, ami nemcsak amellett bizonyít, hogy az közszükséget képez, hanem, hogy Vésztő község képviselőtestülete élénk érzékkel bir a községnek előhaladása és fejlődése iránt, aminek következménye azután az a kétségtelen fellendülés, amely Vésztő községet, a vármegye egyik legvirágzóbb községeinek sorába emeli. A szarvasi vámosut jövedelme. Szarvas községe — amint tudva van — a községi vámosuta- kat a vármegyétől saját kezelésébe vette át. A szarvasi vámosuti pénztár leszámolása megtörténvén, annak eredménye szerint Szarvas községnek a vármegyével szemben 51,000 korona követelése van. Minthogy Szarvas község újabban többrendbeli községi utcának kikövezését határozta el és illetőleg vámos útjait jelentékenyen fejleszteni akarja, ennélfogva a kérdéses összegnek mielőbbi kiegyenlítését sürgeti a vármegyénél. A kérdéses összeg fedezetének tárgyában a legközelebbi közgyűlés fog a vármegye határozni. Munkásház épitö bizottság ülése. A vármegye munkásház építő bizottsága február hó 5-én ülést tartott Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt, a melyen megállapittatott, hogy az 1910. évben mely községekben s hány munkásház fog építtet ni. A múlt évben a vármegye területén összesen 6 községben u. m. Orosháza, Nagyszénás, Bókéssámson, Doboz, Mezőberény és Endrődön 122 munkásház épült, melyek már mind bérbe vannak adva s a munkások azokba be is költöztek. A folyó évben Gádoroson 32, Szarvason 22. Békésszontandráson 20. Békéscsabán 24, Kondoroson 28, Vésztőn 20 munkásház építése vau tervbe véve s Békéscsaba és Kondoros kivételével, a többi községekben az iépitkezés, telekvétel annyira elő van készítve, hogy az építési munkálatok amint az időjárás engedi, rögtön meg is kezdetnek. A bizottság megállapította, hogy a folyó évben is úgy, mint a múlt évben házilag, minden községben lehetőleg helyi vállalkozókkal s a helyi munkásoknak megfelelőleg végezteti az építkezési munkálatokat, miután ez az eljárás a múltban is bevált s egy egy munkásház ily módon 1400 — 1600 koronából felépíthető. Gyulán^ miután a polgármester jelentése szerint a munkásházak céljaira szolgáló telkek ez idő szerint még nem volnának a vármegye nevére Írhatók, a raunkásházak építése csak az ősszel, vagy a jövő év tavaszán lesz megkezdhető, úgy szintén Körös- tárcsán is. Öcsödön és Füzesgyarmaton, minthogy a viszonyok nem indokolják, illetve az utóbbi községben jóval a rendes forgalmi értéken felül lehetne csak megfelelő házhelyeket szerezni, a bizottság a munkásházak építését végleg elejtette. Közigazgatási bejárás. A Bohn Mihály és társa békéscsabai cserép és téglagyári cég álta'. s telepéről, a m. kir. államvasutak békéscsabai állomásához tervezett keskenyvágányu iparvasut s rendes nyomtávú csonka rakodó vágány közigazgatási bejárása e hó lÖ-én tartatott meg Návay Ernő vasúti és hajózási főfelügyelő vezetése mellett. A tervbe vett iparvasut, 2 pár vágányon a gyártelepből kiindulva, 2 mezei közös dülő-ut átmetszésénél, kizárólag a gyár tulajdonát képező területen vonul át az államvasutak területére, ahol 2 rendes nyomtávú rakodó csonka vágány létesittetik, a melyek
