Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-13 / 7. szám
1910. február 13. BÉKÉS 7 között az iparvasut 2 pár vágánya 8 a csonka vá gányok mindegyik oldala mellett az iparvasut még 1 — 1 vágánya fog elhelyezést találni. Az eljáráson az üzemi, építési és üzleti feltételek részletesen megállapittattak ; az építési munkálatok azonnali megkezdésére vállalkozó engedélyt nyert. A Bohu cég ugyanezt az iparvasutat eleinte a csaba—er- zsébethelyi törvényhatósági ut keresztezésével, a vasúti felüljáró másik oldalán vezetve akarta megépíteni és erre már engedélyt is nyert. Mivel azonban ezen az útirányon igen nagy forgalmi nehézségek állottak volna elő, ez okból a gyártelep mellett levő területek megvételével, az iparvasut a fent jelzett irányban létesittetik. A „Magyarországi Munkások Rokkant és nyugdíj Egyletéinek 298. számú gyulai üókpénztára folyó hó 6-án alakult meg. Az alakuló közgyűlésen, mely a gyulai állami elemi fia iskolában tartatott meg, jelen volt a központ részéről Pethő Sándor főtitkár, a helybeli tagok részéről 50 rendes tag és igen számos érdeklődő. Stelgerwald Károly állami tanító, mint az alakuló közgyűlés egybehivója az ülés megnyitása után bemutatta a közgyűlésnek Pethő Sándor központi főtitkárt, felkérvén őt, ismertetné meg az egylet célját és alakítaná meg a gyulai fiókpénztárt. A központi kiküldött részletesen ismertette az egylet jótékony célját, a tagok jogait és kötelességeit. Beszédében felemlítette hogy az állam évi 5000 koronával támogatja eme humánus intézményt, melynek jelenleg több mint 100 ezer rendes űzető tagja, 297 üókpénztára és 5.200,000 korona vagyona van. Az egylet már eddig is (alakult 1893.) 689 rokkant és elaggott tagot, továbbá 195 árvát segített állandóan. Miután a többek által hozzá intézett kérdésekre megnyugtató és kimerítő választ adott, 70 taggal megalakultnak nyilvánította a 298. számú gyu- lai fiókpénztárt, A fiókpénztár vezetőivé a tagok sorából egyhangúlag a következők választattak meg : Védnök: dr. Lindenberger János rom. kath. plébános, ki az egyesületbe 200 koronával alapitó tagnak lépett be. — Elnök : Steigerwald Károly állami fiú iskolai tanító. Alelnök: Gróh György és Pintér István. Jegyző : Lőwy Sándor. Péntárnok : Moldt Rezső. Alelnökök . Bárdos István, Péter József és ifj. Sál István. Yálasztmányi tagok : Bránya György, Gyulai Zsigmond, Litmann Béla, Nagy György, Né- medy Lajos, Péntek László, Petőfi János, id. Sal István, Sal Béla, Steigerwald Adám, Stifter Mihály és Török Mihály. — Póttagok : Krizsán György, Kovács András. Ez után a központ; kiküldött buzdító beszédet intézett a megválasztottakhoz. Mire dr. Lindenberger János plébános mondott köszönetét a bizalomért. Majd elhatározta a vezetőség, hogy kezdetben (2 hónapig) minden vasárnap, később pedig (Áprilistól kezdve) minden hó 1-ső vasárnapján délután 2—3 óráig eszközölhetik a tagok a befizetéseket az állami fiú iskola tanácstermében. Ezúttal a vezetőség felhívja mindazon tagokat, kik eddig Békéscsabára, vagy más fiókpénztárhoz küldték be tagilletékeiket, ezután itt helyben fizethetik, megkímélvén ez által költséget és időt. Alakult azonnal egy külön helyi segélyezési alap is, melyre adakozás utján 2L korona 20 fillér gyűlt be. Végül az elnök köszönetét mondott az összes megjelenteknek, ugyr szintén a központi kiküldöttnek a fiókpénztár szervezéséért A gyűlés berekesztése után rögtön 20 ember kérte a felvételét ezen egyesületbe. Uj tagok minden vasár-, illetve befizetési napon felvétetnek az állami fiú iskolában, vagy bármikor az elnök lakásán (Hid-utc; 7) A felvételhez megkívántaié adatok : a leendő tag elő és utó neve, állapota, foglalkozása. születési helye és ideje. A felvételnél fizetendő 1 korona 50 fillér kedvezményes beiratási dij és legalább 4 heti járulék, mely összeg az osztályok szerint változik. Az I. oszt. beli fizet heti 20, a II. oszt.-beli heti 24, a III. oszt.-beli heti 30 fillért. Elkészült vármegyei utak felülvizsgálata és helyszíni szemléje. A beruházási hitel terhére kL épitett öcsöd-mesterszállási törvényhatósági ut felülvizsgálata ée szemléje: Lukács József közúti kerületi felügyelő vezetése mellett március hó 8-án Öcsödön, a gyula-kétegyházi törvényhatósági úté mácius 10-én, végül a gyoma-dévavá7iyai törvény- hatósági utó 28-án. Gyomán fog megtartatni. A mezötur-tiszaföldvári ut építése. Jáaznagy- kunszolnok vármegye azt kérte, hogy a mezötur- tiszaföldvári törvényhatósági ut, a beruházási hitel terhére kiépíttessék s útiránya Héki-felé állapíttassák meg. A közigazgatási bejárások az érdekeltség egy tekintélyes része, a megye kérelmétől eltérő- leg kívánta az útépítés kérésziül vitelét. Ez utóbbi érdekeltség, a melyhez tartozik Mesterszállás és Kunszentmárton, valamint Békésmegyéből Öcsöd községe, a fent említett útnak vonalazását akként kivánták megállapítani, hogy az Mesterszállás s Öcsöd községek érintésével vezettessék „Tiszafoldvárra. Öcsöd község kérelmét természetesen a vármegye kiküldöttei is melegen támogatták. A kereskedelmi minister döntése a napokban érkezett meg. Annak értelmében a kereskedelmi minister Jász- nagykunszolnok megye határozatát hagyta helyben a mélyszerint a mezötur-tiszaföldvári ut egyenes, vagyis Héki irányban építendő ki. Mesterszállás s s Kunszentmárton s így Öcsöd közsós: kérelmei elutasittattak, habár elismeri a kereskedelmi minister hogy a kérelem teljesítésével igen fontos közforgalmi érdekek nyernének kielégítést. Az elutasítás azzal van indokolva, hogy s beruházási hitel fogytán van, továbbá, hogy a törvény szerint a beruházási hitelből asak ezok az utak építhetők ki, a melyek a törvényhatósági utak közé fel vannak véve, holott az Öcsöd és Mesterszállás községek által kiépíteni kért útvonal csak vicinális ut. A kereskedelmi minister felhívta a szolnoki alispánt, hogy ez utóbbi útszakasznak az érdekeltség hozzájárulása alapján leendő fokozatos kiépítéséről gondoskodjék. Nagyon szép ez a ministeri jóakarat, de jóakarattal utat még nem építettek, ahhoz pénz kell. Az pedig nincs, tehát ut se lesz, vagy legalább is be látható időn belül nem teljesül 3 virágzó és népes községnek s a hozzájuk tartozó igen nagy érdekeltségnek jogos s felette méltányos kérelme. Szeghalom község Ínség kölcsöne. Szeghalom község a múlt évek rósz termés eredményei folytán előállott nehéz megélhetési viszonyokra tekintettel, a reá szorult szegény nép felsególyezhetése végett kamatmentes államkölcsönért folyamodott. A belügyminister a kérvényt, mely a vármegye alispánja utján terjesztetett fel hozzá — minden indokolás nélkül azzal az értesítéssel küldte vissza, hogy a kérelmet nem teljesítheti. A békésmegyei gazdasági egylet f. hó 6-án gróf Wenckheiin Dénes és Beliczey Géza elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tarlóit, amelyen jelen voltak : Haraszti Sándor alelnök, Ambrus Sándor, dr. báró Drechsel Gyula, Pábry Károly, Szathmáry Elek, Kohn Dávid, Bajcsy Gusztáv, Zairos András, Neumann Manó, id. és ifj. Kociszky Mihály, Klenk István, Bányai András, líökényessy Gyula, Morvay Mihály, Kállay Ödön, Muntyáu Sándor, Haan Béla, Badics Elek, Sajben Pál, Sztojanovits Szilárd, Schwarcz Gábor, Mirgai Sándor, ifj. Vidovszky Ká roly, Szabó János, K. Nagy Gábor, Kiss Albert, Weisz Mihály, Zeller Frigyes, Meixner Frigyes, Dobay Kálmán, Szalay Lajos és Sándor, Áchim Gusztáv, Kitka György, dr. Kiss László, Reisz Simon, Pfeiffer István titkár és Mázor Pál segédtitkár. A rendkívüli közgyűlés egvbehivásának indoka s főtárgya a házépítés ügye volt, amelyet az erre vonatkozó igazgató választmányi ülésekről irt tudósításaink kapcsán már ismertettünk. Az építés elleu Morvay Mihály ismételten felszólalt, azon okból, hogy az egylet tőkéit házépítés helyett mezőgazdasági célokra kívánja inkább fordítani. Báró Drechsel Gyula az építkezést csupán az egylet megfelelő helyiségének kibővítésére fordítaná. Eme felszólalásokkal szemben a közgyűlés 9 szavazattal szemben elfogadta a választmány javaslatát az egyesületi ház emeletre leendő felépítése iránt, az emeleti részt a békéscsabai kaszinónak, a földszint az újonnan alakult pénzintézetnek és egy üzleti helyiségnek adatik bérbe, egy földszinti szárny pedig az egylet hivatali helyiségeinek céljaira építtetik. Az építés 60,000 korona költséggel irányoztatik elő, ami mintegy 6 százalék bérjövedelmet biztosit az egyesület részére. Az árlejtés meghirdetésével és az építkezés keresztülvitelével az igazgató-választmány bízatott meg. A gyulai méhészház vételére történt 1000 koronás ajánlatot a közgyűlés elfogadta és a szerződés megkötésével ugyancsak a választmányt bizta meg. Közgyűlés után a Békésmegyében létesítendő cukorgyár érdekében értekezlet volt, amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg. Törvényszéki csarnok. Pályázat. A kir. törvényszék elnöke a tör vényszéknél üresedésbe jött irnoki állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények március 9-éig adandók be hozzá. A Bekésmegyei Pártfogó (Patronage) egyesület végrehajtó bizottsága felkéri mindazokat, a kiknél tagsági gyűjtői vek vannak, hogy a gy üjtői veket a kir. törvényszéki elnöki irodába, vagy a kir. ügyészséghez, a megalakulás előkészítése céljából sürgősen visszaszolgáltatni szíveskedjenek. Esküdtszéki tárgyalások. Az idei esküdtszéki ciklus, bár anyaga nem valami tulnagy és érdekes, magasan fölötte áll az előző ciklusoknak a hozott verdiktek kiválósága tekintetében. Ezúttal nem történtek hibák, indokolatlan felmentések. Minden bűnös megkapta a maga büntetését. Az egyes tárgyalási napokról következő értesüléseink szólnak : Gyújtogatás büntette. Hétfőn Olasz István bűnügyét tárgyalta az esküdtszék, aki Füzesgyarmaton 1909. év őszén 2 kazal szalmát felgyújtott gróf Blankenstein Pál uradalmában. A legény beismerte a gyújtogatást, csupán azzal védekezett, hogy vele Bátori Antal béresgazda rosz- szul bánt s annak megbosszulása céljából gyujotta föl elkeseredésében a kazlakat. Az esküdtek bűnösnek mondták ki őt a gyújtogatásban és a bíróság, amelynek elnöke V. Szak- máry Arisztid ítélőtáblái biró, 2 tagja Tóth Ferenc és Kurcz Antal törvényszéki biró, jegyzője dr. Van- gyel Szilárd volt, 3 évi fegyházra Ítélte a legényt. A vádló dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes, Védő Dutkay Béla ügyvéd volt. Az Ítélet jogerős. Szándékos emberölés büntette. Február hó 8-án kedden Bagyinszky Pál ügyét tárgyalta az esküdtbiróság, melynek elnöke Hubav Lajos kir. törvényszéki biró, tagjai Dr, Aigner Dezső kir. törvényszéki biró, és Dr. Nagy Kálmán kir. járásbiró voltak. A jegyzőkönyvet Göndör Béla törvényszéki jegyző vezette. A közvádat dr. Konrád Ernő kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Helvey Lajos ügyvédjelölt látta el. A jelenleg is nemi erőszak miatt 2 évi fegyházra ítélt Bagyinszki Pál szarvasi lakos szándékos emberölés bűntettével vádolva azért került bíróság elé, mert Szarvason 1909. évi szeptember hó 12-én reggel György nevű testvérével elment pálinkázni. Több korcsmát bejártak, mig végre a Steinfeld Jenő korcsmájában állapodtak meg, hol a két Bagyinszky testvér, valamin összeveszett, miből kifolyólag Bagyinszki Pál hazament, (jobb kezébe botot, bal kezébe nyitott bicskát fogott s visszament a korcsmához. Az itt levők figyelmeztették Bagyinszki Györgyöt, hogy térjen ki a test- 'vére elől. Bagyinszki György azonban kilépett az [ajtón s nem adva hitelt Pál testvére ama fenyegetésének, hogy jöjj ki most megöllek, kitárt karokkal ment a testvére felé, ki ekkor a kezében levő bicskával nyakon szúrta testvérét, aki elesett s a helyszínén külső és belső elvérzés folytán csakhamar meghalt, Bagyinszki[Pál pedig dalolva a König korcsmába indult, azonban útközben elfogták. E cselekmény elkövetését Bagyinszky Pál afőtárgvaláson is beismerte és esküdtek bűnösnek mondották ki vádlottat a halált okozó súlyos testi sértés bűntettében és ez alapon a bíróság jogerősen 6 évi fegyházra Ítélte. Gyújtogatás büntette. Szerdán gyújtogatás bűntettével vádolt Mojsza Papp Bálint állott az esküdtszék előtt. Az esküdtbiróság elnöke V. Szakmáry Arisztid kir. Ítélőtáblái biró, tanácstagjai Dr. Madarász Kálmán és Gubicza Adám törvényszéki bírák, jegyzője, dr. Aszódy Imre kir. törvényszéki joggyakornok volt. A vádat dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes, a védelmet dr. Felföldy Sándor ügyvéd képviselte. Mojsza Pap Bálint 1909. május 13-án d. u. a Kohn Márton körös- ladányi korcsmájában borozva, a korcsmárossal ittas fővel gorombáskodni kezdett, a ki kiutasította. Az önérzetes atyafi erre bosszút esküdött és megfogadta, hogy amelyik zsidónak házát legelőbb útjában találja, felgyújtja. Szerencsére csak Stern Sámuel jégverme esett áldozatul, azt gyújtotta fel a legény. A bíróság gyújtogatásért 3 évi fegyházra Ítélte Mojsza Papp Bálintot. Az Ítélet jogerős. Gyilkossági kísérlet. Február 10-én Lánczi Imre 18 éves körösla- dányi suhanc felett Ítélkeztek az esküdtek, akinek gyilkosság kísérlete volt a bűne. Lánczi 1910. jan. 1-én Füzesgyarmatról, ahol egy évig gróf Blankenstein bérese volt, haza jött Kórösladányba szüleihez. Munka nélkül unta magát s a Friss Újság és a Kis Újság olvasásában keresett szórakozást. A rablási, gyilkossági szenzációk, a közölt rémképek annyira hatottak bűnre hajlandó lelkére, hogy elhatározta, miszerint felmegy ő is Pestre,
