Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-23 / 43. szám
2 BÉKÉS 1910. október 23. mot: azt az egy virágszálat, amelyet a József Szanatórium-egyesület kér az ő tüdőbetegeinek, akiket gyógyít és akikből még többet gyógyítani akar! A közigazgatási bizottság ülése. (Október 17.) A közigazgatási bizottság e bó 17-én tartotta meg rendes bavi ülését az alispán elnöklete alatt. Az ülésen szokatlanul nagy számban jelentek meg a tagok. Csupán két bizottsági tag volt távol, akik közül az egyik igazolta is távolmaradását. Az ülés egyike volt a legérdekesebbeknek, mert nemcsak felszólalások és viták voltak egyes tárgyaknál, banem a tárgysorozatban szerepeltek oly ügyek is, amelyek élénkebben felkeltették a bizottsági tagok érdeklődését. Ilyen ügyek voltak K. Horváth Sándor orosházi lakos fegyelmi feljelentése több állami megyei és községi tisztviselő ellen, akik állítólag- a törvényben tiltott módon mozdították elő az orosházi választó kerület munkapárti országgyűlési képviselőjének megválasztását Kner Izidornak felebbezése, a Jantyik Mihály Ib. főszolgabíró ellen kiadott röpirat alapján elrendelt vizsgálat eredménye folytán hozott alispáni határozat ellen. Elénk figyelmet keltett úgyszintén az a tárgy is, mely szerint a békési országgyűlési képviselő választók jövő évi névjegyzékének összeírására kiküldött bizottság állítólag visszaéléseket követett volna el a névjegyzék egybeállításánál. Az ülésről szóló részletes tudósításunkat az alábbiakban adjuk : Az ülésen jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: Dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző, dr. Zöldy Géza vármegyei t. főügyész, Sá- rossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy János t. főorvos, Roediger Gyula kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi h. Bálint Imre kir. mérnök az állimépité- szeti hivatal képviseletében, Kiss László tb. főjegyző, Moldoványi János aljegyző, Pfeiffer István közgazdasági előadó, továbbá dr. Ladies László, dr. Török Gábor, Morvái Mihály, Veres József, Dombi Lajos, Varságh Béla, gróf Wenckheim Dénes, Beliczey Géza. Távol voltak : Haraszti Sándor és Haviár Dániel. A vármegyei közigazgatási bizottság ülését az alispán 9 órakor megnyitván, elsősorban az alispáni jelentés olvastatott fel, amely hozzászólás nélkül elfogadtatott. Az alispáni jelentés a következő: A személybiztonság 10 esetben támadtatott mc-g, még pedig A iönujü és 6 súlyos testi sértéssel. A vagyonbiztonság 33 esetben lett megtámadva, még pedig 32 esetben lopással, 1 esetben rablással. Baleset történt 12, melyek közül súlyos volt 6 könnyű volt szintén 6. Magzatelhajtás volt 1. Öngyilkosság 11 esetben történt. Tűz volt 21 esetben, melyek nagyobbrészt mezei terményekben tettek kárt. A bűncselekmények tettesei kinyomoztattak s a büntető bírósághoz feljelentettek. Földmivelés és mezőgazdasági munkásügy. Gazdáink az őszi munkálatokat, u. m. a tengeri törést, szüretet bevégezvén, serényen fogtak hozzá az ősziek vetéséhez, melyben nekik az állandó jó őszi időjárás is kedvez. Bár általában véve a feltalaj kiszáradt és egy kiadó eső mindenütt kívánatos volna, azért az altalaj nedvesség mindenütt meg van annyira, hogy az elvetett mag csirát húzhat és kikelhet, ha nem is olyan egyenletesen, mintha hamarosan esőt kapna. Ezzel a kedvező és száraz időjárással inkább lehet félni a mezei egerek túlságos elszaporodásától, amely máris fenyegetővé vált azzal, hogy az elvetett'magban, de különösen a herések gyökérzetében igen sok kárt okoz. A mezei munkák közül a szántás-vetésen kívül már csak a cukorrépa kiszedés és szállítás van folyamatban ott, ahol a termést a tavaszi fagy és bolha invázió megkímélte, munkásaink még itt találnak foglalkozást és állandóan jó keresetet, de igen sokan messze vidékre is elvándoroltak kubik munkát vállalni, hol még mai nap is 3 koronát kereshetnek. A napszám bér 2 korona és 3 korona 60 fillér között váltakozott. Ipar, kereskedelem terén jelentősebb fellendülés nem észlelhető. Vegyesek. Csorváson az üresedésbe jött segédjegyzői állásra Márk Simon, pénztári ellenőrré Sass István választatott. A Békéscsabán üresedésbe volt segédjegyzői állásra Horvát István választatott. A vármegyei közkórháznál a vasbeton meny- nyezetnek teherpróbái folyamatban vannak, az eredmény kielégítőnek mutatkozik, a mennyiben a mennyezetek nemcsak az elő rt 320 kilogramos, hanem 360 kilogramos négyszög méterenkénti terhelést is jól bírják, egyes vasbeton gerendáktól eltekintve, melyek a próbaterhelés eredménye alapján átvétetni nem fognak. Az alispáni előadmányok közül, amelyeket dr. Daimel Sándor főjegyző terjesztett elő, az alábbiakat említjük fel : K. Horváth Sándor orosházi lakos feljelentést adott be több tanító és adóhivatali tiszt, valamint egyik orosházi községi orvos, végül egy vármegyei aljegyző, egy járási Írnok és Mancsu Aurél kétegy- bázi jegyző ellen ami att, mert nevezettek a f. évben megtartott kétrendbeli országgyűlési képviselőválasztás alkalmával az orosházi kerület munkaparti képviselőjelöltje mellett a törvényben meg nem engedett módon jártak el. Kérte nevezettek ellen a fegyelmi eljárás elrendelését. A közigazgatási bizottság a feljelentés folytán aként határozott, hogy csupán dr. Vaugyei Endre vármegyei aljegyzőt, aki ellen az a vád, hogy a jelöltet két községbe elkísér e kőrútján, továbbá Mancsu Aurél kétegyházi jegyzőt, aki állítólag a kétegyházi munkapárti választókat összeszedte és bevezette a választási székhelyre, igazoló jelentéstételre hívta fel. A többi feljelentettek ellen azonban semmiféle intézkedést nem látott szükségesnek a bizottság, mert a tanítók és adóhivatali tisztek nem gyakorolván joghatóságot, nem tekinthetők olyan köztisztviselőknek, akikre az 1899. évi XV. t. cikkben jelzett tiltó rendelkezések kiterjednének. Ugyanilyen álláspontot foglalt el a bizottság a feljelentett községi orvossal és a járási írnokkal szemben is. A községi jegyzőt az idézett törvény határozottan felemlítvén, ezért Mancsu ellen az eljárást folyamatba tette. Moldoványi aljegyző előadásában került tárgyalásra Kner Izidor gyomai lakos felebbezése is. Kner Izidor ugyanis tudvalevőleg a gyomai főszolgabírói választást megelőzőleg, egy röpiratot adott ki, amelyben Jantyik Mihály tb. főszolgabíró ellen, aki a jelöltek között volt, olyan vádakat emelt, a melyek miatt nevezett ellen saját kérelmére a vizsgálat el lett rendelve, ó vizsgálat alapján azonban az alispán nevezett tisztviselő ellen a további eljárást beszüntette, mivel a felhozott vádak nem nyertek beigazolást. Ezen alispáni határozat ellen fellebbezett Kuer Izidor. A felebbezést azonban a bizottság elutasította és az al spáu határozatát helyben hagyta Kiss László tb. főjegyző előadásában került szőnyegre az endrődi mészárosok felebbezése azon főszolgabirói és alispáni határozat ellen, melyek szerint köteleztettek, hogy mészárszékeikben naponta bizonyos mennyiségű jeget tartoznak készenlétben tartani. A felebbezést a bizottság figyelmen kívül hagyta. Előadatott még 64 kivételes nősülési ügy, amelyek a kérelem teljesítésének véleményezése mellett terjesztettek fel a honvédelmi miniszterhez. Az idei jobb gazdasági év hatása nyilatkozik meg a kivételes nősülési ügyek tömeges voltában. A vármegye t. főorvosának havi jelentése a következő. A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző hómphoz viszonyítva valamivel jobbak is. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg leginkább a légző szervek hurutos bán- talmai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult : összehívott országgyűlés előkészítésekor lett irányitó megyei politikus Tomcsányi, ki az előbbi országgyűlésen, mint országgyűlési gyakornok vett részt. Ez előkészítő megyei gyűléseken minden az országgyűlésen megvitatandó kérdéshez hozzászóltak. Tomcsányi a honvédelem, a bánderiumok ügyében szólalt fel. sőt dolgozatot is készített e kérdésről. A katonai törvényeket liberális s nemzeti alapon kívánta átalakítani s a szolgálatot a jognélküli népre kedvezőbbé akarta tenni s egyszer- mind nagyobb befolyást óhajtott katonai kérdésekben. Novák Antal, ki most a vármegyei főjegyzői hivatalt töltötte be, az úrbéri törvények kérdésénél szólalt fel szabadelvű szellemben. Ezen felszólalásoknak s vitáknak köszönhető, hogy az 1832—1836-iki országgyűlésen megyénk a liberálisok zászlaja alatt küzdőt a modern Magyarország megalapításáért. III. Követei ismét Novák Antal és báró Rud- nyánszky lettek, mig a békésmegyei ifjúság soraiból Tormássy Jánost és Bogyó Nepomuk Jánost ott találjuk az országgyűlési ifjúság legjelesebbjei között. Követeink közül Novák Antal eredményes munkát végezhetett volna, ha igaz liberálizmustol áthatott párt áll háta mögött. Azonban még ezen országgyűlés sem óhajtotta a régi alkotmány átdolgozását, mert azt sérthetetlennek és érinthetetlennek tartotta. Ép azért nem végezhetett eredményes munkát Novák azon kevesekkel együtt, kik a konzer- vatizmus bástyáit ezúttal még bevehetetlennek találták. A vallásügyi vitákba nem elegyedett ugyan, de annál liberálisabb szellemben szólal fel az urbér tárgyalásakor. Azt indítványozza, kogy a robot természetben való lerovását szüntessék meg s hozzák életbe a jobbágyi kötelességek egy és mindenkori megválthatását. Ez indítvány egyértelmű lett volna a jobbágyok, részleges felszaditásával s ép ezért még az ellenzék nagyrésze is korainak s „a haladás lépcsőjén nagy ugrásnak“ találta. Még Felsőbüki Nagy Pál is ellene szólt s mikor Novák legalább a bázatlan zsellérek számára óhajtotta a könnyítést azzal, hogy a földesurakra ez könnyen munkás nélkül maradást jelenthet, elvetették. Mondtam már, hogy Kováknak nem volt párt a háta mögött s ezért nem tudta keresztülvinni ez annyira ésszerű indítványát. Jellemző az akkori ellenzékre, hogy az indítványt a fokozatos fejlődés hangoztatásával vetették el. Ugyanez történt, midőn a Deák Ferenc álte szóba hozott nemzeti hadsereg felállítását elrendelt tötvényjavaslat sürgetését ő is ajánlja. Egyáltalában minden liberális törekvés haszta lannak mutatkozott az országgyűlésen, részben í rendek ellenállása miatt, de főleg a kormány erő szakoskodásából kifolyólag. A békésmegyei szabadelvüpárt azonban ma gára hagyva sem tért le a reformok útjáról. Bár a: országgyűlési naplót ezideig még magyarul és lati nul Írták, sőt a kormány kísérletet tett arra, hog^ a latin szöveg legyen a hiteles, a békésmegyei köz" gyűlés elhatározza 1836 őszén, hogy a megyi ezentúl csak magyar nyelven szerkeszti iratait. Egyéb helyi jelentőségű reformokon kivü azonban csakhamar abban maradt a reformálás. IV. Az országgyűlés feloszlatása után ugyanis megindult a magyarul sem tudó Pálffy Fidél gró kancellár vezetésével a reakció, minden szabac eszme terjedésének kíméletlen elnyomása. Az első, amiért a kormány megtorlást óhajt az országgyűlési ifjak „Társalkodási egyesülete.“ Ártatlan önképzőköre volt ez az ifjaknak, ho legföllebb ábrándoztak arról, hogy lenne, ha más kép lenne. De a kormány már abban is megto rolni valót lát, hogy az ifjak egyesületbe álltak össze. Félt, hogy a szabadelvű eszmük ekként gyorsabban terjednek S habár semmi igaz ok nem volt erre, a „Társalkodási egyesület“ négy tagját, kik a kormány szemében a legveszedelmesebbek voltak, elfogják. Ezek egyike volt Tormássy János, a békésmegyei szabadelvű ifjúság vezére s az országgyűlési ifjak egyik legkedveltebb alakja. Az ép Gyulán tartózkodó Tormássyt katonákkal elfogatják s három társával : Lapsánszky- val és a két Lovassy Szakállal együtt felségsértési pörbe fogják. Beöthy Sándor királyi ügyész vizsgálta át pörüket, illetőleg a por adatait s úgy nyilatkozott, hogy „bár alapos gyanú terheli a vádlottakat, hogy lázitó beszédeket tartottak, pozitív adatok hiányában azonban igen nehéz eilenők a port megindítani.“ A kormánynak azonban elitéltekre volt szüksége s igy megindult a „törvényes eljárás“ a négy ifjú ellen. Az eljárás folyása alatt bebizonyosodott, hogy a vádlottak s a békésmegyei Tormássy is tagjai voltak a „Társalkodási egyesületinek, sőt Tormássy előbbi mindent tagadó magatartásával szemben azt állította, hogy „az egyesületnek veszedelmes tendenciái voltak.“ Ez utóbbi állítás hihetetlenül hangzik s vagy kierőszakolták Tormássy- tól, vagy túlértékelte munkásságukat. Az ügyész sem tartotta eléggé megbízhatónak s elég támpontot nyújtónak e veszedelmes önvallomást s a nádorral együtt csak Lovassy László ellen látta beigazolva a vádat s Tormássyt és két társát csak mint bűnrészest kívánta felelősségre vonni. Végre sok utánjárás után sikerül oly vádpontokat bebizonyítani, melyek alapján, ha okvetlenül akarták, elítélhették a vádlottakat. De míg ide jutottak, . törvénytelenséget tör-
