Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-23 / 43. szám

1910. október 23. BÉKÉS 3 1. difeheritis 57 megb. 12 megh 2, vörheny 43 n 9 n 3. kanyaró 10 n 2 77 4. hasi hagymáz 60 n 18 57 5. szamárköhögés 2 » — 77 6. báránvhimlő i n 1 77 Összeg : 173 42 (24%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a hasi hagymáz volt az uralkodó, amely a megye 19 községében mutat­kozott ugyan, de több megbetegedés csupán E d- rődön és Gyulán fordult elő. A múlt év hasonló hónapjához viszonyítva 50°/o-al kisebb volt a megbe­tegedések száma. Lefolyása középsúlyosnak' mond­ható, mert az elhalálozási százalék majdnem 30% volt. Csekélyebb emelkedést mutat a vőrhenybetegek száma, ellenben a difteriásoké és kanyaróké határo­zott csökkenést tüntet fel. A múlt hóban Doboz és Körösladány közsé­gekből bejelentetett 1 — 1 koler.igyanus eset, de a helyszínen megtartott vizsgálat szerint egyik sem bizonyult annak. Továbbterjedésük meggátlásáru a lehe ő ha­tósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, emlitésreméltó nem fordult elő. A bábák mulasztásainál em ités nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőéinek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 179, hullán 6 esetben ; orvostörvényszékit pedig 14 könnyű és 2 súlyos testi sértés eseteiben, gyógy- tanival beoltattak 25 egyónt, akik közül meggyó­gyult 20, meghalt 5. Védő állást — esetben végez­tek sikerrel. A halva szülöttek száma 21, épeszűi­teké 19. A vármegyei közgazdasági előadó Pfeiffer Ist­ván terjesztette elő a békéscsabai felsővegi tehén- legelteti társulat legelőrendtartását és alapszabályait. A rendtartás jóváhagyatott, az alapszabályok azon­ban az ellene beadott felebbezéssal együtt, illetékes határozathozatal végett a törvényhatóság bizottságá­hoz tétettek át. Heks Miksa főállatorvos jelentése szerint a vármegye területén az elmúlt hónapban a ragadós állati betegségek kivétel nélkül csak szórványosan mutatkoztak, minélfogva azok a gazdaságüzemre és az állatforgalomra lényegesebb korlátozó kihatással nem voltak. Ellenben az általuk okozott elhullási veszteség már számottevőbb volt, amennyiben a jel­zett időben 24 drb nagy és 665 drb kisebb hasznos háziállat hullott el ragadós betegség következtében. Egyben jelenti, hogy a Biharvárm Nagybajom­ban járványosán kiütött ragadós száj- és körömfájás betegség folytán az ezen községgel közvetlenül ha­táros Füzesgyarmat község hasított körmü állat- állomány a 15 állatorvos közbejötté mellett darabon­ként megvizsgáltatott és egészségesnek találtatott vénytelenségre halmoztak. A letartóztatást a me­gyei hatóságok megkerülésével katonaságra bízták, a vádlottakat önkényesen megfosztották a szabad védelem jogéitól, az eljárási szabályokat a pör fo­lyamán nem tartják be, a pert a nyilvánosság ki­zárásával folytatják s ami leginkább szemet szúrt az egész magyar társadalomnak : minden komoly alap nélkül, gyerekes, vagy legalább is igen ábrán­dos tervelgetésekért állttották a bíróság elé a vád­lottakat, mint egykor Martinovicsot és társait. A törvénysértéseknek meg is lett az az ered­ménye, hogy az egész társadalom felzudult s ter­mészetesen megyénkben roppant elkeseredést oko­zott a kormány ellen. Békésmegye a másik két érdekelt megyével') együtt feliratban tiltakozott az eljárás ellen és a megyegyüléseken s az egész megyében jogos fel­háborodással tárgyalták Pálffy kancellár erőszakos­kodását. (Nálunk azonban még sem ment annyira a dolog, mint Pest, Fejér- és Somogymegyékben, melyek a sérelem orvoslására az országgyűlés összehívását követelték). Mindez azonban mit sem használt. 1836 utolsó napjaiban meghozzák az ítéletet, mely szerint Tor- mássy egy és fél évi börtönbüntetést szenved.®) E pörrel azonban még nem szakadt vége az üldözéseknek, melyek a békésmegyei szabadelvű pártot (no meg az egész országot) sújtották, A kancellár elhatározta, hogy egy és minden­korra véget vet a magyarországi szabadelvű moz­galmaknak. Arra persze nem gondolt, hogy vala­mely eszme biztos terjedésének legjobban kedvez az ügyetlen erőszakoskodás ! Már pedig ügyetlen tett volt Tormássy és társai elitéltetése is ! (Folytatása következik.) !) Pest és Bihar. 2) Lovassy Lászlót és Lapsánszkyt 10 évi fogságra ítél­ték, Lovassy Ferencet felmentették. E betegség elleni sikeres védekezés szempontjából és lehetőleg annak megakadályozása végett, hogy ezen, a közgazdaságra valósággal katastrophalisau kiható betegség a vármegye területére be ne hur- coltassék, a 24500/1904. számú földmiv. miniszteri rendelethez képest Biharnagybajom és a vele szom­szédos községekkel megalakított vészkerületbe a vármegye alispánja Füzesgyarmat községet a maga részéről bevonta és utasította nevezett községet, hogy a fertőzött Biharnagybajommal szemben ha­tárőrök haladéktalan kiállításával védekezzen Egy­ben a hasított körmü állatokra a marhalevelek kü­lön engedély nélküli kiadását, valamint ezen álla­toknak a füzesgyarmati vásárokra való felhajtását egyelőre betiltotta. Mindezen alkalmazott óvintéz­kedések a siker kilátásával bírhatnak arra nézve, hogy e veszedelmes betegségnek a vármegye terü­letére való behurcolása emberi számítás szerint megakadályozható lesz. A vármegye területén szep­tember havában az alábbi ragadós állati betegségek léptek El és szűntek meg: Fellépett: Kükbór 1 kÖ2ségb. n 11 udvarban Takonykor 2 » 2 Sertésvész 3 » 3 » Veszettség 1 1 » Sertésorbánc 2 » 2 » ID p fene 8 » Megszűnt: 10 » Takonykor 1 községben Sertésvész 4 Lépfene 6 Roediger Gyula kir. tanácsos pénzíigyigazgató jelentése szerint egyenes adókban 232,360 koroná­val, mig hadmentességi adóban 25,462 koronával kedvezőtlenebb az idei befizetés, mint a múlt év hasonló időszakában. Gryneusz György helyébe he­lyettes pénzügyigazgatóvá kinevezett Botka István pénzügyi tanácsos hivatali működését e hó 10-én megkezdette. A pénzügyigazgató előadmányai, amelyek kö­zött érdemlegesebb ügy nem fordult elő, vita nél­kül elfogadtattak. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentése kap­csán azt a javaslatot tette, hogy mivel a fennálló szabályzat arról nem emlékezik meg, mi történjék akkor, ha a tanitóválasztásra összehívott iskolaszék már kétszer határozatképtelen számban ült össze, intéztessék felirat a miniszterhez, adj an utasítást, vájjon ez esetben a harmadszor egybehívott vá­lasztóbizottság jogosult lesz e tekiníet nélkül a megjelentek számára választani. A bizottság az al­ispán — aki ellene volt a felírásnak — és Dombi Lajos hozzászólása után a felirat mellett foglalt í állást, ugyanakkor Dombi Lajos indítványára ki­mondotta a bizottság, hogy aziránt is felír a mi­niszterhez, hogy a vonatkozó szabályzatot akként módosítsa, hogy a tanitóválasztó iskolaszéki ülés határozatképességének megállapításánál az iskola­széknek necsak választott, hanem hivatalból tagjai is tekintetbe vétessenek, mert a jelenlegi rendelke­zése a szabályzatnak e tekintetben sérelmes az iskolaszéknek hivatalból tagjaira. A Békéscsabán létesítendő második állami ovoda felállítása iránt a község által benyújtott kér­vényt a község nemzetiségi viszonyaira tekintettel pártoló véleménnyel terjesztette fel a bizottság a miniszterhez. Jelentést tett ezenfelül a tanfelügyelő az idő­közben Dobozon, Endrődöu és Gyomán megtartott tanítói választások eredményéről. Veres József és Dombi Lajos a miatt szólal­tak fel, hogy a tankötelesek összeirásának jelenlegi módja, mely szerint az összeírás a tanév kezdetén, nem pedig azt megelőzőleg történik, a gyakorlatban igen helytelennek bizonyult és a közérdek hátrá­nyával járó következményeket von maga után. A bizottság akként határozott, hogy felhívta a tanfel­ügyelőt, gyűjtsön adatokat arra nézve, hogy a gya­korlatban hol és mily mérvben nyilvánultak meg a felszólalók által felhozott hátrányok. Hosszabb vita indult meg a gyomai iskolaszék azon kérelménél, hogy a gazdasági ismétlő tanítói állásra uj pályázat hirdettessék. A kérdéses tanítói állás betöltése céljából összehívott iskolaszéki ülés két Ízben határozatképtelen volt. A bizottság többek hozzászólása után kimondotta, hogy az iskolaszék kérelmét, tekintve, hogy az szabálytalanul — mert nem a választásra egybehívott ülésen és nem a tanfelügyelő elnöklése és hozzájárulásával — hoza­tott, annál kevésbbé veszi figyelembe, mert a pályá­zat eredménye nem volt »meddő,« — amint a kér­dés tárgyát képező iskolaszéki határozat állítja, — mivel két teljesen megfelelő pályázó akadt. Ennél­fogva utasította a tanfelügyelőt, hogy a választást a pályázat eredménye alapján és pedig — mivel most már harmadizben jön össze az iskolaszék — tekintet nélkül a megjelentek számára, tartsa meg. Dr. Z'óldy Géza t. főügyész által előadott ügy­darabok közül felemlitendőnek tartjuk Békés község képviselőtestületének azt a kérelmét, amelyben vizs­gálat elrendelését és megtartását kéri a közigazga­tási bizottságtól azért, mert az 1911. évi ország­gyűlési képviselőválasztások összeírásánál az össze­író küldöttség által állítólag visszaélések történtek volna. Nevezetesen az állittatik, hogy az összeíró küldöttség százszámra felvett a névjegyzékbe olya­nokat, akiknek a törvény szerint nincsen választói joguk és viszont tömegesen kihagyta azokat, akik teljes joggal igényelhették volna a névjegyzékbe való felvételüket. A közigazgatási bizottság, egyrészt a közérdek megóvása, másrészt abból a szempontból hogy a megvádolt összeíró küldöttség tagjai magukat e vád alól tisztázhassák, elrendelte az 1899. évi XV. t. c. alapján a vizsgálatot és annak foganatosításával dr. Daimei Sándor főjegyzőt bízta meg. Bálint Imre kir mérnök terjesztette elő az államépitészeti hivatal havi jelentését, amelyből megtudjuk, hogy Gyula városát az aradmegyei ha­tárig terjedő útvonalon a klinker burkolat makadám burkolattal cseréltetett fel és hogy ezek a munká­latok befejezést nyertek, továbbá, hogy az Orosháza— gádoros —nagyszénási törvényhatósági ut, amely ellen sok volt a pananasz, jókarba helyeztetett. El­készült a tnezőberény—vésziéi törvényhatósági utón épült utkaparóház és az utkaparénak használat vé­gett átadatott. A beruházási hitel terhére folyamat­ban levő útépítések gyorsan haladnak a befeje­zés felé. Az államépitészeti hivatal előadmányai közül felemlítjük az öcsödi híd pallóinak kicserélése tár- gyábzy megtartott árlejtés azon eredménye ellen beadott felebbezést, mely szerint a kérdéses mun­kálatokat Birton Vencenl szarvasi vállalkozó kapta, aki 3000 koronával olcsóbb volt, mint a legköze­lebbi ajánlat. A Bányász és Andrássi szintén szarvasi vállalkozók által beadott felebbezés azért kéri az árlejtés eredményét megsemmisíteni, mert az árlej- tezö bizottság szabálytalanul járt el akkor, midőn az árlejtési feltételektől eltérő eg a hídon elhelye­zendő pallók méteteit 5 centiméterrel kisebb szé­lességben fogadta el. Az előadói javaslat az volt, hogy az árlejtés eredménye megsemmisittessék. Ezzel szemben az árlejtező bizottság határozatát helybenhagyta a bi­zottság, különös tekintettel arra, hogy a nyertes vállalkozó időközben kijelentette, hogy az általa tett ajánlati összegért a feltételekben megállapított szé­lességű pallót lógja alkalmazni. Szeben vármegye közigazgatási bizottságának az a megkeresése, mely szerint 2 gyorsvonatnak a keleti pályaudvarba való irányítása iránt a kereske­delmi miniszterhez intézett feliratát támogassa a bizottság, egyszerűen tudomásul vétetett. Sároscy Gyula árvaszéki elnök által előterjesz­tett jelentések szerint sem a megyei, sem a gyula­városi, sem pedig a békéscsabai árvaszékeknél hát­ralék nincs — tudomásul vétetett. Az ügyforgalom a vármegyei árvaszéknél az év első háromnegyed évében 17004, Gyula város árvaszékénél 2921 és a békéscsabai árvaszéknél 3851 volt. Dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes be­jelentette, hogy az orosházi járásbirósági fogház megvizsgáltatván, annak eredménye teljesen kielégítő. A gyulai kir. törvényszék fogházában sem me­rült fel semmi említésre méltó körülmény. Le volt tartóztatva a gyulai törvényszéki fogházban 67 férfi és 7 nő. Ezeknek háziipari foglalkoztatásából befolyt az állam javára 342, mig az illető foglyok javára 45 korona A közigazgatási bizottság ülése, tekintettel arva, hogy több tárgynál volt felszólalás és hosz- szabb vita, délután háromnegyed 1 órakor ért véget. Délután két órakor árvaügyi felebbviteli kül­döttség tartott ülést, amelyen 13 felebbezés nyert elintézést. Békésvármegye legtöbb adót fizetői­nek névjegyzéke az 1910-ik évben. Gr. Wenckheim Frigyes, Kígyós 159548 83 Gr. Wecckheiin Géza, Gerla . 30325.97 Gr. Wenckheim Dénes, Doboz 27524.85 Gr. Almásy Dénes, Gyula 22565.12 Kárász Imre, Szeghalom 18961.56 Gr. Blankenstein Pál, Köröstarcsa 16751 91 Gr. Wenckheim Ferenc, Grácz 16048.70 Geist Gáspár, Budapest 12545.18 Sváb Károly, Szentetornya 10881.70 Gr. Bolza Pál, Szarvas 10556.63 Gr. Wenckheim Henrik, Csorvás 10752.44 Gr. Bolza Géza, Szarvas 10021 86 Horgosi Kárász István, Szeghalom 9946.38 Gr. Kárelyi Mihály, Nagyszénás 9356.— Gr. Hoyos Miksa, Körösladány 9142.63 Br. Wodianer Albert, Komját 7019.97 Gr Hoyos-Wenckheim Fülöp, Körösladány 6381.46 Beliczey Géza, Békéscsaba 6030.96 Székács József, Szenttornya 5601.14

Next

/
Oldalképek
Tartalom