Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-25 / 39. szám
Ezen adatokból kitűnik, hogy a hidak előirányzott építési költsége a 700,000 koronából nem telik ki, azonban alapos remény van rá, hogy a még kiépítetlen 3 hid árlejtésénél jelentékeny megtakarítások lesznek elérhetők, ezenfelül ha a hidak a jövő évben tényleg felépülnek, az esetre a hidak javítására a költségelőirányzatba felvett 17,000 korona is a hiány fedezésére lesz forditható. Szemben a kereskedelmi miniszter kívánságával, az átkelési szakaszokhoz a községek hozzájárulása nem vétetik igénybe, mert ez a közúti alapnak alig számbavehető jövedelmet hozna, ellenben a községekre mégis érzékeny terhet róna. E tekintetben tehát az eddigi évtizedes gyakorlat fenntartása hozatik javaslatba. Ellenben az eddigi állapottal szemben annak kimondása kéretik, hogy jövőben nemcsak az egyenes államadót nem fizetőkre, hanem a többi utadófizetőkre kirótt útadók, behajthatatlanság esetén, természetben ro- vandók le. Végül felemlítjük, hogy a vármegyének van 267 kilométer kiépített, 166 kilométer kiépitetlen törvényhatósági és 21 kilométer kiépített vámos útja. Az utkaparó házak száma 13. A költségelőirányzat szerint kivetendő útadó — ezúttal is — 10 százalékban lett megállapítva. Meghívó. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizsza- bályozó és vizhasznositó társulat Gyuláit, a társulat hivatalos helyiségében 1910 évi október hó 4-én délelőtt fél 9 órakor választmányi ülést, 1910 október 15-én délelőtt fél 9 orakor pedig rendes közgyűlést tart, melyre a választmányi, illetve a társulati tagokat tisztelettel meghívom. Gyulán, 1910. évi szeptember hó 20-án. Gróf Széchényi Antal s. k. társulati elnök. Tárgysorozat: 1. Határozaképesség megállapítása, jegy- zőkönyvliitelesitők kiküldése. 2. A társulatnál való képviseltetésről szóló meghatalmazások elbírálása. 2 _______ s amely emberi munkával véges időben megszüntethető Bizonyos az, hogy ezt a munkát pro mo- mento végtelenül nehéznek kell mondanunk, mert különösen az alföldön, sajátos kulturális és nemzet- gazdasági viszonyainknál fogva azt a szociális haladást, mely a kultúra és a hygiéne iránt való hajlandóságot szükségképen maga után fogja vonni, végtelen lassú processusnak kell mondanunk. A szociálisan gyengék legnagyobb része ősfoglalkozásból él, melynek eredménye nem áll arányban az illető egyén produktiv erejével. Mig az iparos munkájának arányában keres, addig a földmivelő csak annyit kereshet, amennyit földje termelni képes, ami tudvalevőleg még az időjárás szeszélyeitől is függ. Ha pedig valamelyik földmivelő egy hosszú emberélet munkájával annyit összekuporgatott, hogy kicsiny birtokát megnagyobbíthatná s ezáltal produktiv erejének tágabb terrénumot biztosíthatná, nagy nehézségek tornyosulnak vállalkozása elé. Az egyik a kötött birtok, a másik a földhöz való ragaszkodás, mely körülmények földbirtok vételét sok helyütt ma már lehetetlenné teszik. Nem is szólva arról, hogy közben felszaporodott a családja s az a kereset, mely talán elegendő lett volna, hogy neki bizonyos nygiénes előnyöket lehetővé tegyen, a nagyszámú család legégetőbb szükségleteinek a fedezésére, épen hogy elegendő. Amig ezek a viszonyok megváltoznak, talán egy-két évszázad is el fog múlni s ezért a nemzetfentartás szempontjából — mert a tuberkulózis-kérdés megoldása is ezt BÉKÉS 3. Kiküldöttek választása a Tiszavölgyi társulat és a Tiszai ármentesitő társulatok közös nyugdíjintézete folyó évi közgyűléseire. 4. Igazgató-tőmérnöki jelentés. 5. Az 1910. évi költségelőirányzat alapján folyó évi szeptember hó 15-től december hó 31-ig terjedő időszakban remélhető kiadások és bevételekről szerkesztett költségszükségleti kimutatás tárgyalása. 6. Az 1911. évi költségelőirányzat tárgyalása. 7. A társulati szabályzatok módosítására kiküldött bizottság jelentése. 8. Az Előviz-csatorna és műtárgyai kezelési szabályzatának tárgyalása. 9. A földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 57724/1910. számú rendelete a szoritó- zsilip terveinek elbírálása és a torkolati zsilip megerősítése tárgyában. Ezzel kapcsolatosan a választmánynak 1910. évi augusztus hó 23-án tartott ülése jegyzőkönyvének előterjesztése. 10. Ugyanannak 57092/1910. számú rendelete a vészéi szilon terveinek felülbírálása tárgyában. Ezzel kapcsolatosan a választmánynak 1910. évi szeptember hó 16-án tartott üléséről felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 11. Ugyanannak 56312/1910. számú rendelete, melylyel a folyó évben végzendő feketekörösi partbiztositási munkálatok részben való megtérítése fejében 4000 korona államsegély engedélyezését kilátásba helyezi. 12. Ugyanannak 78231/1910. számú rendelete a társulati alapszabályok 43. §-ának megfelelő módosítása tárgyában. 13. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek és a pénztáros jelentése a társulati pénztár állásáról. 10313—1910. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a népfelkelési időszaki jelentkezés a m. kir. honvédelmi miniszter urnák 8822 —1910. Ein. sz. rendelete folytán, a fenyegető kolerajárvány miatt a folyó évben nem fog megtartatni. Gyula, 1910 szeptember 21-én. Dr. LOVICH ÖDÖN, 399 1—1 polgármester. a célt szolgálja — egyenest vészthozó volna összetett kézzel annak a tételnek az igazságát bevárni, hogy a közvagyonosodással és a szociális haladással arányban a tuberkulózis veszedelme is csökkenni fog. Mert amint az angol és a német példa mutatja, ez a tétel helyes ugyan, de mig Angliában és Németországban már most meg vannak erre az alap- feltételek, addig nálunk s különösen az alföldön ez idő szerint hiányzanak. Ezért azt a társadalmi és állami mozgalmat, mely a tüdővész leküzdését tűzte ki céljául, nálunk sokszorosan fontosabbnak kell mondanunk, mint azokban az országokban s azt hiszem, hogy hasznos dolgot művelek, ha 1909. évi jelentésünk bevezetésében egy kis kritikai szemlét tartok ennek a hazai mozgalomnak eddigi irányairól és további feladatairól. * *- * 1908-ban betegforgalmunk a következőképen alakult: 1908-ról maradt 51 férfi, 51 nő. = 102 beteg, 1909-ben felvétetett 228 51 192 „ = 420 55 1909-ben távozott 227 51 182 .. = 419 n 1910-re maradt 52 51 51 „ = 103 „ Kimutatásunk a 419 távozott betegről fog szólam. Valamint az elmúlt években, úgy most is látjuk, hogy a férfi osztályon nagyobb volt a beteg- forgalom, mint a női osztályon. 1909-ben ennek a jelenségnek az oka abban keresendő, hogy a nők átlagos kuraideje hosszabb volt a férfiakénál s ezért s iieii. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1910. év utolsó évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. A Békés szerkesztősége és kiadóhivatala. A vármegye állandó választmánya szombaton, szeptember 24-én d. e. tartotta ülését a vármegyei székház kisebb tanácstermében. Jólehet a törvény- hatóság rendes közgyűlése csak október 10-én lesz — az eddigi megállapodások szerint — megtartva, az állandó választmányt már most össze kellett hívni, mert a vármegye jövő évi háztartási és pótadó költségvetésére vonatkozó állandó választmányi határozatok a törvény rendelkezése szerint a közgyűlést megelőzőleg 15 napig közzéteendők, hogy az azokra vonatkozó esetleges észrevételek a közgyűlést megelőzőleg tartandó állandó választmányi ülésen még tárgyalhatok és azokra nézve a közgyűlésnek javaslat tehető legyen. A most említett tárgyakon felül, az állandó választmányi ülésen még egyéb ügyek is előkészíttetnek a közgyűlésre. Békésvármegye állandó választmánya szombaton szeptember 24-ón a vármegye alispánjának elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az előadókon és a vármegye t. főügyészen kivül csupán dr. Márky János bizottsági tag volt jelen. Az ülés főtárgya volt a vármegye jövő évi háztartási és pótadó költségvetésének megállapítása, amelyre vonatkozó állandó választmányi javaslat a közgyűlést megelőzőleg 15 napig közhírré lesz téve. A most jelzett költségvetések a múlt évitől, csupán az alábbi eltéréseket tüntetik fel. A vármegyei pótadó terhére fel van véve az árvaszéki helyettes elnök pótlékára az eddigi 300 korona helyett 500 korona. Indokolva van ez a többlet azzal, hogy mivel az árvaszóki helyettes elnök az elnököt a gyámpénz- tárak vizsgálata, szabadság és egyéb alkalmakkor helyettesíti és igy munkaköre is nagyobb és felelősége fokozottabb mint a többi előadóké, ennélfogva méltányos, hogy megfelelő díjazásban részesüljön. A költségvetésbe fel vétetett újból a folyó évi költségvetésből a belügyminiszter által lörölt egy szolgai állás rendszeresítésére 840 korona. Ennek a tételnek szüksége Ugyanúgy indokoltatott mint a múlt évben. Nagyobb összeg lett felvéve a tavalyinál a költségvetésbe világítás és fűtés címén. 1910. szeptember 25. természetesen kevesebb nőbeteget volt lehetséges felvennünk. A távozott betegek közül : 1—10 éves volt — férfi, 1 nő, összesen 1 bete 11-15 55 n 5 51 7 » „ 12 . 55 16—20 „ w 34 55 38 n 72 55 21 — 25 55 55 60 55 . 73 0 V 133 V 26—30 55 » 56 55 36 » 55 92 51 31 — 35 „ n 29 5) 25 55 n 54 »» 36-40 55 n 18 51 5 n n 23 51 41—45 n » 15 55 4 55 n 19 n 46—50 55 7 55 2 n n 9 51 51 — 55 55 55 3 » l 5, » 4 »» Az összeállításból kitűnik, hogy a betegek legnagyobb része a keresőképes korban betegszik meg tüdővészben. A betegek családi állapota a következő volt: nős 93, nőtlen 128, özvegy 5 és elvált férfi 1 ; férjezett 99, hajadon 88 és özvegy 5 nő. Valamint 1908-ban, úgy most is azt látjuk tehát, hogy mig a férfiak közül túlsúlyban voltak a nőtlenek, addig a nők közül túlsúlyban voltak az asszonyok, amiből ismételten az következik, hogy a házas élet jelenségei különösen disponálttá teszik a nőt a fertőzésre. A távozott 419 beteg foglalkozására nézve a következő adatok állanak rendelkezésünkre: Tanulással foglalkozók 21 férfi, 6 nő Szellemi munkások 32 .. 10 55 A művészet terén működők 2 „ 2 51 Hivatalnokok és tisztviselők 65 T~ 10 n
