Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-25 / 39. szám

1910. szeptember 25. BÉKÉS 3 Főleg azért, mert a gyulai főszolgabírói hivatal ezt szükségessé teszi. A gyulai főszolgabirói hivatal bérleti összegéhez a főszolgabíró arra tekintettel, hogy a régi főszolgabírói lakásban volt hivatali he­lyiség■; 2 kis szoba főszolgabírói lakás részére át­engedtetett; és igy a főszolgabírói hivatal bér helyi­ségben nyert elhelyezést évi 240 koronával tartozik a fennálló szerzédes értelmében hozzájárulni. Ennek az összegűek elengedését kéri most Lukács Endre fős-zolgabiró hosszú ügybuzgó ezolgálalára és nagy családjára tekintettel. Az állandó választmány a kérelemnek teljesítését javasolva, a kérdéses 240 koronát kihagyta a költségvetés bevételi részéből és az egész haszonbérösszeget az állam terhére állította be a költségvetésbe. A pótadóterhére a központi közművelődési bizottság segélyezése cimón az elért nagy eredményekre tekintettel, az eddigi 1000 korona helyett 1200 korona vétetett fel. A vármegyének a pótadóból való hozzájárulása 14701 koronában vagyis abban az összegben állíttatott be költségvetésbe mint tavaly. — A pótadóból 6090 korona a vármegyei t. nyugdíj alap hi­ányának fedezésére lesz fordítva. Végül meg­említjük, hogy a költségvetési hiány fedezésére, a pétidét, — mint tavaly — egy százalékban vé­leményezi az állandó választmány kivetni. Az állanr- jav.idalmazás végösszege 5000 koronával nagyobb mint tavaly, ezt pedig a fenti több szükségletek, de főképen az évközi tisztviselői előléptetésekkel járó költségek okozzák. Az állandó választmány ezenkívül még mintegy 80 ügyet készített elő a közgyűlésre. A legközelebbi állandó választmány, közvetlenül a közgyűlés előtt tartatik meg. Utóállitások. A fősorozások tudvalevőleg e hó 30-án be lesznek fejezve, A fősorozások tartama alait utóállitások — természetszerűleg — nem tar­tattak. A vármegye alispánja az utóállitások meg- tariása tekintetében már intézkedett és pedig aként, hogy október és november hónapokban, tekintettel a főuorozástól távol maradt hadkötelesek nagy szá­mára. három utóálhtás tartatik és pedig az említett hónapok 4, 12. és 25. napjain. December, továbbá a jövő év január és február hónapjaiban, minden hónap 21-én tartatik utóállitás. Megemlítjük, hogy az utóállitásokon, amelyeknek helye Békéscsaba, nemcsak Békésvármegye, hanem Csanád és Csongrád- vármegye hadkötelesei is előállittatnak. Az uj pénzügyigazgató-helyettes. A pénzügy- miniszter Grynensz György áthelyezése folytán Gyulán üresedésben levő pénzügyigazgató-helyet- teai állásra Bottka István aradi pénzügyi taná­csost nevezte ki. Kereskedelmi téren működők 20 „ 4 „ Az ipar terén működők 50 „ 7 „ Mezőgazdasággal foglalkozók 13 „ Szolgálatban levők 21- ,. 13 „ Katona 3. 140 nőnek nem volt önálló foglalkozása. A 419 beteg a következő megyékből, illetve városokból való ; Alsófehér 4, Áradni, és város 49, Abauj-Torna 7, Bács-Bodrog 29, Baranya 2, Békés 26, Bihar és Nagyvárad 31, Beszterce-Naszód 1, Borsod 3, Bars 2, Bereg 1, Brassó 4, Budapest 38, Csongrád 10, Csanád 3, Csik 1, Esztergom 1, Fo- garas 2, Győr 7, Hajdú 15, Háromszék 1, Heves 9, Hont 2, Hunyad 1, Jász-Nk-Szolnok 7, Kisküküllő 5, Kolozs 3, Komárom 2, Krassó-Szörény 5, Liptó 3, Máramaros 3, Maros-Torda 7, iMosön 4, Nagy- Küküllő 1, Nógrád 3, Xyitra 5, P.-P-Kis-Kun 20, Pozsonyin és város 11, Sáros 2, Somogy 1, Sopron 1, Szabolcs 3, Szatmár 9, Szeben 1, Szilágy 3, Szolnok- Doboka 1, Temes 14, Tolna o, Torontói 9 Torda- Aranyos 1, Trencsén 3, Ung 3, Ugocsa 2, Udvar­hely 1, Vas 1, Veszprém 1, Zala 6, Zemplén 9, Zólyom 5, Fiume 5, Belgrad 1, Szeréin (Horvát­ország) 1, Zágráb 3. Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy az ország legtávolabbi vidékeiről is voltak betegeink, jeléül annak, hogy nincsen az országnak zuga, ahol a szanatóriumi gyógykezelés eszméje híveket nem hódított volna. Annál csudálatosabb, hogy békés­megyei betegünk összesen 26 = ó.2°/o volt, mig pél­dául aradi és aradmegyei 49 = 11.6%. (Vége köv.) Kinevezés. A pénzügyminiszter Percnyi Ká­roly szeghalmi kir. adóellenőrt a működését október elsején megkezdő hida'mási uj kir. adóhivatalhoz adótárnokká nevezte ki. Nemesség adományozás. Őfelsége a király Diószeghy Mihály nyugalmazott honvéd alezredes­nek e» törvényesen leszármazó gyermekeinek bihar- diúszegi előnévvel magyar nemességet adományo­zol!. Diószeghy gyulai születésű ember. Atyja tisztes szegéuysorsu fóldunves volt városunkban, ő pedig a m. kir. honvédség szervezésekor mint szubó:paros segéd lépett Gyulán a honvédség kötelékébe, hol nemso­kára tiszti rangot kapott es mint címzetes ezredes vonult nyugalomba. Gyulán számos rokona vau, egyik testvéröccse Diószeghy Sándor asztalos. A képviselőtestület tegnap délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyről lapunk zárta miatt csak jövő számunkban fogunk referálni. A vármegyei legtöbb adót fizetők jövő évi név­jegyzéke, amint említettük, az adóhivatalok kimuta­tásai alapján, már munkába lett volna — a törvény rendelkezése értelmében — veendő. Mivel azonban a költségvetésen kívüli (ex-lex) állapot miatt az adókivetés tétén nagy hátramaradás állott eiő, ennél­fogva a pénzügyminiszter rendelete szerint az adó­hivatali kimutatások egy hóval később, vagyis szeptember végén küldendők meg a vármegyének. Ezek ezerint a vármegye legtöbb adófizetői jövő évi névjegyzékének ösBzeállitasa szintén késni fog és az októberi közgyűlésre már bemutatható nem lesz. Mivel pedig a vármegyei bizottsági tagválasz- tások a legtöbb adófizetők névjegyzékének egybe­állítása előtt nem tarthatók meg, ez okból a f. év végével a választott vármegyei bizottsági tagok sorában megüresedő helyek — mintegy 100 — be­töltése céljából a választások batáridejének kitű­zése iránt a törvényhatósági bizottság az októberi közgyűlésen szintén nem intézkedhet. Ha tehát idő­közben rendkívüli közgyűlés nem tartatik, a leg­több adót fizetők névjegyzéke csakis a decemberi közgyűlésen lesz bemutatható és a vármegyei bizott­sági tagválasztások, már csakis a jövő év első hó­napjában lesznek megtarthatók. Orvosi lakáspénzek. Említettük, hogy a tót- komlósi orvosok lakáspénzét a belügyminiszter egyenként 500 koronában állapította meg, illetőleg a törvényhatóság ily értelmű határozata ellen be­nyújtott felebbezést elutasította. A határozat szerint a megállapított lakáspénz csakis a határozat jog­erőre emelkedésétől számítva folyósítható. A tót- komlósi orvosok most ezt a rendelkezést sérelmes­nek tartják, mert a törvény életbelépte óta már két év telt el, így tehát ők jelentékenyen meg van­nak rövidítve. A belügyminiszteri döntés ellen a nevezett orvosok a közigazgatási bírósághoz adtak be panasziratot. Habár az orvosok említett pana­szát teljesen méltányoljuk is, mégis alig hisszük, hogy a panasznak valamely eredménye legyen, mert a törvény mindössze azt mondja, bogy az orvosok lakáspénzét a törvényhatóság állapítja meg, azt azonban, hogy mely időtől kezdve, arról nemren­delkezik. így tehát a törvényhatóság jogosítva volt úgy határozni, hogy a megál!»pitott lakásbér a határozat jogerőre emelkedésétől esedéke-'. A köz- igazgatási bíróság ezek szerint a panaszt már hatás­kör hiánya miatt vissza fogja utasítani. A vármegyei közkórház építési bizottsága pén­teken szeptember 23-án a vármegye alispánjának elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az alispán bejelentette a vármegyei közkórházi építkezéseknél előfordult szerencsétlenséget, amelyet a bizottság sajnálattal tudomásul vett. Elhatározta a bizottság ezzel kapcsolatosan, bogy a probate bélést az ösz- s/.es fődemszerkezeteknél és menyezeteknél keresz­tül viteti és ebből a célból felhívta vállalkozót, hogy a f. évi szeptember 26-.án megtartandó próba- terhelésekkez kellő számit munkást küldjön ki és a szükséges terhelő anyagokról gondoskodjék. A tervbe vett szakitási próba megtartása tekintetében a teherpróba eredményéhez képest fog a bizottság intézkedni. Tudomásul vette a bizottság azt az elnöki bejelentést is, hogy a kereskedelmi minisz­ter Ígérete szerint a miniszteri szakértői kiküldött­nek a teherpróbánál való részvétele folytán fel­merülő költségei a kórházi építkezési pénztárt fog­ják terhelni. % Munkásházi tanulmányút. A munkásházépitén ügyek tanulmányozása végett e hó 21-éu megláto­gatták a vármegyét Ft hérvát megye kiküldöttei. A küldöttségben részt vettek; Szűcs Jenő vármegyei alispán, Horváth Gyula országgyűlési képviselő, továbbá Fehérvármegyj közgazdasági előadója. Ne­vezetteknek a vármegye alispánja és az ügy elő­adója Kiss László tb. főjegyző szolgáltak részletes felvilágosításokkal. A kiküldöttek a vármegye szék­helyéről Orosházára ut .ztak, ahol a munkásházakat a helyszínén is megtekintették. Az alsó-fehér-körősi ármentesitö társulat f. hó 16-án gróf Széchenyi Antal elnöklete alatt vá­lasztmányi ülést tartott, amelyen kizárólag a vészéi szifon felépítésével foglalkozott. A szíton felépíté­sére beérkezett ajánlatok közül a választmány Kovács és Társa budapesti cég ajánlatát fogadta el, mely ajánlat szerint a szifont 40,000 koronáért építik fel. A cég nyomban hozzá fog az építéshez, amidőn a régi szifon viz alatti része felrobbantu­nk, ami pár nap múlva fog megtörténni. A vá­lasztmányi ülésen interpelláció és panasz tárgyát képezte, hogy miért ninC3 élőviz a csatornában? Künzl Ernő igazgató-főmérnök ezt azzal indokolta, hogy a vizszivattyuzó motor agy kereke eltörött és azt még nem tudták pótolni, de intézkedés tör­tént, hogy ez mihamarább megtörténjék. A bronzkor kezdetéről való sir Gyulán. A kór­ház udvarán lerakandó különböző vezetékcsövek számára ásott egyik árokban, közvetlenül a tébolyda épülete előtt f. hó 21-én két csontvázra akadtak; az egyik, úgy látszik, már meg volt bolygatva, mert; a csontok egy rakáson találtattak, a másik azon­ban még az eltemetés állapotában volt, lábbal ke­letnek, fejjel nyugatnak. E csontváz fejénél egy körülbelül 4 liter ürtartalmu cserépedény volt, mely­nek alakja és készítés módja a kőkorszakban volt divatos, mivel azonban a találó munkás egy fül­függőt is lelt a koponya mellett, mely erősen rozs­dás volt s könnyen széttöredezett, a törés helyén aranyvörös szint mutatott: valószínű, hogy a csont­váz a bronzkor kezdetén került a földbe. Minek­utána a kórház egész területéről csupán ezzel az egy bronzkori lelettel és a régebbi építkezések alkalmával talált 18 ik századi vaskarddal bírunk: megdől az az állítás, hogy az őskori Gyula-telep ezen a helyen volt. A Körözs ugyanis az Árpádok korában egészen máshol folyt s igy az az oldala, melyen az akkori Gyula létesült, nem itt, volt. Ha leleteinket sikerül még kiegészítetti, egész bizonyo­san meg fogjuk ezt a helyet állapítani, most azon­ban még korai dolog erről szólani. Domonkos János muzeum-őr. Táncmulatság tombolával Lapunk múlt szá­mában általánosságban megemlékeztünk róla, hogy a »Gyulai szegényeket felruházó egyesület“ a közel jövőben tombolával egybekötött jótékonycélu tánc- mulatságot rendez. Általánosságban emlékeztünk meg, mert az egylet vezetősége sem a terminus, sem a közelebbi részletek tekintetében idejében nem bocsájtott rendelkezésünkre adatokat, ami első sor­ban minket érint kellemetlenül, mert heti lap ló­vén, mégis dukált volna, hogy a közönséget helyi dolgok tekintetében bőven informáljuk. Ennyit mi is megérdemeltünk volna, — kik az egye­sület működését mindig élénk szimpátiával kisér­tük, de ugyanennyit megérdemelt volna a publikum is az egylet vezetősége részérő1. No de ezen már túlvagyunk ; sokat érzelegni rajta nem időszerű, ha­csak a jövő szempontjából nem! Elég az hozzá, hogy mielőtt arról lapunk utján a közönség érte­sülhetett volna, a táncmulatság és tombola tegnap este meg lett tartva a kaszinó termeiben és pedig jelentős sikerrel. A mulatság lapunk zárta után folyt le, igy arról csak jövő számunkban referál­hatunk. Szent Mihály napja. Minden későnkelök és költözködők hatalmas védőszentje köszöntünk azzal a tisztelettel, amely érdemeid révén méltán meg­illet. Öröme vagy azoknak, kik boldogok, ha haj­nali szendergésükből egy órával későbben riasztják fel őket a harangok ; kellemetlen látogatója van azoknak, akiknek kiteit a negyed; ezeken felül pe­dig határkő vagy két nagy birodalom: a virágzás

Next

/
Oldalképek
Tartalom