Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-04 / 36. szám
XL1I. évfolyam. 36-ik szám' Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre 5 K — f Évnegyedre_ _ 2 K 50 f Hird etési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, iqxo. szeptember 4. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A gazdasági munkás és cselédbiztositás reformja. A Pestvármegyei Gazdasági Egyesület kezdésére gyors egymásutánban foglalnak állást a gazdasági egyesületek, igy a többek között, mint azt pár héttel ezelőtt megírtuk, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület is, a gazdasági cseléd és munkásbiztositó pénztár reformja érdekében. Érdekes ez az állásfoglalás azért is, mert a gazdasági egyesületeket, minduntalan azzal vádolják, hogy a nagybirtok politikájának szegődött szolgálatába, holott a cselédpénztár reformja érdekében napvilágra került javaslattal világosan bizonyítják, hogy a gazdasági egyesületek mindenkor szivükön viselik a munkások és cselédek érdekeit. A javaslatoknak két lényeges pontja van. Az első pont szerint a gazdasági munkások és cselédek részére oly nyugdíjbiztosítást kíván létesíteni, amelybe bármily életkorú embernek megengednék a belépést s a nyugdíj, amely a tagsági évek számával növekednék, 10 évi tagság után nemcsak igazolt rokkantság esetén, hanem a G5. életév betöltése után, akkor is folyóvá tétetnék, ha a nyugdijbiztositott teljesen ép és egészséges. A nyugdijat élvező lialálakor pedig a hátramaradott családtagok 1 évi nyugdíj ösz- szeget kapnának segély címén. A nyugdíjbiztosításnak ez a módja nem róna nagy terhet a biztosítási dij fizetésére kötelezettekre nézve. Az évi tagsági dij 10 korona, a felvételi dij 1 korona lenne. Ezért 40 évi tagság után évi 240 korona nyugdíj járna. Itövidebb idei tagság után pedig az említett összegnek megfelelő hányada. A tervbe vett reform a régi állapottól, amint látszik abban különböznék, bogy a nyugdíjbiztosítást nem köti korhatárhoz és a 65. életév betöltése után a biztosított munkás, vagy cseléd részére a nyugdíj minden körülmények között folyósittatnék. Ily módon számítani lehetne arra, hogy józan gondolkozásu földmiveseinknek és munkásainknak egész serege lépne be az áldásos intézménybe, viszont a munkaadó gazdák hűséges cselédeiket jutalmazhatnák azzal, hogy őket, bizonyos szolgálati idő eltelte után saját költségükön Íratnák be a nyugdijat biztositó pénztár kötelékébe. A javaslat második része szintén üdvös újítást tartalmaz, nevezetesen a mezőgazda- sági munkásbiztositást hasonlóvá akarja tenni az ipari munkások baleset biztosításával. Csupán abban tér el, bogy a baleset miatt elhunyt munkások családjait jövőben sem akarja csekély havi járulékokkal segélyezni, hanem úgy, amint a múltban egy összegben adott számottevő tőkét, 400 koronát biztosit részükre. A javaslat szerint a táppénz 60 nap helyett is 70 napra lesz biztosítandó. A végleg elnyomorodottak nyugdiját pedig évi 120 korona helyett, annak kétszeresére, évi 240 koronára emeli. Érdekes a javaslatukban különösen az, hogy e nagyjelentőségű reformokat úgy kívánja megvalósítani, miszerint az az érdekeltekre az eddiginél semmivel sem nagyobb terheket ne rójjon, vagyis a biztosítási ősz- szegek maradnak a régiek. Csupán a gazdáktól vár némi áldozatot, nevezetesen azt kívánja, hogy a gazdák jövőben gazdasági cselédeik balesetei alkalmával, a cseléd mun- kamulasztása címén a napi 1 koronás kárpótlást nem a baleset napjától, hanem csak a balesettől számított első két hét elteltétől számitva fogják megkapni. Ily módon az apró-cseprő balesetek aránylag nagy költségei a jövőben nem terhelik az intézményt s az igy elért megtakarítást fordíthatják súlyos balesetek fokozottabb segélyezésére. Ez a csekély változtatás tehát nagy terhet nem fog róni. Viszont a javaslat megvalósulása esetén a gazdasági cseléd és munkásnép nyugdíjbiztosítása egy újabb, hatalmas lépéssel jutott előre a fejlődés utján Alig lehet tehát kétségünk, hogy a reformot valamennyi gazda örömmel fogja üdvözölni, igy annak megvalósulása mielőbbre várható. T A R C A, ____ Jó b. Irta: Almásy Gyula. Meg vagyon írva pedig a szentirás ó-testamentumában, hogy Jóbot Húsz városból próbára akarta tenni az Úristen, utálatos betegséget küldött a jámbor szolgára és annak testén undok fekélyek ütöttek ki. Az asszonya pedig kidobatta a fekélyes Jóbot a hulladékok közé a szemétdombra. És bor- zongva mentek el mellette az atyafiak, a szolgák, a koldusok is, akik addig a jámbor jób kenyerét ették. * S ahogy ott vonaglott az istenfélő Jób és nem jött ki az ajkán egyetlen panaszszó se az ellen, ki a szenvedéseket rábocsájtotta, a pitvarba ött egy mezítelen lábú, fehérbőrű hetaira. Lihegett a melle erősen, mintha futott volna már hosszú órák óta, rozsdás vörös haja össze volt kuszáivá, tele szúrós, ragadós bogáncsokkal. Az arca piros volt, tüzes, kicsattanó piros, mint a fehér vállán szétömlő durva vörös haja. A szempillái alól pedig két szenvedélyes fekete szem lángozott ki. A pitvarajtóban megállott egy kissé, fehér hetaira kezét rátette pihegő keblére, ahol a szive lüktetését érezte. Néhány pillanatig ott állott az ajtó mellett és nem mert beljebb menni a kihalt, szánalmas udvarba. Azután mégis előre- ment tüskétől sebzett, vérző, mezítelen lábával Jób háza felé. Ott ült Jób felesége az ablak alatt és halkan imát mormogott, tán a súlyos bűnei megbocsájfásáért. Amint meg- litta a rongyolódott rubáju, mezítelen lábú hetairát, csodálkozóan nézett annak bűvösen szép orcájára. A hetaira pedig tenyerébe rejté kipirult arcát és odaborult a csodálkozó asszony lábai elé. Vörös haja a földet söpörte, fehér válláról lehullott a szaggatott köntös és zokogott. — Bocsáss meg, jó asszony, hogy háborgatni merészellek én, a bűnös, rossz hirü hetaira téged, aki tiszta vagy, szent és becsületes. Hogy ide borulok zokogva lábaid elé és kérek, könyör- gök tőled én, aki rossz vagyok, mert csókot osztogatok és szerelmet piszkos, foltos pénzekért. Nézz rám, a bűnös hetairára, nézd hajam mint össze van kuszáivá, arcom mi tüzes, testem mily fáradt, lábam mily vérző Lásd, rohantam messziről töviseken, bokrokon átal, mert látod, szeret az én bűnös hetaira szivem. Nem törődtem vele, hogy a tüske felszurja, kő feltépi, bokor feiszaggatja lábamat, hogy arcomba csapódik a fák szúrós ága, szemembe süt az égető meleg nap és hajambt kapaszkodik a ragadós bogáncs, amikor meghallottam, hogy beteg, hogy fekélyekkel van teli, akiért megtettem ezt a hosszú, szenvedéses utat. Mert a hetaira is tud szeretni. A csodálkozó asszony pedig nem értett meg 1 mindezekből semmit, ijedten nézett le a földön vo- I nagló hetairára és elvonta annak ajkától kezét, amelyet az sűrűn, bűnbánóan csókolt. — Igen, a hetaira is tud szeretni. Lásd, ez a szerelem nagyobb, tartósabb, mint a tiétek. Ti azt csókolhatjátok, akit szerettek, hozzá mehettek feleségül és boldogok lesztek mindig, egész életeteken át. De a hetairának mindenkit kell csókolni . . .' azt is, akit utál talán. Neki csak otthon szabad szerelmesnek lenni ; ha künn mondaná az emberek közt valakinek, hogy szereti, megvernék, megbotoznák és még ki is nevetnék a szegény, megcsufolt hetairát. Es én szerelmes vagyok, jó asszony, nem úgy, ahogy ti szerettek, ti boldog, tiszta asszonyok. A hetaira itt elfáradt. Megsebzett térdébe belement a piszkos föld és onnan szivta ki a mérges, -fekete vért. Megszánta pedig Jób felesége a szenvedő leányt, félénken, tartózkodással megsimogatta annak vörös haját és szánakozva kérdé: — Kit szeretsz hát te rossz útra tévedt, zoMinden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mart kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlen legjobb hashajtó a világhírű 14 j 12-20 P U R G O-B A Y £ R Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisitványokkal, mert kártékonyak Lapunk mai száma, S olcLal.
