Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
6 BÉKÉS 1909. január 3. d. u. 5 órakor azzal a szándékkal ment el hazuról, hogy egy pakli dohány megvétele után visszatér. A Blau Jenő vegyeskereskedő és italmérő üzletében meg is vette a dohányt, de a hazamenetelt korainak tartva, egy üveg pálinkát rendelt. Este 9 óra felé járt az idő, midőn hazafelé indult. De a szerencsétlen legény nem látta többé vtszont hozzátartozóit. Útközben hirtelen szivszélhüdés érte s holtan terült el a köves utón. — Holttestét csak másnap, karácsony első napja reggelén vették észre az arra járók, akiknek segítségével hozzátartozói hazaszállították a végzetes eset színhelyéről. A „Békési Kaszinó“ f. hó 3-án d. u. 5 órakor tisztújító közgyűlést tart. Ugyanekkor tartja közgyűlését a „Békési Polgári Kör“ is. Békés község képviselőtestülete dec. 30-án d. e. 9 órakor K. Nagy Gábor községi biró elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a vágatáéi szabályrendelet az aradi iparkamara szabályrendelete értelmében raódositatott. A község keze lése alatt levő pénzek, pénzértékek és árva pénzeknek az 1909. évben való elhelyezéséről névszerinti szavazással úgy intézkedett a képviselőtestület, hogy ezeket a békési 3 pénzintézetnek adja át kamatozás, kezelés végett. Az erdővételi ügyben be érkezett ajánlatok közül négyet méltatott figyelmére a képviselőtestület: 2 mármaros- 1 hunyad- és 1 magyarcsékei ajánlatot. A letéti pénztárban felszaporodott kamatok közszükségleti czélokra forditat- nak. A halászati jogot 3 évre Tarkovács Sindor békési halászgazda nyerte el. örvendetes tudomásul vétetett, hogy az Első Magyar Általános Biztositó Társaság a békési tűzoltók fentartásához 100 K. adományozott a községnek. Köszönettel vétetett tu domásul, hogy R. Szabó Imre a községi szegény gyermekek javára 100 K.-t hagyományozott. A község részére szükséges faanyagok szállítását Kun Miksa békéscsabai, a bolticikkekét ifj. Csarvinszky István és Lővy Jakab békési, a papir és írószerek szállítását s a könyvkötői munkálatokat Végh Lajos békési kereskedők nyerték el. A cselédség és rr nd- örség ruháinak készítésével Lipcsey Gábor és Szabados Albert békési iparosok bízattak meg. Az ut- czai világítás munkálataira Farkas János békési lakost fogadta fel a képviselőtestület. Az állami kosárfonó iskola részére kért utczai rósz átengedése valamint a malomasszony-kert sarkánál kérelmezett átjáró létesítése megtagadtatott. Az ismeretlen hadkötelesek kinyomozásával az előjáróság bízatott meg. A békési tejszövetkezetnek 1908 és 1909. évi bérösszege elengedtetett. Dluhos József volt végrehajtónak végkielégítést nem ad a képviselőtestület Bauer Lajos közgyám előterjesztésére a menbázi élelmezés joga Juhász János hitelszövetkezeti könyvelőre ruháztatott át. A községi mázsáié mértékei újakkal bővíttetnek. Ünnepi huszár. Mucsi Gergely békési illetőségű, jelenleg a Galicziában állomásozó 3 ik huszárezred egyik közvitéze azon okból, hogy egy a gyulai törvényszéken megejtett bűnügyi tárgyaláson jelen lehessen, rövid szabadságot kapott, egyben értésére adták, hogy a tárgyalás után azonnal siessen vissza állomás helyére, mert az adott szabad ságot nem egyéni gyönyörűségére szánta felsősége. Mucsi Gergely azonban a múlt hó 21-ón d. e. 11 órakor véget ért tárgyalás után, látva a minden feléiről hazatörekvő, ünnepre szabadságolt bajtársakat, nem állhatta meg, hogy szeretett szülő föld jét hidegen elmellőzze, vitézi mi volta bemutatására Békésen termett. Utjának ezt a kis vargabetűjét talán még kiigazíthatta volna, ha látogatását rövidre szabja. De a vig baráti körben elfeledve kapott utasítását, Polyákországot, s meggondolatlan tette szigorú, katonás következményeit, régi „Cibil“ módja szerint napokon-éjjelen át egyebet sem csinált, mint a korcsmákat bújta. Egyik vitézi mivoltához méltatlan állapotában kitűnt, hogy bizony Mucsi Gergely közhuszár nemcsak katonai, de jámbor nyerspolgári szempontból is egyaránt haszontalan fráter, mert midőn szegény szülői a további mulatozásra követelt pénzt megtagadták, messze idegenből tárt karokkal fogadott fiuk bosszúból rájuk törte az ablakot. Ezen embertelen tettének káros következményeit azonban elsősorban ő érezte meg, mert a békési csendőrség a botrány folytán tudomást szerzett önkényes szabadságáról s a »vitéz urat* a csabai 101. gyalogezred parancsnokságának adta át, mely a kiérdemelt szuronyos kísérettel állomáshelyére kalauzoltatta a magáról sokszorosan megfeledkező garázda katonát. Vagyok olyan legény, mint te. Pikó József és Rása Mihály békési legények valamikor igen jó barátok voltak. Az egykori játszótársak barátságának a szerelem vetett véget. Rása Mihály el szerette a Pikó József szive választottját, azóta a két legény halálos ellensége lett egymásnak és csak az alkalom hiányzott, hogy felkerüljön az a végzetes kérdés: melyik hát a különb legény?... Ez az alkalom nem késett sokáig. A múlt hó 23-án este 7 órakor egy békési korcsmában találkozott a két ellenfél. Rövid ingerkedő szóváltás után Pikó József kést rántott elő és vele Rása Mihály felé szúrt, de ennek vastag kabátja ártalmatlanná tette a szúrást, Pikó Józsefet pedig egy ott levő gazda: Teres János kitessékelte a botrány helyéről. Mikor azonban Rása Mihály hazafelé indult, ismét összetalálkozott megcsalatott vetélytársával. Erre futásnak eredt s egy jókora husánggal tért vissza. Pikó József vad gyűlöletében ennek láttára sem hátrált meg. Puszta kézzel rokant ellenfelére, ki azonbau oly súlyos csapásokat mért fejére, hogy vetélytársa félholtan terült el lábai előtt. A vizsgáló orvos rendeletére azonnal a csabai közkórházba szállították Pikó Józsefet, de a szerencsétlen legény halálos sebeiben decz. 24-ónek reggelére kiszenvedett. A hatóság Rása Mihály ellen a vizsgálatot megindította. Ugyan, ugyan, azért nem kell úgy búsulnia! Holnap már megint egészséges lesz és velünk tarthat a kiránduláson ; vegyen be 6 db Fay-féle eredeti szódeni pasztillákat forró tejben. Azután szopogasson néhányat szájában és meglássa, hogy holnap már teljesen rendben lesz. — Tessék, itt van néhány belőlük, én minden nyári utozásom előtt jól ellátom magamat velők és igy átengedhetek belőlük néhányat. Különben sem drágák, egy doboz ára csak 1 kor. 25 fillér és minden gyógyszertárban, droguista és ásványvíz üzletben kapható. Magyar- ország-és Austria részére főképviselőt : Guntzert W. Th., Wien, IV./l., Grosse Neugasse 27. A tüdövész gyógyszeréül a bükkfakátrány- készitmónyek teljes joggal régi jó hírnévnek örvendenek. Ezen készítmények a legkülönbözőbb alakban használtatnak, melyek között legjobb a „Sirolin Roche“, miután ez hatásos, ingernélküli és mindenek előtt igen jóizü, Kapható minden gyógyszertárban. Koraszülött gyermekeket a SCOTT-féle Emulsio az elsatnyulástól megmenti és rendes erőhöz és vidámsághoz segíti őket. Ao-WíírlÁ v /filnl ezrei nézték elragad- ü.öoU11U MUlUk tatvagjermekűkegész_ ségének rohamos javulását. Még akkor is, ha a gyermek a tejet visszautasítja, a SCOTT-féle Emulsiót szívesen fogadja és könnyen emészti meg. Egy eredeti üveg 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. 422 11-26 az EmulBió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halászt — kérjük figyelembe venni. 24 40-40 Zách Klára. Dr. Major Simon, Székely Sándor és Szabó Emil énekes szinmüvével*csak a darabnak Gyulán történendő előadása alkalmával fogunk részletesen és behatóan foglalkozni. Biztosak vagyunk ugyanis benne, “hogy a körünkbe jövő szegedi színtársulat Zách Klárát színre fogja hozni Gyulán, sőt több mint valószínű, hogy szinro hozza már előzőleg Szegeden is. És pedig nem mint »helyi« szerzőknek szánt konczessziót, hanem tekintet nélkül arra, hogy a szerzők gyulaiak, mint abszolút becsű színdarabot, amelyről nemcsak neküuk, — akiket lokalpatriotismusból és a szerzők iránti barátságunkból eredöleg, talán elfogultsággal vádolhatnának, — hanem a nagyváradi premiert és az utána következő további három előadást élvező s müérzékkel biró, teljesen elfogulatlan nagyváradi urak és hölgyeknek is osztatlan véleményük, hogy János Vitéz óta olyan értékes énekes magyar színdarabot, minő Zách Klára, nemcsak vidéki, hanem fővárosi színpadokon sem láttají és hallottak. A szerző triumvirátusnak határozott malőrje, hogy a budapesti Népszínház Vigopera, mint ilyen, nem létezik többé. Ha a Népszínház ma is fennáll, — amelynek éppen az ilyen eredeti magyar énekes színmüvek kultiválása képezte programmját, — akkor a Zách Klára a népszínházi előadás után, országra szóló nagy sikert ér el és azóta az összes vidéki színpadokon diadalmas körútra indult volna. Ismételjük, hogy a Népszínház megszűnte nagy malőrje az illusztris szerzőknek; mert a vidéki közönség ez idő szerint még ama suggessió alatt áll, hogy csak fővárosi színpadon előadott darabot tart jónak és megnézésre méltónak; a vidéki színigazgatók pedig, habár egyéni meggyőződésük ellenére is, bizonyos fokig kénytelenek e vidéki közönségnek eme balhiedelmével számolni. Senkinek sincs kétsége, hogy a legjobb magyar énekes népszínműnek mondható János vitéz, századrésznyi művészi s anyagi sikert nem ért volna el, ha bár a legkitűnőbb kiállításban és előadásban is, nem Budapesten, hanem vidéken kerül először színre. Eme tagadhatlanul hátrányos körülmény daczára sincs azonban kétségünk, hogy Zách Klára, a nagyváradi fényes művészi siker után, az ország nagyobb vidéki színpadain mégis színre fog kerülni s ahol előadják, az idei saisonnak eddig sajnosán nélkülözött »sláger* darabját fogja képezni. Eme nézetünkben legkevésbé sem iogat meg bennünket nagyváradi t. laptársaink némelyikének barátságosnak éppen nem mondható kritikája, melyeket azonban nemcsak való értékére redukál, hanem határozottan dezavouál és tönkre silányit a premieren jelen volt dr. Bélái Izor, a »Pesti Hírlap* országos hírű, jeles szinireferensének a darabról és az előadásról megemlékező alább közölt tudósítása, — aminőhöz hasonló tenorban vidéken szinrekerült darabról még soha, fővárosi színpadon adott színműről — is csak nagy ritkán írnak. Zách Kláráról, — ismételjük, — a bővebb érdemleges ismertetést a darabnak Gyulán leendő szinrehozatalára tartogatjuk. A nagyváradi első előadás deczember 27-én valóságos ünnepi estéje volt a színháznak. A nézőtér utolsó helyig zsúfolásig megtelt, de zsúfoltak voltak az összes karzatok és állóhelyek is. Az idei saisonnak ez volt a legnagyobb bevételű estéje. Gyuláról a társadalom minden rétegéből mintegy nyolczvanan utaztak át az előadásra s egész lelkűkkel vettek részt s gyönyörködtek a szivükhöz közel álló illusztris három gyulai fiatal poéta meghatóan szép, fényes sikerében. Az előadás minden kritikán felülállóan, kitűnő volt. Erdélyi Miklós színigazgatónak hervadhatlan nagy érdeméül értékeljük, hogy műértő szeme, páratlan routinja felismerte a Zách Klárának nagy mübecsét és hogy a fenehb emlitett elfogultsággal szakítva, nemcsak a darab szinrehozatalára vállalkozott, hanem valóságos vagyont költött díszletekre s ruhákra, hogy azt a tartalomhoz mért stilszerű értékes keretben mutassa be a közönségnek. A kiállítás fényét és pazarságát még azok a nagyváradi lapok is elismerik, amelyek különben a valóság és a