Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
1909. január 3. BÉKÉS 7 közönség kritikájával szemben, a darab sikerét devalválni törekedtek. A szereplők mindnyájan teljes ambiczióval és nagy művészettel játszottak s egytől-egyig kiváló részesei a darab nagy sikerének. Tóth Elek az egyik krónikairó szerepében valósággal excellált. Két szavalata (a darab kimagasló része) zugó tapsot keltett Méltó partnere volt Hajnal György, a darab egyetlen jellemkomikusa szerepében. Károlyi Leona Káz- mér herczegben fenomenális hangjával, gyönyörű énekével, fess megjelenésével brilliánsul hatott, Diósi Husi a czimszerepben nemcsak-jnegragadott hanem valósággal frappirozott mindenkit művészi játékával ■és gyönyörű énekével. A pajzán operett dívából egy atomot sem, egész uj alakot, kész drámai művésznőt fedeztünk fel benne. A szerzők hálásak lehetnek Zách Klárájáért, de ő Í3 halás lehet a szerzőknek, amiért alkalmat adtak neki, hogy komoly deoens szerepben, hivatott komoly művészi tehetségéről tehete't fényes tanúbizonyságot. De leghálásabb Nagyvárad és ahol még előadják az összes vidéki városok leányközöu- sége, mert Zách Klárában olyan darabot kapott, a melybe a szülők nemcsak elviszik őket színházba, hanem eltérőleg a többi úgynevezett »fehér« daraboktól, igaz műélvezetet és gyönyörűséget is találnak. — Az előadás sikeréhez járultak Kassai Köbért király, Angyal Ilka a királyné, Beregi Sándor Boleszláv, Sík Rezső Zách Feliczián Pogány Janka Drugethnó szerepében stb. Nagy érdeme van Váradi Aladár karmesternek a zenekar és énekrészek betanítása és művészi dirigálásáért. A színházat zsúfolásig megtöltött közönség nagy ovácziókban részesítette a főbb szereplőket. Károlyi Leonának első felvonásbeli remek énekét megismételték, ugyanígy a krónikairók duettjét és a második felvonásbeli szép magyar tánczot is. Felvonások vé* gén a szereplőket és szerzőket nyolczszor-nyolczszor hívták függöny elé s szűnni nem akaró tapsokkal és éljenzéssel ünnepelték. A darabot a vasárnapi bemutató után hétfőn, kedden és szerdán is játszották és pedig minden este zsúfolt ház előtt, ami hó végén és különösen karácsony és ujesztendő között, amikor rendesen nagyon megcsappan a színházba járási kedv és képesség, minden egyéb argumentumnál fényesebben bizonyítja, hogy a színtársulat Zách Klárában kassza darabot nyert és hogy az állandóan műsoron fog maradni. Zách Klára ötödik előadása folyó hó 3-ára, vagyis ma estére van Nagyváradon kitűzve. Érdekes és jellemző, hogy a nagyváradi lapok, ujesztendei •számukban kénytelenek konstatálni, hogy a közönség az ő kedvezőtlen kritikájukat nem akczeptálva, a Zách Klára előadásokra — mint Írják — »tolongva tódult a színházba. Érdekes bizonysága ennek az, hogy Erdélyi Miklós színigazgató nagyon sok levelet kapott, melyekben felkérik, hogy a Zách Klárát még ne vegye le a műsorról. Ezért az igaz gató vasárnap a »Három feleség« helyett újból a Zách Klárát vette föl a repertoárba«. így Írnak unisono a nagyváradi tegnapelőtti lapok, ékes bizonyságául annak, hogy valamint esetleges pajtáskodásból származó dicsériádák nem képesek rossz darabot műsoron tartani, addig másrészről akár elfogultság, akár kritikai képesség hiánya sem befolyásolja az értelmes közönséget és egyáltalában nem riasztja e1 n, lekritizált darab megtekintése és élvezésétől. A Pesti Hírlap Zách Klára bemutató előadásáról deczember 29-iki számában a következőket Írja : Érdekes bemutató előadás. Amióta a Népszínház megszűnt és a Király-szinház monopolizálja az operettet, a nagyobb vidéki színigazgatók sűrűbben rendeznek szinházaikban a fővárosban még színre sem került újdonságokból bemutatót és czéltudatosan •oda törekednek, hogy (főleg operette és énekes színdarab tekintetében) teljesen függetlenítsék magukat a Királyszinháznak nagyon is egyéni szempontok szerint összeállított műsorától. Most vasárnap ismét ilyen érdekes bemutató volt a nagyváradi Szigligeti színházban : előadták ugyanis Major Simonnak Budapesten még 'színre nem került »Zách Klára« czimű énekes színmüvét, melyhez Szabó Emil és Zay Sándor készítettek zenét. Egész újszerű műfaj ez a darab: történelmi színmű, de a hatásosabb jelenéseket kifejezéstelt zenei illusztráczió kiséri; a főszereplők ajakéról néha egy-egy dal fakad s ebben tolmácsolják érzelmeikét, párbeszédüket is gyakran halk melodrámás zenekari kiséret tarkítja — szóval a drámai akciónak hű kísérője, gyakran kiegészítője a zenei rész, mely azonban soha sem válik tolakodóvá és sohasem akar dominálni. Major Simon, aki tudvalevőleg három évvel ezelőtt »Ipám uram« c. népszínművével kiváló sikert aratott a Népszínházban, uj darabjában Zách Klára ismert históriáját dolgozta fel, de a történelemtől eltérően: engesztelőbb, poétikusabb és igazságosabb módon. Az ő Zách Klárája igaz szerelemből adja oda magát Kázmérnak, visszautasítja a zólyomi főispán fiának kezét csak azért, hogy hű maradhasson kedveséhez — de nem is végzik ki az ártatlan leányzót atyja büntette miatt, hanem Káz- méf megszökteti, a szepesi grófnál, Drugeth Vilmosnál rejtegeti, hol azután az atyja és családja megsemmisülése miatt önmagát vádoló Klára bánatában — a Lengyelországból hozzá siető szerelmesének karjai közt — meghal. Szép, poétikus színdarab ez, érdekes akczióval, irodalmi nyelvezettel; amellett sok tarka, ügyesen fölépített jelenésével elejétől végig lekötve tartja a közönség figyelmét. A zenei rész a drámának méltó társa ; Szabó Emil és Zay Sándor igen invenciózus, amellett igaz magyar zeneszerzők, kiknek nótái gyors népszerűségre is juthatnak. A két krónikás strófás dala, Kázmér szerelmi áriája, Zách Klára bánatos szomorú nótája és a szerelmi kettős igazi gyöngyei a partitúrának. — A vasárnapi bemutatón az érdekes újdonság zajos tetszést aratott; a nagyváradi közönség egész este zajos ovációkkal ünnepelte a szerzőket és a szereplőket, tőleg Diósi Nusit, aki a czimszerepet adta és poétikus kifejezéstelt játékával, valamint szép énekével méltán kiérdemelte az elismerést, továbbá F. Károlyi Leonát, Kassay Károlyt, Angyal Ilkát, Sik Rezsőt, Tóth Eleket és Hajnal Györgyöt. A fényes sikernek némileg tényezője volt a gyönyörű, korhű kiállítás is, mely Erdélyi Miklós igazgató ritka áldozatkészségét és kiváló műizlését dicséri. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay iános könyvkereskedéseben Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is ^fogadtatnak. A Divat Szalon, magyar olvasóközönségüuk o jóságáért méltán kedvelt családi lapja, immár XXII. évfolyamát járja. Minden dicséretnél többet mond róla az a tény, hogy ez idő alatt a Divat Szalon keletkezésének idejéből való régi divatlapok mind kidőltek és olvasóik csatlakoztak a győztesen maradt legjobb családi divatlap olvasóközönségéhez. Ebben az időben már nincs város és nincs magyar uriház, a hol kéthetenkii^t nem a legnagyobb érdeklődéssel várnák a magyar gazdasági viszonyokhoz mért takarékos öltözködés tanítóját s egyben a leg jobb szándékkal szerkesztett családi lapot, a Divat Szalont. — A mai nehéz életviszonyok között valóban kétszeresen is meg kell becsülnünk a nemes irányú divatlapot, mely asszonyainkat nem a divathóbortok majmold ára, hanem takarékosságra és munkára tanítja. A „Divat Szalon“ ugyanis igen kevés teret enged az úgynevezett párisi divatnak, melyet a mi társadalmi és gazdasági viszonyaink közt nevetség és kár nélkül viselni csakugyan nem is lehet, ismerni azonban a jóizlóshez tartozik és e helyett a valóban szép, elegáns, praktikus öltözékek, kalapok stb. készítését tanítja. A Divat Szalon ugyanis ingyen szabásokkal szolgál, pontosan az előfizető mértéke szerint s e szabások által a lapban bemutatott toilettek otthon is elkészíthetők. Szorgalomra, tevékenységre ösztönzi e lap olvasóit az iparművészeti munkák tanításával, háztartásra vonatkozó tanácsaival s a jól végzett munkálkodás jutalmául egy teljes, jól szerkesztett, neves Írók munkáival gyarapiiott szépirodalmi részs/.el s egy jóruvaló gyermeklappal ad a tudnivalók mellé nemes szórakozást is. A Divat Szalon külső kiállítása méltó a belső tartalomhoz. Színes képei, ábrái, díszes boritéka, kiváló hölgyek arczképeinek bemutatása, ismeretterjesztő czikkeihez adott illusztrácziói mind sikeresen sorakoznak ahoz, hogy a magyar olvasó- közönség ez években régi, de fejlődésben mindig friss és uj családi lapját a külföldi divatlapok fölé emeljék. A Divat Szalon különben olcsóságban is kiállja velük a versenyt, lévén előfizetési ára: egész évre 12 K, fél évre 6 K és negyedévre 3 K. Mutatványszámot ingyen és bórmentva küld a Divat Szalon kiadóhivatala Budapest, IV., Eskü-ut 5. sz Uj Idők. Január elsejével uj évfolyamot kezd az Uj Idők. Ami értékes a magyar irodalom műhelyéből kikerül, mindezt azonmód frissen megszerzi. Munkatársai közt a szerkesztő Herczeg Ferenczen kívül ott találni a toll, a rajzon és ecset java rep- rezentálóit. Regény, novella, vers, társadalmi és művészeti czikk; minden ami megjelenik hasábjain, az irodalmi finomság jegyében készül. Illusztratív része csupa ötlet, mindig szórakoztató. Nincs közérdekű esemény amelyről eredeti felvételekkel ne adna számot. Aktuálitásaival ily módon egy-egy hót lüktető életének illusztrált krónikása. Negyedévenként két eredeti regényt kezd és színes mü- lapot ad mellékletül. Ezek a tulajdonságok tették magas színvonalon álló hetilappá. Ennek révén kedvelt ismerős, immár tizennégy óv óta, a magyar úri famíliák szalonjában. Ara negyedévenként 4 kor. Előfizetni bármely könyvkereskedés utján lehet, vagy közvetlenül a kiadóhivatalban. Budapest, VI., Andrássy-ut ÍO. sz. Magyar Lányok. Fiatal lányoknak legkedvesebb szórakoztató olvasmánya a Magyar Lányok. Táborinó Tutsek Anna az ismert Írónő szerkeszti ezt a képeslapot, csupa gonddal s választékosán. Közleményeit, ötlet, Ízlés, derű és finomság jellemzi. Egy-egy száma mindent felölel, ami a fiatal lányok gondolatkörébe vág. Versek, elbeszélések és regényen kívül rovata van a női kézimunka, festészet, a házi és gazdasszonyi üzenetek számára. Az uj évfolyam január elsején kezdődik. Előfizetési ára negyedévenként 3 kor. Előfizetni bármely könyv- kereskedés utján lehet vagy közvetlenül a kiadó- hivatalban Budapesten, VI., Andrássy-ut ÍO. szám. Közgazdaság. Iparhatósági megbízottak. Gyula város mint I-ső fokú iparhatóságnál az 1909. évre iparhatósági megbízottak alakuló ülése alkalmával következő egyének lettek csoportok szerint megválasztva. 1. Az iparhatóság által vezetett lajstromok ellenőrzésére: Grünbaun Armin, Zuzman János, Schvimmer Arnold, Hanzsala Gyula és Nájman György. 2. Az ipar iskola látogatására : Szabó József, Karácsonyi Károly, Multas Mór, Krausz Jakab és Bekkor Antal. 3 Műhelyek vizsgálatára: Weisz Ede, La nlos A. Máyer János, Frőhner József és Nádházy Károly. 4. Gyárak és ipar-telepek vizsgálatára: Krizsán András, Nádor Mór, László Antal, Túri Károly és N. Szabados József. Az ipartörvény az iparhatósági megbízottakra nem csak jogot, de súlyos kötelességet is ró, ami onnan is kitetszik, hogy a teendőit nem teljesi ő, vagy hibásan teljesítő megbízottat 200 korona pénzbüntetéssel rendeli sújtani. Éppen ezért kívánatos, hogy az iparhatósági megbízottak nehéz munkáját iparosaink megkönnyiteni és támogatni törekedjenek. A békéscsabai polgári iskola a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter rendeletével kibocsátott ár- lejtési hirdetmény alapján Békéscsabán építendő m. kir. állami polgári fiúiskola építésére vonatkozólag 288371 korona 54 fillérrel előirányzott építési munkákra a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumban deczember hó 29-én megtartott árlejtésre 57 ajánlat adatott be, ezek közül 48 ajánlat különféle munkacsoportokra és 9 ajánlat az összes munkákra vonatkoznak. — A különféle munkacsoportokra vonatkozólag beadott 48 darab ajánlat átszámítás alatt áll. Az egész munkákra vonatkozó ajánlatok a következők : Pick Mór és Tóbiás vállalkozók Budapest 316178 korona 54 fillér, Kiszely Pál és társai vállalkozók Békéscsaba 326337 korona 70 fillérrel, Fodor és Reisinger társvállalkozók Arad 284146 korona 84 fillérr, Wagner József vállalkozó Békéscsaba 287155 korona 43 fillér, Bäck Alajos vállalkozó Budapest 306872 korona 52 fillér, Gyulai építő iparosok szövetkezete 318217 korona 8 fillér, Bányai és társai
