Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-17 / 42. szám
XLI. évfolyam. r Gyula, igog. október 17. 42-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ............... 10 K — f Fé l évre............... _ 5 K — f Évneg yedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Patronage. Ha keressük annak okait, hogy miként élhetett a maroknyi magyar nép ezer éven keresztül állami és nemzeti életet, az idegen népek tengerében, anélkül, hogy századok viharaiban el nem pusztult, arra a különben nem uj igazságra jutunk, hogy fennmaradásának legfőbb biztosítékául arra való készsége szolgált, mellyel a nyugoti műveltségnek mindig tárt kapukat nyitott. A nagy nyugati nemzetekből kiinduló és kelet felé haladása közben bennünket útban találó nemzetfenntartó erőknek módot adtunk nemzeti életünk vérkeringésébe való felszívódására, s ez megadta azt az ellenálló képességünket, amellyel a létünk ellen irányuló támadásokat visszaverni, vagy kiheverni képesek voltunk. Messzemenő háttere van tehát annak, hogy nekünk a nyugati műveltségtől elmaradnunk nem lehet s ha állami és nemzeti létünknek ezeréves küzdelem eredményein nyugvó jövőjére adunk valamit, — ha a magyar kultúra fenmaradását óhajtjuk — röviden: ha még van bennünk hazaszeretet, akkor a nyugati kultureszmóket azzal a hajlandósággal és érzékkel szükséges fogadnunk, amely hajlandóság és érzék él bennünk nemzetünk jövője iránt, őrömmel és szives készséggel kell fogadnunk tehát a nyugat felől ajtónkon most kopogtató azt a reformeszmét is, melyet röviden patronage elnevezéssel szokás megjelölni. Tudjuk, hogy az erkölcsi alap annyira tényezője az állami életnek, hogy romlott erkölcsökkel »Róma ledől s rabigába görbéd«. Csak természetes ennek folytán a kriminalitás elleni küzdelemnek, a büntető igazságszolgáltatásnak az állami és társadalmi életre mindig gyakorolt nagy befolyása. Mert hiszen a bűncselekményt nyomon követő büntetés az állam és a társadalom alapjait és erkölcsi rendjét védelmezi. Ámde nem kétséges, hogy maga a büntetés ma már nem elég erkölcsi javaink megvédésére, mert az életviszonyok kényszerítő hatalma sokszor erősebb, mint a büntetéstől való félelem. Ama másik oldalán kell tehát a bűnre való hajlandóságot támadni, ahol a bűncselekmény csirája tulnyomólag a viszonyok kényszerítő hatalmában rejlik és ahol a bűnre való hajlandóság csupán jellem-gyöngeség, de nem romlottság eredménye. Megelőzni kell eszerint a bűncselekményt és pedig két főirányban: a tettesnek bűncselekményre csábitó vagy kényszerítő életviszonyait megjavítani s a jellemgyöngét erősíteni. Ezekben megközelítettük a patronage fogalmának megismerését. Dr. Balogh Jenő egyetemi tanár mondja: „Patronage gyűjtőnév alatt foglalom össze mindazt a mentő munkát, amelyet a társadalom elhagyatott, gyenge, támaszra szoruló és egyúttal erkölcsi veszedelemben levő, t. i. a züllés vagy a bűncselekmények utján járó tagjainak oltalomba vétele céljából végeznek. Ennek a munkának főismérvei: atyai, pártfogó gondoskodás, könyörületes, felebaráti oltalom, önzetlen, jótékony szeretet, de egyúttal a pártfogásba vetteknek állandó, becsületes munkára szorítása.« Ha most már az általánosságokból kibontakozva, közelebb lépünk a patronage, vagy magyarul pártfogó tevékenység ismert feladataihoz, szükségesnek látszik először is a fogházból, börtönből vagy fegyházból kiszabadult bűntetteseknek (tekintet nélkül azok korára) munkaalkalmat biztositani, hogy eként existentialis feltételei megteremtésével nyomorba és evvel együtt újabb bűnbe jutni ne engedjük. A pártfogó tevékenység legfőbb célja azonban mégis a gyermekvédelem. Itt van legnagyobb tere megelőzni a bűnt és bűncselekményt a jellem erősítésével, az elhanyagolt nevelés pótlásával, az erkölcsileg elhagyatottnak támogatásával, a romlásnak, indult egyéniség átalakításával; itt van legnagyobb tere a mentés munkájának. A nagy nyugati nemzeteknél, továbbá Angliában és Amerikában már virágzó és kifejlett gyermekvédelmi munka folyik s annak kötelékébe nekünk is be kell lépni, mert evvel a jövő generáció sorsára egy igen hatalmas eszközzel gyakorlunk jótékony befolyást. Az emberi szív különös vonzódása, a nagyvilágban gyámoltalanul tipegő, vagy vidám öntudatlansággal futkározó gyermek iránt, ösztönszerüleg késztet bennünket arra, hogy a gyermek testi-lelki épségében és kedvességében gyönyörködjünk. Simmetrikus érzése ennek az ösztönnek a harag, az undor akkor, amikor a gyermeket indokolatlan testi inzultusnak vagy erkölcsi elhanyagoltságnak kitéve látjuk. íme, a természet maga oltotta belénk azt az érzést, mely alapul szolgál a most már rendszerbe foglalt módon gyakorlandó gyermekvédő tevékenységnek. Természetes, hogy ez a tevékenység a fenálló törvényes intézkedésekhez fog simulni. Az 1910. január 1-én életbe lépő uj büntető rendelkezések értelmében a 12 —18 év közötti bűntettesek csak a végső esetben fogTÁRÓ Reánk borult . . . Beánk borult az őszi alkony A bólongató fák alatt. Sejtelmes, csöndes, andalító, Lombot hullató alkonyat . . . Bolyongva jár az esti szellő, Elhúzódik a lombon át, A remegő kis leveleknek Enyhe, búcsúzó csókot át. Halkan, betegen hull a levél. Kérdezem tőled csendesen: Őszi levéllel, haló virággal Minden elmúlik idelenn ? Két szép szemed ezt mondja nékem: „Beánk soh’sem jő alkonyat, A mi szerelmünk fehér virága Mindig, örökké megmarad.“ Majd ha felettem . .. Majd ha felettem is elszállnak az évek, Eletutaimnak alkonyához érek: Csöndes őszi napon fejezzem be létem, Mikor sápadt levél rezeg a napfényben . . . Mikor búsan hallík daru krugatása, Halódó levelek zizegő hullása; Mikoron őszi szél tépdesi az ágat: Hullott levelekből vessetek majd ágyat. Imbolygó fák alatt temessetek szépen, Tépdesett fák alatt legyen pihenésem. Búcsúzó madárdal kisérjen a sírba, Szemfedőm, takaróm, hullott virág szirma . . . Jánszky Elemér. A békésmegyei közkórház 1908. évi története. Irta: dr. Berkes Sándor igazgató. (Vége.) Nehezen várjuk már, hogy az öntöző csatorna- hálózat tervei elkészüljenek. Talán el is készülnek valamikor s talán meg is tarthatjuk az engedélyezési eljárást, még az is megtörténhetik, hogy a telep ellenzőit meg tudjuk győzni ügyünk igazságáról s az öntöző derített viz ártalmatlan voltáról. S ha mindez a „ha“ kedvező megoldást nyer, akkor talán megkapjuk a kilátásba helyezett államsegélyeket, meg tudjuk építeni szenyvizderitőnket és elkészíthetjük öntöző csatornahálózatunkat is. Hosszadalmas, sőt tán unalmas is volt — nyájas olvasó — a szenyvizderitő ügyének változatos története, de még az e feletti aggodalmam sem tudott visszatartani attól, hogy annak ügyét igy nagyjában ne ismertessem, már csak mint mutatványát is annak, hogy minő akadályokkal kell megküzde- nünk? mig nehéz utunkon csak egy lépéssel is előre haladhatunk. Azt kérdezhetné valaki, hogy voltaképen miért is akarunk mi mindenáron öntözni ? Dehogy is akarnánk, ha kénytelenek nem volnánk vele. Ezer embernek — ennyi lakója lesz kórházunknak, ha kiépül — mindenféle szennyvize, fürdővizei, foecaliai, sem turfa-rendszerrel, sem tonnarendszerrel el nem láthatók úgy, hogy közegészség- ügyi szempontból kifogásolni ne kellene. Egyedül a vizöblitéses árnyékszék rendszer, s az összes szenyvizeknek biologicus eljárással való oxidatiojá- val lehet azok ártalmasságát megszüntetni, s nem is kellene az ártalmatlanná tett vízzel öntözni, ha azt le lehetne valahová csapolni. De Gyula városa csatornázva nem lévén, a derített viz semmiféle elvezető csatornába be nem kapcsolható, sőt — Sirolin •Emeli Ä2 étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli lzzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Í3 kínálnak, kérjen mindenkof „Roche“ eredeti csomagolást. F. Iloirmaim-La Roche & Co. Basel (Svájc)- - - ----------ßß R oehe fi Kapható orvosi rendtletre a gyógyszertárakban. — Ara üvegenkint 4.— korona. Lapunlc raai száma 12 oldal.
