Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-10 / 41. szám
2 BÉKÉS 1909. október 10. községekben levő állomásaira leendő kiterjesztése csak annyiban engedélyezhető, ha a vasút szállítmányai után a vámdijtételeknek csak fele szedetik és pedig nem úgy, hogy a fel- és leadás alkalmával külön-külön, hanem csak egyszer, miért is az alap kérelemnek ilyen értelemben való teljesítéséhez kell a törvényhatóság hozzájárulása. A törvényhatósági átiratok között a fontosabbak és nagyobb vitára alkalmat nyújtsak : politikai természetűek. Mint nem politikai lap ezekkel nem foglalkozunk. A nem politikai természetű átiratok közül, mint méltányost és az igazságnak megfelelőt kiemeljük Szolnok-Dobokamegye átiratát, mely a kórházi tisztviselőket és orvosokat a vármegyei tisztviselők közzé óhajtja felvenni. Ilyen értelemben határozott e körirat folytán a szomszéd Biharvármegye is ; de talán az ország egyetlenegy törvényhatóságában sem oly méltányos ugyanezt elhatározni, mint Békésvár megy ében. Ismeretes a közigazgatási bizottságnak a vallás és közoktatásügyi ministerium egyik rendelete ellen tett több rendbeli felirata, amely miniszteri rendelet tudniillik megengedte az iskolák külső részein az idegen nyelvű feliratok alkalmazását. Ez a rendelet ugyanis az 1907. évi XXVII. t.-cz. azon határozott rendelkezésével, mely szerint az iskolák felirata csak magyar lehet, ellentétben áll, tehát törvénytelen. Mivel pedig ezen rendelet ellen a feliratok eredményre nem vezettek, e miatt az állandó választmány javasolja, hogy a sérelmes rendelet hatályon kivül helyezése céljából a törvényhozáshoz felirat in- téztessék és a törvény félre nem magyarázható rendelkezésének érvényesítését felirati- lag kérelmezze. A berettyóujfalu—békéscsaba— Orosháza államosítandó közút Szeghalom—füzesgyarmati szárnyvonalának még ez évben leendő kiépítése fedezet hiánya miatt nem történhetik meg. Ezt a körülményt sajnálattal bár — de kénytelen — tudomásul venni a törvényhatóság, egyidejűleg azonban kérnie kell, hogy a szóban levő szárnyvonalnak a jövő évben leendő kiépítését a miniszter biztosítsa. A törvényhatóság szintén holnap fogja véglegesen megállapítani a községi orvosok lakáspénzét. Az állandó választmány e tekintetben Doboz és Kétegyháza községekben 400 korona, Békéscsabán 700, Gyomán és Endrődön 600, Orosházán 600, Tótkomlóson 500, Szeghalmon (a nem ügyvezető orvosnak) Körösladányban, Vésztőn, Füzesgyarmaton 500, Szarvason 700, Öcsödön, Békésszent- andráson 500, Békésen 700, Mezőberényben 600 és Körőstarcsán (a halottkémi orvosnak) 400 koronát javasol megállapítani, melyek a hozandó határozat jogerőre emelkedésétől kezdve folyósitandók. A községjegyzői nyugdijszabályrendelet módosítása szintén ez alkalommal ta'rgyaltátik. A módosítás azt célozza, hogy a nyugdíjintézet tagjai közé a segédjegyzők is felvehetők legyenek, hogy továbbá a viszonosság más vármegyékkel szemben is kimondassák, mindazonáltal oly megszorítással, hogy az egyszer már befizetett járulékok vissza nem téríthetők. Mindezeken felül még számos fontos és nagyjelentőségű vármegyei és községi ügyet foglal magában a tárgysorozat, mely mellett még egy póttárgysorozat is adatott ki ; — ezt egész terjedelmében szintén ez alkalommal közöljük. Póttárgysorozat a vármegye törvényhatósági bizottságának október ll-én tartandó közgyűlésére. 1. Salacz Ferencz szolgabiró és Veres József közig, gyakornok szabadság iránti előterjesztett kérelmei. 2. Körösladány községnek a telekkönyvek átalakítási előmunkálatait foganatosító bizottság részére szükséges két bútorozott szoba kibérlése és két szolga félfogadása tárgyában kötött bér-, illetőleg munkaszerződést elfogadó határozata. 3. Vésztő község módosított legeltetési szabályrendelete. 4. A vármegye közp. gyámpénztárának 1908. évi mérlege. 5. Demcsák" Pál békésszentandrási lakosnak 1 db takonykóros lova kiirtása miatti segély iránti kérelme. 6. Szeghalom község képviselőtestületének újabb határozata a katasteri munkálatok következtében felmerülő fuvarozás tárgyában. 7. Az orosházi kisbirtokosok szövetségének képviseletében Horváth János, továbbá Sülé József és társai orosházi lakosok felebbezése Orosháza községnek a méntelep áthelyezése tárgyában hozott határozata ellen. 8. Körösladányi esküdtek napidija. 9. A békési vashalmi szőlőtelep bérbeadási ügye és az ebben benyújtott felebbezés. 10. Békéscsaba község véghatározata a polgári fiúiskola részére szükséges épület átengedése. 11. Szarvas község határozata a gróf Csáky Albin-utcának betonjárdával való kiépítése tárgyában. 12. A füzesgyarmati rendőrök fizetésemelési ügye. 13. Gyula város 500,000 koronás kölcsönügye. 14. A Gyula városi utkaparók stb. fizetésemelése. 15 Békéscsaba község határozata a munkásházak létesítése céljából 20000 korona kölcsön felvétele, illetve adása tárgyában. 16 Újkígyós község határozata házhelyek részére ingatlanok eladása tárgyában. 17. Mezőberény község képviselőtestületének határozata az u. n. gerendási földeken levő házaknak a kéményadó összeírásból való kihagyása tárgyában s ez ellen Szilágyi Demeter felebbezése. 18. Köröstarcsa község határozata az állami óvoda építési munkálatainak vállalatba adása tárgyában. 19. Újkígyós község határozata az aljegyzői fizetés államsegélyből leendő fedezése s az aljegyző és segédjegyző részére fizetési pótlék megadása tárgyában. 20. Szeghalom község és a volt úrbéres gazdaközönség között csereszerződés. 21. A Békésmegyei Gazdasági Egylet kérvénye törlési engedély kiállítása iránt. 22. Gyula város véghatározata Bornhauser Antal napidijas részére segély megszavazása tárgyában. 23. Tótkomlós község módosított fizetési szabályrendelete. 24. Dr. Simonka György gyulai lakos felebbezése a gyulai kötött szövő-iparárugyár r. t. részvényeinek mikénti fizetését kimondó városi képviselő- testületi határozat ellen. 25. Gyula város véghatározata a nyugdijillet- mények részletes levonása tárgyában s az ellen beadott felebbezés. 26. Köröstarcsa község határozata a piactéri üzlethelyiségek és az övényhegyi gazdasági épületek építkezési munkálatainak felülvizsgálata tárgyában. 27. Ifjú Balogh József és tarsai felebbezése hatók meg. Nem lett volna korántsem annyi bajunk, nem kellett volna ennyi tömérdek időt elpocsékolnunk, ha akkor, amikor megállapodtunk abban, hogy miféle építményekre van szükségünk ? — a költségek előzetes megállapítása nélkül — utasította volna a nagyméltóságu kir. belügyminiszter ur a vármegyét, hogy készíttesse el ezen épületek terveit és költségvetését és terjessze fel azokat felül- birálat és jóváhagyás végett. Ezen tervekből és költségekből törölhettek volna aztán odafenn mindent, amit feleslegesnek vagy rossznak tartanak s megállapíthatták volna, hogy mennyi a tényleges szükséglet ? és ez alapon lehetett volna a fedezetet engedélyezni. Gyorsabb is lett volna igy az eljárás s nem is kellett volna annyit alkalmatlankodni, kérni, könyörögni, kilincselni és terhére lenni mindenkinek, akinek csak valami köze is van a mi építkezésünk ügyéhez. És még hagyján, ha a sok lótás-futásnak, a sok könyörgő felterjesztésnek legalább annyi foganatja lett volna, hogy terveink és költségvetéseink két és fél év után. jóváhagyást nyertek volna De a „megközelítőleg“ — megállapított alap és a tényleges szükséglet közötti eltérés most sincs megszüntetve — a tervek megnyirbálása és sok szükségesnek elhagyása dacára sincsen mai napig sem helyreállítva a megkivántató pénzügyi egyensúly. Valóban szomorú világot vet a mi viszonyainkra, hogy akkor, amikor 700,000 koronát meghaladó építkezésekről van szó, olyan építkezésekről, amelyek szükségessége vita tárgyát sem képezi, s&t azok létesítése két miniszteri rendeletben elvileg már jóváhagyást is nyert, akkor 40 —50 ezer korona különbözet miatt évekre kellessen elodázni az égetően szükséges építkezéseket s hogy ilyen aránylag csekély összegek megtakarithatása céljából olyan módosításokat kell eszközölni a kész, jó és szép terveken, amelyek kétségessé teszik, hogy ilyen alakban vájjon egyáltalában meg tudnak-e majd felelni az egyes építmények ama feladatoknak, amelyek elérése képezte célunkat ? Aki hasonló bajokkal nem próbálkozott, az aligha el tudja képzelni, hogy a hosszas küzködés mennyi hátránynyal, mennyi kellemetlenséggel, sőt nem egyszer mennyi keserűséggel is jár? Évek óta úgy állunk itt az építkezések megkezdésének mes- gyéjén, mint Mózes a Hóreb hegyén. Látjuk az „ígéret földjét“, de nem tudunk oda sehogy sem eljutni. Sóvárogva várjuk, hogy ezer bajunktól megszabaduljunk, hogy örökös zsúfoltságunk véget érjen, hogy betegeinket emberségesen helyezhessük el, hogy fertőző betegeinket elkülöníthessük, hogy adminisztratív helyiségeink tarthatatlan nyomorúsága megszűnjön már egyszer, — hiába, az építkezési iratok vándorlása a vármegyétől a minisztériumokba és onnan vissza, csak nem akar véget érni. Építkezési ügyeinkkel kapcsolatosan fel kell említenem, hogy az 1908-ik évben a kórházi tartalékalap, — tehát nem az építkezési kölcsön terhére, — megvásároltuk özvegy Gergely Pálnénak — (a kórházi teleppel a Dob-utca felől szomszédos) házát és telkét 9600 koronáért.' — E telekre azért van szükségünk, hogy gazdasági udvarunkat célszerűen helyezhessük el, mert az ezen célra 1907-ben megvett Gergely Pál-féle telek jóval kisebb, mint mostani gazdasági udvarunk, ahova majd fertőző osztályunkat fogjuk valamikor felépíteni. Ugyancsak a tartaléktőke terhére vásároltuk meg ugyancsak 1908-ban, a Kórház-utca és Dob utca sarkán fekvő s a kórházzal szintén szomszédos Verbőczy- féle telket és házat 16000 koronáért, hogy azon helyezhessük el, illetve ott építhessük fel a szeny- vizderitő berendezést, (a gyűjtőaknákat és a szürő- (koksz) medencéket). E telek megvásárlása elkerülhetlenné vált, ha a szenyvizderitő Tétesitésének nehéz kérdését helyesen akarjuk megoldani. Rékai Frigyes mérnök ur, a földmivelésügyi minisztérium egészségügyi osztályának kiküldöttje, feltétlenül szükségesnek véleményezte e telek megvételét. Milyen jó volna, ha ezzel már azt is jelenthetném, hogy ez által a szenyvizderitő létesítésének ügye biztosítva is lett. Pedig dehogy mondhatom ezt róla! Ez ám még csak az igazi tengeri kígyója az építkezési programúinak. A megvalósulástól ez is ugyancsak messze áll, mert a jó Isten a megmondhatója annak, hogy hányféle hatóság hozzájárulása szükséges még ahhoz, hogy egy ilyen mü létesíthető legyen ? Azt, hogy erre a berendezésre a kórháznak égető szüksége van, hogy a mostani állapotok igazán a legnagyobb mértékben botrányosak, s hogy az uj építkezéseket nem is lehet üzembe helyezni addig, amig ez a derítő el nem készül, vájjon ki venné nagyon a lelkére ? 1902-ben e mü létesítéséhez 15000 korona államsegélyt helyezett kilátásba a m. kir. földmivelésügyi minisztérium, az esetben, ha a derített vizet öntözésre használjuk fel. Ezen az alapon aztán 1907-ben felterjesztést intéztünk a nevezett minisztériumhoz azon kérelemmel, hogy az 1902-ben kilátásba he.
