Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-10 / 41. szám
BÉKÉS 3 Gyula város képviselőtestületének a vágóhidon perzselendő sertésekhez szükséges szalma elvonását kimondó határozata ellen. 28. Dutkay Béla felebbezése Gyula város véghatározata ellen, melyben ki nem adott lakbér és tisztiszolga váltságilletmények utólagos kiűzetése iránti kérelmével elutasittatoit. 29. Gyula város módosított nyugdijszabályren- delete s az ellene benyújtott felebbezések. 30. Hrabovszky Pál békéscsabai főrendörbiztos felebbezése szabadság ügyében hozott képviselőtestületi határozat ellen. 31. A községek határozatai a szülésznői állások szervezése és azok fizetéseinek megállapitása tárgyában. 32. Békéscsaba község határozata a községi'alkalmazottak fizetésének rendezése tárgyában s az ellen ifjú Kocziszky Mihály és társai s Chrisztián György békéscsabai lakosok felebbezése. 33. Doboz község husvágatási szabályrendelete 34. A tiszti nyugdíjintézet igazgató-választmá- nyának előterjesztése Grósz Mojsza kölcsöne ügyében. 35. A vármegyei közkórházi bizottság előterjesztése a kórházzal szomszédos Szabó-féle teleknek a kórház részére való megvásárlása tárgyában. 36. Az orvosi alap 1910. évi szükségleti kimutatása. 37. Popovits Viktor szeghalmi tb. főszolgabírónak ügyészi megbízotti minőségben való kirendelése tárgyában a gyulai kir. ügyészség megkeresése. 38. Merksz Rezső gyomai járási írnok kérelme segély iránt. 39. Denhoff Antal árvaszéki nyilvántartó kérelme a tüzbiztositási dijakból a vármegyét illető jutalék felének megszavazása iránt. 40. Gróf Wenckheim Dénes mint gróf Wenck- heim Henrik és Sándor kiskorúak gyámjának kérelme, az áthelyezett csorvási mezei vasút által igénybe vett törvényhatósági ut használatának megengedése iránt. 41. A várm. alispánjának jelentése a gyomai Báró Wodiáner árvaház megvizsgálásáról. 42. A várm. alispánjának előterjesztése Békés- szentandráson munkásházak céljaira szolgáló telkek megvétele s az orosházi megmaradt három házhely eladása tárgyában. 43. Hevesvármegye körirata a cigányügy országos rendezésének megsürgetése iránt. 44. A nagyszénási vámszedési jog engedélyezése tárgyában kereskedelmi ministeri leirat. 45. A m. kir. földmivelésügyi minister le irata a természeti emlékek összeírása, osztályozása s fentaDása tárgyában s a Békésvármegyei közművelődési egyesületnek ide vonatkozó javaslata. 11334—1909. Hirdetmény. Hajdú György és neje Oprics Erzsébet gyulai lakosok sertéshizlalótelep engedélyezéséért folyamodván : a városi tanács a helyszíni szemlét az 1884.; évi XVII. t.-c. 27. §-a értelmében Aranyág 6. szám alá 1909. évi október hó 13-ik napjának délután 3 órájára kitűzte, melyre az érdekelteket azzal hívja meg, hogy azok, kik a telep létesítése ellen kifogást akarnak tenni, kötelesek kifogásaikat a helyszíni tárgyalás alkamával szóval, vagy Írásban előterjeszteni, különben a telep — amennyiben az ellen köztekintetekből észrevétel fel nem merül — engedélyeztetni fog. Az engedélyezés iránti kérvény, valamint a telep fekvését feltüntető rajz a tárgyalás napjáig a közigazgatási irodában megtekinthetők. Gyulán, 1909 október hó 7-én tartott városi tanácsülésből. 433 í—i Városi tanács. T a n ü g y. Október 6. A gyulai főgimnázium tanári kara és táruló ifjúsága az aradi tizenhárom emlékének iskolai ÜDnepélylyel adózott. Az üunepély pontjai: 1. Szózat. Énekelte az ifjúság. 2. Ünnepi beszéd. Tartotta Németi József, főgimnáziumi tanár. 3. Október 6. Költemény ifj. Ábrányi Kornéltól. Szavalta Hoffmann Rudolf, VI. o. tan. 4. Himnusz Énekelte az ifjúság. Miniszteri biztosok. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a folyó iskolai évre a középiskolák hoz kinevezte a miniszteri biztosokat. A gyulai róm. katb. főgimnáziumhoz külön miniszteri biztost nem nevezett ki a miniszter, mert a törvény értelmében a mi gimnáziumunk a nagyváradi főigazgatósághoz tartozik. A békési ref. és csabai ág. h. evang. Rudolf-főgimnáziumhoz dr. Vasa Bertalan nagyváradi kir. tankerületi fő'gazgatót, a szarvasi ág. h. ev. főgimnáziumhoz Géresi Kálmán debreceni kir. tankerületi főigazgatót nevezte ki a miniszter. Uránia-elöadások. Mint az elmúlt években is, a gyulai főgimnáziumban a folyó iskolaév téli időszakában átlag kéthetenkint ismeretterjesztő Uránia előadások lesznek. — A legelső ilyen előadás jövő vasárnap, e hó 17-én d. u. 6 órakor lesz a főgimnázium tornacsarnokában. Tárgya : Utazás Párisból Rómába a Riviérán keresztül. Belépti dij a szokásos 20 fillér személyenkint. Képezdei igazgató. A szarvasi tanitóképezdei igazgató-tanárává a nemrégiben elhunyt Papszász Gyula helyébe és utódjául Nikelszky Zoltán eperjesi collegiumi tanitóképezdei tanárt választotta a kormányzó testület. Hírek. A közigazgatási bizottság október havi rendes ülését folyó hó 18-án, hétfőn fogja megtartani. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató- választmánya folyó hó 6-án délután ülést tartott. Jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnök, Schmidt József, Dr. Follmann Jánop, Dr. Daimel Sándor, Dr. Zöldy Géza, Kiss László választmányi tagok és Moldoványi János aljegyző, mint a választmány előadója. — Tárgyalás alá vette első sorban a választmány a belügyminiszternek a tiszti nyugdij- szabályrendeletre tett észrevételeit s ennek kapcsán kimondotta, hogy azokat a dijnokokat, akik 25-ik életévüket betöltötték, de 40-ik életévüket még nem haladták meg, a tiszti nyugdíjintézet kötelékébe fölvenni javasolja. A dijnokok nyugdiját 10 évi szolgálat után, 200 koronában véli megállapítani, amely nyugdíj 20 évi szolgálatig évenként 10°/o-a1, 20 évi szolgálat után pedig 5 °/0-al emelkednék, úgy hogy a legmagasabb nyugdíj 40 évi szolgálat után, GOO korona lenne. Az özvegy nyugdiját férje nyugdijának 50%-ában javasolja megállapítani, a gyermekeknek pedig évi 50 korona nevelési járulék járna. A nyugdijszabályrendelet eddig akként intézkedett, hogy az özvegy nyugdijául néh. férjé fizetésének 1200 koronáig terjedő része után 50 °/0-ot, a többi fizetése után pe- d g 20%-ot kapott. A nehéz megélhetési viszonyokra tekintettel javasolja a választmány a törvényhatóságnak, hogy a szabályrendelet módosításával mondassák ki, hogy jövőben az 50% özvegyi nyugdíj a férj fizetésének 1600 koronáig terjedő része után járjon, továbbá, hogy a nevelési járulékot a tisztviselőknél 180 boronáról 200 koronára, a szolgáknál pedig 24 koronáról 48 koronára emelje fel. — Rohoska Mihály, gyomai járási főszolgabiró nyugdiját 27 évi szolgálata után 3552 koronában, Reisner Sándor, orosházi járási Írnok nyugdiját azon károsodást, melylyel a bérlet állítólag járt. Nem lett tehát semmi a szerződés felbontásából, jóllehet, mindenik fél jobban járt volna, ha kereste volna a közeledést. Talán károsodás nélkül átadhatta volna a bérlő is a kórházi gazdasági telepet méltányos feltételek mellett s adhatott volna igazságos kárpótlást a kórházi bizottság is, mert ezzel igen sok kellemetlenségnek vehettük volna elejét, amint azt az alábbiakból meg fogjuk látni. A bérleti viszony tehát nem bontatott fel s igy más területet kellett keresnünk, ahol szenyvizderi- tővel kapcsolatos öntözőtelepet be lehessen rendezni. Más megoldási módozat hiányában elhatározta a kórházi bizottság, hogy csereüzletet ajánl fel Almásy Dénes gróf urnák olyanformán, hogy a kórház tulajdonát képező azon 10 hold földet — amely a gróf ur kastélyának tőszomszédságában van — átengedi a gróf ur tulajdonába, ha viszont a gróf ur e 10 hold helyett ugyanekkora területet ad át a kórháznak az u. n. Galbács-kertben, mely mesgyés szomszédja a kórházi u. n. Anka-telepnek. így a kórházi gazdasági telep most különálló két kis birtokteste egymás mellé került volna s egyelőre ezt az újonnan cserélt 10 holdat rendeztük volna be öntözésre addig, mig az Anka-telep bérleti szerződése lejár. A nemes gróf ur készséggel elfogadta a kórház ajánlatát, hajlandó volt a cserét elfogadni, sőt elfogadta azon feltételt is, hogy ő a kórház részéről átengedett 10 hold terület birtokába majd csak négy év múlva lép, amikor a bérlővel kötött szerződésünk lejár, mi azonban már most birtokába lépünk az általa átadott területnek, de ezután természetesen mi fizetünk addig haszonbért a gróf urnák, amig ő az általunk átengedett terület ténylyezett segélyt emelje fel 20000 koronára, mert a berendezés létesítése sokkal többe kerül, mint 1902- ben gondoltuk és mert öntöző telepet is kívánunk létesíteni. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur értesítette a vármegyét, hogy a segélyt csak az esetben fogja folyósítani, ha az öntözendő terület terveit be fogjuk mutatni s azok ott helyeseknek találtatnak. Ezen öntözési hálózat tervei azonban mai napig sem készültek el. Lehet, hogy az aradi kir. kultúrmérnöki hivatal, — mely ezen tervek elkészítésére hivatva van, — erősen túl van terhelve munkával és ez is oka a késedelemnek, de bizonyos az is, hogy a mi különlegesen kedvező (? ?) viszonya nk is hozzájárulnak a legnagyobb mértékben a késedelem növeléséhez. Öntözni persze, — minthogy e célra bérelhető terület nem áll rendelkezésre, — csak a saját területünkön lehet. Igen ám, de mi 4 év előtt, — amikor a kórházi építkezésekről még szó sem volt, — kiadtuk bérbe 23 holdat tevő gazdasági telepünket nyolc esztendőre. A bérlő szeretné a telepet visszaadni a kórháznak, ez iránt folyamodott is a kórházi bizottsághoz, de természetesen csak bizonyos összegű kártalanítás esetén volna hajlandó a szerződést felbontani, mert ő a nyolc éves szerződéshez képest rendezkedett be a kis birtokon s olyan takarmányféléket vetett, amelyek éppen a bérleti idő második felében válnak értékesekké. A kórházi bizottság hajlandó lett volna a bérleti szerződést felbontani, de csak kártalanítás nélkül, mert azon a véleményen volt, ,hogy ha a bérlő kérte a szerződéses viszony megszüntetését, akkor neki áll érdekében, hogy a bérlettől megszabaduljon és ha most mégis kárpótlást kér, akkor ezt azért teszi, hogy a kórház fizesse meg leges birtokába fog jutni. Ha azon összeget, melyet ityen címen mint bérlők fogunk fizetni az uradalomnak, felajánlottuk volna kárpótlásul gazdasági telepünk bérlőjének, lehet, hogy szívesen kiment volna a bérletből s mi minden akadály nélkül készíttethettük volna el az Akna-telepen az öntözőhálózat terveit s az öntgteötelepet s nem keltettük volna fel öntözőhálózatunk létesítése ellen olyan körök ellenszenvét, amelynek leküzdése úgy lehet, még igen sok kellemetlenséget fog okozni, bár hiszen már eddig is nem csekély bajt és nehézséget okozott. A Galbács-kertnek azon része ugyanis, amelynek átengedését a gróf úrtól kértük, jelenleg katonai gyakorlótér. A helybeli honvédparancsnoksághoz fordultunk tehát azon kérelemmel, hogy kegyeskedjék a szóban forgó területet átengedni a kórház tulajdonába s e helyett a grófi uradalom ugyanekkorra területet fog a katonaság rendelkezésére bocsájtani a gyakorlótérrel összefüggésben, ennek délkeleti oldalán. A helybeli parancsnokság résztvett a helyszíni tárgyalásokon s hajlandó volt a kért területet átengedni s mint megfelelőt elfogadta azon másik területet, amelyet a grófi uradalom felajánlott cserében a kórház részére átengedendő terűiéiért. Azt hittük, hogy most már rendben leszünk annyival inkább, mert egyáltalán nem csináltunk titkot belőle, hogy mi célra kérjük mi a tárgyalások tárgyát képező földterületet ? Újabb csalódás ért azonban bennünket. Valaki azt hitette el a helybeli honvédparancsnoksággal, hogy az általunk létesíteni szándékolt öntözőtelep rettentő bűzt fog terjeszteni, hogy nemcsak kellemetlen, hanem igen veszedelmes szomszédjai is leszünk a katonai gyakorlótérnek, mert az öntözőtelep a bűzön kívül még egészség-
